Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-28 / 296. szám
Dunántúli napló 1975. október 28., kedd Találkozásunk Brahms-szal Két zenei ősbemutató Érzelmi mélységeket bontott ki a vasárnap délelőtti Csont- váry-matinén Paláncz Tamás klarinétművész. Magas színvonalú, ritka élményt nyújtó önálló hangversenyén hangszere közvetítésével összetolóIkoztatta a pécsi közönséget Brahms- szal. A Pécsett immár harmadszor játszott f-moll szonátát - ezt a drámainak tartott zeneművet — Paláncz Tamás kissé másként fogta fel, nagyobb teret engedett benne a lírának. Dráma azért persze ez a szonáta, hiszen Brahms csapongó lelkivilága süt ki belőle, percenként más-más oldalát mutatja meg vele önmagáról, és egyéniségének ezek a különböző megnyilvánulásai hasonlóak a drámai dialógushoz. Paláncz mindezt a feszülő, kicsapongó világot a líra finomságával szőtte át és -emberközelbe hozta vele Brahms-ot. A lírai felfogás az esz-dúr szonátában még jobban kiteljesedett, hiszen erre maga a mű cd lehetőséget. A klarinétművész játéka itt felsza- badultabb, gondtalanabb lendületet vett, — mesélt. Az a-moll trióban legjobban érezhettük Brahms megkülönböztető szeretetét a klarinét iránt. Hiszen szimfóniáiban nagyszerepet tulajdonít ennek a hangszernek, ha csak nyolc ütem, tehát egy periódus értelmében is, de gyakran gondolatokat emel ki vele. A klarinét ebben a trióban is kicsillant a másik kettő mellől. Most Záborszky Kálmánban olyan csellistára talált, aki színvonalasan végig tudta kísérni a triót. Varga Márta produkciója is kiváló, az egyórás versenyt hatalmas koncentrációval, magas színvonalon zongorázta végig. A műsort gazdagította Miklósy Judit szín- művésznő egyéni hangszínnel, nagy versmondó kultúrával előadott néhány Weöres Sándor- verse. Végül is Paláncz Tamás látványos, ám könnyű zenedarabok kiválasztása helyett nehéz művekhez nyúlt, sőt, az esz-dúr szonáta és az a-moll trió pécsi bemutató is volt — mindezzel nem csak Brahms pécsi népszerűsítésének misszióját viszi sikerre, hanem az ország koncertéletébe is betörhet. Földessy Dénes A régi feladatok megvalósítása hatékonyabb eszközökkel A z elmúlt héten Du- naújvárosban rendezték meg az úttörő- vezetők VI. országos konferenciáját. A konferencia — csakúgy, mint a KISZ- ben a kongresszus — az úttörőszövetség legfőbb szerve, amely hosszabb időszakra megszabja a gyermekszervezet feladatait. Baranyát 10 küldött és két meghívott képviselte. Közülük egyikkel, dr. Kovács Sándor főiskolai adjunktussal, a Megyei Úttörőelnökség tagjával beszélgettünk a tanácskozásról. Tapasztalatok az úttörővezetők VI. országos konferenciájáról- Hogyan foglalható össze a konferencia jellege, munkája?- Tulajdonképpen nem születtek alapvetően új határozatok, sőt a konferencia állás- foglalásainak némelyike megtalálható a korábbi párt- és KfSZ-határozatokban is. A tanácskozás inkább azokat az eszközöket kereste, amelyekkel az eddigi elképzeléseket megvalósíthatjuk. Különösen a „hogyanra", a módszerekre vártak választ az úttörővezetők. Alapvető feladatnak nevezte a tanácskozás az úttörőmozgalom politikai, társadalmi jellegének erősítését, azt, hogy a gyermekszervezet is tárja ki kapuit a társadalom előtt, a társadalom pedig jobban figyeljen az úttörőmunkára.- Melyek ma az úttörő- mozgalom legfontosabb feladatai?- Három fő csoportot állapított meg a tanácskozás. Felkészíteni az úttörőket a KISZ- életre, erősíteni az úttörőmozgalom gyermekszervezeti jellegét, s továbbfejleszteni a szervezeti életet. Hét szekcióban folyt a munka — a baranyaiak egyébként minden szekcióban szót kaptak —, amelyekben részletesebben fejtették ki véleményüket a küldöttek. Többek között arról, hogy milyen módszerekkel végezhető a gyerekek erkölcsi, világnézeti nevelése, mit jelent a gyermekszervezeti jelleg és az önkéntesség kapcsolata, hogyan érvényesül a játékosság és a játék a nevelőmunkában, milyen legyen a jó lakóterületi úttörőmunka, milyen legyen a szövetség vezető szerveinek irányító tevékenysége.