Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-26 / 294. szám
1975. október 26., vasárnap Dunántúlt napló 3 Több pénz Lakás Szociális juttatások Otthonos légkör Gépeket kér Kossuth-bánya # Százhúsz munkás az üzemvezetőségben # Erdei tornapálya a bányászoknak # Nagyterem elnöki asztal nélkül gé megbecsült, bár jó gépek hiánya miatt egyre többet káromkodunk. Fiatalokat azonban csak több pénzzel és lakással, szociális juttatásokkal, otthonos légkörrel lehet idecsalogatni. Tenyérnyi műszeren peregnek a számok. Néhány perccel múlt hét óra — eddig 142 csille szén jött ki a bányából. Magyarország legnagyobb szénbányája, az elmúlt esztendőben élüzem és ,,A kongresz- szusi munkaverseny győztese" címmel kitüntetett bánya ezekben a hónapokban nehéz helyzetben van. Az üzemvezetői irodában pergő műszeren lassan nőnek a számjegyek . . . isiir6 A népesben összeszorulunk: üzemvezető, pártbizottsági titkár, szakszervezeti és KlSZ-tit- kár. Szénnel rakott szerelvények futnak velünk szembe. Azt latolgatjuk, hogyan lehetne több. Abban teljes az egyetértés, hogy ez elsősorban lenn a bányában dől el, s vita abban sincs, hogy a feltételeket viszont nekik közösen kell meg- teremteniök. Persze, mások segítségére is szükség van: fiatal munkások és a gépek csupán önerőből nem teremthetők elő. A főkeresztvágat vakvágatában szobányi sárga gép: acélcső polipjain áramló sűrített levegő száz tonnányi szenet képes kirobbantani. Néhány fejtésben ezzel segítik a jövesz- tést. Letérünk a fővágatról. Piros lámpa jelzi, hagy vago- netteket töltenek, a bunkervágaton kocoqó szerelvény kocsijai között tilos átlépni. A másik vágaton fakocsik sorakoznak, deréknyi biztosítóelemek, gyanta illatú fenyőpallók. Néhány kiszakadt kőporos zsák. A szembe áramló levegő kissé savanykás ízű. fülledt. Ez már a fejtés légvágata. Amott fakocsira rakott habgenerátor — az 1972-es, 1973-as tüzek óta állandóan készenlétben tartják. Tiszta ruhás, nagyhajú fiú fürkészi a vágat talpán tátongó, kiácsolt lyukat. Mérei Emil, Kossuth-bánya vezetője megkérdi, mit keres itt. Látszik rajta, hogy ma van először bányában. — Hol a kísérője? — Lement itt, őt várom. Vincze Gyula 20 esztendős. Néhány napig a biztonságtechnikai csoportnál oktatták, most lehozták megmutatni, milyen rs az a bánya . .. — Ez fokozottan tűz- és robbanásveszélyes. Cigarettázni itt lenn sehol sem szabad. Valahol felsikolt a vitla, az újonc arra kapja fejét. Mérei Emil megkérdi, tetszik-e itt. — Hogy tetszik? Úgy tetszik majd, ahogy keresek. iiiiiiiiiÉii Beérünk a fejtésbe. Néhány napja még 2000 csille volt itt a napi termelés, most utolsó óráit éli. A vető elvágta a telepet, Kossuth-bánya utolsó nagy fejtésére most azt mondják a bányászok, hogy kőbánya. A fémtámok nyílegyenes sorban tartják a fejtést, olyan látvány ez, mintha éjszakára sztaniolpapírba csomagolnák az útmenti fákat. A kaparó áll, elszakadt a lánc. Már harmadszor ebben a műszakban. Még kinn mutatott Bencze Károly gépészeti vezető egy kaparó alkatrészt; hasonlít ugyan az eredeti lengyel kaparó lapáthoz, kidolgozása azonban durva, gyengébb acélból készült. A csúszdában sokszor elakad, vagy eltörik, vagy a láncot feszíti szét, vagy a kaparó teknőt teszi tönkre. A kopárokhoz tartalékalkatrészt csak magyar gyárakban lehet kapni — az viszont nem 'azonos a lengyel eredetivel. Sokezer forint értékű berendezés megy tönkre, sok száz munkaóra esik ki. — A komplex gépesítés Kossuth-bánya fejtéseiben egyelőre nem valósítható meg. Ide ilyen fémtámok kellenek, mint ezek. A bányászok ezekkel mindent tudnak. És nagy teljesítményű, jó minőségű, kis — Tegnapelőtt még annyi szén volt itt, hogy nem győztük, most megC. . Ezen a szárnyon tizenöten is sokan vagyunk. A többiek már az új fejtéseinket készítik elő. Megindul a kaparó, szénfolyam úszik előttünk. Szel György, a fejtés szak- szervezeti bizalmija — és Kincses Imre pártbizalmi kapcsolódnak a beszélgetésbe: — Ez a bánya ránk épül, akik 15—20 éve itt vagyunk, s még legalább másfél évtizedet itt is maradunk. Nem vitás most én is többet kapok egy kicsivel, mint régen — mondja Szél György —, de nem annyival, mint azok, akik már nem tudnak itt mit tenni, vagy még nem ... Az új hűségjutalom rendelkezés egy kis csalódást okozott nekünk. vibrációjú fejtőkalapácsok kellenének, kaparok, meg megfelelő mennyiségű alkatrész. Sajnos, nincs. Pénz sincs elegendő, a gépeket is nehéz beszerezni. Nemrégiben készített a vállalat belső ellenőrzési csoportja egy felmérést Kossuth-bá- nyán: a bánya 723 milliós bruttó állóeszköz értéke mindösz- sze 370 milliós nettó értékű. A láncos vonszolók 80 százaléka működik, használati értékük viszont mindössze 50 százalékos. A szivattyúk 64 százaléka 0 értékű. Valamennyi villamos mozdony csupán eszmei értékkel szerepel a felmérésben. Elképzelhető, milyen óriási élőmunkaerőt köt le a gépi berendezések üzemben tartása ... Schwarcz Jenő, a Szilágyi csapat délelőttös szakvezetője bújik elő a fémtámok mögül: ebben a nyolcadik szinti fejtésben hosszú hónapokig együtt dolgozott Szilágyi Sándor komplex brigádjával az üzem valamennyi riválisa. Most éppen Nagy Dezső embereivel dolgoznak együtt. Még csak nem is a fejtés másik szárnyán, egymás mellett, szinte a válluk is összeért. Azonos volt az érdekük, elismerésük, kudarcuk.. Nemesi Árpád felvételei Azoknak jó, akik most jönnek, vagy mór közvetlenül nyugdíj előtt állnak. — Az a baj, hogy a kormányhatározattól mi mindent egyszerre vártunk — mondja Kincses Imre —s hát ha várni kell a lakásra, a magasabb bérre, a fiatalokra, türelmetlenek vagyunk.. . — Most nemrégiben 18 lakást osztottunk ki, többségében fiatalemberek kapták ... Néhány most végzett vájártanuló gyűlik az üzemvezető köré, szeretnének többet is hallani, hogy béremelésről szó van-e a kormányhatározatban. S hogy mennyit is lehet itt keresni? Elhangzik néhány szám: a vájárok átlagban megközelítették a 20 000-es, a segédvájárok a 12 000-es és a csillések a 9—10 000-es hűségjutalmat. Ács Mihály 33 éves vájár, több mint 15 esztendeje dolgozik a bányában. Négy és fél esztendeig tagja volt a KISZ Központi Bizottságának, nemrégiben végezte el a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetem szakosító tanfolyamát. — A bánya bánya marad. Jelenleg mégsem vagyunk a legrosszabb körülmények között. A mi korosztályunk elégÁ rang Sikonda felől jöttem Kémiára. Mérei Emil korábban felhívta figyelmemet, nézzem meg az erdei tornapályát. Sok ezer óra társadalmi munkával 400 ezer forint értékben építették Kossuth-bánya szocialista brigádjai. A „Vadásztanya” mellől indul a pálya, hátramegy a völgybe, ahol a szocialista brigádok négy házat kapnak az üzemtől, a Komló várostól kiutalt telkeken akár maguk is felépíthetik közös otthonukat. — Nekünk az is feladatunk — mondta Mérei Emil —, hogy fáradó, öregedő bányászaink munkaerejét fenntartsuk, egészségét megvédjük. Az üzemvezető leszállás előtt körbevezetett az üzem külszíni helyiségeiben. Újjáalakították