Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-28 / 296. szám
6 Dunántúli napló 1975. október 28., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat A haszonbérleti vagy részesművelési szerződéskötések teltételei A mezőgazdasági termelésben a hagyományosan elfogadott gazdasági év lejáratához — október 31-hez — közeledünk. A kialakult gyakorlat szerint a haszonbérleti vagy részesművelési szerződések időtartama a gazdasági év időszakával megegyezik. A kiskertparcellák elterjedése, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges munkaerő — napszám — hiánya megnövelte a haszonbérlők, részesművelők számát. Ezért célszerűnek tartjuk a haszonbérleti vagy részesművelési szerződések létesítéséről tájékoztató nyújtását. Bizalmi elv, jelzések megtartása, veszélyeztetés, akadályoztatás, zavarás A DN KRESZ-iskolája Sorozatok Kétféle sorozat van: az egyik fajtának külön-külön is megállnak a részei a lábukon, külön-külön is érthetőek, a másik csak kihagyás nélkül élvezhető. Utóbbihoz tartozott példának okáért Stierlitz, aztán az utóbbi időben szegény Balzac, majd az egész Strauss-csa- lád, ahogy szórakoztató filmsorozattá alakult. (Itt csak azt tenném lábjegyzetbe, hogy vajon nem sok-e egy kicsit egyetlen őszön ennyi kosztümös szerelem . ..) Az olyan sorozatok ellenben, mint mondjuk a Bűnügyi múzeum, nem szögezik fotelhoz a nézőt, bármikor kihagyhat vagy bekapcsolódhat. Igazában ezek persze látszatsorozatck, egy ötlet tartja össze a részeket, az a szerény ötlet esetünkben, hogy a filmek készítői egy múzeumból megtörtént bűneseteket bányásznak ki s dolgozzák fel „játékfilmmé". A sorozat múlt heti darabja egy cserbenhagyó gá- zolóról szólt, s azokat, akik krimit nézni ültek a képernyő elé, nyilván kielégítetlenül hagyta. A megtörtént bűnügyek korántsem olyan fordulatosak, mint az elképzeltek. Hát akkor mi bennük az érdekes? Hogy tanulsággal szolgálnak. Ezúttal az volt a sovány kis tanulság, hogy ha gázolunk, ne meneküljünk el a felelősségrevonás alól, mert lehet, hogy az amúgy is elmarad, lévén áldozatunk holtrészeg csavargó. A régi akták pora és áporodott papírszaga átütött a filmen. Ellenben azok a sorozatok, amelyeknek bevallott célja egy-egy érdeklődési kör jegyében rendszeresen tájékoztatni a nézőket, már sokkal szerencsésebbek. A tv-folyóiratként jelentkező Művészeti Magazin 10. száma ráadásul rendkívül népszerű témát választott, amikor elkalauzolta a nézőket az Iparművészeti Múzeumba. Míg éveken ót a kiállítások egész sorát nagyjából ugyanazok látogatják csak, az Iparművészeti Múzeum sose szűkölködik érdeklődésben. Különösen épp az olyan kiállításai népszerűek, mint a mostani egyiptomi és főleg a perui kiállítás. Igen jól tette a televízió, hogy néhány nappal a zárás előtt az egész országot bevezette a termekbe, szakértő kalauz kíséretében. így aztán azok, akik hallottak a kiállításról, de eljutni már nem tudtak, megnyugodhattak, akik pedig csak innen értesültek, gazdagabbak lettek egy élménnyel. Az is szerencsés dolog volt, hogy magát az épületet is megismerhették a nézők, s hallhattak valamit Lechner Ödönről és a körülötte zajló vitákról, - bár épp abban nem vagyok biztos, hogy ez a rész, fésü- tetlenségénél fogva, elég világos információt adott-e, vagy megmaradt a „hallottam valamit" szintjén. Egyébként Rapcsányi László, legfelkészültebb és legintelligensebb kulturális riporterünk, ezúttal is kitűnő kalauznak bizonyult, de egy árnyalattal türelmetlenebb volt, mint szabad lett volna. Vagy a riportalanyok szerették jobban tárgyukat a megengedettnél? Mindez nem is baj, a lényeg az, hogy ilyen a jó sorozat: ha van időnk, megnézzük, azzal a biztos tudattal, hogy érdekes, jó műsort láthatunk. Hallama Erzsébet Magánszemélyek haszonbérbe vagy részesművelésbe adhatják a tulajdonukban levő mezőgazdasági hasznosítású földjeiket, kivéve, ha azok