Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-19 / 287. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ünnepség a ROTE aulajab Százéves a Kereskedelmi Szakközépiskola Fennállása óta 3500 szakembert képeztek ki XXXII. évfolyam, 287. szám 1975. október 19., vasárnap Ára: 1,20 forint 15 ezer dolgozó képviseletébe:» Bányászok a küldöttértekezleten. Erb János felvétele Munkáskiildöttek tanácskozása a Mecseki Szénbányáknál Akik élen járnak a munkában Az élmúlt hetekben több városi, járási párt-végrehajtóbizottság napirendre tűzte a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi eredményeinek és tanulságainak megvitatását, megjelölte továbbfolytatásának feladatait. Helyénvaló ez, hiszen e versenymozgalomnak már meghirdetésekor megjelölték azt a fontos célkitűzését, hogy nem fejeződhet be a politikai események időpontjában, hanem egész évben szervesen járuljon hozzá a negyedik ötéves terv előirányzatainak megvalósításához. Az eddigi eredmények, értékelések azt igazolják, s ezeket a városi, járási párt-végrehajtóbizottságok vitái is megerősítették, hogy a munkaverseny élenjárói a szocialista brigádok voltak, rájuk lehet és kell támaszkodni a jövőben is. A szocialista brigádok döntő többsége kiemelt feladatként kezelte a tervcélkitűzések megvalósításának elősegítését, a minőség javítását, az ésszerű takarékosságot, vállalásaikat döntő többségben a hármas jelszó alapján tették. Tevékenységük sokszínűségéhez tartozik, hogy rendszeres patro- nálói óvodáknak, iskoláknak, szociális otthonoknak, jelentős társadalmi munkák elvégzését vállalták. A szakmai és politikai műveltségük további emelése érdekében sok helyen teljes létszámban részt vesznek a politikai vagy az állami oktatás valamely formájában. A gazdasági vezetők egyre jobban felismerik, hogy a szocialista brigádok mozgalmában nagy erőtartalékok vannak a gazdasági és társadalmi célok, feldatok megvalósítására. Ezért tapasztalható, hogy munkájukban egyre jobban támaszkodnak rájuk, rendszeresebben tanácskoznak a brigádok vezetőivel, kikérve javaslataikat, figyelembe véve kritikai észrevételeiket. Közös felelőssége a gazdasági vezetésnek és a tömegszervezeteknek, hogy a szocialista brigádok munkájához, vállalásaik teljesítéséhez a legmegfelelőbb feltételeket biztosítsák. Nagyobb figyelmet indokolt fordítani a ma még gvenge, a szocialista brigádok alapelveit éppen csak elérő közösségekre. Több helyen javításra szorul a versenyt értékelő tevékenység. Még ma is gyakori, hogv ez a munka csak az év elejei vállalások és az év végi teljesítések értékelésére korlátozódik. Az elmúlt időkben a pártszervek és pártalapszervezetek testületi üléseiken rendszeresen napirendre tűzték a szocialista brigádok helyzetét, tevékenységük értékelését, megjelölték a további feladatokat Ezeknek a párttestületeknek a vezetői egyre rendszeresebben vesznek részt a szocialista brigádok ülésein, s politikai felvilágosító és szervező munkával segítik vállalásaik teljesítését. Az irányitó pártbizottságok a feladatok megjelölései során a mozgalomban rejlő lehetőségek jobb kihasználására, az eredmények értékelésére, az erkölcsi és anyagi megbecsülés rendszeresítésére hívják fel o figyelmet Mindezek együtt járulhatnak hozzá, hogy a szocialista brigádok a jövőben is a munkaversenymozgálom élenjárói legyenek! M. E. Az alma mater hívására több mint háromszáz egykori „ke- rista" találkozott tegnap délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában, ünnepelni, emlékezni jöttek deresedé hajú öregdiákok, egykori tanárok, nyugdíjas igazgatók, matrózblúzos mai „keristák". sötétruhás fiúk: a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola alapításának századik évfordulójára. A megjelenteket Kövesi Béla, az iskola igczgatóhelyette- se köszöntötte. A