Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-21 / 289. szám

© Dunántúli napló 1975. október 21., kedd Képernyő előtt Riporter kerestetik Ha én is a közönségszava­zat alapján írnám most ezt a tévéjegyzetet, két sorral alább be is fejezhetném. Az általam összegyűjtött közön­ségszavazatok ötven száza­léka nemet mondott a mű­sorra, másik ötven százalé­ka igent. Dehát azt gondolom, hogy a közönség szavazzon ugyan, de ne mindig. Bo­nyolult dolog ez. Ha a kö­zönségszavazatok egyértel­műen kiállnak egy táncdal mellett, ami spéciéi nekem' nem tetszik, akkor nem ér­tünk egyet és kész. Ha a táncdal a szakembereknek nem tetszik, akkor hajlok rá, hogy azt mondjam, a közönség téved, de hát nem ő akarja-e hallgatni azt a táhcdalt? Legfeljebb c szak­emberek el fogják zárni a rádiót. Da mi az, hogy ez a riporter tetszik a közön­ségnek? Mi tetszik rajta? A haja? Az alakja? A cipő­je? Megmondom, mi tetszhet egy riporteren a közönség­nek: a riportja. Ha már csi­nálja őket. Ha még csak próbálgatja, akkor még a szakembereknek is nehéz dolguk van. A jövőbe kelle­ne látniuk és a leendő ri­porter fejébe. Oda pedig nem látnak be. Szavaznak tehát, láttuk, mennyire szub­jektívan. Vagyis én nem értek egyet azzal, hogy riporter kerestessék? De, egyetértek. Több okból is. Például azért, mert tévériporteri képessé­geket senkiről nem lehet megállapítani anélkül, hogy megkapná a lehetőséget: menjen be mikrofonnal az emberek közé és kérdezze őket. Aztán pediq a vetél­kedők mindig sikeres, szóra­koztató műsorok. Keressen csak a tévé riportereket, lám, a fiatalok között, — akiknek eddig zárva lett volna a Szabadság téri ház kapuja — mennyi a tehet­ség. De azért, ha legközelebb riportert keres a tévé, ki­sebb feneket is keríthetne a dolognak. Nem kell egy lehetőségből az utolsó csöp­pet is kicsavarni, ha jön belőle még, ha nem. Hagy­ja a tévé többet beszélni, dolgozni a versenyzőket, be­széljen egy kicsit keveseb­bet ő maga. Fogja vissza kissé a „befutottak" elemi erejű lelkesedését a szak­ma dicsérete iránt. Ha majd egy mérnök, egy pék, egy lakatos is ennyi ideig dicsérheti szakmáját a tele­vízióban, anélkül, hogy égy riporter finoman leállítaná, majd akkor... Hiszen a ri­portereket ismeri a közön­ség, tudja, mit nyújtanak. Róluk, akár, szavazhatna is. A versenyzők sokszor iszo­nyú nehéz feladatokat kap­tak. Sokszor - legtöbbször- ez már nem játék volt. Emberekkel „játszottak” a lehetőséget kapott fiatalok. Kérdezték őket, a vélemé­nyükre, az életükre irányí­tották rá a televízió fényeit. És ezzel együtt a maguk életével is „játszottak”. Nagyszabású játék ez így. Nem illik hozzá az a rosz- szul értelmezett, negédes egyenlősdi, ami sajnos a legtöbb vetélkedő kísérő hangneme, amikoris a játék, vezető mindenkinek drukkol és mindenkinek a figyelmét elvonja személyeskedő vi­dámkodásával. Való igaz, a riporterség- tévében, rádióban, újság­ban végezze is valaki - gyönyörű szakma. Tíz vagy húsz év múlva se könnyebb, csak akkor a szavazatok már reálisabbak lesznek. Hallania Erzsébet Eljárás közlekedési baleset után • Ki téríti meg a kárt? • Az