Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-10 / 278. szám

2 Dunántúlt napló 1975. október 10., péntek Bizottság­iilésezők A címet — az olvasó szí­ves engedelmével, s Maja­kovszkij bocsánatával - köl­csönöztem, s alkotó módon továbbfejlesztettem. Tettem mindezt azért, mert részt vettem egy bizottsági ülé­sen. Ez még önmagában nem jelentett semmit, az ülésre felkészültem, egy do­boz cigarettát vittem ma­gammal. Gondjaim ott kezdődtek, ahol elbizonytalanodtam. Az ülés annak rendje és mód­ja szerint megkezdődött, volt elnök, vendég, napiren­di pontok és referátum, ígérkezett az érdekfeszítő vita is, egyszóval rendes, szabályos bizottsági ülésnek indult a dolog. Félóra eltel­tével azonban egyszercsak rémülten néztem körül: nem értettem semmit, nem tud­tam, miről beszélnek, fogal­mam sem volt semmiről. Félreértés ne essék, a hiba minden bizonnyal az én ké­szülékemben lehetett. Az ülés legelején egy igen ko­moly ember bejelentette a következőket: — Nálunk az intézkedések nem a KlSZ-tagsáora, ha­nem a dolgozó ifjúságra vo­natkoznak. Amíg ezen tűnődtem, az ülés dinamikája fokozódott. Egy hölgy azt fejtegette, hogy újszerű volna a prob­lémagondozás. Emberi problémák gondozására gondolt, s evégett célsze­rűnek tartaná, mondta, egy elbeszélgető bizottsáq köz­pontba állítását is. Lelki szemem előtt megjelent egy apró, vézna kis emberi probléma, amit egy elbe­szélgető bizottság a köz­pontban gondoz. S uramfia, a hosszas gondozás követ­keztében a problémc meg­izmosodott, pirospozsgás lett, sőt, szaporodott is . . . Ezt magam is újszerűnek ítéltem. De kezdtem elbi­zonytalanodni. Valahol, az agykéreg alatt megszólalt egy kis harang. Ezek a be­épített vészjelzők egészen jól működnek énbennem, s tudtam, hogy nem kell már soká várnom: rövidesen tel­jes alarm-állapotba kerü­lök. — Véleményem szerint — közölte a bizottsággal egy másik tag — meq kellene oldani a vállalati vertikális testnevelést. Ettől kezdve egy piszkos ablaküvegen át kinéztem a kéklő messzeségekbe. Nem tudom, hogy mi történt az­után, s azzal vigasztaltam magam, hogy hiszen addig sem tudtam, hogy miről fo­lyik q szó. Mert szófolyás volt bőven, a szünetben megtekintettem az órámat: két és egynegyed óráig tar­tott az első napirendi pont- megtárgyalása, Azóta is őrlődöm. Négy- szemközt olyan szépen tu­dunk magyarul! Egyszerűen, tisztán, becsületesen. Miért nem tudunk egy hivatalos alkalommal is éppen úgy beszélni, mint otthon? Miért kell átesnünk a traktor má­sik oldalára? Pontosabban: miért a traktor másik olda­lára kell esnünk? Mert ez is elhangzott, mókásan, mert a mezőgazdaság — szocia­lista mezőgazdaság - már erősen iparosodik. Ezek szerint traktorosnemzet is le­szünk, meg a köznyelvbe bevonul a troktorcsapszeg, mint. . . Rossz rá-még gondolni is. Kampis Péter Hogyan élnek pedagógusaink? Nevelésügyi filmsorozat és vita az Ifjúsági Házban A Balázs Béla Filmstúdió rendezői, Dárday István, Sza- lay Györgyi és Vitézy László ötrészes dokumentumfilmet ké­szítettek egy mai pedagógus­családról azzal a céllal, hogy a pedagógusok életének jel­lemző