Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-22 / 290. szám

2 Dunőntmt fígplö 1975. október 22., szerda Tisztségújítás a Jogász Szövetségben Fiatal jogászok fóruma Négyszáz tagot sítfmlál a Magyar Jogász Szövetség Ba­ranya megyei Szervezete, amely hivatott a baranyai jogásztár­sadalom minden rétegét össze­fogni, szakmai és politikai kép­zését lehetővé tenni. E szerve­zet négyévenként választja meg vezetőségét — a megbízatás lejárt, s tegnap tisztségújító taggyűlésen választották meg az új vezetőséget. Az ünneoélyes taggyűlés dél­előtt fél tizenegykor kezdődött az SZMT tanácstermében, az elnökségben üdvözölték dr. Jer- szí Istvánt, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárát, va­lamint dr. Miklós Lajost, a Ma­gyar Jogász Szövetséq titkárát. A megjelent jogászokat, a szö­vetség tagjait dr. Szalmási La­jos megyei főügyész köszöntöt­te, és ismertette a taggyűlés menetét, amivel a tagság egyetértett. Ezután dr. Kecskés László ügyvéd, a Szövetség me­gyei titkára számolt be a tag­ságnak négy év munkájáról. A beszámolót hozzászólások, majd a választások követték. A hozzászólások között szerepelt a fiataloknak az az igénye, hogy megyénkben is hozzák lét­re a Fiatal Joqászok Fórumát. Tizenöten vállalták a vezető­ségi munkát az eddigi tizen­egy helyett. A szövetség me­gyei elnöke dr. Szalmási Lajos megyei főügyész lett, helyette­sei dr. Feszti Nándor, a Me­gyei Bíróság elnökhelyettese, dr. Földvári József egyetemi ta­nár, a Pécsi Tudományegyetem rektora, és dr. Kertész Ferenc, a Pécsi ügyvédi Kamara el­nöke lettek. A titkári teendő­ket dr. Kecskés László ügyvéd látja el. A szervezőtitkár dr. Kött István, az oktatási felelős dr. Gátos György, az ifjúsági felelős pedig dr. Miks Antal lett. A vezetőség tagjai lettek még: dr. Futó Tibor jogtaná­csos. dr. Garányi László, az MSZMP Baranyai megyei Bi­zottsága munkatársa, dr. Gra- becz Ferenc, a Munkaügyi Bí­róság elnöke, dr. Kovács Jenő, a Városi Tanács osztályvezetője, dr. Molnár István, a Megyei Tanács osztályvezetője, dr. Szi- ráki Ferenc, a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének megyei tikára és dr. Papp Ella, a KPM Közúti Igazgatóságának jogta­nácsosa. A tegnapi taggyűlésen vá­lasztották meg azt a tíz küldöt­tet is, akik képviselik Baranyát a decemberi országos küldött- értekezleten. Decemberben te­hát dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke, dr. Feszti Nán­dor, dr. Földvári József, dr. Futó Tibor, dr. Garányi László, dr. Hazafi József, a Megyei Tanács vb-titkára, dr. Kecskés László, dr. Király András, mohácsi vá­rosi-járási vezető ügyészhelyet­tes, dr. Kött István, pécsi vá­rosi-járási vezető ügyészhelyet­tes és dr. Szalmási Lajos utaz­nak Budapestre. kertvárosi őrjárat Ragyogó lakások, autóbusz­végállomás és szökőkút A Megyeri útról egyenesen tovább lehet hajtani a Keszüi út után. Elkészült az út foly­tatása, ami Sarohin tábornok nevét viseli, s az út jelenlegi végén (hiszen folytatódik majd a Siklósi városrész felé) kész az autóbusz-végállomás is. Lvov-kertvárosi sétánknak ez volt az első jelentős „felfede­zése'1. Az autóbusz-végállomás egyelőre a városrész perifériá­ján van. A forgalomba való be­kapcsolása decemberre várha­tó. A Fémmunkás Vállalat no­vemberre ígérte a Volánnak a könnyűszerkezetes épület át­adását - ettől fügq a végállo­más forgalombahelyezése is. Ha ez megtörténik, néhány vál­tozásra lehet számítani Lvov- Kertváros és a többi városré­szek közlekedési kapcsolatá­ban. A 39-es vonalán kísérlet­képpen elhelyezett újtípusú utastájékoztató táblák már utal­nak erre: 19-es és 29-es jára­tokat ígérnek. A 19-es közvet­len újmecsekalja—kertvárosi já­rat lesz — ha elkészül a felül­járó nyugati felhajtó ága, a 29-es pedig a Budai vámtól in­Működésben az új szökőkút dúl. Pillanatnyilag e járatok in. ditásánál a legnagyobb gon­dot az ismét jelentkező gépko­csivezető-hiány