díszelnökségben többek között helyet foglalt Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődési osztályvezetője, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Tardos Béláné, a Belkereskedelmi Minisztérium oktatási főosztályának vezetője, Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsának művelődési osztályvezetője, dr. Gedeon Endre, dr. Máttyus László, Harmat György, az iskola egykori igazgatói, dr. Sas Gábor, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola jelenlegi igazgatója. Kövesi Béla meleg szavakkal emlékezett Porges Edére, a Kereskedelmi Középtanoda alapítójára, aki 1875. október húszadikán nyitotta meg iskoláját Pécsett. Köszöntötte a Porges-család jelenlévő tagjait, köszönetét mondott azért a támogatásért, Dr. Bíró József Tokióban Szombaton délelőtt Tokióba érkezett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, hogy aláírja a magyar—japán kereskedelmi és hajózási egyezményt. A minisztert elkísérte egyhetes tokiói látogatására Sziklai Ede, a KKM államközi osztályának vezetője, Sarkadi Sándor, a protokollosztály vezetője és Fe- renczy András, a Külkereskedelmi Minisztérium japán refe- ratúrájának vezetője. A küldöttséghez csatlakozik a japán fővárosban Horváth Ernő, hazánk tokiói nagykövete és Kozma Miklós kereskedelmi tanácsos. amelyet az iskola, a jubileumi ünnepség megrendezéséért Baranya 18 vállalatától kapott. A megnyitót követően Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsának művelődési osztály- vezetője mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében kitért a kiegyezés utáni Magyarország helyzetére, szólt arról, hogy az egyre erőteljesebb iparosodás maga után vonta a kereskedelem fejlődését is: ennek eredményeként 1875-ben szükségessé vált a kereskedelmi törvény módosítása. Egymás után jöttek létre a kereskedelmi iskolák, amelyek közül a Porges-féle köztanoda ötödikként alakult az országban. Az iskola 1908-ban került városi kezelésbe. 1948 tál ez év január elsejéig a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozott: s tíz hónapja ismét a Városi Tanács művelődési osztálya irányítása alatt működik az intézmény. Csorba Tivadar az iskola jelenlegi helyzetéről, a jövő feladatairól a következőket mondotta. — Az oktató-, nevelőmunka minőségi fejlesztésének feltétele a kabinet-rend szerű oktatás kifejlesztése. Ez o munka megkezdődött. A továbbiakban növelni szükséges azoknak' a helyiségeknek a számát, ahol ez a korszerű oktatási forma alkalmazható. Tudjuk azt, hogy a Kereskedelmi Szakközépiskola ma hallatlan nehézségek között végzi oktató-, nevelőmunkáját. Ám a helyzeten sokat javít a jövőre elkészülő — már épülő — új Kereskedelmi és Vendéglátóipar! Tanulóiskola. Ezzel megszűnik az évek óta tartó társbérlet. A szónok beszédének befejező részében utalt arra, hogy a tíz évvel ezelőtt életbeléptetett rendelet alapján az iskola áruforgalmi szakembereket képez. A végzett hallgatók azóta főként a kereskedelemben helyezkednek el. Csorba Tivadar ünnepi megemlékezését követően dr. Sas Gábor igazgató beszélt a jelenlévőkhöz. Elmondta, hogy a szakközépiskolának jelenleg 260 hallgatója van; 85 százalékuk lány. A végzettek háromnegyed része a kereskedelemben helyezkedik el. A levelező tagozaton tizenöt osztály működik. Befejezésül megemlítette, hogy az iskola fennállása óta mintegy 3500 szakembert képzett ki. Ezek után az intézmény volt igazgatói szóltak az egykori diákokhoz: dr. Gedeon Endre, dr. Máttyus László, valamint Harmat György. Az öregdiákok közül Mesterházi István, Nagy Sándor — aki később évtizedeken át tanárként dolgozott az intézményben — valamint dr. Hazafi József — ma a Megyei Tanács VB-titkára — köszöntötték a centenáriumát ünneplő iskolát. A program a délutáni órákban, az iskola Rét utcai épületében, az