Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-15 / 313. szám
1975. november 15., szombat Dunántúlt napló 3 Tiszta kép a szabályozó-módosítások utáni helyzetről Baksa elébe megy1976-nak A vállalati és szövetkezeti berkekben nagy téma most — a közgazdasági szabályzók módosításai. Mi lesz 1975 után? A vállalatok és a szövetkezetek számolgatnak. Akadnak azonban, akik nemcsak számolgatnak esetleg siránkozások közepette, hogy a nadrágszíjat némiképp össze kell húzni, de komolyan számolnak is, hogy tisztán lássanak, s így — megfelelő intézkedések gyors kidolgozásával — mintegy elébe mehessenek az 1976. január elsejével esedékes változásoknak. Mi lett volna, ? ha, A baksai termelőszövetkezet, ben máris számítási anyagokkal tudnak szolgálni. Elutaztak Budapestre, a TOT-hoz, számba vették a közgazdasági sza. bályozók — köztük az árak - eddig nyilvánosságra hozott változásait és ennek felhasználásával a szövetkezet közgazdászai átértékelték, átárazták az 1973 évi és az 1974. évi mérleget, valamint az 1975-ös tervet. Mi lett volna, ha . . .? A kép a szövetkezet számára riasztó, egyben cselekvésre ösztönző: ha az 1976-ban életbe lépő szabályozó-módosítások érvényesültek volna eddig is, akkor az 1973-as mérleg veszteséget mutatna, 1974-ben a felosztható nyereség csaknem 50 százalékkal, az idei esztendőben pedig ugyancsak 50 százalékkal kevesebb lenne. Mit jelent ez a jövőre nézve? A fejlesztési alapot érinti elsősorban, hiszen g jövedelmi szintet érthetően mindenki tartani akarja, az év végi részesedésről nem mondhatnak le a szövetkezet tagjai. A baksai tsz-nél gyakorlatilag azt jelen, ti, hogy az eddigi évi 9 millió forint fejlesztési alap a szabályzó-módosítások következtében 3 millió forintra csökken, ez az összeg pedig három éven keresztül csak a meglévő hitelek visszafizetésére és a készletnövekedés egy részének pénzelésére nyújt fedezetet. A fejlesztési alap tehát a hitelek törlesztésére lesz lekötve, egyéb fejlesztésekre nem lesz pénz. Sajátos helyzetben A fentiekhez Baksai Antal, a tsz elnöke fűzött kommentárokat, mindjárt rámutatva arra, a szabályozó-módosítósok az átlag tsz-eket vették figyelembe, ezeknél nem is igen romlik többel, mint 15 százalékkal az eredmény. Más a helyzet Boksánál, amely speciális helyzetben van. Teljes a szakosodás a növénytermesztésben (búza, kukorica, lucerna) és az állat- tenyésztésben (baromfi), rendszerekben dolgoznak. Fő ágazatuk a baromfi, e körül forog minden, saját szárítójuk, táp- keverőjük, lucernaliszt-üzemük van, a tsz-ben az átlagosnál nagyobb az eszközsűrűség — de a szellemi tőke is, hiszen a gazdaságbon sok magas fokon képzett szakember tevekenyke. dik —, nagy gépekkel dolgoznak, rengeteg az energiafelhasználás. Ugyanakkor a baromfipiac kilátásai nem adnak okot a legnagyobb derűlátásra. A baromfitenyésztés rendkívül energiaigényes, és ez a felváJóval kevesebb lesz a fejlesztési alap Sirámok helyett gyors intézkedéseket terveznek sórlási ár előirányzott emelésében nem jön vissza. De nem térül meg a költségek emelkedése a. felemelt felvásárlási árban a kukoricánál sem. Pedig ez, húzta alá Baksai elvtárs biztos cikk, jó exportcikk, véleménye szerint nem fektetnek rá kellő hangsúlyt. A kukoricatermesztés jövőjéért és jövedelmezőségéért aggódva egyébként az IKR vezetősége levelet juttatott el a minisztériumba. Természetesen nem sopán- kodásból állnak ki Boksán, a következő gondolat rögtön az volt, mit lehet, mit kell tenni. A termelési szerkezet megváltoztatására nem gondolhattak, hiszen az adott, a drága eszközöket nem lehet kidobni. Más választás nincs: takarékosabban, hatékonyabban gazdálkodni a meglévő eszközökkel és munkaerővel. Intézkedések Mit terveznek? Kiszámították, ha az energiafelhasználásnál 10 százalékot meg tudnak takarítani, az már egymillió forinttal növeli az eredményt, de ugyanez a helyzet, ha a baromfihizlalásban és nevelésben sikerül csökkenteni az abrakfelhasználást. A