Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-21 / 289. szám

Dunántúlt napló

1975. október 21., kedd

pill

ipar- li é n n r-i.ii rrrrrrrrrn

Pécs szovjet testvérvárosából, Lvovból érkezett ifjúsági küldöttség. Ebből az alkalomból az ukrajnai ifjúság oktatási, kulturális és politikai feladatairól kértünk interjút Igor Vik- torovics Bondarenkótól, a Kom- szomol Lvov megyei Bizottsága agitációs-propaganda osztályának politikai oktatási felelősétől, aki a küldöttséget vezette — és Aldona Nyikolajev- na Gubinától, a Ivovi rádió ifjúsági adásainak szerkesztőjétől.

Aldona Nyikolajevna Gubina:

— Ahhoz, hogy kommunista szellemben neveljünk, óriási feladatokat kell megoldanunk. Mindez magasan képzett embereket kíván.

— Nálunk a középfokú végzettség kötelező. Az iskolára való előkészítés jóelőre már az óvodában kezdődik. Az óvodáskorú gyermekek 60—70 százaléka jut óvodába. A többi családban szülő, vagy nagyszülő neveli a kisgyereket. Ha épül egy új lakónegyed, akkor feltétlenül építünk óvodát is.

— A korábban négy évig tartó alapozó alsó tagozat ma három évig tart. A negyedik osztálytól kezdve már nem egy tanító, hanem szaktárgyak szerint más-más tanár oktatja a tanulókat. Attól kezdve kabinetrendszerben oktatunk, tehát minden szaktárgyat a maga sajátosan berendezett tantermében. Negyediktől tagozatos osztályok is vannak, tehetségesebbeknek például matematika, idegen nyelvi tagozat. Az utóbbiban tehát meghatározott tantárgyakat nem oroszul oktatnak.

— Amikor az ifjú befejezi az iskolát, pályát kell választania. Párthatározat is szorgalmazza: különös figyelmet kell szentelnünk a munkássá nevelésre, egyáltalán a munkásosztály nevelésére.

— A szakmunkástanuló intézetekben két év a tanulmányi idő. Lvov megyében körülbelül 40 ilyen szakmunkásképző inIfjúsági kulturális versenyek Lvovban

Testvérvárosunkból érkezett Komszomol-vezetők nyilatkozatai

tézet működik, s bennük mintegy 170 szakmára készítenek

elő. Nagyon jók a tanulmányi körülményeik. Az egész oktatás természetesen díjmentes, ingyenes az étkeztetés és a ruha, s igen szép négyágyas szobákban élnek, teljes összkomforttal.

Igor Viktorovics Bondarenko:

— Arról szeretnék beszélni, hogy a Komszomol hogyan foglalkozik a kulturális élettel. Hagyomány már, hogy különböző kulturális versenyeket, szemléket rendezünk. Ezek közül két jelentősét említek: a hangszeres versenyt és az úgynevezett Arany Ősz versenyt. Ebben az évben a hazafias témával foglalkozó dalok versenyét hirdettük meg.

— Tehetségkutató versenyeink is vannak, ezeknek a győzteseiből hivatásos művészek is lehetnek. A győztesek kötelezettségé, hogy verseny után járják a megyét és bemutassák műsorukat. Még eqy igen érdekes forma, s ez is felmenő rendszerben történik: a szólisták amatőr művészeti versenye. Ide tartozik az irodalom, vagy például az újságírás is és 2—3 évente rendezzük meg. A megye győztesei jelvényt és 500 rubelt kapnak. A „Lenini Ifjúság” című helyi lapban a versenyre jelentkezők alkotásaiból közölnek néhányat. Ez egy hónapon át tart és a legnagyobb nyilvánosságot jelenti a szakzsüri mellett, így válogatják ki azokat, akik a versenyben részt vehetnek.

— Társadalompolitikai klubokat szervezünk, ezekben vitákat, előadásokat, kiállításokat, konferenciákat tartunk, amelyek az internacionalista nevelést is szolgálják. Ilyen klub majd minden alapszervezetnél működik. A 14—30 évesek száma Lvov megyében 560 ezer, s ezek közül 300 ezer a kom- szomolista.

