Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-23 / 291. szám

e Dunántúli napló 1975. október 23., csütörtök szerkesztőség postájából ;ÍiÍÍ|ÍÍÍÍ:Í^ „Együttélésünk szabályairól” „A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást a szocia­lista együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használ­ni, a többi bérlő jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nél­kül." (Pécs megyei város Tanácsa 3/1973, (Vili. 17.) sz. rendele­tének 12. paragrafusából.) A háztáji szarvasmarha- tenyésztők figyelmébe A Hétfői Dunántúli Napló augusztus 4-i számában közölt cikkhez egy olvasói levél ad­ta az inspirációt. Kertvárosból küldték, de — ami a témáját illeti, — címezhették volna Új- mecsekaljáról, a szigeti város­részről, vagy akár Meszesről is, mert a probléma egyidős az új lakótelepek születésével, benépesedésével. Ezért az említett cikkben is csak általában esik szó „egyik úi pécsi lakótelepünk” zakla­tásoktól terhes életéről: — a házak előtti terek idegeket bor­zoló csatazajáról, a „hadszín­térré” változtatott lépcsőházak, kapualjak késő estébe nyúló zsivajáról, az éjszakai tévézé­sek, rádiózások, magnózósok és a nem ritkán hajnalig tar­tó „házibulik" falrengető zene­bonájáról. A cikk írója sajnálatos tény­ként fogadja el a levél fel­adójának ama megállapítását — hogy a közvélemény nem mindig azok mellé áll, akik e jelenségeket szó*áteszik, vagy fellépnek ellenük. — De a leg­sajnálatosabb az —, teszi hoz­zá — hogy nem egy esetben éppen a szülők vagy a csend-, a rendzavarok támadnak rá ar­ra, vagy azokra a lakótársaik ra, akik nemcsak jámborul óhajtják, hanem ragaszkod­nak is a szocialista együttélés követelményeinek kölcsönös betartásához. Noha abban is egyetért, hogy a házirend meg­sértőit: ,,— Ha nem használ ' a szép szó — felelősségre le­het és kell vonni” — mégis hozzáfűzi, hogy a lakók „ne tekintsék ezt az egyetlen le­hetséges megoldásnak,” — mert úgymond — „a lakóbi­zottságoknak, a népfront szer­veknek is jobban oda kellene figyelniük az ilyen jellegű pa­naszokra. A lakók bevonásá­val teremtsenek szemléletfor­máló közös fórumot az elítélen­dő jelenségek megvitatására — ha kell, — az ellenük tör­ténő közös fellépésre is." Ennyit a cikkből, amely nem maradt visszhang nélkül. A megjelenése óta beérkezett le­velek feladói, — ahogy vártuk is — nem fogadták egyértelmű megértéssel javaslatainkat, A türelmetlenebbek újabb, az elmondottaknál is szomo­rúbb példákkal támasztották alá véleményüket — amely szerint — „nagyon itt volna már az ideje annak, hogy a társadalmi fórumok és a meg­győző szavak helyett a ható­ságok szerezzenek érvényt az együttélés szabályait rögzítő ta­nácsi rendeletnek. Az „érintettek” nem kevésbé türelmetlen hangon követel­ték, hogy hallgassuk meg az ő érveléseiket is; ,,— ha tel­jes és hiteles képet akarunk kapni az új lakótelepek nyu­galmát zavaró jelenségek va­lóságos okairól.” „Előlegkép­pen” a Dunántúli Napló egyik Vállalatunk elkészítette kö­zéptávú hálózatfejlesztési ter­vét, mely szerint az V. ötéves tervben Siklóson és az ehhez hasonló kis lélekszámú helysé­gekben OFOTÉRT bolt létesí­tése nem szerepel. Azokon a helyeken, ahol sze­mészeti szakrendelés működik, a szem üveg-receptek helyi be­váltását SZTK összekötővel old­juk meg. Ez azt jelenti, hogy vállalatunk megbízottja a sze­mészeti szakrendelésen ismer­tetett helyen és időben a biz­tosítottaktól óveszi a szemüveg­receptet, megbeszéli a rende­lést, kollekció alapján kivá­lasztja a szemüvegkeretet, át­veszi az ellenértékét és továb­bítja az OFOTÉRT bolt részé­re, elkészítés végett. A bolt postán küldi el a kész szem­korábbi cikkére is hivatkoztak, amely szerint az új lakótele­pek köztudottan szűkös moz­gási lehetőséget nyújtó