vonásait, gondjait, konf­liktushelyzeteit bemutassa. A miskolci filmfesztiválon díjat nyert filmsorozatot a Baranya megyei Tanács művelődésügyi pártszervezete kezdeményezé­A Balázs Béla Filmstúdió alkotásának sikere Új óvoda Szigetváron Hatvan gyerek óvodai elhe­lyezését oldották meg Sziget­váron, a Dózsa György úti óvoda átadásával. A tegnapi ünnepélyes átadáson megje­lent Tinusz János, a Szigetvár városi Tanács tanácselnöke, valamint a város párt-, állami vezetői és az építkezésben se­gítő szocialista brigádok veze­tői. Az egyszintes épületben két foglalkoztató, öltöztető, mosdók találhatók, melyeket üvegfolyosó köt össze a hátsó szárnnyal, ahol az irodák, a konyha és a nevelői szoba he­lyezkednek el. Már elkészültek a tervek az óvoda további bő­vítésére. Várhatóan jövőre be is fejezik az építkezést és a 120 férőhelyesre bővített óvoda je­lentősen segít a város (óvoda gondjain. sere a megyei tanács népmű­velési csoportja és a Pedagó­gus Továbbképző Intézet szer­vezésében kétnapos rendezvé­nyen a megye vezető pedagó­gusainak is bemutatták. A nevelési filmsorozatot Ber- nics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitotta meq Újvári Je­nő, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága munkatársa, Takács Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Csorba Tivadar, a városi tanács mű­velődésügyi osztályvezetője je­lenlétében. A filmbemutatón, amelyen a rendezők vitavezetőkként köz- . nűködtek, 300 iskolaigazgató es szakfelügyelő vett részt. A filmsorozat alkotói igye­keznek hű képet adni a jövő emberének formálásában kulcs­szerepet látszó pedagógustár­sadalom életéről, a leendő pe­dagógusokról, a demokiatizmus. ról, az alkotó pedagógus nem ritkán ellentmondásos helyze­téről, és mindarról, ami inten­zíven fejlődő közoktatásunk te­hertételét képezi, képezheti. A bemutató amellett, hogy szín­vonalas vitaanyagot szolgálta­tott a nevelési filmsorozat részt­vevőinek, betekintést enqedett a Balázs Béla Filmstúdió te^ hetséges alkotógárdájának te­vékenységébe is, jószándékúan népszerűsítve a stúdió mai ma­gyar valóságot ábrázolni kívá­nó törekvéseit. A tegnap délutáni vita alá­húzta, hogy a nem mindig fel­hőtlen pedagógusélét, pedagó­gus-sors még ma sem mentes teljesen az ellentmondásoktól. A pedagógus munka megbe­csülése érdekében sokat lehet és kell is tenni. A filmek vetítése után a résztvevők négy szekciót alkot­tak és iskolai fokozatok, isko­latípusok szerint vitatták meg a filmek által fölvetett prob­lémáké*. jr Uj burkolóanyag Szekszárdról Vulkán hab, avagy hadüzenet a sivárságnak Befejeződtek a félüzemi kísérletek Új épületeink homlokzatuk­kal, külső burkolásukkal nem­igen kápráztatnak el bennün­ket, nem véletlen, minden új­szerű megoldásnak, minden kis színnek örülni tudunk. Éppen ezért figyeltünk fel rá, s utaz­tunk el nyomban Szekszárdra a hír nyomába: a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat­nál újszerű burkolóanyag fél- üzemi kísérleti gyártása fejező­dött be. Új épületburkoló, új magyar találmány született: a vulkánhab, amely had­üzenet a sivárságnak. Sajnálatos érdekesség, a