Nemzetiségi

együttesek

bemutatój'a

Háromezernél többen tekintették meg vasárnap Bolyban a Baranyában működő nemzetiségi együttesek bemutatóját. Az együttesek tagjait Bősz József, a bólyi tanácselnök, Klotz Miklós, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége titkára és dr. Krauth József, a szövetség elnöke köszöntötték, majd Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartott ünnepi beszédet.

Délután léptek színpadra az együttesek, valamint egy külföldi résztvevő is: az NDK-beli Rostock város Pedagógus Kórusa. A program bállal fejeződött be.

1928-ban tartották az elsőt

Honismereti szabadlíceum

Rangos előadások Mohácson a csata évfordulója jegyében

A mohácsi csata 450. évfordulójáról emlékezünk meg 1976. augusztus 29-én. Bár az országos méretű programokig még csaknem egy év van hátra, Mohács város már most ősszel rendezvények sorozatával készíti elő a központi eseményeket.

Rangos és szép hagyományt elevenített fel a Városi és Járási Könyvtár, amikor ismét beindította a Honismereti szabadlíceumot, melynek első előadását dr. Kiss Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze tartotta a közelmúltban. A mos• •

Ünnepi megemlékezés Mohácson

Vasárnap este Mohácson megemlékeztek a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége megalakulásának 30. évfordulójáról.

A délszláv klubban megjelent klubtagok és vendégek előtt Hajós Ferenc, az MSZMP Mohács városi Bizottságának titkára mondott beszédet. Egyebek közt, hogy a Mohácson élő mintegy 3200 fős délszláv lakosság egyértelműen tapasztalhatja, hogy pártunk és kormányunk nemzetiségi politikája helyes elvi alapokon nyugvó

politika. Ezután köszöntötte Mohács délszláv nemzetiségű dolgozóit, a klub tagjait és vezetőit, azokat, akik vállvetve munkálkodnak a város még szebbé tétele érdekében, és egyben kiemelkedő tevékenységet végeznek hagyományaik ápolásában, továbbfejlesztésében, valamint kulturális kincseik megőrzésében.

Végül a klub táncegyüttese délszláv dalok és táncok bemutatásával szórakoztatta a jelenlévőket. Még ezen az estén az együttes műsort adott Felsőkandán is.

Irodagépek

kiállítása

Pécsett

Az elektromos írógéptől a könyvelő automatáig

A Robotron korábbi sikere után most testvérkombinátja az irodagépeket gyártó Zentronik kombinát mutatkozik be Pécsett, a tavaszi BNV-n is látott s az azóta forgalomba hozott gépkolilekciójával. A Robotron a számítástechnika hazai szakembereit hozta lázba, a Zentronik az ipari üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek és a kereskedelem ügyviteli szakembereit vonzza a kiállításra, amely tegnap délelőtt nyílott meg Pécsett, a Technika Házában és október 25-ig tart nyitva.

— Ez az első önálló vidéki kiállításunk Magyarországon — mondja Manfred Pieles igazgató, az NDK export vállalatának képviselője. — A MTESZ helyi szervezete nagy segítséget nyújtott abban, hogy ezt megszervezhessük. A rendelkezésünkre bocsátott kiállítási területen a legkorszerűbb középgépeket és gépújdonságokat

Daro 1416-os szövegfeldolgozó automata gép.

Fotó: Kóródi Gábor

mutatjuk be négy csoportban. A két teremben adatrögzítő gépeket, könyvelő automatákat, írástechnikai berendezéseket, elszámoló- és adatfeldolgozó gépeket tekinthetnek meg a látogatók, a pécsi és baranyai felhasználók. A daro Ascota 1353-as könyvelőgépet például a Pécsi Cipész Szövetkezet programjával mutatjuk be.