- Mit vittek a baranyaiak a konferenciára?- Baranyában - szerénytelenség nélkül — az úttörőmunka színvonala meghaladja az országos átlagot. A különböző versenyeken, pályázatokon az úttörők, úttörővezetők egyaránt jó helyezéseket érnek el. Nálunk komoly tudományos munka is folyik, s a vezetők és a gyerekek kapcsolata olyan jó, hogy mindig tudjuk, melyek a gyakorlat problémái.- Milyen tapasztalatokkal tértek haza?- A konferencia meghatározta a következő 2—3 esztendő feladatait, s ismét hangsúlyoznám, hogy főként a végrehajtás módszereit. Azt, hogyan lehet a gyakorlatba ültetni az elhatározásokat. Fontos tapasztalat, úgy is mondhatnám, tanulság, - s ez a hangnem az egész tanácskozást jellemezte -, hogy nem követelőztek az úttörővezetők, inkább a meglévő létesítmények hasznosításáról beszéltek. Végül - s ezt már mi fűzzük hozzá - a konferencia a baranyaiak számára különösen eredményes volt: dr. Kovács Sándor első díjat nyert a konferenciára kiírt országos peda. gógiai pályázaton „A gyermekvezető tevékenységének szervezeti feltételeiről" című munkájával, s az országos vezetői tanácsba öt baranyait választót a tanácskozás. Művésztelep Grazban, magyar résztvevőkkel Az elmúlt hetekben rendezték meg a X. nemzetközi festő heteket Stájerországban. Graz-ban, a Neue Galerie szervezi ezt a művésztelepet, amelyen osztrák, olasz és jugoszláv, három esztendeje pedig magyar festők vesznek részt. Az idén négy olasz, négy osztrák és két jugoszláv festő mellett Magyarországot két pécsi fiatal, Pinczehelyi Sándor és Gellért István képviselte. — öt hétig dolgoztunk a művésztelepen — mondja Pinczehelyi Sándor, — amely Graztól mintegy 30 kilométerre egy mezőgazdasági szakiskola épületében kapott helyet. Kitűnő Szocialista szerződés I24000 tonna szénért Tíz szocialista brigáddal kötött szerződést tegnap Garam- völgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója. A fejtési brigádok tíz százalékos tervtúlteljesítése az év utolsó két hónapjában több mint 124 ezer tonna szenet jelent a népgazdaságnak. Az elővájó brigádok 682 méter vágat kihajtását vállalták. A vállalat igazgatója fejenként 1100 forint célprémiumban részesíti a csapatok dolgozóit. A szerződést azok a csapatok írták alá, amelyek a vállalat termelésében meghatározóak: Kossuth bányáról Szilágyi Sándor, Pécs-bányaüzemből Zákány Pál, Vasasról Ormos István, Zabákról Földes György, Bétáról Batári Árpád fejtési csapatvezető. Az elővájási brigádok közül Böröcz István Pécs-Bánya- üzemből, Keszler György Vasasról, Böröcz József Bétáról, a külfejtési üzemből Szőke Kálmán valamint Schmidt József. Hazatok lett ez a föld... Társadalmi munkások a katonatemetőben Hazátok lett ez a föld . . , *- írta a Dunántúli Napló két évvel ezelőtt a pécsi katonateme- tőről közölt cikkében. A cikk szerzője leírta, hogy több évtizedes elhanyagolás után a szocialista brigádok, diákok és úttörők megtisztították a közel 1900 „hősi sírt magába foglaló parcellákat. Folyamatos gondozást azonban csak az jelentene, ha méltó emlékmű köré néhány szimbolikus sírhelyet alakítanánk ki, és ezeket már könnyebb lenne megvédeni a gaztól és friss virágokkal ellátni. E végkövetkeztetéssel egyetértve most mégis arról számolhatok be, hogy lehetségessé vált a sírok összevonásáig is a hősök temetőjének folyamatos gondozása. A lehetőséget a szocialista brigádok mozgalma adta. „A postás társadalmi munkások egy csoportja" A katonatemető társadalmi gondozásában a női brigádok is bizonyították áldozatkészségüket. Ugyanis a katonatemető gondozását végző közel 900 fő túlnyomó