közte­rei okolhatók azért, hogy a gyerekek egy része játszótérré változtatja a házak átjáró fo­lyosóit és a lépcsőházakat. Kétségtelen, hogy ez is köz­rejátszik — különösen olyan esetekben —, amikor a futball­csapattá verbuválódott kama­szok kiszorítják vagy egyszerű­en elzavarják a lábatlankodó kisebbeket. De ha így van, akkor mi lehet az oka annak, hogy a sötétedés beálltával egyszeriben feloldódnak a kor­osztálybeli ellentétek, és a ka­pualjak addigi „egyszólamú kórusát" felváltja a ..békés egy­más mellett kiabálás" több szó­lamé — s nem egyszer „egész estét betöltő” hangzavara. S ha ehhez hozzátesszük még a fentebb már felsorolt éjszakai maanózások, rádiózások. ház;- bulik okozta zaklatásokat is, akkor kérdésessé válik, hogy mi köze ezekhez a „szűkös mozgási lehetőséget nyújtó la­kótelepi köztereknek”. Természetesen feljegyeztünk elfogadhatóbbnak tűnő érvelé­seket is: — A gyereknek levegő kell, mozgás, zsibongás, azért gye­rek — érvelt az egyik fiatal- asszony. — Ha megjön az iskolából, zárjuk be a szobába? —A ház- felügyelő dolga, hogy csendet, rendet teremtsen a lépcsőház­ban — így a másik, a har­madik. Az éjszakai csendháborítókat is védelmükbe vették: — Amióta a#világ, világ, mindig voltak alkalmi családi ünnepségek, ha azokat ma há­zibulinak nevezik is... — Arról a legkevésbé tehe­tünk, hogy a tv-nek, a rádió­nak éjszakai műsorai is van­nak. És ha vannak, miért ne hallgatnánk, ha már fizetünk is érte... (A magnózást „vé­letlenül" kihagyták a példák közül.) És mindezekre mi volt a vá­lasza a másik „tábornak”? — A mi gyerekeinknek is kell a levegő, a mozgás, a zsi­bongás, de arra nagyon ügye­lünk, hogy ezt az igényüket ne a kapualjakban, hanem való­ban a szabad levegőn elégít­sék ki . .. — A házfelügyelő is csak úgy tarthat rendet, fegyelmet, ha ebben a szülők is segíte­nek neki . . . — Jó, legyen hát családi ünnepség, de ne házibuli, ami­vel a szó szoros értelmében az egész házat fellármázzák... Folytathatnánk a sort az ér­vek, ellenérvek más példáival is, de mi haszna, ha ezek nem szemtől szembe, hanem „in­kognitóban", vagyis külön-kü- lön hangzottak el. P. Gy. üveget a megrendelő részére. Ez a rendszer hosszú ideje az orszáq számos helyén eredmé­nyesen működik. Áthidaló megoldásként fel­vesszük a helyi látszerésszel a kapcsolatot és amennyiben ő vállalatunk alkalmazásába kí­ván lépni, esetleg őt bízzuk meq az SZTK összekötői teen­dők ellátásával. Ha a helyi lát. szerésznek valamilyen oknál fogva ez a megoldás nem fe­lel meg, akkor más személy megbízásával oldjuk meg a szemüvegreceptek helyi átvéte­lét annak érdekében, hogy a siklósiaknak, illetve a környék­belieknek ne kelljen ezért Pécs­re beutazniok. Kolosi Miksa főosztályvezető A kép az újmecsekaljai Építők útja sebességkorlá­tozó tábláját ábrázolja olyan szögből fényképezve, hogy valami ki is derüljön a lombok közül kikandikáló tábla rendeltetéséről. Pedig nem ok nélkül helyezték ar­ra a helyre, mert vele szem­ben iskola, és a közvetlen szomszédságában óvoda van. Lehet, sőt biztos, hogy e téma néhány hét múlva — vagyis a lombhullással el­veszíti aktualitását, de is­merve a fák természetét, „félő", hogy a jövő tavasz- szal újra kisarjadó ágak, lombok a téma megismét­lésére inspirálják fotósunkat. De addig bőven van idő a megelőzésére. Rekonstrukció, korszerűsítés nélkül! Még 1969 nyarán megjelent a Dunántúli Naplóban egy ut­cánkat érintő — eléggé izgal­mas - hír. Korszerű higanygőz­lámpás világítást kap a Megye­ri út. A kábelek fektetését rövi­desen megkezdik. Eddig a hír és sokáiq semmi! Hat évvej_ később, az idén tavasszal felvonult a DÉDÁSZ, örült az utca, végre sor kerül a réq beharangozott közvilágí­tás korszerűsítésére. Az első csalódásunk akkor következett