a büfét, most építik a klubot... — Carrarai márvány pultra teszi a bányász a poharát1 Érezze, hogy ő itt a legrangosabb ember. A nagyterem emelvénye tetszik a legjobban. Nincs külön elnöki asztal — az ünnepi szónokok, az elnökség a hallgatók asztalai között foglalnak majd helyet. Ezt a gondolatot hivatott szolgálni Kossuth-bánya kibővített üzemvezetősége is. Százhúsz brigádvezető, párt-, szakszervezeti és KISZ-bizalmi, kiváló munkások tanácskozzák meg, miként lehet megoldani feladataikat. Magnószalagról meghallgattam a legutóbbi tanácskozást: a bányászok nem csomagolták selyempapírba véleményüket, ugyanakkor csaknem minden problémánál a megoldás lehetőségeire is utaltak. Kossuth-bányán mindig is tudták, mit kell tenni: ma például (vasárnap) a KISZ- szervezet egész napos tiltakozó programot rendez. „Fasizmus, nem!” jelszó alatt mintegy 200 fiatal tiltakozó gyűléssel összekötött sportvetélkedőn vesz részt. Jelvények, serlegek a legjobbak jutalmai. A gólok azonban csak másodrendű szerepet játszanak ezen a rendezvényen, hiszen a spanyolországi, a chilei rendszer áldozataival vállalt szolidaritás a mozgató rugó. Pergő számok Messze vezetett beszélgetésünk. Tizedik szintre érünk. Itt már tulajdonképpen Zobák-bá- nya területén vagyunk. Betonpanelekkel biztosított vágaton megyünk — talán egyszer ilyen lesz a mecseki szénmedence valamennyi fő vágata. Sajnos, ezt most fel kell adni, az aknaferdülések miatt a nyolcadik szintig új szállítási rendszert kell építeni. Az üzemvezető szinte csak magának mondja: Mátyás király szétküldte embereit, hogy nézzék meg, mit csinál a nép. Káromkodik felség — hozták a hírt — de dolgozik. Mi is ezt tesszük .. . Délután van. A kis műszeren ismét peregnek a számok: 1450. Ma jó közepes a termelés. Lombosi Jenő Minél több árut exportra! 100 dollár a füliszt tonnájáért Répaszelet, hajdinamag, napraforgó az exportlistán A népgazdaság helyzete azt kívánja, hogy növeljük a kivitel arányát. Az ország fizetési mérlegének megjavítása érdekében az ipari és mezőgazdasági üzemek állítsanak elő minél több exportálható terméket. A népgazdaság igénye találkozott a baranyai termelőszövetkezetek törekvéseivel: közös gazdaságaik az utóbbi években azon fáradoznak, hogy a hagyományos mezőgazdasági exportcikkek mellett mind jobban kiszélesítsék az exportálható ter: mékek skáláját. Szárítók láncolata A különféle fűlisztekért és granulátumokért a világpiacon tonnánként 80—100 dolláros ár érhető el. Ezt a lehetőséget, felismerve épült fel 22 forrólevegős lucernalisztgyártó üzem a megye termelőszövetkezeteiben és ezekben évente 3200 vagon lucernalisztet állítanak elő. Pillanatnyilag is épül két új üzem: az egyik az egyhá- zaskozári tsz-ben, a másik Sás- don, ahol ez már a második lesz. Tekintve, hogy a granulátumok és préselmények még a liszteknél is keresettebbek, egy sor tsz: Boksa, Egyházasha- raszti, mohácsi Új Barázda, Hí- mesháza, Pécsvárad, Mágocs, Sásd, Kaposszekcsö, Kétújtalu, Somberek présgépek beszerzésével granuláló üzemet is létesített. Ezzel lehetővé vált, hogy ne csak lucernából, de zöldnövényekből is préselményeket, úgynevezett peleteket gyártsanak. Az évi 3200 vagon lucernalisztnek mintegy a felét a szövetkezetek a Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalatnak adják el, ez a takarmánytápokba kerül. Kivitelre csakis a belső szükségletet meghaladó mennyiség kerülhet. Az exportot az AGRIMPEX-szel közösen a BARANYAMÉK bonyolítja le. A lucernaliszt dollár ellenértékéért külföldről szójababot, állati fehérjét és más fontos cikkeket kapunk. Kukoricapelet Az egyéb zöldlisztek és préselmények iránt egyelőre nincs hazai érdeklődés, az export tehát nem kötött. Ezek a rétifűből, a zöld rozsból, a borsószárból, a silókukoricából* és legújabban a cukorgyári nedves répaszeletből előállított lisztek, illetve peletek. Gyártásuk az idén nagy lendülettel indult meg a megyében. Ezek közül is az egyik legjobb dollárkitermelő cikk a teljes kukoricapelet, aminek a gyártását a sásdi és a mágocsi tsz-ek- ben végzik. A csövét silókukoricát szárastól együtt vágják le és szárítják, préselik pelétté. így egy hektárról akár száz mázsa termés is lehozható. Nem vész el az egyébként leszán- tásra kerülő kukoricaszár és csutka, s ezekért a melléktermékekért is dollárt kap az ország. A két legnagyobb vevő az NSZK és Olaszország, de Ausztria és Jugoszlávia is jó piac. Ezen az őszön már 6400 tonna silókukoricapeletet ex- i portálnak a megye szövetkezetei, mázsánként 370 forintos áron. Nagy az érdeklődés a nyugati országokban a gyakran kárbavesző cukorgyári mellék- termék, a nedves répaszelet préselménye iránt. Elsőként a megyében a mágocsi Béke Tsz- ben kezdik meg a közelmúltban a répaszeletből készített préselmény vagy pelet gyártását, s a tervük az, hogy 1000 tonnával állítanak elő exportra. A BARANYAMÉK, illetve az AGRIMPEX az idén 13 000 tonna lucernalisztet, illetve granulátumot, 1500 tonna fű, 1300 .tonna zöldrozs, 1200 tonna borsószár és 6400 tonna siló- kukorica peletet exportál Baranya tsz-eiből. A pelet gyártásának kiszélesedése nemcsak a dollárkitermelés miatt hasznos, de a lucernaliszt üzemek kapacitásának kihasználását is javítja. A gyártás májusban indult és szinte egész éven át folyamatosan megy. Csak az egyhónapos karbantartás idejére kell ezeket az üzemeket leállítani. A préselmények beltartalmi értéke — tekintve, hogy zölden kerülnek feldolgozásra — magas, érdemes lenne végre hazai felhasználási lehetőségüket is megvizsgálni. 100 vagon nyúl Az exportcikkek skáláját a másodvetésű növények is bővítik. Az idén a gyengébb gabonatermés okozta kiesések ellensúlyozására különösen sok másodvetésű növényt termeltek a megyei tsz-ek. A hajdina magot a Szovjetunióból szerezte be részükre a termeltető BARANYAMÉK. Hajdinából 1500 tonnára, kölesből 1000 tonnára kötöttek export szerződést. Napraforgóból főként mázsánként 1000 forintos áron 1650 tonnát exportálnak a szövetkezetek az NSZK-ba madáreledel céljára. Lucernaszénából 3000 tonnás szovjet exportot bonyolít a BARANYAMÉK. A termelőszövetkezetek kisállat és egyéb állat exportja mintegy 100 milliós nagyságrendet képvisel és főként Olaszországba irányul. Csak a Baranya-terméken keresztül 1000 tonna nyulat, 400 tonna baromfit és 2000 darab vágólovat exportálnak a tsz-ek. A BARANYAMÉK, melynek 76 tagszövetkezete van — főként Baranyában ,— ebben az évben 325 milliós forgalmat bonyolít le, s ennek 80 százaléka export. Ez a rendkívüli magas export arány, — mely őz elmúlt évhez képest mintegy 6 százalékkal emelkedett, — mutatja, milyen lehetőség rejlik a mezőgazdasági export növelésében a termékskála széthúzásával, Még a mellék- termékekből, a kukoricaszárból és a cukorrépaszeletből is dollárt lehet előállítani, méghozzá nem is keveset. A BARANYA- TERMÉK az idén mintegy 8 millió dollár értékű mezőgazdasági cikket exportál, s ennek 60 százalékát Baranya megye termelőszövetkezetei állítottá k elő. — Rné —