jelenti.' A Kesziii út - Sarohin tá­bornok útja találkozásánál ko­mor, sötétszürke épületek so­ra a nyers PEVA-házak, ame­lyek üde pasztellszínre festve nyitják meg majd a Megyeri út felől az új városrészt. Eb­ben az évben 165 lakást ad át itt az Építőipari Szövetkezet, s jövőre még 60-at épít, aztán átvonul a Siklósi városrészbe. Érdemes egy rövid sétát ten­ni a városrész mostani centru­mában. A sokat sürgetett ABC áruház szerkezete áll, az eladó­tér tető alatt van. Ez biztatás a jövő év közepére ígért át­adásra. Az üzletsor előtt har­sogva csoboq a kétmedencés szökőkút. A látvány kellemes, a víz hangja megnyugtat. Kör­nyezete ma még dúlt, felázott agyag, s a medencéket mint másutt, itt is összetévesztik időnként a szemétgyűjtőkkel. Ennek a szókőkútnak az életteli hai sányságával éles ellentét­ben van a Barátság forrás ap­rócska, alig észrevehető cso­bogása . . . Sajnos, a környezet maga is - minden igyekezet ellenére — nehezen tud rende­zetté válni. Az itt kezdődő üzletsort nem­rég adták át. A fényképész- műterem, a GELKA-szerviz már működik, a többi berendezése most folyik. Az építők megkezdték már ezen a területen felvonulási épületeik lassú ,,szanálását” — ez is jelzi az építkezés közeli befejezését itt. Mert a város­rész nyugati bővítése már el­kezdődött. Az új út túlsó olda­tán, a volt katonai lőtér he­lyén kitűzték az épületeket. Annakidején hírül adtuk (nagy megnyugvással), hogy a terve­ket némileg módosítják a meg­lévő faállomány kímélése érde­kében. Most úgy néz ki, hogy a meghagyottak közül is fel kell még néhány fát áldozni a da­rupályák miatt. Kár . . . H. I. Kóródi Gábor felvétele Jobb körülmények között 1200-an a Dolgozók Önálló Esti Gimnáziumában Új kísérletek, „problémamegoldó módszer”, jövő évtől „távoktatás“ Új helyen, az István téri álta­lános iskola épületében kezdte a tanévet a Dolgozók önálló Esti Gimnáziuma, Az idei — szómszerint ötödik „önálló" tan­év elején mintegy 700 levelező és 500 esti tagozatos hallgató iratkozott be, így jelenleg oz intézményben 16 esti és 14 le­velező tagozatos csoportot ok­tatnak. A tantestület törzskara az elmúlt négy év alatt stabili­zálódott, mellettük azonban to­vábbra is szükség van, szükség is lesz az óraadó pedagógusok munkájára. Az új iskolaépület­ben 8 tanteremben történik az oktatás. Ez kevés, ezért tovább­Körtvélyesi László kamaratárlata Körtvélyesi László művei­vel találkozhatott már a pé­csi közönséa Kisqaléria-beli kiállításán. Megismerhette fo­tós erényeit: széles érzelmi skálájú kompozícióiban a de­rűs humort, a nosztalgiát, vagy akár a drámát, amit mindenkor a vitalitás erejé­vel tudott megszólaltatni. A mintegy 60 alkotást rep­rezentáló mostani tárlat a Mecseki Fotóklub kiállítóhe­lyiségeiben mindennapjaink világát villantja föl, egy éles­látó művész kritikus és sze­lektáló szemléletével. Gyermekfotók. Portrék, je­lenetek. „Kényes", nehéz té­ma. Fényképész műtermek gyártják vagonszámra a ked­ves, bájos, édes, idealizált, műfényben ragyogó, alapo­san retusált gyermekfotókat. Vajon ki merné elvitatni az értő közönség előítéletét, kétkedését, e téma művészi feldolgozásával kapcsolat­ban? Körtvélyesi azonban bátran nyúl a témához, gyer­mekfotói életszerű, a rtiszti - kus megoldások, fölmutatva a gyermeki világ mesés-titkos atmoszféráját. Mintegy ellentéteként a gyermekélet önfeledt megje­lenítésének, itt kapnak helyet Körtvélyesi rusztikus paraszt­portréi. A jól megválasztott karakterarcok élet-cserzette vonásaival, a tapasztalás és bölcsesség ráncaival egy küzdelmes paraszti élet szim­bólumai. És íme a fiatalság kedves­pikáns, vérbő gesztusai! Ter­mészetes érzékkel közeledik a művész az emóciókban hozzá oly közel álló témához. Fiúk, lányok csoportosan. Cseveg­nek, nevetnek, vitatkoznak. Szépek és fiatalok. Kedve­sen, tisztán, sallanigmentesen szólnak ezek az ellesett pil­lanatok. A zsánerkép-fotózás szép példái, egyúttal a mű­vész legsikeresebb alkotásai. Körtvélyesi alkotásai között külön helyet foglalnak el a tájképek. Jól él a technika adta lehetőségekkel akár az expresszív megjelenítés céljá­ból a fény-árnyék hatások ki­aknázásával, akár a lineáris, konstruktív formajegyek fel- használásával tárgyias bemu­tatásra. Körtvélyesi fotói nemesve­retű, hagyományos formai megoldások korszerű, friss té­mákat prezentálnak sok hit­tel, derűvel és nem utolsó sorban humorral. Proksza László Ünnepi tanácsülés Sellyén és Mázaszászváron A tanácsok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére ün­nepi tanácsülést tartottak teg­nap Sellyén. A 14 órakor kez­dődő ünnepség résztvevőit út­törők és kiszesek köszöntötték, majd dr. Sághiy Mihály, Sellye nagyközségi Tanács elnöke em­lékezett meg az évforduló je­lentőségéről, a végzett munká­ról. Ezt követően átnyújtották a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa által a 25 éves tanácsi munkáért adományozott jelvényeket hét, a munkában ki­emelkedő eredményeket elért dolgozónak, közöttük Varga Lajosnak, aki a járás első ta­nácselnöke volt. Az ünnepsé­gen nyújtották át az arany törzsgárda jelvényt Wunderlich Istvánnak, az igazgatási csoport vezetőjének, valamint 25 éves munkájáért jubileumi jutalom­ban részesítették Papp Jenönét. Az ünnepségen felszólalt Mu- ráth István, a községi pártbi­zottság titkára, valamint Pápay Jenő, a HNF nagyközségi bi­zottsága elnöke is. A jubileumi tanácsülésen részt vett Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára, Szarka Árpád, a Siklósi Járási Hivatal elnökhelyettese is. Térzenével kezdődött a Má- zaszászvári nagyközségi Tanács ünnepi ülése tegnap délután 17 órakor. A Jószerencsét Mű­velődési Házban összegyűlt vendégeket Merényi József ta • nácselnök-helyettes köszöntötte, közöttük Devecseri Józsefet, a sásdi járási pártbizottság tit­kárát, Barcsa Zsigmondot, a Baranya megyei Tanács V. B. tagját és Benedek Andrást, a Sásdi Járási Hivatal elnökét. A köszöntő szavak után hang­zott el Potyondi János, a Máza- szászvári nagyközségi közös Ta­nács elnöke ünnepi megemlé­kezése, melyben szólt az elért eredményekről. Ezt követően ke­rült sor a hat 25 éve tanácsi munkát végző, jelentős eredmé­nyeket elért dolgozó jutalmazá­sára. Filmezés tNSZ-megbízatásbál Busójárás Mohácson Meghökkenve nézték az arra járó emberek a város délszláv negyedének utcáin az ijesztő külsejű, maszkokban, maska­rákban és színes népviselet­ben öltözött gyülekezők népes hadát. Csak nem busójárás van Mohácson? Máris itt vol­na a farsang? Nem létezik . . . Eltévesztették talán a naptárt? Ám a csodálkozók ezúttal a valóság tanúi voltak. A vidám tarka csoportok rendezett so­rokban álltak, és a Kóló térre vonultak. A menet élén Bélán József busócsoportja a hatal­mas tarack-ágyút dörögtette. Utánuk haladtak Jávor Jáno- sék a forgó ördögszekérrel, kö vetkezett Pávkovics János bu­sóvezér gyalogos csoportja. Ezek pokoli hangzavart kavar­tak recsegő kereplőikkel, ko- lompjaikkal. Közöttük volt a hí­res maszkfaragó mester, Kal- kán Mátyás is. A téren pazar kólóba kezd­tek a busók a sokác menyecs­kékkel. Késity Lukács gajdójá­val fújta a talp alá valót, akit tamburások és köcsögdudások kísértek. A tánc végeztével a Gólya utcában fellobbant a hatalmas máglya, itt folytatódott tovább a mókás farsangolás, a „korai” télűző. Igazi busójárás volt Mo­hácson hétfőn délelőtt. Köz­ben pergett a filmfelvevőgép. Az történt ugyanis, hogy a Kijevi Dokumentum Filmstúdió Szahalov Félix Állami-díjas rendező vezetésével és a MA­FILM forgatócsoportja filmfel­vételt készített a mohácsi busó­járásról, a farsangi sokác népi játékokról. Ezt a megbízatást az ENSZ-től kapták, a Mohá­cson készített felvételeket az Emberiség Forrása című doku­mentumfilmbe építik be. A filmszakemberek álmuk­ban sem hitték volna, hogy ezt a hatalmas népi rendez­vényt — hacsak ízelítőben is — tulajdonképpen minden előkészület nélkül egy délelőtt filmre vehessék. Miklósvári Tibor ra is igénybe kell venni a Leőwey Gimnázium tantermeit. Végre megoldódott a tanári kar és az iskolavezetés elhelye­zési gondja — a PlK társadalmi munkában három irodahelyisé­get alakított ki az István téri iskolában. A régebbi igazgatói iroda helyiségét ezután szer­tárnak használják. A vállalatok, különösen a na­gyobb vállalatok többsége az iskolavezetés tapasztalatai sze­rint ma már jóval határozottab­ban, megértőbben foglalkoznak tanuló dolgozóik problémáival, mint a kezdeti időszakban. Jó példaként említhetjük a Gáz- szolgáltató, a Volán 12-es szá­mú Vállalatot, a Kesztyűgyárat és a Porcelángyárat. Ahol még van gond — mert azért az mindig okad — elsősorban a váltott műszakban dolgozók is­kolalátogatásával, helyettesíté­sével kapcsolatos. Továbbra is alapprobléma az, hogy a ma­gasabb iskolai végzettséget anyagilag alig, vagy egyáltalán nem honorálják. Ennek a meg­oldása országos szintű feladat. A dolgozók gimnáziumában az anyag elsajátításának, rög­zítésének javítása érdekében kétirányú pedagógiai kísérletet kezdeményeztek. Mivel a beszá­moltatások száma igen magas, előtérbe kellett helyezni az írás­beli beszámoltatást. A feladat­lapos felelés objektívebo, meg­bízhatóbb képet ad a tanuló tudásáról, ezért a beszámolás­nak ez a módja a diákok és tanárok körében egyaránt ked­veltebb, mint a szóbeli. Az egyik kísérlet lényege az, hogy feladatlapok formájában, mintegy „vezérfonalat" adnak a diákok kezébe, akik ennek megfelelően készülnek az órák­ra és a vizsgákra. Dr. Bécsy Tamásné magyar irodalomból, Pallói Gábor pedig kémiából készítette el egy-egy évfolyam számára ezeket a feladatlapo­kat. Rattinger László most ké­szíti a biológia tantárgy „ve­zérfonalát". Az Országos Pe­dagógiai Intézet oktatói tan­széke a kedvező tapasztalatok alapján egy erre épülő további kísérletet kezdeményezett, amelynek lényege a „távokta­tás". A hallgató „oktatási cso­magot" kap, abban mindent megtalál, ami tanulmányaihoz szükséges: feladatlapokat, tan­könyveket, segédkönyveket. Emellett konzultációs lehetősé­get biztosítanak számukra. A vizsgákat természetesen nekik is ugyanúgy le kell tenniök, mint az esti tagozatosoknak. A jövő tanévben már meg is kezdődik egy 25 fős csoport „távoktatása”. A másik kísérletet az úgy­nevezett „problémamegoldó" tanítási módszer kipróbálása képezi. Ezt az I. C osztályban vezették be magyar, történelem és matematika tárgyakban. A matematikában mór elterjedt módszert, ismertebb nevén a Lénárd-módszert most humán tárgyakban is kipróbálják. B. K. Pályaválasztási tanácsadás A pályaválasztási tanácsadó intézetek propagandistáinak országos szakmai értekezletét rendezték tegnap Pécsett. Az intézeti információs munka fel­adatáról, szerepéről tartott előadás és konzultáció után délután a Mecseki Szénbányák meszesi központjában módszer­tani bemutatót rendeztek a meszesi általános iskola he­tedik osztályos tanulóinak részvételével. A Baranya megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet, a Mecseki Szénbányák, a komlói 501. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet közös rendezvénye, bár hatása most még nem mér­hető, figyelemreméltóan érde­kes módszert adott, miként is lehet a gyerekek érdeklődését a vájár szakma iránt feléb­reszteni. A gyerekek alapos is­mertetőt kaptak a bányabeli munkáról, a bányászok élet- körülményeiről, a bányaválla­latról és a szakmunkásképző intézetről. A bemutatót követő konzul­táción a résztvevők ismételten hangot adtak aggodalmuknak, miszerint a divat szakmák, a „baráti pályaválasztási tanács­adás" ma még nagyobb hatá­sú, mint a pályaválasztási ta­nácsadói intézetek az egyén és a népgazdaság érdekeinek is jobban megfelelő orientálá­sa. Befejezés előtti állapot Lvov­Az épülő ÁBC-áruház.

Next

/
Thumbnails
Contents