Állami Biztosítónak is jelenteni kell • Vita esetén a bíróság dönt A DN KRESZ-iskolája Úttal, közúti járművekkel és a közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak N aponta látjuk, olvas­suk, esetleg szenve­dő alanyai vagyunk, vagy lehetünk közlekedési bal­eseteknek. Tapasztalataink szerint az emberek még mindig keveset tudnak ar­ról, hogy a baleset meg­történte után mit kell ten­ni, hova kell fordulni a kár megtérítése érdeké­ben, honnan, milyen ellá­tást kérhetnek. A követke­zőkben a legfontosabb tud­nivalókat ismertetjük. A közlekedési baleseteknél személyek, gépjárművek, egyéb tárgyak, berendezések stb. sérülhetnek, rongálódhatnak meg. Az okozott kárt az álta­lános szabályok értelmében a kárt okozó köteles megtéríteni. Erre azonban az esetek egy jelentős részében a kárt okozó nem képes, mert nincs olyan anyagi helyzetben. A kötelező felelősségbizto­sítás alapján a kárt az Állami Biztosító fedezi a 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. rendelet előírá­sainak megfelelően. Köztudott, hogy a gépje műbiztosítás hazánkban köte­lező. Ebből adódik, hogy a kár­térítést a felelősségbiztosítás alapján az Állami Biztosító végzi. Tehát a baleset meg­történte után úgy a sérültnek — károsultnak —, mint a sé­rülést — kárt — okozónak a balesetet a biztosítónál is be kell jelenteni. Csak ilyen kár- bejelentést követően kerülhet arra sor, hogy a tényleges kár gyorsan^ teljes mértékben meg­térüljön. A közlekedési balesetek sze­mélyi sérültjeinek a kártéríté­sénél általában kétféle eljá­rásra kerül sor, attól függően, hogy a sérült bérből, fizetés­ből, vagy egyéb jövedelemből tartja el magát. A keresetveszteség megtérí­tését; a) A bérből és fizetésből élőknél — munkaviszonyban, kisipari szövetkezeti tagsági Sárdy Cintia, Bíró Balázs. Nagy Zoltán, Szikszói Bernadett, Illés Csaba, Szarka Viktória, Meggyesi- Schwarcz Diána, Wágner Melinda, Rajnai Norbert, Kistóth Zoltán, Sár­közi Henriett, Gyócza Gyula, Ta­kács Antal, Vörös Imre, Rózsahegyi Tímea, Nagy László, Osváth Krisz­tina, Kovács József, Petz Tamás, Havasdi Agnes, Udvari Zsolt, Szőke Attila, Beck Zsófia, Presir József, Gédert Katalin, Balogh Gyula, Ra- goncsa János, Engier Katalin, Bar­na Zoltán, Hosszú Tibor, Szabó Andrea, Dobszai István, Pintér Sán­dor, Kálózdi Eszter, Makszim Nor­bert, Berlász Viktória, Sárdi Ani­kó, Temesi Brúnó, Fér Viktória, Ma­nesz Viktória, Hüber Ildikó, Kiss Enikő( Mesztegnyei János, Tóth Gabriella, Kovács Beatrix, Villás Péter, Pálfalusi Dóra, Kakócz Pi­roska, Dorozsmai Renáta, Kappé- ter Ágnes, Pál Lívia, Kopjár Ivett, Raczkó Katalin, Kovács Imola, Zsók Ferenc, Varjú Zita, Nagy Viktória, Galambos Tamás, Nemes Ágnes, Fábos Tímea, Fekete Bernadett, Ka­pitány Beatrix, Székács Mihály, Kerékgyártó Réka, Horváth Éva, Sík Béla, Kozmann Péter, Törő Anita, Bánfai Bernadett, Horváth Zsófia, Kordik Tímea, Nyerges Mónika, Kiss Szabolcs, Csanálosi Tímea, Orsós Mária, Orsós Sándor, László Viktó­ria. Házasságkötések: Tamás József és Simon Edit, Zad- ravecz József és Bíró Ibolya, Hor- nyák László és Tislér Ilona, Rácz- Kovács