Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-13 / 281. szám

SZOLGÁLT ATÁS — KUTATÁS Megnyílt Pécsett, a 39-es dandár úton a városképbe illő kétszinteskisipari szolgáltatóház, amelyben 12 különböző szakmájú kisiparos áll a környék lakosságának rendelkezésére Minőségi jel az emblémákon Színes fotólabor Pécsett Bérmunka az iskolából A pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának egyik leg­utóbbi határozata kimondja: segíteni kell a szakközépiskolá­kat, hogy a tanmenettel összhangba hozható bérmunkát vál­laljanak, s ennek ellenértékével saját költségvetésüket kiegé­szítve javítsák az oktatás feltételeit. A határozat merészen új dol­got fogalmaz meg, érthető te­hát, ha értelmezése körül viták is vannak, Az is érthető, hogy minden szakközépiskolában nincs lehetőség bérmunka vál­lalására. Ahol van, arra kitűnő példa a pécsi Zipernovszky Ká­roly Gépipari Szakközépiskola, amely évek óta viszonylag sze­rény keretek között megbízható partnere néhány vállalatnak. — Hosszúlejáratú szerződé­sek alapján dolgozunk a Pé­csi Szolgáltatóipari Vállalatnak, a Sop'ianának, a Ganz Villa­mossági Művek bajai gyárának, az ugyancsak bajai Kismotor- és Gépgyárnak, a Mohácsi Fa­rostlemezgyárnak — mondja Lőrincz József Igazgató. Álta­lában olyan munkát vállalunk, ami beleilleszthető a tanmenet­be. A vállalt bérmunka teljes ér­téke egymillió forint — ez az a plafon, ami fölé nem szabad emelkedni, mert ez már az ok­tatás rovására menne. Az ösz- szeg fele az iskola 8 millió fo­rintos költségvetését egészíti ki, s ebből például három eszter­gapadot vásárolhatnának meg. De biztos, hogy nem ezt vesz­|y| agyarországon a mé- * * retes ruhákat a szabóságok 3—4 hónapos határidővel vállalják, az OFOTÉRT alig készit jómi- nőségü színes képet, las­san kihal a „suszter” szak­ma, a tisztítóba beadott ruha pedig nem mindig tisztán kerül vissza. A szolgáltatások fejlesztése érdekében idén az Országos Tervhivatal keretében létrehoz­tak egy Központi Szolgáltatás­fejlesztési Bizottságot. Ugyan­akkor néhány minisztériumnak is van hasonló intézménye. Mi a Könnyűipari Minisztérium ke­belében tavaly óta működő Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutatóintézetbe látogattunk el. Bár az intézet magasan kép­zett tudományos munkatársai például a KGST megfelelő szek­ciójának munkájában szakértői anyagok készítésével is részt vesznek, elsősorban nem az el­méleti, hanem a gyakorlati tu­domány emberei. Ök dolgozzák ki a korszerű textiltisztítás eljá­rásait, például a ragasztott gal­léré ingek tisztítását, a külön­böző, szinte naponta újabb és újabb műszálas anyagok tisztí­tását. Ezeket a módszereket aztán megismertetik a tisztító vállalatok szakembereivel. Ebben az évben megindítot­ták a „minőségi jel" pályáza­tot. A jel elnyeréséhez a „Ki­váló áruk fórumához" hason­lóan emeltszintű követelménye­ket kell teljesíteni és a szintet megtartani. Remélik, minél több Patyolat emblémáján láthatjuk majd a minőségi jelet. Egyre nagyobb tért hódít a színes amatőrfotózás, de tán négy-öt korszerű színes labora­tórium működik az országban. A tervezett automatizált színes laborok között szerepel egy, amelyet a FŐFOTÓ és a pécsi Fényképész Szövetkezet közö­sen valósítana meg Pécsett egy-másfél éven belül. Budapesten — bolgár ta­pasztalatok alapján — egy va­lóban korszerűen berendezett mintakozmetikát kívánnak épí­teni. Ismeretes, hogy vissza­fejlődőben van a cipőjavítás, mert kevés a szakember és az ezzel foglalkozó szövetkezet. Ezért NDK tapasztalatok alap­ján olyan típusterveket készíte­nek, amelyek kis gyorsjavítók építését teszik lehetővé. Per­sze, ettől több szakember nem lesz, különben is a szakember utánpótlás a szolgáltatások fej­lesztésének egyik kulcskérdése. A lakáskarbantartás az egyik . legelhanyagoltabb terület: zá­rat, WC-t javítani nem vállal­kozik senki, aki pedig vállalko­zik, azoknak a többsége kon­tár. A munkaigényes szolgáltatá­sok meglehetősen magas árait nem lehet teljes egészében a lakosságra hárítani. Emiatt a fogyasztási szolgáltató szövet­kezetek fokozott ártámogatást, kiegészítést kapnak. Tavaly 100 ilyen egységet jelöltek ki, több­ségük fodrászüzlet. Azt mond­ták az intézet vezetői, ha a szolgáltatást nyújtó kínálat megfelel a lakosság elvárásai­nak, nyolc, tízszeresére is meg­nő a forgalom. CTer| iszter) és finom gyapjúszövetek mintaboltja Pécs, Jókoi tér 2. szóm alatt a CENTRUM ÁRUHÁZ kezelésében I Újdonságaink: OLTONYSZÖVETEK kockás és csíkos divatszinekben KÜLÖNLEGES MINTÁS JERSEY 150 széles 271—359,— Ft 165-210,- Nagy választék, szolid áraki Ft P 0 C_D C=L C—D OO C _3 A laptalan a szülői idegenkedés Gyengénlátók iskolája Gyengénlátók. A világ- statisztikai és a magyar- országi felmérések szerint a lakosság egy-két ezrelé­ke gyengénlátó, mondhat­nánk úgy is csökkentlátó. Hogy ez mit is jelent jó ha tudjuk, mert sajnos még az orvosi köztudatban sem vált világosan ketté a vakság és a gyengénlá- tás pedagógiai megkülön­böztetése. A gyengénlá­tók 10-33 százalék közöt­ti látásteljesítménnyel ren­delkeznek. A vakok látás­teljesítménye tíz százalék alatti. S ha már a számoknál tar­tunk, érdemes megemlíteni, hogy 1956 óta - ekkoi indult nálunk újra a gyengénlátók iskolája — csupán 300-an vé­gezték el e speciális általános iskolát. A többiek? — a rendes iskolákban „sínylődtek", hisz nehezebben tudták leolvasni a táblát mint éplátású társaik, mozgásigényüket, képességei­ket sem tudták megfelelően ki­bontakoztatni, így érzelmileg is sérültekké váltak. A világon a gyengénlátók első általános iskolája 1908- ban Londonban nyílott meg elsősorban rövidlátók számára. Hazánkban az első gyengénlá­tó osztály az 1928-29-es tan­évben indult, a mai vakok is­kolájában, Budapesten, az Aj- tósi Dürer fasorban. A II. vi­lágháború után jó ideig szü­netelt ez az iskola, míg végül is 1956-ban Csepelen nyílt egy intézmény, valamint a va­kok iskolájában is indítottak gyengénlátó tagozatot.' A cse­peli iskola 1968-ban átköltö­zött a Szőnyi útra, ahol jelen­leg is tanulnak a csökkentlá­tó gyermekek első osztálytól negyedikig, mintegy félszázan. A felső tagozat a vakok isko­lájában van, Az első és máig is az egyetlen vidéki gyengén­látók iskolája 1972-ben épült fel Debrecenben 150 látássé­rült gyermek részére. Alapos vizsgálat Sok szülő nem él az iskola adta lehetőségekkel: idegen­kedik beadni az intézménybe gyengénlátó gyermekét, mert tájékozatlan: nem tudja kik, hogyan és mit oktatnak cse­metéjének. Úgy érzi, ha ide kerül gyermeke, el van vágva további érvényesülésének lehe­tősége. Dr. Csabay Lászlóné, a Gyengénlátók Általános Isko­lájának és Nevelőotthonának igazgatója elmondta, hogy az ideérkező gyermekek alapos szemészeti és pedagógiai vizs­gálaton esnek át. így tudják meghatározni a tanulók egyé­ni sajátosságaihoz szabott pe­dagógiai eljárást. A 8—15 fős osztályokban a gyógypedagó­gus tanárok az egyéni adottsá­goknak megfelelően alakítják ki a speciális tanulóasztalok melletti ijlésrendet. Az írás-ol­vasásnál a látásfogyatékosság­nak megfelelő betűnagyságot alkalmazzák. Ha szükséges, a padra villanylámpa kerül, ha kell, nagyítóeszközt adnak a gyermekeknek és még sorol­hatnánk a tanulást könnyítő eszközöket és módszerek tár­házát. Egyébként az itt tanuló gyerekek a „rendes" általános iskolai tananyagot sajátítják el, amely hatodik osztályban a normál-gépírás anyagával bővül. Beilleszkedés a társadalomba Akik elvégezték itt a nyolc osztályt azoknak - a tapaszta­latok szerint — mintegy 30 szá­zaléka tanul tovább középis- kőlában, a többiek zömében szakmunkások lesznek. A pá­lyaválasztást, beilleszkedésüket a társadalomba példás gon­doskodással az iskolán kívül a Vakok és Csökkentlátók Or­szágos Szövetsége, valamint a Szociális Intézetek Központja segíti. Lehetőségeik? — minden olyan pályára eljuthatnak, ahol nem ütköznek az egész­ségügyi előírásokba. A tovább­tanulók számos értelmiségi pá­lya közül választhatnak. A többségnek ajánlott szakma a mezőgazdaság minden terüle­te. Lehetnek telefonkezelők, gépírók, masszőrök, bolti el­adók, gépi programozók, kár­pitosok, könyvkötők, szaká­csok . .. Szóval, mindenki meg­találhatja a képességeinek leginkább megfelelő munka­helyet, kereseti lehetőséget, élethivatást. Az igazsághoz tartozik, hogy kevés a? ilyen speciális isko­lában a férőhely, és a körül­mények az utóbbi időben na­gyon javultak, de nem mond­hatók mégsem ideálisnak. A remény azonban megvan arra, hogy a fővárosi iskolákban ta­nuló gyermekek — akiknek jó­része éppen a Dunántúlról ke­rült az intézetbe - nemsokára modern intézménybe költöz­nek. Az épülő intézmény ala­pozási munkálatai a XIV. ke­rületi Miskolci úton megkez­dődtek. A minden igényt ki­elégítő kétszintes iskolában és nevelőotthonban 12 tanter­met alakítanak ki és 120 bent­lakásos férőhelyet. Mécs László Fel a kalappal A Kalapgyárban felké­szültek az őszi szezonra. A gyár éves terve 780 000 db férfi kalap, és ebből 500 000 db kerül exportra húsz or­szágba, Japántól Líbiáig. Bővítik a Tolnai Selyem­gyárat Nagy fejlődés előtt áll a Magyar Selyemipari Válla­lat tolnai gyára. A vállalat tervjavaslatai szerint a kö­vetkező tervidőszakban a tolnai gyár bővítésére és kapacitásnövelésére kerül sor. Az elképzelések szerint új, 2400 négyzetméteres üzemcsarnok, félezer tonna kapacitású festődé, korsze­rű szociális létesítmények építésére és nagyarányú gépfejlesztésre lehet számí­tani. nek, hanem egyéb, oktatást szolgáló berendezést, felszere­lést. A határozatra javaslatot tevő művelődésügyi osztály vezetőjé­től, Csorba Tivadartól kértünk tájékoztatást: milyen lehetősé­gei vannak a határozat megva­lósításának? — Ahol műhely van és az ok­tatás keretében javakat termel­nek, továbbá a bérmunka nincs ellentétben a tanmenettel, ott ezt a lehetőséget érdemes ki­használni — mondta. — És eb­ben én nemcsak az egyes szak- középiskolákra, hanem a jól felszerelt tanműhelyekkel ren­delkező általános iskolákra is gondolok. Megfelelő szervezés­sel, irányítással a tantervbe be­illesztve lehetne olyan „apró­ságokat” készíteni, amelyek egyébként nem kaphatók, [gy a gyerekek manuális készségé­nek fejlesztése mellett az isko­la is kiegészíthetné költségveté­sét. Az építőipari szakközépiskola tantervében szerepel a falazás, vakolás stb. A gyakorlat szerint felhúzzák a falat, vakolják, az­tán lebontják és ezt ismételge­tik. Sokkal egyszerűbb lenne ezt a gyakorlatot egyes kisebb, hasznos célú munkákon meg­szerezni. A Radnóti Miklós Köz- gazdasági Szakközépiskoja könyvelőgépekkel felszerelt gép­szobát kap. Bizonyos gyakorlat megszerzése után elképzelhető, hogy e gépeken vállalatok ré­szére bérmunkában végezzenek könyvelést. Külön említette az osztályve­zető a Művészeti Szakközép­iskolát és illusztrációnak né­hány korsót, kancsót, tálat, té­rítőt stb. mutat, amelyet az is­kola kerámia-, ötvös- és sző­nyegszövő-szakos növendékei készítettek. Miért ne kerülhetne e munkák java ajándéktárgy­ként forgalomba a sok giccses holmi helyett? A Janus Panno­nius Múzeum a közelmúltban egy Ferenczy Noémi gobelin­kartont kapott -— ennek leszövé- sét bizonyára megfizetné a múzeum a szakközépiskolának. Lehetőségek tehát vannak, s a kezdeti idegenkedés után bi­zonyára meg is találják az is­kolák a magukon-segítés lehe­tőségeit. H, I. Bisztró a Perczel utcában Pécs kellemetlen szenzációja volt a közelmúltban, amikor a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat Perczel utcai központ megroggyant az alatta „mun­kálkodó" pince miatt. A követ­kezmény mindenki előtt ismert. A központnak ki kellett költöz­nie a veszélyessé vált épület­ből, s hirtelen hová is mehetett volna, mint a vállalat egyik- gyorsán igénybevehető egysé­gébe, a Kazinczy Étterembe. A kényszerintézkedés az amúgyis problémákkal küszködő belvá­rosi közétkeztetés helyzetét ne­hezítette. Az ügy legfrissebb fejlemé­nye, hogy a Perczel utca 4—6 —8. számú házakat életveszé­lyessé nyilvánították, ez pedig egyet jelent a lebontásukkal. És mi kerül a helyükre? Foghíj­beépítésként egy új emeletes ház, amelyben 24 lakás lesz. A terület hasznosítására gaz­dasági megállapodás született a Városi Tanács és a Mecsek­vidéki Vendéglátó Vállalat kö­zött. Ennek keretében a vál­lalat lemond a területről és a szokásos kártalanításról, a vá­ros viszont az építendő lakó­épület földszintjét, bocsátja a vállalat rendelkezésére. A Me­csekvidéki mintegy 300 négy­zetméteren reggelizőt és gyors­bisztrót létesítene, s az elgon­dolások szerint kisebb kerthe­lyiség kialakításáról is szó le­hetne. Az új közétkeztetési lé- . tesítmény várhatóan 1978-ban kezdi meg működését. Hétfői □ I A Gépipari egymillió forintja - ó$ más lehetőségek

Next

/
Thumbnails
Contents