Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-29 / 297. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 297. szám 1975. október 29., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A nevelőiskola jövőjéért Megkezdődtek a magyar-szomáli tárgyalások Közös törekvés a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére Gyümölcsfák és díszcserjék 'V'... 1 ~ r ** - US Facsemete-vásár a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat le- rakatában. — Szokolai felv. — Őszi faültetés, csemetevásá r rrT—Vli—a————»HBKMagW»aqilllW«IBBII !■ ÜM—MIFWIIIH —I Huszonötezer cserjét ültetnek a pécsi, komlói parkokba T ársadalmi fejlődésünk egyik kulcskérdése „a tudati viszonyok gyor­sabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása" — állapí­totta meg az MSZMP XI. kong­resszusa. össztársadalmi fel­adatról van szó, a közművelő­dés mind egységesebbé váló rendszerében. A megvalósítás­ban szerepe és felelőssége van minden állami és társadalmi szervezetnek, üzemeknek és ter­melőszövetkezeteknek, szak- szervezetnek és KISZ-nek, de nem utolsó sorban a család­nak, ahol a fejlődő gyermek legintenzívebben és legkoráb­ban teszi magáévá az. elemi erkölcsi szokásokat, viselkedési módokat. A család társadalmi szerepének kiemelése felhívta figyelmünket a felnőtt társa­dalom életmódjának, minden­napi viselkedésének fontossá­gára. A kollektív társadalom tö­rekvése és eddigi eredményei lényeges változást hoztak az is­kolai oktatásban is. A mi vi­szonyaink között az iskola nem lehet kizárólag oktatási intéz­mény. A tanulás ma már nem csak a kultúra elsajátítását, a tudás megszerzését jelenti. Tudjuk természetesen, hogy a rohanó tudományos és techni­kai fejlődés mind gyorsabban teszi elavulttá a tanult anya­got, tehát ismereteket átadni minden eddiginél nagyobb szakértelmet és energiát köve­tel. Végsősoron azonban a legkorszerűbb tananyag is csak akkor válhat jövőnket építő erővé, ha a fiatalok al­kalmassá válnak a felelősség- teljes, másokért tenni akaró, közösségi tevékenységre. Ezért a legfontpsabb, amit el kell sajátítani, a szocialista normák szerinti életmód. Minél erősebben hatnak mindennapi életkörülményeink között otthon, a munkahelyen, vagy szabadidőnket kitöltő te­vékenységünk során az alapve­tő erkölcsi normák, annál job­ban segítjük a _nevelőiskola fejlődését. Kardos József és dr. Kornidesz Mihály a korszerű is­koláról írva állapította meg: „Hazánk szocialista fejlődése az ifjúság szocialista, kommu­nista nevelésének alapja." Eb­ből kitűnik, hogy az iskolák és a nevelés-oktatásügy teljes rendszere bonyolult kölcsönha­tásban áll a társadalom egé­szének fejlődésével. Hogy mennyire sikerül korszerű ne­velőiskolát teremteni, az egy­részt a társadalom erre irá­nyuló erőfeszítéseitől, másrészt a nevelés-oktatás szervezetének és szakembereinek munkájától függ. A továbbiakban az is­kolán kívüli társadalmi ható­tényezők eddiginél is intenzí­vebb közreműködését szorgal­mazzuk néhány — a nevelő­iskola továbbfejlesztése szem­pontjából jelentősnek ítélt — probléma kiemelésével. A szervezett óvodai nevelés ma már kiterjed a megfelelő korosztály 66 százalékára, szemben az 1960-ban feljegy­zett 33 százalékkal. A fejlődés nemzetközi összehasonlításban is jelentős. A mennyiségi nö­vekedés a demográfiai hullám következtében még folyamat­ban van. Nehéz a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket biztosítani. Pedig — mint erre már utaltunk —, az iskolát megelőző kor alapvető jelentő­ségű a személyiség elemi szo­kásainak és emberekhez fűző­dő kapcsolatainak fejlesztésé­ben. Sok óvoda épült már tár­sadalmi összefogás eredménye­ként és a munkáskollektívák — elsősorban a szocialista bri­gádok — egyre többet tesznek a kicsinyek neveléséért. A budai járás két tanyai is­kolájába az elmúlt tanévben húsz, illetve huszonkét peda­gógus pályázott egy-egy állás­ra. A járás többi iskolájához nem futott be pályázat. A do­log nyitja: a két említett iskola lakást is tudott biztosítani, a többi nem. Ennek természete­sen csak egyik tanulsága, hogy pedagógus lakásokat kell épí­tenünk. A másik az, hogy te­gyük elkötelezettebbé — tár­sadalmi igényeink határozott megfogalmazásával — a fiatal diplomásokat. Mindkét ügyben van mi tennünk. Nagyon elgondolkodtató, hogy a képesítés nélkül