Tamás és Tóth Zsuzsanna, Pál Árpád és Varga Mária, Dávid Zoltán és Acs Irén, Bernáth Tibor és Bonyár Csilla, Szentai Sándor és Strublics Katalin, Brachmann Károly és Várdai Éva, Angyal Ist­ván és Kécsumber Rózsa Magdolna, Gál József István és Róna Anna, Streicher György és Vörös Éva Zsu­zsanna, Kurdi József és Hédi Éva, Bánkúti János és Alkusz Mária, Szűcs Ferenc és Csizmadia Anikó, Szabó János és Striczki Agnes, Gönczöl Gábor és Kehi Zsuzsanna, Árvái Gábor és Venyige Erzsébet, Komlósi János és Horváth Júlianna, Szétesik Lajos Ágoston és Paragi Erika Katalin, Pap Imre Gábor és Nagy Mária Éva, Berta József és Utasi Ildikó, Sztranyák Antal és Belegi Ilona, Pesti György és Ko­vács Edit, Jagasics László és Harasz­ti Gyöngyi, Pálfi József és Orbán Gizella, Lischka György és Ambrus viszonyban stb. állóknál — a társadalombiztosítási szervek végzik a táppénz, kártalanítási segély, baleseti járadék, rok­kantsági és özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb. fizetésével; b) a különbözet — táppénz és kereset,— térítését az Álla­mi 'Biztosító végzi. Ha a sérült személy nem ré­szesül társadalombiztosítási el­látásban, akkor a teljes kár­térítést az Állami Biztosítótól kapja. Természetszerű, hogy a bér­ből és fizetésből élőknél is az egyéb kár megtérítése a biz­tosítóra tartozik. A kártérítésre csak a közle­kedési baleset bejelentése és az igény (sérülti) előterjesztése után kerülhet sor. A megtör­tént balesetet úgy a sérültnek, mint a sérülést okozónak meg kell tenni. A megtörtént sérülést — közlekedési baleset esetén — az Állami Biztosítónál akkor is be kell jelenteni, ha a táp­pénzt, kártalanítási segélyt a társadalombiztosítási szervtől a sérült betegségi biztosítása alapján megkapja. A kárt okozó minden eset­ben köteles a balesetet a ré­szére biztosított gépjármű kár- bejelentő lapon a lakhelye sze­rinti Állami Biztosítónál beje­lenteni. Erre azért van szükség, hogy a biztosító a 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. rendelet alapján a kártérítést elvégez­hesse. Az időben és jól kitöl­tött kárbejelentő lap alapján a kárrendezés gyorsan és ponto­san történik. Nem érdektelen, hogy a be­jelentéssel kapcsolatos legfon­tosabb teendőket itt is leírjuk. A már hivatkozott jogsza­bályi rendelkezés értelmében az Állami Biztosító a gépjár­Gizella, Varga Tibor és Kovács Gi­zella, Szőke Tamás és Knoch Má­ria, Bakonyi Gyula és Kern Ilona, Mechentel Rachid és Kisfali Ilona, Horváth Márk és Farkas Mária, Ju­hász Tibor és Kecskeméti Márta, Szabó Nándor és Friedmann Erika, Kovács János és Kőszegi Ilona, fi- hanyvári István és Csiszár Irén, Bódog László és Szomorú Éva, No- vák Géza és Melles Eszter, Kerekes Imre és Schmidt Judit, Szirtes Atti­la és Simonfai Éva. Schleer János és Klacsó Erzsébet, Kádár László és Menyhárt Terézia, Mihó János és Gergely Zsuzsanna, Puskás Sándor és Gróf Edit, Duczon Árpád és Plá- vics Erzsébet, Németh György és Molnár Mária, Balázs József és Papp Éva, Popi Miklós és Niemiec Grazyna Ánna, Baka János és Bíró Margit, Gelencsér Pál és Ruppert Mária, Kiss Sándor és Rostás