öregdiákok találkozójával zárult, akik megtekinthették a jubileum alkalmából rendezett kiállítást. Az üzemi demokrácia szélesítésének és elmélyítésének óhajától visszhangzik az ország, s e törekvések jegyében új fórumok születésének lehetünk szemtanúi: tanácskoznak a munkásküldöttek. Tegnap a szénbányász munkásküldötteké volt a szó, s ez első ilyen alkalom a Mecseki Szénbányák történetében. Az asztal egyik oldalán a vállalat vezérkara, a másik oldalon a Mecseki Szénbányák 15 ezres kollektívájának képviseletében másfél száz munkásküldött, akik azért jöttek össze, hogy alkotó módon kifejtsék véleményüket, elmondják javaslataikat, beleszóljanak jövőjük alakulásába. A Mecseki Szénbányák munkás- küldötteinek tanácsa első értekezletére tegnap délelőtt került sor Pécsett, a Puskin Művelődési Házban. A küldöttek előtt két, előzőleg írásban kiadott előterjesztés feküdt: a Szénbányák ötödik ötéves terve és annak szociálpolitikai tervfejezete. A vitát e fölött nyitották meg. Keszler Ferenc, a vállalat szb-titkára üdvözölte a résztvevőket, majd Garamvölgyi János, a vállalat igazgatója fűzött néhány mondatot az írásban előterjesztettekhez. Ezután rögtön átadták a szót a munkásküldötteknek. Kollár László Zobák-bánya- üzem körletvezetője felszólalásában műszaki kérdésekkel foglalkozott, aláhúzva, a lemaradások behozására új technikai megoldásokra, gépesítésre van szükség minden területen, s nemcsak azért, mert Zobák perspektivikus üzem, de, mert a bányászok — akiknek mellesleg lényegesen magasabb anyagi elismerést sürgetett — elöregedtek. Ambrus Vilmos Vasas-bányaüzem vájára mindenekelőtt megjegyezte, jó érzés tudni, hogy Vásasnak biztos jövője van, a műszaki fejlesztést fokozzák. Viszont nagy a létszám- hiány. Ugyanakkor a szociális ellátásban — és ezt több oldalról ecsetelte — Vasas a bányaüzemek között az utolsó. Magáért Vasasért is vajmi keveset tett a tanács. Vertike Géza Kossuth-bá- nya föld alatti gépészeti művezetője az anyagtakarékosság ésszerűségét vitatta egyes helyeken, emiatt náluk például üzemzavar támadt. Mindezt megtoldanánk egy későbbi felszólaló megjegyzésével: a takarékosság bizonyos határon túl pazarlás; akkor lehet takarékoskodni, ha az anyagokból megfelelő választék van. Kelemen Gyuláné, a pécsi szénelőkészítő-üzem laboránsa kérte, a védőruha-juttatást terjesszék ki a szénelőkészítő üzem munkatársaira is. Aggodalmát fejezte ki, vajon a vállalati hozzájárulás elegendő lesz-e az üzemi étkeztetés színvonalának, az adagok mennyiségének és minőségének tartására. Jauch Jakab, az Északi Bányaüzem fejtési csapatvezetője figyelmeztetett, az ötödik ötéves tervidőszak komoly gondjai közepette mindenki keresse a saját területén a jobb megoldásokat, a munka jobb megszervezését, a biztonság fokozását. Kifogásolta, a terv nem foglalkozik • a csökkent munkaképességűek jövőjével, márpedig ezeknek az embereknek a szakértelmére, tapasztalatára szükség van. Gergő György, Vasas Bányaüzem főmérnöke: A terv megnyitja a kaput Vasas nagyüzemmé válásához. Kétszer- háromszor ennyit kell majd termelni, s ehhez másfélszer-két- szer annyi munkáskéz kell, miközben a létszám lecserélődik, a szakmunkásgárda elöregszik. Ha nem lesz tömeges fiatalítás. nincs más kiút, mint a műszaki fejlesztés. E téren lépni kell, de nagyot. A bányában elöregedtek a gépek, még nem tudtuk száműzni a szívlapátokat. Egyes munkafolyamatokat - ahol a legnagyobb (Folytatás a 2. oldalon.) S. Gy. Szélesítették és új burkolattal látták el a pécsiek egyik legkedveltebb hegyi „országútját”, a Mandulástól Árpádtetőig. Az út javarészt már elkészült, az építők jelenleg a padkákat készítik, valamint festik a kilométerköveket, kerékvetőket és a kanyarok jelzőköveit. / Fotó: Erb János Csorba Tivadar méltatja a 100 éves iskola múltját és jelenét.