be, amikor láttuk, hogy az ed­digi faoszlopok helyett beton­oszlopokra került a légvezeték. Ekkor még reménykedtünk, mert a betonoszlop még sok lehe­tőséget biztosíthat. Csalódá­sunk még fokozódott, amikor láttuk, hogy az új betonoszlo­pokra ugyan nem a réqi, rozs­dás, elavult, korszerűtlen tá- nyéros lámpatesteket, hanem újszerű, de ugyanilyen típusúa- kat szereltek vissza. A közvilágítás tervezőit - amennyiben rossz adatszolgál­tatást kaptak —, szeretném tá­jékoztatni, hogy a Megyeri úton zajilik le az ÉPFU, a BISZ, a TÖZÉP, az AGROKER és az egész raktárbázis gépkocsifor- . galmának nagy része. Ezt még növeli a személygépkocsi for­galom, mely az Újmecsekalja— Kertváros viszonylatában - Kertváros fejlesztésével arány­ban — egyre nő. A jelenlegi vi­lágítás mellett zuhant bele egy rosszul kivilágított, elkerített részbe egy motoros, mert o gyenge közvilágítás miatt még a festett korlátot sem lehetett észlelni. Mindezeket is figye­lembe véve, a város e forgal­mas utcája korszerű, jó vilá­gítást érdemel és kér. Svarda Gyula Pécs, Megyeri út 16, Köszönöm a segítséget Férjem gépkocsivezető volt a Köztisztasági Vállalatnál. Há­rom évvel ezelőtt meghalt, azóta munkatársai minden év­ben segítelek a tüzelőolaj ha­zaszállításában, a festő brigád pedig minden festési munkát elvégez lakásunkban. A válla­lat vezetősége is segít bennün­ket szociális segéllyel. Szavakkal nem tudom meg­köszönni a két szocialista bri­gádnak, a Széchenyi gépkocsi- vezető és a Rákóczi festő bri­gád tagjainak azt a sok segít­séget, amit nekem és fiamnak adtak. özv. Tarjányi Sándorné Bárácz György töttösi lakos, levélben érdeklődött, hogy mi­lyen kedvezményeket ad az ál­lam a háztáji szarvasmarha­tenyésztőknek, Mivel Baranyá­ban több gazdát is érint; vá­laszt kértünk az illetékesektől. A választ Pék János, a Bara­nya megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója az aláb­biakban adta meg és egyben köszönetét mond a levélírónak az igen fontos kérdésekért. 1. Az állattartó, aki saját vagy vásárolt üszőt tenyésztés­be állít és azt leelleti, az eliés- től számított egy év múlva 1500 forint állami ' kedvezményben részesül. Ezt követően minden évben 1500 forint támogatás illeti meg, amennyiben azt te­nyésztésben tartja, köztenyész­tésű apaállattal termékenyítteti és az udvara gümőkórtól men­tes. 2. Jelenleg a felügyelőség korlátlan mennyiségben köt só­ját nevelésű, 8—15 hónapos ko­rú üszőkre „vemhesüsző neve­lési szerződés”-t, amennyiben az egyed és környezete is tbc és brucella mentes. Az Állat­egészségügyi Állomás pedig a A kifogásolt, úgynevezett ta- sakolt csomagolásban több mint három éve hozzuk forga­lomba likőresszenciáinkat. A csomagolási mód korszerű, biz­tosítja az áru minőségromlás nélküli tárolását és megfelelő kezelés mellett a védelmét. A tasakos esszenciát 20 darabon­ként kartondobozba csomagol­juk, ez lehetővé teszi, hogy ugyanebből a dobozból történ­jen az árusítás is. A vállalatunktól kiszállításra kerülő esszencia többszörös el­községet gümőkórmentesnek nyilvánította. 3. A háztájiban az egymás közti vemhesüsző forgalom el­enyésző. Általában 2—3 nagy­üzem vásárol vemhesüszőket. Ha a szerződött vemhesüsző felvásárlása a tenyésztő hibá­ján kívül meghiúsul és a tulaj­donos a szerződött üszőjét (le­ellett tehenét) fél éven belül igazoltan vágóra leadja, 8000 forint kártalanítás illeti meg. 4. A háztájiból értékesítés céljából felkínált üszőborjakat (kevés kivétellel) ezideig vala­mennyit felvásároltuk. _ A továbbiakban is az a cél, hogy a tenyésztésre alkalmas üszőborjakat az intervenciós te­lepek részére felvásároljuk. Túl­kínálat esetén felajánljuk más megyék intervenciós telepeinek. Végső esetben pedig valamely nagyüzem részére értékesítjük továbbhizlalás céljából. 