Er­zsébet, Papp József és Peverdics Ildikó, Liebermann Lajos és Mátyás Ildikó, Túrái István és Sasvári Ka­talin, Lauer Georg és Hamarics Eleonóra, Csizmadia József és dr. Zeitvogef Terézia, Paksi Sándor és Peterne! Piroska, Tóth László és Nagy Ildikó, Púpos Tibor és Szál­teleki Éva, László János és Tillmann Mária, Kerényi János és Balatonyi Éva, Horváth József és Jagasics Jo­lán, Szűcs István és Zámbó Mária. Meghaltak: Radnai Antal, Nagy Ferenc, Bi* harvári Géza, Dom Jánosné Hauser Eva, Kurdi Lajos, dr. Meszlényi Ká­roly, Dörömbözy Istvánná Goldstein Regina, Rohr Mihály, Hetinácz Györgyné Kuppi Karolina, Belső Sándor, Takács József, Sántha Ilo­na, Kristián József, Szabó Jánosné Kádár Jolán, Somogyi Zoltán, Bi- szak Lajos, Szilágyi Jenőné Fél egyházy Irén, Horváth Jenő, Háber Antal, Pálfi Józsefné Skiba Vero­nika, Herzsenyák István, Szabó Ti­vadar, Léber Raymond, Árr János­né Orning Aranka, Hauser Károly, Babai József, Kovács Orbánné Vö­rös Katalin, Kövy János, Radnai An­tal, Boldog Ferencné Labudek Vil­ma, Fáth Jánosné Lázók Erzsébet, Fehér Ferenc, Blau Manóné Botos Mária, Szilágyi Ferencné Rittenber- ger Mária, Grócz Fülöp, Kafka Jó­zsefné Kalányos Rózsa, Mi lies Já­nosné Andics Mária, Svigel János, Keresztes Jánosné Harangozó Anna, Szigeti József, Nyéki f László, In- keller Jánosné Virth Ilona, Frick Já­nos, Benczek István, Mák Frigyes Ferenc, Kopacsek Anna, Jung György­né Viszugyel Elvira, Stivics György. művek kötelező felelősségbiz­tosítása alapján azt a kárt té­ríti meg, amelyért az üzemben­tartó e minőségében a ma­gyar jog szerint felelősséggel tartozik. A kár bejelentését a balese­tet követően azonnal, vagy amint erre lehetőség van, a lehető legrövidebb időn belül kell megtenni a lakhely szerin­ti Állami Biztosítónál, de lehe­tőség szerint az e célra rend­bejelentésre is. A baleset bejelentést lehe- t;ség szerint az e célra rend­szeresített gépjármű kárbeje­lentő lapon tegyük meg. Ab­ban az esetben, ha erre adott körülmények között nincs mód, akkor a bejelentő a rendelke­zésre álló módon közölje a saját személyi adatait (név, születési év, hely, anyja neve, pontos lakcíme), továbbá azt, hogy a balesetnél; — sérülést okozó volt, — sérült meg, mint utas, gépjárművezető, gyalogos stb.; — gépjárműve, egyéb tár­gya stb. rongálódott. Továbbá a bejelentéskor kö­zölni kell a balesetet okozó gépjármű forgalmi rendszámát, üzembentartójának nevét, (ha lehet, személyi adatait), lak­címét, a baleset mikénti meg­történtét. Ugyancsak meg kell jelölni a bejelentésben a baleset pontos helyét, idejét, a bal­eset körülményeit. Valamint azt is, hogy rendőrség volt-e a helyszínen, a balesetet köve­tően valamilyen eljárásra sor került-e, ha igen, hol stb. A kárbejelentések alapján történik meg az érdekeltek ká­rának a rendezése. Vita ese­tén lehetőség van arra, hogy az érdekeltek bírósághoz for­duljanak. A gépjárművek számának fokozódó szaporodása miatt egyre többször fordul elő, hogy parkoló gépjárműben történik károkozás. Ezekben az esetek­ben legtöbbször a gépjármű üzembentartója nem tartózko­dik a helyszínen. Ilyen