alkal­mazott pedagógusok száma (óvodában és általános iskolá­ban is) növekvő tendenciát mutat. Tegyük még hozzá, hogy a tanárképző intézményekben egyre kevesebb a férfi hallga­tó. A következtetés egyértelmű — amint azt az MSZMP okta­táspolitikai határozata is tar­talmazza — javítani kell a pe­dagógusok élet■ és munkakö­rülményeit. Hogyan segíthet­nénk — felnevelendő gyerme­keink közvetlen érdekeltsége miatt is — a határozat végre­hajtásában? Mert mondjuk meg őszintén, a jól képzett szakember sehogysem pótol­ható, a pedagógus személyisé­ge, hivatásbeli képességei, tudása a nevelés eredményes­ségének egyik sarkköve. Hogy igényeinknek és társadalom­építési feladatainknak megfe­lelően biztosítani tudjuk a megfelelő minőségű, hivatás­szerető pedagógusokat, ennek megértéséig kell fejlesztenünk a közgondolkodást és közaka­rattal megteremtenünk a szük­séges feltételeket. Továbbra is igaz, hogy saját jövőjén taka­rékoskodik az a nemzet, amely nem áldoz eleget az iskolá­ra, a köznevelésre. Megyénkben működik az ország egyetlen — a szó igazi értelmében — kísérleti általá­nos iskolája. Szentlőrincen dr. Gáspár László kandidátus," is­kolaigazgató a megye, az Or­szágos Pedagógiai Intézet és nem utolsó sorban az áldozat­kész pedagógus kollektíva se­gítségével a szocialista munka­iskola egy lehetséges modell­jét hozta létre. Az iskola szo­cialista nevelőjellege áthatja a tananyagot és az órán kí­vüli közös tevékenységet is. A szentlőrinci nevelőiskoláról rha már mindenütt elismeréssel nyilatkoznak. Ne felejtsük azon­ban, hogy a mi megyénkben születhetett meg ez a nagy horderejű vállalkozás. Ez arra kötelez bennünket, hogy élen járjunk az eredmények elter­jesztésében, hasznosításában is. Jónéhány tapasztalat átvi­hető a tanárképzés, a tovább­képzés és nem utolsó sorban a többi általános iskola körül­ményei közé. A kísérleti ered­mények átvétele és megfelelő körülmények közti kipróbálása egyik nagy lehetőség a megye iskoláinak továbbfejlesztésére. Igen, ez ismét anyagi és sze­mélyi feltételeket követel. De miért ne tudnánk ezeket — közakarattal, megyei összefo­gással megteremteni? A z óvoda, az általános iskola és a pedagó­giai kutatás gondjai­ról szólva köznevelésünk fel­adataiból csak néhányat emel­tünk ki, A jelzett problémák megoldásában azonban nélkü­lözhetetlen a társadalmi közvé­lemény és cselekvési egység ereje. Dr. Vastagh Zoltán Baráti eszmecserék, elmé­lyült tárgyalások a két ország kapcsolatainak erősítéséről, gazdasági, tudományos-műsza­ki és kulturális együttműködés lehetőségeiről — röviden így jelemezhető Losonczi Pál Szo­máliái látogatásának keddi programja. Az Elnöki Tanács elnöke és Sziad Barre Szomáliái államfő már hétfőn megbeszéléseket folytatott. Ennek alapján ked­den -délelőtt Mogadishuban, a népi palotában megkezdődtek a két államelnök hivatalos tár­gyalásai. Losonczi Pálon kívül magyar részről részt vett a tárgyaláso­kon Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtit­kár, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes, Török István kül­kereskedelmi miniszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnökhelyette­se, Bárd Miklós, hazánk Szo­máliába akkreditált nagyköve­te, Veres János, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője, Székács Imre, a „Tesco” ve­zérigazgatója és Márkus Já­nos, a Külkereskedelmi Minisz­térium tanácsosa. A húsztagú Szomáliái tárgya­lódelegációnak Sziad Barre el­nökön kívül tagja volt Husszein Kulmie Afrah, a Legfelsőbb For­radalmi Tanács alelnöke és a Forradalmi Tanács gazdasági bizottságának elnöke is. A tárgyalás során Sziad Bar­re tájékoztatást adott a hala­dó társadalmi rend Szomáliái építésének tapasztalatairól és eredményeiről. Ismertette azt a sokrétű munkát, amelyet a gyarmati múlt átkos örökségé­nek felszámolásáért végeznek. Emlékeztetett arra, hogy az új útra lépett országban nem olyan rég még kolerajárvány dúlt, népbetegségek pusztítot­tak és súlyos elemi csapások — ciklon, katasztrofális száraz­ság — okoztak mérhetetlen szenvedést az embereknek. Az elnök meleg szavakkal szólt a szocialista országokról, amelyek a haladás útját já­ró, fejlődő Szomália segítőkész, megértő szövetségesei és har- costá rsai. Losonczi Pál "a hazánkban folyó szocialista építőmunkáról tájékoztatta tárgyalópartnerét. Ismertette