vulkánhab az ötlettől a meg­valósulásig ugyanolyan hosz- szú és rögös utat járt meg, akárcsak Kovács András film­jében, a Nehéz emberekben a Felkészültek a töltőállomások Van elegendő fűtőolaj Pécsett több mint 30 ezer tonna olaj fogyott el az elmúlt fűtési szezonban a mintegy 25 ezer olajkályha-tulajdonos jóvoltából. A fűtési idény kö­zeledtét jelzi a hűvösebbre forduló időjárás. Ez alkalomból kerestük fel az ÁFOR 3. számú tájegységi telep pécsi kiren­deltségét. Kővári Ede telepvezető el­mondta, hogy meg ez év vé­géig Baranya megyében 10— 12 millió liter fűtőolajat érté­kesítenek. Várhatóan az össz­forgalom 70 százalékát a pé­csi kutak adják. A városban és környékén egész évben öt töl­tőállomás működik: a Hajnó­czy, Kandó Kálmán, Fürst Sán­dor utcában, a Sziqeti úton, valamint Kővágószöllősön. A Fürst, a Hajnóczy utcai és a kővágószöllősi éjjel-nappal nyit­va tart. A Kertvárosban, az Ágoston téren, Meszesen, a Bá- licsi úton, a Nyíl utcában fel­állított eladóhelyek, a pécs-va- sasi mini töltőállomás szezon- jellegűek, vagyis október 16-án nyitnak. Ez érvényes az ÁFÉSZ által üzemeltetett peremrészi értékesítő helyekre is: Pécsbá­nyatelep, Szabolcsfalu, Hősök tere, pécsújhegyi szőlők, Nagy­árpád, ahol kétszázliteres vas­hordókból mérik az olajat. Nagy forgalomra számítanak a Szigeti úton, a Kandó Kálmán, a Hajnóczy és a Fürst utcá­ban. Az Ágoston térit és a me- szesit szinte naponta ellátják, hisz oly sok a vásárló. Egyéb­ként 19 tankautó: négyezertől 15 ezer literes látja el a ku­takat rendszeresen. Pécsett még a TÜZÉP a Kertvárosban, a TEMPÓ Szö­vetkezet pedig a Rózsa Ferenc utcában, valamint a Jókai— Rákóczi út sarkán fogadia a vásárlókat. A TÖZÉP az AKÖV- vel együttműködve, ezenkívül a TEMPÓ Szövetkezet, a Szállí­tási és Szolgáltató Szövetkezet megrendelésre házhoz is szál­lít a városban. A járási székhelyeken, vala­mint Szederkényben, Beremen- den, Harkányban, Vajszlón, Sellyén, Komlón, Szászváron, Pécsváradon és Dunaszekcsőn 13 töltőállomás, 8 eladóhely és ■egy mini töltőállomás készült fel az őszi-téli fűtésidényre. Cs. J. Bemutató ma este Orfeusz a felvilágban A testi szerelem komédiája Csókolózó pór — Rodin: örök tavasza áll a színpad felett, de valami furcsa széttagoltsággal, ahogy Vota Emil elképzelte.. A színház egyéni Ízlésű és fantá­ziájú díszlettervezője kétoldalt vegyilánc képleteit jelzi, de a tudomány tárgyilagos világa alatt vérvörös testű, fülleteg heverők kínálják magukat. Egy ingerlő vörös szőnyeg pedig el­fut valahová, egy lombikforma földgömb világmindensége fe­lé. így tette látvánnyá Vata Emil Illyés Gyula új, immár ötödik „pécsi" magyar drá­máját, az Orfeusz a felvilág­ban című komédiáját. Ezt mu­tatják be ma este a Pécsi Nemzeti Színházban, nagy mű­vészeti és kultúrpolitikai ven­dégsereg előtt és ennek volt a főpróbája tegnap este. Főpró­ba, ahol jót nevettünk a pikáns játékon, de el is gondolkod­tunk ezen q nagy nevetésen, a testi szerelem ügyein. Sík Fe­renc, az előadás rendezője így segített a gondolkodásban: — A társas együttélés régi formái felbomlanak, az újak még csak alakulóban