nincsenek termelőszövetkezetek, vagy társulások használatában. A termelés biztonsága céljából helyes, ha a bérlő és bérbeadó közt írásba foglalt szerződés jön létre, mely tartalmazza a kölcsönös feltételeket. Az érvényes szerződésről: Érvényesnek tekintendő az a szerződés, melyben a szerződő felek megállapodásukat írásba foglalják és a bérlő igazolja a törvényes feltételeket. A bérlő részéről a szerződés- kötés feltétele, hogy a bérelt földterületet is beszámítva a közös háztartásában élő családtagok tulajdonában és használatában levő földterület együttesen a 6000 m2-t (1 kh.) ne haladja meg. Az élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó családoknak tulajdonában, bérleményében ósz- szesen 12 hektár (21 kh.) mezőgazdasági hasznosítású földterület a megengedett. A bérlő a tulajdonában, használatában meglevő földterület nagyságát a lakóhelye szerint illetékes tanács vb szakigazgatási szerve (Pécsett a kerületi hivatal igazgatási osztálya) által kiadott hatósági bizonyítvánnyal tanúsíthatja. Az írásba foglalt haszonbérleti vagy részesművelési szerződésnek minden esetben tartalmaznia keik — a bérbeadó és bérlő nevét, lakhelyét, bérlő foglalkozását és a közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, használatában levő földterületét. Kanizsai Szilvia, Kovács Zsolt, Szkálai László, Zóka Krisztina, Szirmai Gábor, Halász Csilla, Tamás Lívia, Tészler Miklós, Szabó Odett, Fábián Rita, Heim Bálint, Schmidt Katalin, Simon Zsolt, Supák Anita, Tóth Tamás, Balog Erika, Farkas Karolina, Domonkos Judit, Kovács Sándor, Gungl Alex, Túri Zsófia, Kulcsár János, Szabó Páter, Vass Mariann, Hcz Mónika, Sabacz László, Trischler Ferenc, Kontra Zoltán, Csordás Ferenc, Tremmel Zsanett, Csaba Vince, Pércsi Zoltán, Szakonyi Gábor, Weintraut Gabriella, Bogdán Mária, Pintér Agnes, Kovács Tamás, Tóth Julianna, Flórián Gábor, Péter Krisztina, Hegedűs Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Hőgyes László és Kovács Márta, Vajda Csaba és Dorsics Mária, Banna Péter és Tóth Márta. MEGHALTAK Keszthelyi János, Heidegger Jó- nosné Baranyai Mária, For Iván, Krédler György, Kranz Ferenc, Teörzsök György, Rapp Gergelyné Kebtics Anna, Lékai Gyuláné Nagy Rozália, Linbrunn Adámné Cziráki Margit, Kővári Ödönné Kulik Borbála, Müller Józsefné Jeges Mária, Szabó Jánosné Csokona Julianna, Biedermayer Jenőné Tóth Erzsébet, Pintér Lajosné Kosztolányi Erzsébet, Lovenyák Károly, Sárdi jenőné Lutz Anna, Papp Sándorné Szanicsek Rozália, Tóth Józsefné Steller Erzsébet, Somogyi Lajos, Ojvári György- né Bükösdi Mária. SZIGETVAR SZÜLETTEK Pap Attila, Perecz Gyula, Csórónké Róbert, Szekeres Barbara, Buries Bernadett, Harcos Gyöngyi, Biadrowicz Péter, Búzás Gizella, Kismárton Judit, Paksicza Csaba, Gőbel Roland, Barics Renáta, Gazda Zoltán, Nagy István, Hatler Róbert, Andrási Margit, Szerezik Eszter, Jan— a bérelt föld helyrajzi számát, művelési ágát, területét és aranykorona kataszteri jövedelmét. A haszonbérlet időtartama művelési áganként változó. Szántó- és kertművelés esetében általában 1 évtől 5 évig terjedő időre létesítenek szerződést. Szőlő és gyümölcsös művelési ág esetében az ültetvény állagának megőrzése érdekében mindkét szerződő fél részére előnyös az 5—10 éves időszakra létesített bérleti szerződés. A haszonbér összege általában a föld kataszteri jövedelmének megfelelő aranykoronánként 10 kg búza értéke, vagyis 30,— Ft. Azonban ettől eltérő bérletdíj megállapítások is vannak, melynek alsó határértéke a közteherviselés (adó) átvállalása a bérlő részéről. A szerződésben egyéb feltételek is meghatározhatók. A talaj termőerejének fenntartása érdekében helyes, ha a szerződő felek a szervestrágyázás (istállótrágyázós) és műtrágyázás mennyiségére és időszakára is kitérnek. Az utólagos viták elkerülésére a szőlő- és gyümölcsösültetvényeknél a pótlások költségviselésében célszerű előzetesen megállapodni és azt szerződésbe foglalni. A bérlő kötelezettsége minden esetben az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzése. Amennyiben a bérlő kötelezettségének figyelmeztetése ellenére sem tesz eleget vagy esi Agnes, Eszék Anita, Vass Zsolt, Csikesz Annamária, Szántó Roland, Király Zsuzsanna, Balog József, Deutschmann Roland, Strukel József, Pap Márió, Laczó Mónika, Szíjártó Andrea, Orsós István, Kruzsicz János, Balogh Melinda, Horváth Csaba, Heisz Róbert, Ötvös István, Szűcs Helga, Török-Kovács Anett, Kaposi Julianna, Farkas Hajnalka. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Heincz Ferenc és Haragó Mária, Kéri Sándor és Havasi Mária, Pénzár László és Tóth Mária, Varga rongálja a bérleményt, a haszonbérbeadó azonnali hatály- lyal felmondhatja a haszonbérletet. A haszonbérleti szerződéskötéseket szabályozó rendelkezés tiltja a haszonbérbe vett ingatlan átengedését más személy részére. A részesművelési szerződések feltételei azonosak a haszon- bérleti szerződéssel — azzal az eltéréssel, hogy a bérleti díj összege helyett a termés hányadában egyeznek meg a szerződők. Az írásba foglalt haszonbérleti vagy részesművelési szerződés 4 példányban készítendő. Azt a bérbeadó és bérlő, illetve a részbeadó és részes- művelő tanúk előtt aláírja és a szerződés egy példányát a föld fekvése szerint illetékes tanács vb — (Pécsett a kerületi hivatal) mezőgazdasági előadójának benyújtják, aki azt kimutatásba foglalja és megőrzi. Az illetékről: Az írásba foglalt szerződés illetékköteles. Az illeték ősz- szegét a bérletdíj összege határozza meg. A tanácshoz benyújtott szerződés példányán az évi bérletdíj 2 százalékát kell illetékbélyeggel leróni. A részesművelési szerződés esetében az illeték összege kh.-ként és évente 20,— Ft. Az írásba foglalt és nyilvántartásba vett haszonbérletre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadók, és vita esetén a területileg illetékes járásbíróság jogosult eljárni. Orbán György, Pécs m. városi Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, szakfelügyelő Lajos és Kerekes Erzsébet, Harmati István és Frank Zsuzsanna, Varga Lajos és Mozsgai Mária, Gajcsi János és Varga Margit, Pesti József és Kretek Mária, Bői Géza és Osz- topányi Magdolna. MEGHALTAK Sajtos Józsefné Bokrovics Rozália, Jandó Péter, Langó Bálintné Nyári Julianna, Mohácsi Andrásné Hetényi Magdolna, Horváth Györgyné Ma- táncsi Katalin, Gazdag János, Fertály Mihály. „A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető leltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben." Kötelességek A jogszabálynak e bevezető részét bizalmi elvnek hívjuk. Bizalmi elv alkalmazása nélkül folyamatos és biztonságos közlekedés nem képzelhető el, és vonatkozik mindenkire, aki a közlekedésben részt vesz, akár gyalogos, akár járművezető, így mindenki számíthat arra, hogy ha saját maga szabályosan jár el, akkor mások is megtartják a közlekedés szabályait. Ez alól van egy lényeges kivétel: ha valaki a közlekedése során felismeri, hogy a másik szabálytalanságot követett el, vagy magatartása, - járművének mozgáshelyzete erre utal, vagy felismerhető, hogy meg fogja szegni a szabályt, — akkor nem lehet tovább bízni a másik szabályos magatartásában, és mindent meq kell tenni a baleset, a veszélyeztetés elhárítására. Pl. útkereszteződés előtt egy jármű jobbra jelzi bekanyarodási szándékát, és a felezővonal mellé húzódik. Olyan helyzetekben sem szabad mások szabályos közlekedésében bízni, ahol közismert, hogy sokan és rendszeresen szabálytalankodnak. Pl. Pécsett a temető bejárata és a virágüzlet között, vagy autóbuszmegállóban, amikor az autóbusz megáll, lehet, hogy a jármű előtt fog átmenni a gyalogos az úttesten. Vagy a Bem utca úttestjén rendszeresen közlekedő gyalogos, a pellérdi elágazás környékén kivilágítatlan kerékpárosok, ugyanez