többsége nő. Gyógyszertárakban, bölcsődékben, fodrászűzletekben vagy a postán dolgoznak, számlázok, újságkihordók, takarítónők, kesztyűvarrók, laboránsok, patyola- tosok, bőrgyári és pezsgőgyári dolgozók. Ebben az évben általában kétszeri gondozást vállaltak a brigádok, ami különösen ások eső miatt kevésnek bizonyult. A továbbiakban folyamatosra, de legaláb kéthavonkénti gondozásra változtatták vállalásukat a brigádok és az előző évi vegyszerezés, hatásának elmúltával egyre több hősi síron ültetnek virágokat is. ;^v' ... /XvXvÄyXy XaX;XvX"X >X*í;XrX;t; S«J ;:‘ !:<V|jg|*Tí5 : : : ff ■ ■ 4 Í'K :- : ’ •: : < '• :i é wmMmmmmmmmmMmmMmmÉmmmrnmmm Dolgozni jöttem önökhöz Beszélgetés a drogobicsi főiskola rektorával A hallgatók dicsérik szép ki-, ejtéséért, jól követhető gondolatmenetéért, kollegái pedig tájékozottságáért és érdeklődéséért. Vaszilij Fjodorovics Na- gyimjanov docens, a történet- tudományok kandidátusa, a Drogobicsi Pedagógiai Főiskola rektora dolgozni jött Pécsre, Vlagyimir V. Makarenko docens, a matematika-fizika tudományok kandidátusa, a fizikai fakultás dékánja kíséretében. Az 1968-ban aláírt szerződés alapján a pécsi és a drogobicsi főiskolák között a kapcsolat egyre élénkebb lett. — A háromhetes, egyhónapos tanulmányutak — mondja V. F. Nagyimjanov — rendkívül tanulságosak számunkra. Eddig mintegy 20 tanárunk látogatott önökhöz és mi is eny- nyit láttunk vendégül. Ügy gondolom, a legeredményesebbek a közösen rendezett konferenciák. Így például az önök küldöttsége is felszólalt Drogo- bicsban a Petőfi Sándorról tartott ünnepségünkön. — A két főiskola felépítése, szervezése hasonló. Mégis miben látja a lényegesebb különbségeket? — Számunkra az önök kollégiumi nevelése és ezen belül is a hallgatók ideológiai, politikai képzése, tudatformálása jelent nagyon lényeges előrelépést. Módszerüket már több kollegám is tanulmányozta. Én eddig mindössze egyszer jártam Pécsett, akkor is nagyon rövid időt töltöttem városukban, Most, ezalatt a három hét alatt alkalmam nyílik a részletesebb, alaposabb munkára. A másik lényeges eltérés az önök gyakorló iskolai oktatása, melyet mindnyájan nagyon eredményesnek értékeltünk. Drogobicsban edaiq nem volt a főiskolához tartozó, önálló gyakorló iskola, ahol a kollegáink szinte mint egy laboratóriumban dolgozhattak. E tanév elejétől az önöknél tapasztalt módszerek átvételével mi is megkezdtük a munkát a gyakorló iskolában. — Hogyan gondoskodnak az önök főiskoláján a falusi, kisebb településekről jött hallgatók elhelyezéséről? — Tudom, hogy Magyarországon nagy gond a nevelők elosztása, sok a képesítés nélküli pedagógus vidéken. Sajnos, nálunk is hasonló a helyzet. Elvileg minden hallgatónk a főiskola után 3 évet tanít vidéken. De ha semmiképp nem akar menni, nem kényszeríthetjük. Nagy gondot fordítunk arra, hogy már az első évtől lelkileg felkészítsük őket arrct, hogy esetleg egy kis faluban kell tanítaniuk. Jelenleg 1600 hallgatónk végzi levelező tagozaton a főiskola valamelyik szakát. Természetesen ez is jó megoldás, de nem a legjobb. — ön, mint a főiskola rektora, hogyan tudja segíteni a legtehetségesebb, végzős hallgatók továbbtanulását? Van-e lehetőségük arra, hogy végzés után a főiskolán maradjanak? — A legtehetségesebbek 3 éves aspirantúrát kapnak, majd egy tudományos téma kidolgozása után térhetnek vissza a főiskolára. Arra nagyon kevés példa van, hogy azonnal bent maradnak. — Pécsre nemcsak tapasztalatcserére jött, hanem előadásokat is tart. Mivel a történettudományon belül az ön témája elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának története, Így az előadásai is ehhez a témához kötődnek? — Előadásokat tartottam az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, roppant eredményes vitán vettem részt a fejlett szocializmus egyes kérdéseiről a tanszéken, a IX. ötéves terv feladatainak végrehajtását is ismertettem. Ezen kívül részt veszünk a főiskolán megrendezésre kerülő népek barátsága hét rendezvényein. így szerdán, október 29-én az orosz tanszék rendezvényén, a Jeszenyin szépkiejtési versenyen és november 3- ón, a marxizmus—leninizmus tanszék rendezvényén, ahol előadás hangzik el a népi demokratikus forradalomról szóló elméleti vitákról. — A lelsorolt témákból is kiderül, hogy ideje nagy részét a marxizmus—leninizmus tanszéken tölti. Hogyan értékelné a tanszék munkáját? — Véleményem szerint nagyon tehetséges a kollektíva, sikeresen teljesítik feladatukat, nagyban hozzájárulnak a fiatalok . tudati, világnézeti neveléséhez. És még valamit! Valóban dolgozni jöttem és ehhez minden feltételt biztosítottak a kollegák, úgy érzem, igaz barátok között vagyok. Hárságyi Margit munkalehetőségek voltak, csakúgy teljes ellátást biztosítottak, mint a hazai művésztelepeinken, volt anyag, volt jó munkahely, a vitákra, eszmecserékre megfelelő alkalom. A művészeknek ennek fejében az ott készült műveikből egyet kell mindig a művésztelepen hagyniuk. Az idei anyagból készült kiállítás Graz után Ljubjaná- ban, majd pedig valamelyik olasz városban mutatkozik be. Jövőre azoktól a művészektől, akik ott a tíz év alatt megfordultak, egy-egy művet kérnek és ebből készül majd egy kiállítás. Milyen tapasztalataik voltak, amelyeket jó lenne hasznosítani a baranyai művésztelepeken is? — Néhány apróság mellett a legfontosabb az volt, hogy a grazi művésztelep kitűnő katalógust készít. Minden meghívottról, minden fontos adatot tartalmaz ez a kiállításában is igen szép füzet, tartalmazza továbbá az ott készített műveket. Akármilyen művészi rangja is van, vagy lesz ezeknek a műveknek, az így felgyülemlő dokumentumok rendkívül értékes információt nyújtanak. Végezetül: milyen képet adott az európai lestészetről a grazi művésztelep? — Az eredmény eléggé vegyes, a technikai tökéletesség azonban vitathatatlan. Érdekes tapasztalat, hogy a gépesítés, a sürgető tempó hogyan hatol be a festészetbe nyugaton, s hogy ecsettel már alig-alig dolgoznak. Nyilván a piac igényei is közrejátszanak ebben. A fölényes technikai tudás azonban érdekes és talán hasznos tapasztalatokat is jelentett számunkra. h. e. Vigyázz! Robbantások Pécs m. város Tanácsa VB I. kér. Hivatalának Műszaki Osztálya - a Mecseki Szénbányák Külfejtési Üzeme bejelentése alapján — felhívja az érdekelt lakosság figyelmét arra, hogy a Lámpás völgy-Marx út- Andrásbánya völgy által határolt külfejtési üzem területén a mai naptól előreláthatólag minden nap folyamatosan meddőletakari- tással kapcsolatban robbantásokat végez az alábbiak szerint: A robbantás ^epeszhatá- sa elleni biztonsági távolság határát a külfejtéshez vezető utakon táblák jelzik. A robbantás időtartama alatt a táblával jelölt terület határán belül csak védett helyen biztonságos tartózkodni. A robbantás tartalmára a repeszhatás elleni bizonsági távolság határán kívül őrséget állítunk. Az őrök piros jelzőzászlóval vannak ellátva. A kiállított örök jelzését, figyelmeztetéseit saját érdekükben tartsák be. A robbantási munkával kapcsolatosan alkalmazott jelzések rendje és módja a következő: a jelzések leadása sziréna megszólaltatásával történik. Első jelzés: (figyelmeztetés) harminc másodpercig tartó szirénahang. Második jelzés: (robbantás) kétszer harminc másodpercig tartó szirénahang, tizenöt másodperces köztes szünettel. A második jelzés után a robbantóhálózat kifogástalan állapotát ellen- őrzik, valamint a robbantást végrehajtják. Harmadik jelzés: (lefújás) háromszor harminc másodpercig tartó szirénahang, tizenöt másodperces köztes szünettel. A robbantások 09.00 és 15.00 óra között történnek.