esetben az a helyes, ha a kárt okozó gépjármű vezetője (üzemben­tartója) „bemutatkozik”, a sé­rült (rongált) gépjármű erre alkalmas helyén (pl.: szélvédő üvegen stb.) hagyja legfonto­sabb adatait (név, lakcím, gépjármű forgalmi rendszá­ma). Majd a „kárbejelentő lapon” a biztosító felé külön is bejelenti a kár okozását. A kárrendezéshez tudni kell, hogy a felelősségbiztosítás alapján csak akkor kerülhet sor a kártérítésre, ha ismert az okozó gépjármű. Ugyanis a kárrendezés az okozó gépjár­mű biztosítása alapján törté­nik. A KRESZ rendelkezései a köz­utakon és o közforgalom szá­mára igénybe vehető saját használatú utakon lebonyolódó közlekedést szabályozzák. Az út a gyalogosok és a köz­úti járművek közlekedésére szolgáló közterület. Bizonyos feltételekkel az állatok közle­kedésére is igénybe vehető. Ahol az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része — szintkülönbséggel, kiemelt sze­géllyel, vagy más hasonló mó­don, pl.: árokkal van elválaszt­va - járdának nevezzük. Ha az úttest egy részét csak útburko­lati jel választja el, akkor az el­választott részt nem lehet jár­dának tekinteni. A menetirány szerinti jobb­oldal az úttestnek az a része, amely útburkolati jellel, vagy ennek hiányában a képzeletbe­li középvonaltól jobb oldalra esik. Az egyirányú forgalmú út, a körforgalmú út, és az osztott­pályás út jobb oldali úttestje teljes szélességben jobb oldal­nak tekintendő. Az osztottpá­lyás útnak két külön úttestje van, és az úttesteket járdaszi­get, növényzet, zártpályás vil­lamospálya, vogy más létesít­mény választja el. A terelősziget, mint külön fo­galom, megszűnt, egybeolvadt a járdasziget fogalmával. Új fogalom a leállósáv és az útpadka, amelyek az útnak az úttest melletti részét képezik. A leállósáv útburkolattal ellá­tott, és útburkolati jellel elvá­lasztott útrész, míg az útpadka útburkolattal nincs ellátva. Az autópálya, az autóút, a főútvonal és a kerékpárút fo­galmát az új KRES2 a megfe­lelő jelzőtábla kitételével hatá­rozza meg. Az útkereszteződés fogalma nem változott, így ma­radt a régi meghatározás: — Kettő, vagy több út azonos szintben történő kereszteződése, elágazása, egymásba torkollása, gyűtőnéven útkereszteződés. A járművekkel kapcsolatos fo­galmaknál lényeges eltérés, hogy a trolibusz gépjármű lett, a mezőgazdasági vqntató pe­dig kikerült a gépjárművek ka­tegóriájából, és önálló kategó­riát alkot. Továbbra sem tarto­zik a járművek fogalmába a gyerekkocsi, az emberi erővel tolt vagy hajtott betegszállító kocsi és a talicska. Megválto­zott a motorkerékpár fogalma. Ha a gépjármű kétkerekű, ak­kor mindig motorkerékpár, ha négy-, vagy több kerekű a gép­jármű, akkor mindig gépkocsi. Ha a gépjárműnek három ke­reke van és 400 kg-nál keve­sebb az önsúlya, akkor motor­kerékpár, ha nehezebb, akkor gépkocsinak minősül. A segéd­motorkerékpárnál feltétel, hogy a vezetőn kívül személyszállí­tásra nem alkalmas. További feltétel, hogy a legfeljebb 50 cm3-es hengerűrtartalmú mo­torjával önerejéből sík úton 40 km/ó sebességnél gyorsabban nem képes-'Tialadni. Ha a se­bessége 40 km/ó-nál nagyobb, akkor