Vállalataink ismerik és kedvelik az Ascota gépeket. A pécsi kiállításon azonban tovább fejlesztett változataik láthatók. Az Ascota 170-es könyvelőau- tómata például már nemcsak könyvel, de a folyamattal egyidejűleg lyukszalagra is rögzíti az adatokat. Felhasználási területe széles: ipar, mezőqazda- sóg, kereskedelem, bankok, ta. karékpénztárak, táppénzek, energia, vízdíj, gázdíj elszámolása stb.

Teljes gyűjtemény ENSZ-bélyegekből

Jubileumi kiállítás a FEK-ben

A /MENEKÜLTE KE RT

II

EBI

i Min* '»xrtoss

fi ~

........

O

któber 24-én lesz harminc éve, hogy hivatalosan is megalakult ez Egyesült Nemzetek Szervezete. Ez alkalomból tegnap bélyegkiállítás nyílt a pécsi Fegyveres Erők Klubjában. A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, a MABÉOSZ Dél-dunántúli Területi Bizottsága, és a pécsi FÉK által rendezett kiállítást délután öt órakor nyitotta meg dr. Vámhidy László, a HNF Pécs városi Bizottságának alelnöke. Az érdeklődők ezt követően tekinthették meg a kiállítást, Harmatit János pécsi gyűjtő kollekcióját.

— A gyűjtemény érdekessége - mondja Kávé József, a MABÉOSZ dél-dunántúli területi irodavezetője - hogy minden bélyeg három példányban

látható: egy postatisztán,

vagyis pecsét nélkül, egy bélyegzővel, egy pedig első napi borítékon. Ez azt jelenti, hogy a bélyeg, a bélyegző és a boríték rajzának témája megegyezik. Az ENSZ 1951 óta bocsát ki bélyegeket önállóan, mint akármelyik állami posta. Itt megtalálható az összes ENSZ bélyeg, az egészen átlagosak kivételével, 23 tablón 800 darab, és 260 boríték.

Itt látom az első ENSZ-blok- kot: rajta az alapokmány az első sorokkal — ,,Mi, az Egyesült Nemzetek népei..." - a borítékon Stettinius államtitkár, amint elsőként aláírja az okmányt, a bélyegen az ENSZ pecsét.

Gyakran hallani, hogy megfontolt milliomosok pénzüket bélyegekbe fektetik, mert ez nagyon szilárd tőke. Ilyen értéke is van ennek a gyűjteménynek, méghozzá eléq magas, de van egy sokkal fontosabb is: a teljesség. Az első hat tablón láthatók a szervezet évfordulókra, eseményekre kiadott bélyegei, 0 többin a 7 bizottságé, a 13 kormányközi szervé és a tanácsoké.

Ez a kiállítás a MABÉOSZ dél-dunántúli területi irodájának ezévi utolsó rendezvénye, egyben egy eredményes év záróakkordja. A tizenegyezer tagot számláló szervezet munkájáért megkapta a Filatéliai Szemle vándorserlegét és a Legjobb Területi Iroda címet.

Szántó Péter

A kiállítás igazgatója Manfred Pieles a daro 385-ös elektronikus elszámoló automatára, — amit minikomputernek is nevezett, — külön felhívta a látogatók figyelmét. Ha ezt ösz- szekapcsolják egy adatrögzítő berendezéssel (daro 415/S felirattal ilyen is látható a kiállításon), akkor ezt a mini-komputert bármely kis- és középüzem, akár egy termelőszövetkezet is gazdaságosan ki tudja használni. A kiállítás érdekessége, amit ők most mutatnak be első ízben Magyarországon: a daro 1416-os szöveg-feldolgozó automata, amely két lyukszalag olvasóval is felszerelt. Ez a programozott „írógép" megtudja változtatni, ki tudja javítani a leírt szöveget, írásjelet, szót, mondatot vagy egy egész bekezdést képes a már leírt szövegen megváltoztatni.

A pécsi ügyvitelgépesítési kiállításon a ma és a holnap korszerű közép-gépeijt mutatják be, valamennyit működés közben. A szaktanácsadók az NDK-ból érkeztek a Zentronik Kombinát dolgozói, akik részletes felvilágosítást adnak a gépek munkájáról.