azokat a feladato­kat, amelyek az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában hazánk dol­gozói előtt állnak. A tárgyalásokon a felek nagy figyelmet fordítottak a két or­szág közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcso­latok fejlesztése és elmé­lyítése kérdéseire. Érintet­ték az időszerű nemzetközi kér­déseket is. Ezek közül a nem­zetközi béke és biztonság, Af­rika és a szocialista világ együttműködése, a közel-keleti problémakör, valamint a még gyarmati elnyomás alatt álló területek és a felszabadító mozgalmak álltak a megbeszé­lések homlokterében. Az őszinte légkörű, baráti szellemű tárgyalásokat a tel­jes egyetértés és a kétoldalú kapcsolatok erőteljes fejleszté­sére irányuló közös törekvés jellemezte. A két elnök kedden délután külön folytatta megbeszélé­seit, a szakértők pedig albi­zottságokban tárgyaltak. Losonczi Pál — Sziad Baye társaságában — este a mo- gadishui Nemzeti Színházban ünnepi népművészeti előadást tekintett meg. Nem volt hiábavaló a sok környezetvédelemmel, fák, nö­vények hasznosságával foglal­kozó írás, előadás, propagan­da. Örömmel hallottuk a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­latnál, hogy ebben az évben jelentősen csökkent a farongá­lások száma. Segítséget jelen­tettek a favédő palánkok is. melyeket elsősorban az épít­kezések területén tettek fel, hogy óvják a fiatalfákat. Ilye­neket a Mártírok útján, a Ba- lokány fürdőnél is láthatunk. Ezekben a napokban * kezdő­dött őszi csemete-ültetés. A legnagyobb gondot e téren to­vábbra is a közművesített te­rületek jelentik. Gyakorlatilag egy-egy új városrész parkosí­tása, fásítása akkor kezdődik, ha az építők befejezték mun­kájukat. Azonban nehezen old­ható meg a közművesítési és a faültetési tervek összehango­lása. Újfajta, igen hasznos kez­deményezés Pécsett, hogy a hónapokig tartó tervegyezteté­seknél már gondolnak a köz­művek füzérben való elhelyezé­sére, ezzel újabb területeket szabadítanak fel a fák ülteté­sére is. A tervek kidolgozásakor a fák törzsmagasságát, korona­nagyságát és természetesen esztétikai hatását is figyelembe veszik. A leggyakoribb fajták a platán, a gömbjuhar, a gömb­akác, a kőris, a birsre oltott berkenye. Levélszíne miatt rendkívül változatos képet ad a vöröstölgy, a vérszilva, a me­zei juhar. Az új lakótelepeken a koros fák elültetésével érik el a szép városképhez nélkülöz­hetetlen hatást. A 10—15 éves fák kiemelése roppant költsé­ges. 1975-ben a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 5200 fa­csemete kiültetését tervezte. A tavaszi időszakban 3000-et, most a fennmaradó mennyisé­get ültetik ki. Mivel a közmű­vesített területeknél is igen fon­tos a zöldövezet kialakítása, kis gyökérzete miatt a cserjék kitelepítése látszik az egyetlen megoldható feladatnak. Az őszi időszakban, november ele­jétől az első fagyok beálltáig több, mint 25 ezer cserjét ül­tetnek ki. Eddig öt év alatt sem ültettek ki ennyit. Az őszi ültetési kampányban a pécsi és komlói új lakótelepeken kí­vül a történelmi városrész te­rületén is kialakítanak zöldöve­zeteket. * A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat 50 hektáros fa­iskolája ugyancsak felkészült az őszi forgalomra. Míg 1971-ben 34 ezer gyümölcsfa-csemetét forgalmaztak, idén 85 ezer áll a fogyasztók rendelkezésére. A tavaszi árak nem változtak, te­hát 17-22 forintért vásárolha­tók a csemeték. A választék bővült, a Bolgár Néphadsereg útja 79. sz. alatt található fa­iskolai lerakatnál 7 féle alma, 5 féle körte, 5 féle cseresznye, 5 féle meggy, 3 féle kajszi, 4 féle szilva, 10 féle őszibarack, 2 féle mandula és birs cseme­ték, díszcserjéből 150 ezer da­rab, díszfából 40 ezer, fenyőből 3-4 ezer, rózsából pedig 10 ezer darab áll a vevők rendel­kezésére. Új szolgáltatásuk a konténeres vagy edényes nö­vény. A csemetéket fél-, egy, két-, három, és ötkilós fólia­zacskókban árusítják, melyek­kel könnyen elültethető a nö­vény, Jelenleg 40 ezer edényes növény van, mintegy 19 fajtá­ból válogathatnak a vásárlók. Hárságyi Margit N*-' Naponta 30-40 vagon cukorrépát vesznek át a kaposszekcsöi átvevöhelyen a környező gazda. Ságoktól, és innen a feldolgozó Kaposvári Cukorgyárba tehergépkocsikkal szállítják, Jelenleg a termés 60-70 százalékát takarították be.

Next

/
Thumbnails
Contents