motorkerékpárnak minő­sül. Azok a segédmotorkerékpá­rok, amelyeket ez év december 31-ig helyeznek forgalomba, de sebességük 40 km/ó-nál na­gyobb (gyári adatok alapján) 1978. december 31-ig segéd­motorkerékpárként vehetnek részt a közúti forgalomban, de közlekedésük során a legna­gyobb sebességük 40 km/ó le­het. A négykerekű betegszállító kocsi is a segédmotorkerékpár fogalmába tartozik, ho a se­gédmotorkerékpár feltételeinek megfelel. Új fogalom a lassú jármű. Azok a járművek tartoznak a lassú járművek fogalmába, amelyek önerejükből sík úton 25 km/ó sebességnél gyorsab­ban nem képesek haladni, és a meghajtást a beépített erő­gép biztosítja (régi munkagé­pek). Ha a sebessége nagyobb 25 km/ó-nái, akkor már gép­járműnek minősül o jármű. A közúti járművek csoportja: Közúti járművek: gépjármű, (mezőgazdasági vontató), lassú jármű, 'segédmotoros kerékpár, pótkocsi (könnyű és nehéz), villamos, állati erővel vont jármű, emberi erővel továbbított jármű (kerékpár, kézikocsi). Gépjárművek: gépkocsi, motorkerékpár, gépkocsik: személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, vontató. Motorkerékpárok: kétkerekű motorkerékpár, oldalkocsis motorkerékpár, motoros tricikli. Az új KRESZ alapján nem minősül „vezetőnek” a segéd­motorkerékpárt és o kerékpárt toló személy. A ,,megállás" fo­galma bővült, a be- és kiszál­láson, a folyamatos fel- és le­rakodáson kívül más okból 5 percig lehet egy helyben tar­tózkodni, — ha a vezető a jár­műnél marad. Új fogalom az „ éjszaka", amely az esti szürkület kezde­tétől a reggeli szürkület meg­szűnéséig tart. Ebből követke­zik, hogy a szürkület, illetve a félhomály ideje a világítási szabályok alkalmazása szem­pontjából már az éjszakához tartozik. Korlátozott látási vi­szonyok alatt kell érteni a kö­dös, esős, hóesés, porfelhő, vagy más ok miatt beállott je­lentősebb látási korlátozást. Az elsőbbség fogalmát követ­kezőképpen határozza meg az új szabály: „Elsőbbség: tovább­haladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbséqe van, az elsőbbségadásra köte­lezett nem kényszerítheti hala­dási irányának vagy sebessé­gének hirtelen megváltoztatá­sára. Azt a gyalogost, akinek elsőbbséqe van, az elsőbbség­adásra kötelezett nem akadályoz­hatja és nem zavarhatja átha­ladásában." A korábbi szabály alapján az elsőbbséggel bíró járművet nem volt szabad fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríte­ni. Az új szabály csak a hir­telen fékezésre és hirtelen irányváltoztatásra való kénysze­rítést tiltja. Litványi Tibor OSZI-T£ GYERMEKRUHA miiti'iiLiá divatbemutató a Centrum Áruházban 1975. október 24-én, délután 4 órakor KÖZREMŰKÖDIK A PÉCS-GYÁRVÁROSI UTTOROZENEKAH típusú tehergépkocsik összes típusainak II. SZEMLÉJÉT, KÖZÉPJAVÍTÁSÁT felújított fődarab-cserével is vállalja XIV. sz. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT. 01. sz. üzemegység: Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 33. 05. sz. üzemegység: Kaposvár, Ady Endre u. 26. 07. sz. üzemegység: Mohács, Újváros 12 PÉCS : Születtek:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents