Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-07 / 275. szám
6 Dunántúlt ngplö 1975. október 7., kedd Képernyő llllllilllll Szórakoztatás... Balgaság lenne kritizálni a televíziót azért, mert kialakította a szombat és vasárnap esték íratlan törvényét: szombat este többnyire könnyű szórakozást kap a néző, vasárnap este inkább valami komolyabbat. Hogy ennek van-e valami „tudományos alapja”, nem tudom. Lehetséges. Tartok tőle, hogy olyanféle kényszer van a háttérben a néző szombat este elvárja a tévétől, hogy szórakoz. tassa. A szórakozást ezúttal szigorúan „könnyű" értelemben véve. A múltkor „kaptam a fejemre” (no nemcsak akkor, de a többit most hagyjuk) mert dicsérni mertem néhány súlyosabb műfajú műsort. Nagy vita lett a dologból. Odáig jutottunk: van-e joga a televíziónak felkavarni az emberek esti nyugalmát, elrontani álmukat súlyos, továbbgondolkodásra kényszerítő gondolatokkal. Ahelyett, - hogy a „napi munkában elfáradt" dolgozókat elandalítaná és alkalmassá tenné az éjszakai nyugodalomra. Meg kell ezt is mondanom hogy egy nagy film, az Elfelejtett ősök árnyai, szintén a bűnbakok közt szerepelt. Most aztán megérkezett szelídebb testvére is, A menyasszony című turk mén film, szombaton késő este, a Magyar Televízió nagyszerű vállalkozásának, a szovjet nemzetiségi film- művészetet bemutató sorozatnak a keretében. Ez persze csak apropó, a kérdés örök: szórakoztató esti műsorok vagy művészet. Miért, a kettő kizárja egymást? Természetesen nem, csak éppen nem mindig esik egybe. És a megközelítés annyira eltérő, hogy a „könnyű műfaj" hívei hajlamosak megfeledkezni a „komolyabb műsor" tényleges értékeiről is azaz talán eleve lezárják szemüket-fülüket ezek elől. A másik véglet, a sznobok viszont gyanakodva figyelnek minden könnyedséget, minden engedményt a szórakoztatás irányába, még akkor is, ha ez az engedmény látszólagos. Igazságot tenni persze! nem lehet. Jobban mondva, hiába tesz bárki igazságot, a végletek hívei a legragyogóbb érvek előtt sem fognak meghajolni. A hivatásosok több évtizedes szívós munkája hozza meg előbb-utóbb az eredményt. Minél kevesebb a hézag az igazságon — annál előbb. Ehhez pedig jóval kevesebb olyan műsor kell ami külső burkát tekintve cifra, de belsejében üres. Álmodern, kínosan drámai, fél- iszemmel a „vájtfü'lűekre” kacsingató művek rombolják a jó művészet hitelét. Az elmúlt hetekben nemegyszer esett szó ilyenekről is. Konkrétan. Komlós János viszont, aki újabban szombaf esténként „mondja a magáét”, tényleg szórakoztatóan és több ízben tartalmason is, nem konkrétan beszél az „úgynevezett művészfilmekről". Nem konkrétan, de elég sokat. Mindig bejön a poén. A közönség jót kacag és igazolva látja előítéleteit. Nem gondol arra, hogy úgynevezett művészfilmek mellett nem-úgynevezettek is vannak. Miért is gondolna, Komlós János, aki egyébként annyi kérdésben „olyan jól beolvas", nyilván ebben sem téved. A baj csak az, hogy a közönség egyedei nevetés közben mind másra és másra gondolhatnak. Ki-ki tetszése szerint behelyettesíthet. Pedig ez nem matematikai képlet. .. Hadarna Erzsébet Többlépcsős beiskolázás A felvételik tapasztalatai Indokolatlan a középiskolai eredmény 50 százalékos beszámítási aránya Helyes-e csak a felvételi tárgyakat figyelembe venni? E"öntos- társadqlompoli- ■ tikai . kérdés a közép- és .felsőfokú beiskolázás, hiszen a jövő szakembereinek kiválasztásáról van szó, amely egyben, társadalmunk osztályszerkezetének alakulására is hatást gyakorol. Ezért tűzte napirendjére a közelmúltban a Pécsi városi Pártbizottság, felmérve a helyzetet, ösz- szegezve a tapasztalatokat. Minden felvétel ügyében társadalmi, illetve felvételi bizottság döntött A felvételek a törvényes elbírálásoknak megfelelően, a lehetőségek keretein belül, nagy politikai körültekintéssel történtek. Kilencven százalék továbbtanul A középfokú továbbtanulási igény felfelé ível, ami a társadalom szemléletében a tanulás, a műveltebbé válás értékének elismerését jelzi. Ugyanakkor az aránytalanságok — egyes szakmákra a túlzott jelentkezés, más szakmáknál a hiány — súlyos gondokat okoznak a szakember-utánpótlás terén. Városunkban az általános iskolákban végzett tanulók mintegy 90 százaléka továbbtanul. Az 1975-ös tanévben megnőtt a gimnáziumok iránti érdeklődés, s az előző évektől eltérően idén a jelentkezőknek csak 72 százalékát lehetett felvenni. A szakközépiskoláknál ennél is nagyobb volt a túljelentkezés, a felvettek aránya 62 százalék. Meqnőtt a beiskolázási igény a szakmunkásképző iskoláknál is. A felvételt kérők 19 szá-- zalékát helyhiány miatt el kellett utasítani, holott a népgazdaság egyes területein nincs, vagy kevés a szakmai utánpótlás. Ilyenek: vasbetonkészítő, ács, víz-gázvezetékszerelő, esztergályos és más építőipari szakmák. Ez arra figyelmeztet, hogy a középfokú beiskolázás szervezeti rendjét felül kell vizsgálni. Mind a pályaválasztás folyamatos,' mind a beiskolázás többlépcsős rendszerének kialakításával biztosítani kell, hogy az első lépcsőben kimaradt tanulók megismerjék azon szakmacsoportokat, ahol to- | vábbtanulásuk biztosítható. A pályaalkalmassági vizsgálatoknál sok tanuló „alkalmatlanságát" állapította meg az orvosi vizsgálat. Itt a testi nevelés fejlesztésével, a tanulók egészségi állapotának idejében történő megismeréseivel és a károsodások megelőzésével változást kell elérni. Javult a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a gimnáziumokban és szakközépiskolákban. Ez hosszú évek következetes, céltudatos munkájának eredménye. Továbbra is egyik fontos és folyamatos feladat az általános iskola első osztályától kezdve a műveltségi egyenlőtlenség megszüntetése és a fizikai dolgozók gyermekei versenyképességének növelése a továbbtanulás minden területén. Ajánlott bibliográfia Az utóbbi években a központi intézkedések mind jobban közelítették az érettségi és felvételi vizsga követelményeit. A kettős megterhelés csökkentésének hatása pozitív. A továbbtanulni kívánó tanulók közül sokan részesülnek a középiskolák és a felsőoktatási intézmények szervezte éves előkészítésben. A KISZ nyári szaktáborai elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek felkészülését segítik. Valamennyi egyetemre és főiskolára sokkal többen kérték felvételüket, mint amennyi új diplomásra az illető szakterületen az országnak szüksége van. A jelentkezők nagy számából o legalaposabb felkészültséggel rendelkező, legjobb képességű, az illető pályára legrátermettebb, politikai, közösségi és emberi magatartás szempontjából legmegfelelőbb fiatalokat kellett kiválasztani. A jelöltek felkészültsége heterogén képet mutat. Okai: 9 a középiskolák követelményszintje eltérő, ez tudásban és értékelésben egyaránt megnyilvánul; 9 a tanulók szakirányú olvasottsággal alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek; 9 szóbeli kifejező-készségük nem kielégítő; 9 aktuális társadalmi, politikai, gazdasági tájékozottságuk gyenge, ismereteik hiányosak. A felsőoktatási intézmények, valamint a Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya a felvételi munka tapasztalatait írásban elemezték. Az elemzések több javaslatot tartalmaznak. 