vannak. Mindez bonyodalmakat, bizony­talanságokat eredményezhet az emberi kapcsolatokban. E mel­lett a szerelem a folyamat, s- ságot, a biztonságot igényli bennünk, belső ösztönvilágunk pedig tudat alatt nem zárja ki a változatossáa igényét. A da­rab persze sokkal bonyolultab­ban ábrázolja az érzékiség problémáit és minden bizony­nyal vitákat vált majd ki. Ennek a várható vitának az izgalma fogja körül Illyés Gyu­la valóban merész, új drámá­ját, amelynek három főszere­Az előadás egyik jelenete (Mik- lósy Judit és Győry Emil) pét Miklósy Judit, Győry Emil és Holl István játssza. De je­lentős feladatot kapott Sólyom Katalin, Kézdy György, Szegvá- ry Menyhért, Dávid Kiss Ferenc, Vajda Márta, Vári Éva, Peté­nyi Ilona, Pásztor Erzsi és Vi­da Éva is. Mellettük bemutat­kozik a színház több új tagja: Huszár László, Antal Anetta, Déry Mária és Melis Gábor. A szereplők Léka László maszk­mester közreműködésével Já- noskúti Mária jelmezeiben ját­szanak. Rendezőasszisztens: Bucsky Csilla. Földessy Dénes „Édes anyanyelvűnk »» Szerdán egésznapos versenyt rendeztek a pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Technikumban, ahol az „Édes anyanyelvűnk” verseny megyei döntőjét tartot­ták. Harminc diák került be a döntőbe, mely írásbeli és szó­beli feladatokból állt. A diá­kok helyesírási, nyelvhelyességi és retorikai ismeretekből vizs­gáztak. Az országos döntőre négyen jutottak tovább: Pécs­ről elsőként Máté Zoltán, a Naav Lajos Gimnázium, má­sodikként pediq Bayer Erzsé­bet, a Janus Pannonius Gim­názium tanulója. Baranya me­gyéből elsőként Farkas Gab­riella, a siklósi Táncsics Mi­hály Gimnázium, másodikként pediq Cseperka Ágnes, a mo­hácsi Kisfaludy Károly Gim­názium tanulója jutott fovább. Villám beszélgetés Bori Imre professzorral A balatonfüredi SZOT Sza­natórium dísztermében tartott Jókai Mór tudományos emlék­ülésen beszélgettünk Bori Imre újvidéki egyetemi tanárral, aki a szépszámú hazai előadó kö­zött a jugoszláviai magyar iro­dalmat képviselte. — Jókai nálunk is népszerű író. Előadásomban Jókai művé­szetének a XX. századi magyar prózára gyakorolt hatásával foglalkozom. Persze, ez a ta­nulmányom csak töredéke an­nak, amit a nagy íróról el sze­retnénk mondani. — Monográfia készül belőle? — Már elkészült. De, hogy mikor jelenik meg, a Fórum Ki­adótól függ. — A Fórum egyéb terveiről tudna valamit mondani? — Rövidesen II. kiadásban tízezer példányszámban jelenik meg Idő, idő, tavaszidő című, a jugoszláviai magyar népkölté­szetről írt munkám. Krúdyról a Kortársban, Török Gyuláról a Hídban jelent meg értekezé­' sem. De kitűnő tanulmányköte­tek jelentek meg Útasi Csaba tollából a jugoszláviai magyar irodalomról (Tiz év után), Vé­gei Lászlótól hat vajdasági magyar költő értékeléséről (A vers kihívása) és Bosnyák Ist­vántól az egyik legjelentősebb jugoszláviai magyar íróról, Sin- kó Ervinről.- A jövő tervei?- Nagyfontosságú esemény­nek tartom, hogy szerb nyel­ven rövidesen megjelenik a magyar irodalom története, és a szerb Matica 150 éves meg­alakulásának emlékére négy­kötetes válogatás ismerteti szerb nyelven a II. világháború utáni magyar irodalom termé­keit.- Mikor látogat el Pécsre?- Ha a Szenteleky-emlék- tábla leleplezési ünnepségére meghívnak, szívesen jövök Pécs­re, Szenteleky szülővárosába. (T. I.) görgőseke. A vulkánhabbal még 1961-ben — s itt Baranyá­ban — kezdtek el foglalkozni, s azóta csaknem másfél év­tizednek kellett eltelnie, mi • gyártásához kezdhettek, s még ez sem a nagyüzemi gyár­tás. A kísérletekre és a fél­üzemi gyártás megkezdéséhez szükséges külföldi gépekre vé­gül is az építésügyi tárca és az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság adott pénzt. A kísérletek sikerrel zárultak, oly­annyira, hogy az új burkoló­anyagot szabadalmaztatták is. Miből készül? De mi a vulkánhab? A ki­induló anvaqa a periit — ez sokfelé fellelhető az ország­ban —, a perilitnek is a pora, az, ami már a meddőre kerül, nem használják. Ezt ők még tovább őrlik, majd lúggal ke­zelik, ettől megduzzad, habo- sodik a massza. Kiégetik, s ekkor kapják a nyerslapot, ha mázasat okarnak, üvegport szórnak rá és újra égetik. Bár­milyen színt akarnak, olyant kapnak. Egy-egy lap húsz­szor húsz centis, vastagsága 3 centiméter, súlya nem éri el a fél kilót. A jövőben azonban áttérnek a nagyobb — 30X40 centiméteres — lapok gyártá­sára. A vulkánhab, amellett, hogy szép falfelületeket ad, jó hő­szigetelő, nyomószilárdsága nagy, élettartama korlátlan. Felrakásához kötőanyagnak megfelel a cementhabarcs, a műanyaghabarcs egyaránt. Fel­használható mindenütt, a hű­tőházak belső burkolásától kezdve a lakóházak burkolá­sáig. Tegnap, ott-jártunkkor éppen a Fémmunkás Vállalat szakemberei tárgyaltak a szek­szárdiakkal. Ez a budapesti cég az országos könnyűszerke­zetes program egyik gazdája, a könnyűszerkezeteknél szeret­nék felhasználni a vulkánha­bot. Több kellene A félűzemi kísérletek -feje­ződtek be, mondtuk, ahol Js a gyártás kikísérletezése volt a cél. Egyelőre nem is tudnak évente többet, mint 18 ezer négyzetméternyi burkolóanya­got gyártani. Legalább évi 100 ezer négyzetméternyi vulkán­hab gyártására kellene beren­dezkedni, hogy megfelelően le tudjanak szállni az árral, mert egyelőre drága ez a szép bur­kolóanyag. Megrendelés volna bőven, az igények nagyok, ám az Állami Építőipari Vállalat­nak nincs rá pénze, hogy egy ilyen nagy üzemet tető alá hozzon, az ő profilja az, hogy építsen. Mindemellett pályáza­tot nyújt be, hogy a beruhá­zásra támogatást nyerjen. Szí­vesen eladná viszont a sza­badalmat, gyártsa más. Melles­leg a MINERALIMPEX Külke"- reskedelmi Vállalat közvetíté­sével már tárgyalásokat foly­tatnak egy NSZK-beli céggel a szabadalom eladásáról. Részünkről idehaza is szíve­sen találkoznánk épületeink homlokzatain a szekszárdi vul- kánhabbal. (—mz—) Ezer tonna áru a BNV-re Sorra érkeznek Budapestre a külföldi termék-szállítmányok a BNV-re. A vásárra körülbelül 200 külföldi kiállító ezer ton- nyányi áruját várják, ezeket főleg a MASPED és a Camion gyűjtőkocsijaival, vasúti konté­nerekkel és légiküldeményként szállítják. Eddig főleg a Szov­jetunióból, Lengyelországból, Csehszlovákiából érkeztek na­gyobb küldemények.

Next

/
Thumbnails
Contents