műtrágyáknak fedett tárolót építenek, ezzel csökkennek á tárolási veszteségek; továbbá a műtrágyát csak tápanyagvizsgálat alapján szórják ki. A baromfitartásban automatizálják a fűtést és a szellőzést, rácspadlók beépítésével növelik az ólak kihasználtságát, a takarmányok jobb kikészítésével csökkentik a tárolás és a felhasználás veszteségeit, a karbantartások szervezetteb. bé tételével csökkentik az alkatrész- és az energiafelhasználást, a gazdaságtalan kisgépeket nagyobb gépekkel és teherautókkal cserélik fel. Az információszerzés tudatosításával új eljárások bevezetését szorgalmazzák és olyan érdekeltségi rendszert igyekeznek kidolgozni, amely a hatékonyságot helyezi előtérbe. A fentiekből is kiderül — s ezt még megtoldhatnánk azzal, hogy Baksa már korábban tervbe vette egy újabb lucerna- liszt-üzem építését, hogy présgépük kapacitását maradéktalanul ki tudják használni -, szóval, ahhoz, hogy takarékosabban, hatékonyabban gazdálkodhassanak, ahhoz valamilyen formában megintcsak beruházni kell. Itt önköltségcsökkentő beruházásról van tehát szó, a jövőben ezek kapnak fokozottabb jelentőséget, ugyanakkor előtérbe kell kerülniük — legalábbis ezt remélik — az önköltségcsökkentést célzó hiteleknek is. Olyan befektetések ezek, amelyek hamar megtérülnek. Ám, s ezt nyomatékkai i vetette fel a baksai elnök, a nagy takarékossági igyekezet közepette nehogy az legyen, hogy elfelejtsünk fejleszteni. E nélkül nincs előrelépés. Ezt 2— 3 évig csinálhatjuk, de aztán elhagynak mások bennünket, az élvonal - a nemzetközi élvonal - már messze fog járni előttünk. íme, betekintés egy gyorsan felébredő szövetkezet számít- gatásaiba, ahogyan igyekeznek elébe menni a változásoknak. Vajon mindenütt ilyen alaposan és körültekintően láttak hozzá a jövő tervezéséhez? Miklósvári Zoltán A téglagyári munka köztudottan a legnehezebbek közé tartozik, ám fokozatosan új formát ölt. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat solymári üzemében pl. teljesen megváltozott a közelmúltban. A munkafolyamatokat csaknem gépesítették, ami természetesen jelentékeny beruházásokat követelt, de lényegesen bővítet te is a termelést. HAZAI PÁTVASÉRC SUGÁRVESZÉLY ELLEN 490 jelentkező 2169 helyett Vándorol a munkaerő 1. Kevés a munkáskéz. Várják a munkást az üzemek, a gyárak és várják a Pécs városi Tanács munkaügyi osztályán is. De csak kevesen kopogtatnak a munkaközvetítő irodában. — Ebben az évben 490-en keresték fel az irodát — mondja Balás Lászlóné munkaközvetítési főelőadó. — A pécsi vállalatoknak 2169 dolgozóra volna még szükségük. Nézem a listát: a Szénbányák 243, a MÁV 240. a Kesztyűgyár 200, az Ingatlankezelő Vállalat 90 dolgozót szeretne felvenni. — Aki munkát akar vállalni, az újságban tatái tippet. Mi így befolyásolni, orientálni nem tudjuk az embereket. — S aki mégis bejön tanácsért, információért az irodába, milyen munkát szeretne vállalni? — A nők egyműszakos állást, ülőmunkát és olyan helyet keresnek, ahol gyermekük a munkahely óvodájába bejuthat. A férfiak olyan munkát óhajtanak, ahol 2500—3000 forint a fizetés. Tavaly alig több mint ezer munkát kereső járt a tanács munkaügyi osztályán, a munkahelyet változtatók közel egy tizede. Változik a közvetítési rendszer Gyáron belül is van munkaerő gozhat, ahol az üzemnek megfelelő gyermekintézményei vannak, ahol lát perspektívát. 3. A városi tanács illetékes osztálya a nyáron beszámolt az V. ötéves terv munkaerőgazdálkodásáról és szakemberképzésről a vb és a tanács gazdaságpolitikai bizottsága előtt. Néhány érdekes adat a jelentésből: közel 14 ezerrel több dolgozóra lesz szükségük a pécsi üzemeknek, vállalatoknak a következő tervidőszakban, mint jelenleg. Ebből 4400 a szakmunkásigény. Ezt a munkaerőt biztosítani nem kis feladat, s az sem lesz könnyű, hogy a munkáskezek oda kerüljenek, ahol igazán szükség van rájuk. A munkaerőforrások felmérése a Munkaügyi Minisztérium irányításával megkezdődik, de egyéb intézkedések megtétele is szükséges. bek között a tanácsi munkaközvetítést, kivéve néhány vállalatot, — a bányákat, az Egyesült Izzót, a MÁV-ot, az építőipari vállalatokat és az Élelmiszerkereskedelmi Vállalatot —, ahol az iroda kiiktatása nélkül is alkalmazhatnak dolgozókat. Ilymódon a munkaügyi osztálynak lehetősége nyílna a frekventált vállalatokhoz irányítani a dolgozókat. A munkaerő gondok enyhítéséért természetesen elsősorban a pécsi vállalatok együtt és külön-külön tehetnek a legtöbbet. Együtt: ha burkolt — „egy forinttal többet adok” — munkaerő csábítással nem élnek. Egy-egy vállalat pedig úgy készítse el kollektív szerződését, hogy munkását meg tudja tartani, szeressen ott dolgozni. 5. Egyre több szó esik a munkaközvetítési rendszer megváltoztatásáról. A helyi tanács új munkaerő közvetítési utasítása az előzetes elképzelések szerint kötelezővé tenné töbS ha jól körülnéz mindenki a saját portáján, talál munkaerőt. Van! A Munkaügyi Minisztérium több országos vállalat belső munkaerőtartalékait vizsgálta meg. A felmérés szerint a létszámtartalékok elérték a 15—20 százalékot. Három pécsi vállalatnál végzett ilyen jellegű felmérést a munkaügyi osztály is. Az eredmény: bőven akad munkaerő a gyárkapun belül is. (Mécs) A Pakson épülő atomerőmű sugárvédelmének megoldása céljából kezdett kísérletet az Építéstudományi Intézet, valamint az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat Rudabányai Vasércműve. A kísérletek célja az volt, hogy olyan hazai anyagot találjanak, amely a sugár- védelemnek mindenben megfelel. A kutatásoknál többféle ásványi anyagot próbáltak ki, s így került sor a rudabányai ba- ritos pátvasérc felhasználására. A kísérletek sikerrel jártak. Ennek alapján a rudabányai vasércbánya külszíni fejtéséből eddig már 700 tonna megfelelő szemnagyságú, őrölt baritos pátvasércet szállítottak Paksra. Vándorol a munkaerő. Hogy hová? Ahol jobbak a munkakörülmények, ahol könnyebb, ahol többet fizetnek. S a vállalatok — ahol szükség van a munkáskézre — bizony mindent megtesznek, hogy a létszám meglegyen. Nem régen például egy ember elment a vállalattól, aztán szép lassacskán régi brigádja is „átköltözött” az új vállalathoz. Miért? A válasz: Ugyanezért a pénzért nem kell annyit dolgozniok. Az sem ritkaság, hogy az újonnan jött munkás a több éve ott dolgozó társuknál magasabb bért kap, pedig ez szabálytalan. Erre hívja fel a figyelmet a Munkaügyi Minisztérium Munkajogi Főosztályának az „Egységes munkaerőgazdálkodási kérdésekről” szóló közleménye. Idézem: „Az újonnan alkalmazott dolgozó személyi alapbére — az áthelyezett kivételével — az alkalmazást követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó törzsgár- da-tagok átlagos személyi alapbérét.” Az viszont tény, hogy oda vonzódik mindenki, ahol kulturált körülmények között dől3,6 milliárd forint fejlesztésre Teljesítette tervét a gabonaipar A IV. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság egyik legerőteljesebben fejlődő ágazata a gabonatermesztés volt; ezzel összefüggésben a gabonaipar, a hazai élelmiszeripar egyik legnagyobb múltú ágazata kiszélesítette termelési tevékenységét. Az iparág a tervidőszak előirányzatait teljesítette. A magasabb terméseredmények lehetővé tették a felvásárlási előirányzat rendszeres túlteljesítését. A lakosság lisztigényét az ipar mindenkor kielégítette. Áz egy főre jutó lisztfogyasztás 1974-ben 119,3 kilogramm volt, mennyiségében és összetételében megfelelt a megrendeléseknek. Ez a helyzet idén is változatlan. A tervidőszak egyik legjelentősebb eredményének számít a takarmányellátás javulása. A gabonaipar keveréktakarmány gyártási előirányzata 1975-ben eredetileg 1,9 millió tonna volt. A tervet az ipar jelentősen túlteljesítette. Keveréktakarmányból, koncentrátumból és dúsított takarmánylisztből már 1974-ben 2,6 millió tonnányit adtak, idén várhatóan 2,7 millió tonnát bocsátanak az állattenyésztők rendelkezésére. A IV. ötéves