9 Az érettségi, felvételi vizsgák további közelítése és a felsőoktatási intézményben csak szóbeli vizsga vagy beszélgetés szervezése, amelyhez ajánlott bibliográfiát jelölnének meg. 9 Mellőzni lehetne az írásbeli alapján (pl. 6 pont alatt) teljesen esélytelen jelentkezők szóbeli vizsgáztatását 9 A pontértékelésben is célszerű lenne változtatni. Az 5- ös és 4-es osztályzatért kapható pontérték közötti különbség indokolatlan. Irreálissá teszi a 4 pont különbséget a középiskolák közötti, már említett, követelményszint különbség is. 9 Kívánatos — az objektív elbírálás érdekében a középiskolák nevelő munkájában — a tanuló személyiségének megismerését javítani és a készített minősítést teljesebbé tenni: fel- készültség, képesség, pályaalkalmasság, politikai és emberi magatartás szempontjából. 9 A tapasztalatok azt mutatják, hogy a középiskolai érdemjegyek és a felvételi vizsgaeredmények között nincsen szoros összefüggés. Az érdemjegyek mögötti tudás nagyon különböző. Ezért a felvételi pontszám beszámításánál indokolatlan a középiskolai tanulmányi eredmény 50 százalékos beszámítási aránya. Ennek egynegyedre vagy egyharmadra csökkentése volna reális. 9 Megfontolandó, hogy helyes-e kizárólag a felvételi tárgyak középiskolai eredményét figyelembe venni, hiszen e területen az effektiv tudást a felvételin úgyis lemérik A középiskola kéüzési feladata nem korlátozódhat az egyetemi — főiskolai szakmai tanulmányok előkészítésére. 9 A szakközépiskolák oktatási tematikája hátrányos helyzetbe juttatja egyes felsőoktatási intézményekben felvételiző tanulókat. 9 Hasznosnak látszik a középiskolákban és a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok kapcsolatának továbbfejlesztése. Helyes ha a felsőoktatás szakembereit megbízzák érettségi vizsgákon való részvétellel, elnöki, társelnöki feladat ellátásával. 9 Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a közvélemény jobban megismerje a felvételi rendszert. Összegezve Pécs iskoláiban és felsőoktatási intézményeiben jó politikai előkészítéssel, kellő felelősséggel, a törvényes keretek betartásával történt a beiskolázás. Céljaink és feladataink maradéktalan megvalósítása érdekében a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani az általános és középiskolákban folyó előkészítés tartalmára és színvonalára, a pályaválasztás további javítására, az iskolák közötti tervszerűbb átirányítás feltételeinek megteremtésére, különösképpen a középiskolába fel nem vett tanulóknak a szakmunkásképző intézetekbe való orientálására. Dr. Csanálosi Sándorné PÉCS SZÜLETTEK: Schütt Bernadett, Zentai Róbert, Wald Katalin, Kardos Zsolt, György Timea, Szilágyi Ivett, Csór Mónika, Fodor Katalin, Homonnay Dávid, Prancz Erika, Gazis Zsuzsanna, Horváth Erika, Bárent Alexandra, Fehér Imre, Fehér Csaba, Berényi Tamás, Keresztúri Judit, Filipovics Gábor, Gerzson Krisztina, Jung Mónika, Rónai Bernadett, Molnár Imre, Margittai Szilárd, Kovács Bálint, Fábián Andrea, Sütő Melinda, Kővári Melinda, Kövesi Ildikó, Zida- rics István, Melczer Fatima, Tabakov Roland. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Horváth Gábor és Borbély Zsuzsanna, Perknek Mihály és Szabó Erzsébet, Kekl Mihály és Irényi- Körmendi Mária, Sebők László és Schmidt Elvira, Takács István és Tuba Gabriella, Jónás Elek és Havasi Márta, Kardos Lajos és Lovas Margit, Czipri János és Gálos Margit, Tóth Szilárd és dr. Szendrő Erzsébet, Farkas János és Czibra Mária, Nyers Imre és Németh Klára, Rózsahegyi József és Váradi Edit, Kopasz Lajos és Kovács Katalin, Sztraka János és Kampf Ilona, Vámos István és Hornyák Stefánia, Győrmárton József és Jech Julianna, Fintics Jenő és Szabó Veronika, Kriszt Tibor és Király Judit, Papp József és Sorosics Mária, Wolf László és Pörögi Eszter, Juhász Benedek és Eperjesi Ildikó, Rétfalvi András és Schell Erzsébet, Király László és Szurcsi Mária, Bellái Zoltán és Ócskó Éva, Baranyai György és Lantos Ilona, Zajácz István és Papp Olga, Perger Béla és Bózsa Zsuzsanna, Kovács István és Andra- sek Erzsébet. MEGHALTAK: Lieb István, Halász Józsefné Gombos Jolán, Barkuti Károly, Vida Istvánná Grün Julianna, Sipos Sándor, Csigó Szeréna, Herceg János, Schmindt József, dr. Lajos László, Birinyi Zoltán, Hajnik Anna, Sáfrány Jánosné Vörös Katalin, Sipos Hen- rikné Péter Gizella, Molnár Istvánná Zsíros Anna, Borka Vincéné Haris Matild, Somogyi István, Varga Lajos. SZIGETVAR SZÜLETTEK: Nagy Csilla, Ábrán Donáta, Bó- dis János, Hirt Gábor, Szomor Csaba, Resch Éva, Hőgyi Zsanett, Kiss Rudolf, Wetzl Lőrinc, Száraz Kornél, Brigovácz András, Cziner Gábor, Szentes Tünde, Fekete Csilla, Kárpáti Zoltán, Behán Bernadett, Perec Lívia, Vas Szabolcs, Somogyi Renáta, Tímár Krisztina, Tóth Lívia, Stornier Timea, Horváth Tibor, Henger Attila, Liber Barbara, Soltra Ivett, Mátyás Szabolcs, Sós Gábor, Biswurm Mária, Bujtár Brigitta, Bognár Sándor, Gulyás Mária, Kovács Eszter, Pozsonyi Lóránt, Nagy Anikó, Frank Gábor, Telegdy Károly, Huber Edit, Német László, Halas Péter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kerekes József és Balogh Zsuzsanna, Vastag Ferenc és Baracsi Anna, Bürge János és Dobor Éva, Gál Dezső és Konrád Gizella, Berta István és Kalmár Márta, Csonka István és Simon Valéria, Rajz László és Juhász Mária, Papp József és Varga Ilona, Nagy Endre és Tóth Kornélia. MEGHALTAK: Fenyvesi Jánosné Farkas Terézia, Csordás Mátyás, Szijj László, Boros János, Keresztes Józsefné Tóth Mária, Orsós Józsefné Orsós Julianna, Brigovácz András, Horváth István, Raffai Istvánná Gál Mária, Péter István, Gulyás Mária, Tóth Istvánná Kovács Mária, Dómján János. Az autózás meteorológiája Statisztikai adatok meggyőzően bizonyítják, hogy sok baleset azért következett be, mert a vezető nem vette figyelembe kellően az időjárásit. A köd, a síkosság, a hófúvás — vagy e három tényező együtt — eddig nagyon sok halálos áldozatot követelt. A levegő és az autózás A közlekedésben az első akadályozó tényező — amire senki sem gondol — a levegő, illetve a levegő ellenállása. A levegő ellenállása a sebesség megkétszerezésekor a négyszeresére növekszik, és ha a sebességet a háromszorosára növeljük, a légellenállás már kilencszeres lesz. Ez azt jelenti, hogy ha a gépkocsi legnagyobb sebességét valamivel még fokozni akarjuk, már aránytalanul nagyobb motorteljesítményre van szükség. Különösen előzésnél kell erre figyelemmel lenni. A légellenállás nagysága a hőmérséklettől is függ. A hideg levegő nagyobb ellenállást fejt ki, mint a meleg. Ellenszélnél ez még fokozottabb. A szélsebesség növekedése (bármerről fúj), megnehezíti a kocsi vezetését. Az erős oldalszél sodorhatja a kocsit, különösen, ha bevágott útról nyílt terepre érkezünk. A hirtelen szélvihar akadályokat — faágakat, homokot, kőtörmeléket — gördíthet az utakra. Már a 75 kilométeres óránkénti szél- sebesség is