országúton lakott területek előtti szakaszon. Ma még erre adott körülmények között számítani lehet. A közlekedésben résztvevőknek az alábbi kötelességeik vannak: Mindenki köteles az új KRESZ rendelkezéseinek reá vonatkozó szabályait megtartani. „ — a forgalom irányítására, — ellenőrzésére vagy más — a közúti közlekedéssel kapcsolatos — intézkedésre jogosult személy utasításának, — valamint a közúti jelzéseknek eleget tenni, az adott forgalmi helyzetben szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyez. fesse, másokat indokolatlanul ne zavarjon és az út használatában indokolatlanul ne akadályozzon." A fenti jogszabályi megfogalmazásból következik, hogy a gyalogos és a járművezető egyaránt köteles a rendőr utasításának eleget tenni. Nem szabad az utasítást mérlegelni. Pl. a rendőr utasíthatja a járművezetőt a záróvonal átlépésére, a behajtani tilos tábla ellenére az utcába való behajtásra, - az adott útszakasz, vagy épület előtti terület elhagyására, akkor is, ha ezt jelzőtábla nem jelzi. A járművezető és gyalogos köteles alkalmazkodni a közúti jelzésekhez. Nem mérlegelheti a jelzőtáblák kitételének szükségességét. Pl. nem hivatkozhat arra a vezető, hogy azért nem állt meg a „stop" táblánál, mert az úton nem volt jármű. Vagy Pécsett az Építők útján való sebességkorlátozás tábla tilalmát azért nem tartotta be, mert nem tart. ja indokoltnak az alacsony sebességgel való közlekedést. Ugyanakkor a jelzésekhez való alkalmazkodás alapvető feltétele, - hogy a forgalomban résztvevők a táblákat, útburkolati jeleket kellő távolságból és időben láthassák. A szabálytalan módon elhelyezett jelzések utasításainak a közlekedésben résztvevők nem képesek eleget tenni. Ilyen jelzésekre az útügyi hatóság figyelmét feltétlenül fel kell hívni. Figyelmesség örvendetes és nagy biztonságot nyújthat az a tény, hogy Pécs belvárosában és a megye egyes útjain már az új szabályoknak megfelelő jelzőtáblákat, jelzéseket találhatunk napjainkban. Ezek a jelzések már az új elképzeléseknek megfelelően egyértelműek. (Ugyanis a közút biztonsága nemcsak kizárólag a járművezetőkön múlik.) A kellő figyelem és elővigyázatosság általános követelményét szegi meg az a gyalogos, aki könyvet, vagy újságot olvasva halad át az úttesten, vagy saját esernyőjével eltakarja a kilátását. A járművezető pedig vezetés közben, beszélgetéssel, rágyújtással, a panorámában való gyönyörködéssel vonhatja el figyelmét a forgalomról. A jármű utasa is felelős lehet a vezető figyelmének elvonásáért. w Uj fogalmak A KRESZ három új fogalmat használ a szabályok meghatározásánál: a veszélyeztetés, az akadályoztatás és a zavarás kifejezést. Veszélyeztetés: a legsúlyosabb cselekedet, ami annyit jelent, hogy akár gyalogos, akár járművezető a másik résztvevőt a baleset bekövetkezésének lehetőségébe, anyagi vagy dologi kár bekövetkéTésének lehetőségébe — személy-, vagy vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja. Akadályoztatás: ha a közlekedés más résztvevőjét mozgásában, eredeti haladási szándéka szerinti menetében, továbbjutásában gátolja, hátráltatja. Pl. sávváltásra, fékezésre, irányváltoztatásra kényszeríti. Zavarás: ha a közlekedés más résztvevőjének kellemetlenséget, kényelmetlenséget okoz, vagy ha figyelmét indokolatlanul elvonja vagy leköti. (Pl. ha valaki este úgy sétál az utcán, hogy valamilyen okból elfelejett felöltözni.) A jelentős akadályoztatás már veszélyeztetés is lehet. Minden akadályoztatás egyben zavarás is. Aki zavar, nem biztos, hogy egyben akadályoztat is. A KRESZ további szabályaiban találkozunk olyan meghatározással, ahol megengedett a „zavarás", vagy „akadályoztatás". Litványi Tibor JD—970 tip. ARATÓGÉPEKKEL BÉRMUNKÁT VÁLLALUNK. Érdeklődni lehet: Sióvölgyi József főagronómusnál. Telefon: Bátaszék 135, 95. Telex: 14-281. Búzakalász Mgtsz, Bátaszék. Ili «»imrAKüiu lf.1 PÉCS SZÜLETTEK