terv időszakában a gabonaipar műszaki fejlesztésére összesen 3,6 milliárd forintot fordítottak. Ebből az állami célcsoportos beruházás 1,9 milliárd forintot tett ki, a többi vállalati beruházás volt. Az állami célcsoportos beruházás keretében az ipar tárolókapacitása jelentősen bővült, mindent egybevetve 55 ezer vagon befogadóképességű vasbeton és fémsiló épült a tervidőszakban. A korszerűség - szilárd alap Egy-egy új termék vagy termékcsoport nevét olykor gyorsan megismeri az egész ország, s bizonyosan nem véletlen, hogy többnyire azokét, amelyek egyben figyelemre méltó fordulatot is jeleznek egy vállalat vagy iparág munkájában: mert nagyon korszerűek, mert azonnal jelentős nemzetközi érdeklődést keltenek, vagy mert az átlagosnál nagyobb méretű nemzetközi együttműködési kapcsolatokat építenek rájuk. Alig egy esztendeje, hogy pl. a szakmai közvéleményen kívül is gyorsan híre ment a Mechanikai Mérőműszerek Gyára új termékcsoportjának, a telemechanikai rendszereknek, a kontinenseket átszelő gáz- és olajvezetékek távvezérlését végző berendezéseknek, mer# ezek valóban új, korszerű gyártmányai a magyar iparnak, s gyorsan jelentős megrendeléseket is kapott a gyár a szovjet,_ s a bolgár ipartól. A magyar műszeripar Szovjetunióba irányuló exportjából csaknem egy- harmad részt képviselnek ezek a berendezések. Az automata festőberendezések és festősorok a magyar iparnak ma már ugyancsak ismert gyártmányai, noha a 70- es évek ^előtt pl. még senki sem hallott felőlük. Most hosz- szú távra megkötött szakosítási és kooperációs szerződések léteznek már ezekre a gyártmányokra is a szovjet iparral. Mindkét termékcsoport jól jelzi, mit is jelenthet a korszerűség, az újdonság, a nemzetközi piaci szükségletek kiszolgálására szerkesztett termék egy-egy gyár biztonságos termelésének, és az előnyös kooperációs szerződések feltételeinek kialakításához. A Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság legutóbbi, Moszkvában megtartott XVI. ülésszakán aláírt egyezmények többségének — a 6 gépipari, s az 1—1 vegyipari, gyógyszeripari és gumiipari megállapodásnak — ugyancsak egy-egy korszerű termékcsalád képezi az alapját. Ezek közé tartozik pl. a Beloiannisz korszerű terméke, az úgynevezett kvázi-elektroni- kus, tehát a még nem teljesen elektronikus távbeszélőközpont, amelyhez több részegységet és alkatrészt szakosítási szerződés értelmében a szovjet ipar szállít majd — s a magyar gyár szereli össze azokat. Új terméke a magyar gépiparnak az automata műtrágyaadagoló és csomagoló gépsor, amelynek szállítására most 10 évre szóló szerződést írhattak a'lá az ágazat vezetői a szovjet partnerekkel. 85 ilyen nagyértékű gépsort szállít majd a magyar ipar. Vagy pl. a laboratóriumi felszerelések között is több új készülék gyártására szakosodhatott a két ország ipara. A magyar ipar a többi között, környezetvédelmi műszereket, komplett mezőgazdasági és élelmiszeripari laboratóriumokat gyárt majd nagy sorozatban — és fejleszt is folyamatosan - a szovjet felhasználóknak. A hazai szükségletek ebben a termékcsoportban any- nyira szerények, hogy aligha térülhetnének meg a gyártmány és gyártásfejlesztés költségei. Hasonlóan több új gyógyszer és vegyipari termékre is írtak alá kooperációs megállapodást a kormányközi bizottság moszkvai ülésszakán. A szovjet gazdasággal megkötött legújabb együttműködési egyezmények keretében meginduló szállítások egyébként a két ország között a következő 5 évre tervezett, áruforgalom 12—14 százalékát adják majd. Az új egyezmények többségének közös és legfeltűnőbb vonása pedig az, hogy az érintett ágazatok legkorszerűbb termékeire épül mindegyik. Jó Júzonviték ez ahhoz, hogy a megfelelő színvonalú gyártmányokkal valóban hosszú távra megalapozható egy-egy gyár munkája és kory- nyebb a nemzetközi együttműködés kialakítása is, ha az ilyen egyezményekhez az előrelátóan dolgozó konstruktőrök, fejlesztők tudnak mit ajánlani, Gerencsér Ferenc