veszélyes és óvatosságra int, de hazánkban 100—120 kilométeres óránkénti szélsebesség is előfordulhat. A levegőnek súlya van, tehát nyomást gyakorol a testekre. A légnyomás pl. befolyásolja a gázkeverék sűrűségét. Átlagosan minden milliméteres légnyomás emelkedés körülbelül egy ezrelékkel növeli a motor teljesítőképességét. A nyomáscsökkenés viszont rontja. A 100 méteres magasságkülönbségre jutó légnyomáscsökkenés körülbelül 8 millimétert tesz ki. Az eső és a tapadás A közúti közlekedés biztonságának fő feltétele, hogy a kerekek jól tapadjanak az úthoz. A harmat, a dér, az eső, a hó, a jég vagy a zúzmara jelentősen csökkenti — esetleg meg is szüntetheti — a tapadást. Az esőnek azonban kettős hatása van: csökkenti is, de növelheti is a tapadást. Ez attól függ, hogy mennyi eső esik, és milyen az út minősége. A kevés, szemerkélő eső csökkenti a tapadást, különösen, ha poros az út: egy rendkívüli csúszós nyálkaréteg alakul ki ilyenkor. A kiadós eső viszont lemossa az utat, megtisztítja a korábban keletkezett síkos bevonattól, s ez a tapadás növekedését eredményezi. A jeges út viszont a minimumra csökkenti a tapadást. Ha egy közepes nagyságú gépkocsi 30 kilométer óra sebességgel halad, fékútja szárazon 15, nedves úton 20, jeges szakaszon 32 méter. 60 kilométer/óra sebességen ugyanezek az értékek: 45, 65 és 110 méternek adódnak. A fékút hossza tehát a sebességgel nem egyenes arányban, hanem nagyobb mértékben növekszik. Első számú közellenség: a köd A köd apró, különböző nagyságú vízcseppeknek a halmaza — voltaképpen a talajon lévő felhő. Legtöbbször lehűlés eredménye, ezért este és a hajnali órákban a leggyakoribb. Közepes erősségű ködben csak 400—500 méter távolságra lehet ellátni, ennyi utat egy gépkocsi 15—20 másodperc alatt tesz meg. Erős ködben a látási viszonyok 5—10 méterre csökkenhetnek, sőt, kivételesen 1 méterre. A meteorológusok akkor beszélnek ködiről, ha a látási távolság 1 kilométernél kisebb. A köd gyakran helyi jelenség, csak viszonylag kisebb területeken mutatkozik. Ez a veszélyesebb, mert a gépkocsi- vezetők kevésbé veszik figyelembe. A hidegcseppek különböző nagyságúak. A nagyon apró cseppekből álló köa a rövid- hullámú fényt szétszólja, a hosszú hullámokat — i lönö- sen a sarga es vörös fényt — átengedi. Az erős ködök nagy cseppekből állnak, és már a sárga és vörös fényt is szétszórják. Dér és harmat Veszélyes lehet a harmat is, amely a talajfelszínnel közvetlenül érintkező levegőrétegből válik ki, tehát a talaj közelében keletkezik. Száraz időszak után az utak — ha porosak — a hirtelen harmatképződéstől nyálkássá válhatnak. A harmat hajnalban és este keletkezik, és gyorsan el is tűnhet. Ha a lehűlés 0 C° alatt történik, a nedvesség azonnal szilárd halmazállapotban válik ki és dér keletkezik. A dér tehát nem megfagyott harmat, hiszen az esőfelhőből szilárd halmazállapotban válik ki. Szintén rendkívüT síkosságot okozhat, ezért nagyon veszélyes. Még nyáron is előfordulhat, ha az éjszakai órákban nagyon erős a lehűlés. ^TOURIST 5 nap LENINGRADBAN repülővel november 9—13. 2 800,— Ft SZIMFEROPOL—JALTA repülővel november 10—15. 6 nap 3 700,— Ft HÉTVÉGE SZABADKÁN november 20—22. november 27—29. december 7—9. 1 380,— Ft SZILVESZTERI PROGRAMJAINK: BESZTERCEBÁNYÁN december 30—január 2. 4 nap 1 350,— Ft POSTYÉNBEN december 30—január 1. 3 nap 1 060,— Ft POZSONYBAN december 30—január 2. 4 nap 1 350,— Ft VARJUK SZÍVES JELENTKEZÉSÜKET IRODÁNKBAN: COOPTOURIST, Pécs, Alkotmány u. 3. Telefon: 13-407.