5. A rétek és legelők meg­javítása, valamint a háztáji ál­lomány biztonságosabb takar­mányellátása érdekében az el- hanyagoltabb területeken a tsz szövetségek közreműködésével kívánunk hathatós segítséget nyújtani. lenőrzésen esik át, azonban a csomagolási módból adódóan a tárolás alatti gondatlan ke­zelés esetén a tasak megsérül­het. Vafószínűleg ez okozhatta a panaszt is. Intézkedtünk az ellenőrzés további szigorításáról és a jövőben is törekszünk a csomagolás tökéletesítésére. Dr. Czeglédy György, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője A PÉCSI FÉMIPARI VÁLLALAT m r r f/ ■ férfi es női munkaerőt esztergályos munkára betanít. Betanulási Idő; 4 hét. Jelentkezés: Felsőmalom u. 13. sz. Munkaügy. „Szemorvos, Helyben** „Elillant az aroma" Jogi tanácsadó B. Tóth J. 1959-től termelő­szövetkezeti tag. A közeljö­vőben nyugdíjba szeretne menni. Két évben, 1961-ben és 1963-ban kevesebb mun­kaegységet szerzett, mint a megkívánt 120. Kérdése: Az új rendelkezések szerint eze­ket az éveket elveszíti, vagy beszámítják? Ez év júliusától változtak az 1966. december- 31. előtti ter­melőszövetkezeti tagsági idő beszámításával kapcsolatos szabályok. A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében ol­vasónk már nem_ veszíti el a teljes időt. A munkaegységek arányában lehetőség van az idő elismerésére. Ezzel kap­csolatban a 17/1975. (VI.14.) MT. számú rendelet 125. §-a a következőket tartalmazza: A mezőgazdasági termelőszövet­kezetnél 1967. január 1-e előtt fennállott tagság alapján szer­zett szolgálati időnek számít a) az első belépés teljes naptári éve; b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesí­tett; c) a naptári évből annyi­szor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet telje­sített, ha a tagság egész év­ben fennállt; d) a tagsági időnek annyi­szor harminc napja, ahányszor a tag közös munkát tíz, nő hét munkaegységet teljesí­tett, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tag­ság az egész naptári éven át nem állott fenn. T. J., B. L. és többen érdek- lödnek a bérlő kötelességei iránt a lakás karbantartásá­val kapcsolatban. Az érvényes lakásügyi jog­szabályok, a lakóházak házi­rendjére vonatkozó rendelke­zések szabályozzák részletesen és pontosan a kötelezettsége­ket. Néhányat a fontosabbak közül most itt felsorolunk. A bérlő köteles gondoskod­ni : a) a lakás burkolatainak, aj­tóinak, ablakainak és beren­dezéseinek karbantartásáról; b) az elektromos vezetéknek a lakáshoz tartozó fogyasztás- mérőtől kezdődő szakaszán ke­letkezett hibák kijavításáról, a villamos berendezések szabvá­nyos állapotban való tartásá­ról, a kapcsolók és csatlakozó­aljak cseréjéről; c) az épületben, a központi berendezésekben, a közös használatra szolgáló helyisé­gekben és ezek berendezései­ben, továbbá a lakásban és a lakás berendezéseiben, sa­ját vagy a vele együttlakó sze­mélyek magatartása folytán ke­letkezett hibák kijavításáról, helyreállításáról, illetve a kár megtérítéséről, valamint a la­kás tisztán tartásáról stb. Az érvényes rendelkezések értelmében a bérlő nem kö­teles a hibát kijavítani, ha qzt elemi csapás vagy a bér­beadó mulasztása okozta. Z. B. olvasónk lakását akar­ja tataroztatni a tulajdonos. Kérdése: köteles-e a tata­rozást tűrni, s a költsége­ket, ami ezzel kapcsolatban felmerül, ki viseli? Az érvényes előírások sze­rint a bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, fel­újításával, helyreállításával, át­alakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem ered­ményezik a lakás megsemmi­sülését. Az ezzel kapcsolatosan fel­merülő bérlői költségeket a munkát végeztető személy kö­teles megtéríteni. y! ip I gig a*I i ^ f y 4

Next

/
Thumbnails
Contents