Már a kiállítás első napján több pécsi, baranyai üzem, vállalat érdeklődött az új gyártmányok iránt. Egyetlen aggályuk volt, sezta korábbi kedvezőtlen tapasztalatok alapján vetették fel: mi lesz a gépek szervizével. A vidéken működő középgépek javítása eddig nehézkesen ment. Pieles igazgató a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Budapest után az első vidéki NDK irodagép szervizt 1976-ban éppen Pécsett tervezik létrehozni.- Rné tani, s havonként jelentkező sorozat „őse" 1928-ban jelentkezett először és 1944-ig a város kulturális rendezvényeinek legnívósabb1 programjai közé tartozott. Dr. Horváth Kázmér, a Honismereti szabadlíceum szervezője akkor nagynevű tudósokat, írókat és helybeli előadókat hívott meg a rendezvényekre.

A minap a sorozat második vendégeként dr. Bálint Sándor, a szegedi József Attila Tudományegyetem nyugalmazott professzora tartott előadást a török kultúra előfordulásáról a magyar folklórban. Az előadás érdekessége, hogy olyan mindennapi szokásainkra derített fényt, melyeket még a 150 éves hódoltsáq alatt vettünk át a törököktől. Dr. Bálint Sándor, mint a legavatottabb szakemberek eqyike szólt a témáról, hiszen több ízben gyűjtőúton is iárt a városban.

November 11-én a Mohácsi- szigetről és az ártéri gazdálkodásról tart előadást dr. And- rásialvv Bertalan kandidátus. A korabeli dokumentumok alapján a száz, kétszáz évvel ezelőtti lakosok romantikusnak tűnő, de a valóságban nagyon küzdelmes hétköznapjairól szól.

Ebben a hónapban még egy rangos előadóval találkozhatnak a Honismereti szabadlíceum résztvevői. November végén ugyanis Nemeskürty István látogat a városba. Nemes- kürty István neve nem ismeretlen a mohácsiak előtt, hiszen Ez történt Mohács után című kötete a megjelenésekor és ma is gyűrűző vitára adott és ad alkalmat, szakemberek laikusok között egyaránt.

Dél-dunántúli népművészeti hét Szekszárdon

Vasárnap ünnepélyes külsőségek között nyílt meg Szekszárdon a 6. dél-dunántúli népművészeti hét, melynek kiállításaira, népviseleti és néptáncbemutatóira, továbbá szakmai tanácskozásaira több mint ezren érkeztek Baranyából, Somogybái, Zalából és Tolna megyéből.

Az ünnepélyes megnyitón, — melyet a Babits Mihály Művelődési Központ oldalbejáratánál álló Babits szobor mellett rendezték meg — a vendéglátó megye állami és pártvezetőin kívül jelen voltak a dél-dunántúli népművészeti hét résztvevő megyéinek párt-, állami és tömegszervezeti vezetői is.

Az ünnepi nyitást követően három kiállítást adtak át a rendezők a nyilvánosságnak. A Szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeumban vehette birtokába a nagyközönség Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye közös, „Csak tiszta forrásból" címmel megrendezett képző- művészeti kiállítását. A megyei Művelődési Központ márvány- termében a dél-dunántúli megyék népképviseletének legszebb darabjait állították ki. A kiállítás megcsodált darabjai közé tartozik Baranyából egy átai bosnyák házaspár és gyermekük öltözete, a legérdekesebbek közé pedig Zalából egy 1874-es kanászgúnya. Vasárnap találkozhatott a közönség első ízben azzal az ötki lányi ezüst kincslelettel is, amit tavaly Bogyiszlóról és Tolnáról, az idén pedig Felsőnyékről múzeumba szállítottak.

Este sikeres népviseleti bemutatónak adott keretet az a műsor, melyben Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék együttesei, szólistái adtak ízelítőt szűkebb hazájuk folklórjából. Baranya megyét ebben a műsorban a hosszúhetényiek, egyházaskozáriak, véméndiek és átalak képviselték, akikkel még találkozik majd a szakmai és érdeklődő közönség.

Bemutatkozik a Zentronik