Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-12 / 280. szám
1975. október 12., vasárnap Dünaatült Tlaplö 3 fogadás építés- és közügyben Miért készülnek el későn az építkezések? Kesztyűs János építésvezetővel háromszor fogadtam. Az első határidő május elseje volt — a létesítmény nem készült el. Július 1-én ismét én nyertem. Ekkor már viccelődtünk: mondj egy időpontot, akármilyen távolit', s fogadom, hogy az ebédlő akkor sem lesz kész. Késnek a beruházások. Ki a felelős? A miniszter, az igazgató, a tanácselnök? Vagy talán az építőmunkás? Tűnődve, de valamennyi kérdésre nemmel felelnék, ha nekem kellene a kérdésre válaszolnom.- Hogyan lehet ezeket a munkákat összehangolni? — A szervezés nehéz téma. Nincs a munkahelyeken telefon, autóval rohangászok, hogy hol, milyen anyagot kaptak meg, s mit nem. Gyors információk, hírközlés nélkül ma már szervezni alig-alig lehet... Pénz és terv Az épülő nyomda, a sport- csarnok, a 96 lakásos Péter utcai KISZ-lakótelep: Pécs három különböző pontján, három független építőszervezet dolgozik. Csupán egyetlen dolog azonos mindhárom építkezésen: a határidők csúsznak, a módosításoknak se szeri, se száma. — ön szerint miért? Általában miért késnek a beruházások? A pécsi sportcsarnok építésének már történelme van. — Általában hat-hét esztendős tervekkel kell kínlódnunk — mondja Bencze László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője. A beruházó — amikor rendelkezésére áll a tervezés fedezete — megrendeli a terveket. Amikorra azok elkészülnek, kiderül, hogy a beruházásra nincs elég pénz. A tervek porosodnak, mire a kezünkbe jutnak, módosítani kell. Beterveznek egy villamos kapcsoló szekrényt, amit az építés idején már rég nem gyártanak, mást kell beépíteni. Tegyük fel azonban, hogy a pénz is megvan. De hol az az építési vállalat, amelyik azonnal rendelkezésre tud állni. A tervezés megrendelése előtt kellene tisztázni, hogy lesz-e pénz, s hogy ki lesz a kivitelező. Bencze László éppen tíz éve ..századparancsnok'', A Szliven Áruház, a POTE elméleti tömbje és 400 fős kollégiuma, a Sörqyár szociális épülete és tucatnyi más létesítmény épült irányítása alatt. Száznegyven munkással szinte elképzelhetetlen, hogy is lehetséges most eqvszerre építeni a sportcsarnokot, a MÁV' szociális éoületét, a POTE nővérszállását, a MÁV tanműhelyét és az ÉPFU szociális épületét. — Maqas termelékenységgel dolgozunk. A földmunkát, alapozást. az épületek vakolását géppel végezzük. Erőmegosztás Kukái Tibor építészmérnök, a B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat építésvezetője a Pécsi Szikra Nyomda, a mágocsi 960 vagonos tárolótér, a Pécsi Vendéglátóipari Szakközépiskola, a Vízügy árvízvédelmi raktára és néhány lakás építését irányítja. Beszélgetnénk, a telefon azonban állandóan cseng . . . — A tervező egy kicsit elsüllyesztette az épületet, a padlósíkot emeljék ki. A búvárszivattyút még ma állítsák üzembe. Éjjel-nappal működtessék. Az aggregátort be lehet hozni? — Miért osztják meg az építésvezetőség erejét ennyifelé? — Nincs arra lehetőség, hogy mind a száz munkás itt a nyomdaépítésnél dolgozzon. Most folyik a légtechnikai szerelés, hőszigetelés, üvegezés, trafószerelés, padlóburkolás. Kőműveseknek. vagy kubikosoknak itt már kevés munkájuk akad. Flőször az övék volt a főszerep, aztán jöttek az ácsok, kőművesek, s most a szakiparosok, Ezért kell 4—5 munkahely: megszervezni a folytonos körforgást nehéz, legnehezebb azonban a munkákat „bevállalni”. A technológiai folyamat megszervezése sok gondot okoz, de ez a dolgunk. Ezt még tarkítja, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak a szükséges anyagok, gépek. Kukái Tibor 29 esztendős — az elmúlt évben szerezte meg az építészmérnöki oklevelet. — A legnehezebb volt megszervezni ezt az építésvezetőséget. Nyolcvanöt embert kellett ide csábítanom a falvakból, csak annyit ígérhettem, mint más építési vállalatok, többet mi sem tudunk fizetni. Az emberi kapcsolatok, a bánásmód, a szociális körülmények lehetnek, amelyek esetleg vonzóbbak: de amikor a határidők, az anyaghiány, a terv- módosítás állandó téma, csak a legnagyobb erőfeszítések árán lehetséges különleges megbecsülést biztosítani. Kevés a szakipar Kesztyűs János 35 esztendős, családjában többen is építészek voltak. Tizennégy éves koKesztyűk, táskák négy országba A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet termékei, a bőr-, síkesztyű, sításka változatlanul keresettek a világpiacon. Jelenleg Svédországba, az NSZK-ba, Ausztriába kesztyűket, a Szovjetunióba divattáskákat gyártanak. Évente közel 600 ezer pár kesztyűt, több mint százezer divattáskát készít a a hétszáz kesztyűszabász, a kétszáz bőrdíszműves Pécsett, Mohácson, Fonyódon, Szederkényben. Partnereik között szerepel legelső helyen a svéd Nordiska, ezen kívül az osztrák Riemer, az NSZK Spied cég. Bőrdíszműveik kedveltek a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, sításkáik pedig elsősorban az NSZK-ban. A termelés fokozására nemrégen húsz kesztyűvarrógépet, három préselőgépet állítottak be Fonyódon, míg Pécsre díszítőgépek érkeztek. rában ismerkedett meg a kőműves szerszámmal, rövid idő után azonban beiratkozott az építőipari technikumba. Végigkapaszkodott a ranglétrán — hat esztendeje építésvezető. A Tettyétől a Susogóig szinte valamennyi társasház az ő irányítása mellett épült. — Csak ne a fogadással jöjj! Sokszor arra gondolok, hogy időnként lassítani kellene a munkát, mert ha még nem készül el a ház, könnyebb a tervmódosítás, mint a kész falakat tologatni. Ezért vesztettem el a fogadást is. Már a tervezés idején be kellene vonni a kivitelezőt az előkészületekbe. A kész tervek csak ritkán egyeznek a kivitelező fel- készültségével: volna idő felkészülni az anyagbeszerzésre, s a más vállalatokkal szükséges kooperációra. — A Pécsi Építőipari Szövetkezet a legkorszerűbb technológiát szerezte meg, a kertvárosi lakások építési idejét mégsem sikerült jelentősen lerövidíteni .,. — Igen, az alagútzsalu valóban korszerű, a szakiparosok azonban hagyományos módszerekkel dolgoznak továbbra is. Hiába kész a ház, ha nincs benn villany, víz, gáz . . . — Nem lenne jobb egy nagy kombináttá összevonni a pécsi építőipari szervezeteket? — Nem. Négylakásos társasház építésével nem foglalkozhat az Állami Építőipari Vállalat. Az építési igények annyira különböznek, hogy szükség van az építőipari tagozódásra. Kesztyűs János most végzi a két esztendős felsőfokú építésszervezési tanfolyamot. A háló- diagramos tervezés, közgazdasági szabályozók, árrendszer, programozás voltak a legutolsó témák. Sajnos, néhány helyen még a piramisépítők módszerével látom küszködni az építőket... Lombosi Jenő A hőskortól napjainkig Negyed évszázad a tanácsban Határozottság, becsületesség, meggyőzés, megértés A szépnevű Legény és Hajadon utcák után nevenincs utcába kanyarodik az út. A húszas évek elején épült bányászkolónia kopott-sárga házai előtt, a járda helyén víz folydogál. Óránként ha jön egy-egy autó. Vasas, D. utca 21. Itt lakik König János. A kerti asztalon a mai lapok: Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Dunántúli Napló. Tudnia kell, mi történik a világban. Ez a dolga, mindig ezt tette. No meg olyasmit, hogy történjék is valami a világban . .. Huszonöt éve tanácstag. Nyolcgyerekes család hetedik gyereke. Vasasi, ide is költözött vissza a nyugdíjazása után. S az már természetes, hogy most is a vasasiak tanácstagja. — A siklósi pártbizottságról 1950-ben a pécsváradi pártbizottságra kerültem titkárnak. Azon az őszön alakult meg Pécsváradon az akkor még járási tanács. Én tartottam az alakuló ülésen a beszámolót. Megválasztottak a végrehajtó bizottság tagjának, s azóta megszakítás nélkül társadalmi munkában tevékenyke- kedem különböző tanácsi testületekben. — Nehezen kezdtük. IsmeretA Pécsi Tervező Váliaiat szellemi exportja Elismerés, kitüntetés a jó tervezésért A hónap elején rakták le az NDK-beli Cottbus megyei kórházának alapkövét, a schwe- rini kórház építése pedig decemberben kezdődik. Mindkét létesítményt a Pécsi Tervező Vállalat tervezte, s ez a két kórház a PTV eddigi legnagyobb külföldre készült munkája. A Pécsi Tervező Vállalat 1967 óta folytat export-tervezést. Azóta szakadatlanul dolgozik az NDK-nak, s a tervezettek közül sok létesítmény már megvalósult. Az első megállapodást 1967-ben kötötték a Magdeburgi Lakásépítő Kombináttal, egy tejüzem és tejporgyár tervezésére. A PTV export-szerződéseit a TESCO-n keresztül kötötte, s hogy a német partnerek meg voltak elégedve a pécsiek munkájával, bizonyítják az azóta érkezett újabb megrendelések. A Cottbusi Lakásépítő Kombináttal kialakult kapcsolatok 1968-ban realizálódtak, amikor tárgyalások indultak két lakótelep építésére Cottbus megyében. Az egyik lakótelep Gu- benben, a másik Weisswas- serben nagyrészt már megépült. Ezt követően szerződést kötöttek a gubeni és a weisswasseri 220 ágyas járási kórház tervezésére, majd a Weisswas- ser városközpont 1800 lakásos lakótelepének tervezésére. Csakhamar szerződést kötöttek a potsdamiakkal is, az ottani lakásépítő kombinát két lakótelep tervezésére adott megbízást. Végül pediq 1973-ban hozták az eddigi legnagyobb volumenű megrendelést, a már említett két megyei kórház tervezésére. A két kórházat azonos elvek alapján tervezik, a tervek háromnegyede már elkészült. A PTV eddig is, ezután is elsősorban a hazai szükségletekre tervez, de népgazdasági érdekből az NDK számára is dolgozik. Ez anyagilag, erkölcsileg egyaránt megéri a vállalatnak, mert nemcsak több évre szóló egyenletes foglalkoztatottságot jelent az export, de szakmai fejlődést, elismerést is. Ennek a távlatokban gondolkodó vállalat- vezetési politikának köszönhető, hogy a PTV mai tervezői kapacitása soha nem remélt nagyságrendűre fejlődött. Természetesen a vállalat szakembergárdája is nyert az export-munkákkal. Alaposan fel kellett készülniök az NDK számára történő tervezésre, hisz nyelvtudásra, az ottani technológiai előírások, szabványok, anyagok ismeretére van szükség. S hogy a PTV szellemi exportja öregbítette a vállalat és Pécs város hírnevét, bizonyítja: legutóbb az export iroda munkatársai közül ketten és a vállalat igazgatója Hufeland emlékérmet, hárman pedig Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak az NDK-ban, a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 26. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. len volt még a tanácsi munka, nem sokat értettünk hozzá. Emlékszem, a begyűjtés időszakában meg kellett tanítani a tanácstagokat, mi a különbség a búza és a rozs között. Kis dobozokba helyeztem a magokat és „kiállítást” rendeziem a tanácson. Hát így csináltuk, de tennünk kellett, mert arra volt szükség, hogy a munkás- osztály vegye kezébe a köz- igazgatást. Sorra szerveztük át a községi jegyzőségeket tanácsokká, létrehoztuk a szakigazgatási szerveket, újjáformáltuk a községek életének irányítását.- És a lakosság?- Hát... nagy határozottságra és becsületességre volt szükség, hogy megszeressék a tanácsot. Pedig voltak antipa- tikus feladataink is. A túlkapások jogos ellenérzéseket szültek. A kulák-kérdés, a padlás- söprés ismert ügyek. Nem is tetszett nekem ez a módszer. Az tény, hogy az országnak mindenekelőtt kenyérre volt szüksége, intézkedéseket követelt, de az esetek többségében meggyőzéssel is elő lehetett teremteni a kenyérnek valót.- Emlékszem, Mohácson dolgoztam már, ballagok a határban, s látok-egy parasztembert. Kérdem, beveti-e az egészet? Bevetem én, de nincs elég gabona, válaszolja. Pedig nekem éppen az kéne, akarom ugrasztani a nyulat a bokorból. No, hát von azért nekem otthon, ha nagyon kell, nyolcszázért. Mondom, ha megtudná ezt a König, a párttitkár, mit gondol, mit szólna hozzá? Ismerem. én a Kőniget, válaszolja az ember. No, ha ismeri, holnap lesz itt egy falugyűlés, azon felszólal a König is, de magának kéne megszervezni a gyűlést, beszélni az emberekhez, hogy vessenek. Miért én? Nem maga mondta, hogy beveti az egész földet? Megvolt a gyűlés, megismert az emberem, rájött, miről van szó, de attól kezdve nem volt probléma a szigeten a vetéssel.- Olyannyira nem, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásában önök országos elsők lettek. 1955-ben megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést.- Azon magam is meglepődtem. Hivattak bennünket Budapestre, a Központi Bizottságba, egyenesen Rákosi Mátyáshoz. Törtük a fejünket útközben, mit követhettünk el. Odafenn aztán Rákosi Mátyás szépen kikérdezett bennünket, hogy állnak a munkák, milyen a termés, mi meg elmeséltük, Kommunista műszakok Szombaton immár hagyományosan, őszi kommunista műszakot tartottak a Csepel Vas- és Fémművek valamennyi gyárában, és a Csepeli Tervező Intézetben. A műszakban részt vett a dolgozók mintegy 35 százaléka, összesen több mint 26 000-en, valamint a patronált szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek és a műszaki egyetem diákjai, akik rendszeresen a csepeli gyárakba járnak szakmai gyakorlatra. A műszak célja elősegíteni a negyedik ötéves terv határidő előtti teljesítését, a kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny második szakasza céljainak mielőbbi elérését. A Csepel Művek kommunista műszakjának értékét, mintegy 38—40 millió forintot, a kollektívák a szociális létesítmények, elsősorban bölcsődék, óvodák korszerűsítésére, újabbak építésére ajánlották fel. milyen nehezen szárad a gabona, már az országutakra is kiterítettük. A végén csak kiderült, hogy kitüntetést kapok. König János mesél a termelőszövetkezetek, a gépállomások szervezéséről, arról, hogy ő maga is megfogta aratáskor a kaszát, hogy lássák az emberek: a párttitkár nemcsak magyaráz, cselekszik is. Nem voltak könnyű idők. 62 fillért fizettek egy munkaegységért, ötvenhatban Mohácson mégsem széledt szét a téesz. Az emberek büszkék voltak a munkájukra, nem engedték elherdálni a közöset. 1958-ban visszajött a bányához párttitkárnak. A korábban a bányában eltöltött évek nem múltak el nyomtalanul. 1963- ban szilikózissal nyugdíjazták. Nyugdíjas, de nagyobb forgalmat bonyolít le, mint egy hivatal. Óránként nyitják rá a kertkaput a vasasiak. — A bánya, a bányászok helyzete a szívügyem. Minden alkalomkor minden testületben felszólalok az érdekükben. Az emberek várják a segítséget. Itt vannak például a bányászlakások. Az a véleményem, hogy a bányászlakásokat Vasason kell megépítem. Nem egyszer kaptak már a bányászok lakást Kertvárosban, vagy Újmecsekalján, onnan messze volt a munkahely, itthagyták a bányát. De Vasas nagyon nehezen fejlődik. Amióta Pécshez csatolták, nekünk csak csurran-cseppen. Sorolja a gondokat: rossz a közmű- és az ivóvíz-ellátás. Kellene egy strand, egy étterem, kicsi már az óvoda. „Jani bácsi, maga soha nem nyugszik, m ndig tele van panasszal" — mondják a tanácson. Hogyan nyugodna, ha az emberek várják a segítségét. Ahogy ő mondta: az a legszebb, ha egy nyelven tudunk beszélni, megértjük egymást és hisz- szük, hogy amit tenni akarunk, az helyes. Panics György