Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-03 / 271. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 271. szám 1975. október 3., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Etikai paradoxon A z MSZMP XI. kongresszusa és a legutóbbi országgyűlés aláhúzta, hogy népgazdaságunk szerkezeti változásainak vizsgálatakor szembetűnő a fejlődés gyors üteme, s ezen belül a szolgáltatások súlyának növekedése. Tíz év alatt (1965 —1975) a szolgáltatások össz- mennyisége gyorsabban nőtt, mint az árufogyasztás. Az anyagi és személyi szolgáltatások jelentős részénél szembetűnő az is, hogy velük szoros kapcsolatban tovább terjed és meghonosodik az ajándékozás, a borravaló. A fogyasztó a szolgáltatást végző személynek „udvariasságból", vagy „ellenértékként”, „ösztönzési” formaként a kialakult szokásnak megfelelően, ajándékot, „borítékot" ad, „borravalót" fizet. Ez az „adakozás” a közöttük létrejövő erkölcsi viszonyt alapvetően meghatározza:-ebben sűrűsödik a két fél emberi, morális kapcsolata, amely befolyásolja a szolgáltatás minőségét, a szolgáltatást végzők magatartását, más emberekhez való érzelmi és egyéb kapcsolatát. A „borravalós" szolgáltatás rátapadhat valamilyen áruvi- szpnyra, lehet „áruszolgáltatás” vagy megjelenhet tisztán személyi szolgáltatás formájában. Borravalóznak az állami és szövetkezeti ipari javitószol- gáltatásoknál, a közlekedési vállalatok egyes ágazati területein, a szálloda és vendéglátó- iparban és egy sor más területen. Az „ajándékozás" jelentkezésének nem elhanyagolható határterületei a társadalombiztosítás keretében gyógyító orvos külön „honoráriuma” és a kereskedelemben a hiánycikkek értékesítése kapcsán elvárt „jutalmazás”. Kevésbé ismert terület, de mivel a szokás terjedését fejezi ki, meg kell említeni egyes vállalatok, intézmények, téeszek stb. „fejlett" belső és külső, direkt és indirekt borravalózási rendszerét is. („Évfordulók”, „születésnapok” stb. kapcsán közismertek még a dolgozók életét egyes helyeken megkeserítő „kölcsönös" ajándékozási formák is. A virágcsokrok sajnos itt is már csak nagyon elvont szimbólumként cserélődnek.) A borravalót az indítékok végiggondolása nélkül, egy be- idegzett szokás keretei között adják.. Lehet azonban borravalózni tudatosan, annak a kö-. rülménynek a végiggondolásá-. val is, hogy az adott szolgáltatásban dolgozók bére olyan alacsony, hogy abba feltehetően beszámították a várható borravalót. Egyes foglalkozásoknál ugyanis az átlagbérszínvonal kialakításában és a bér- fejlesztés visszatartásakor a vállalat számít a borravalóra: ez munkáért fizetett ellenértékként, munkabérként intézményesül. így a fogyasztó a munkáltató helyett is megfizeti az alkalmazottat. Továbbá nemcsak ő fizeti meg, hanem esetenként a munkaintenzitás növelésére is ő ösztönzi. A borravaló mint ösztönzés automatikusan a vállalat nyereségét is növeli. A borravaló tehát a munkáltató számára gyakran az intenzív munkatempó biztosításának legolcsóbb formája. Az ilyen bérpolitikán keresztül a borravalóban lévő „árdrágítás” végképp intézményesül. Ezen összeg azonban sehol sem szerepel például a dolgozó táppénzének, nyugdíjának megállapításánál. így betegségének, szabadságának ideje alatt összjövedelmének aránytalanul nagy részétől esik el az alkalmazott, Ilyenkor a társadalmi és üze mi adminisztráció tehetetlen bár a vállalat e jelenségre épí tő bérpolitikájával megtakar! tást ér el. Hogy az állami és politikai vezetésnek mennyi problémát okoz az „ajándékozás", hogy a polgári és csa ládjogban a kártérítési és gyér mektartási ügyeknél, az iskola erkölcsi nevelésben, a propa ganda munkában stb. milyen paradox helyzetet teremt, arról már jobb nem is szólni. E visszás helyzetekben gyakran a társadalmi és állami berendezkedés különállása fejeződik ki. A kapitalizmusban ez természetes, a szocializmusban előbb-utóbb meg kell szűnnie. Ma azonban az államigazgatás és adminisztráció még nem tudja követni, még kevésbé megváltoztatni a társadalmi automatizmus szokásmedrekben kialakult folyását. Meggyőződésünk azonban, hogy egyre inkább a tettek mezejére lép. Ennek az eldologiasult viszonynak ugyanis a szolgáltatást végzők és „élvezők” lehetetlen helyzete az „ára”. A szolgáltatást végzők szorongással párosuló jutalma az, hogy ezen eldologiasult, pénzformában kifejező viszonyok között — aránylag magas jövedelmet élveznek. A társadalom, miközben elnézi a „szolgaként” szolgáltatás elidegenült viszonyait, drága árat fizet ennek a helyzetnek a tűréséért. A szolgáltató személyek számára a borravalóból képződő magasabb jövedelem és a mindkét oldalon kiszolgáltatott bizonytalan helyzet így kiegészíti és feltételezi egymást. Valamit adni is, kockáztatni is, de áldozni is kell az „előnyökért”. A dolgozók óriási többsége nem ért egyet a borravalóért folytatott versenyfutással. A borravaló megalázó és demoralizál. Elvtelen harcra, visszaélésre, ügyeskedésre stb. készteti azokat, akik munkájuk során rá vannak utalva, de azokat is, akik ez által szeretnének meggazdagodni, „jövőt” teremteni. A „fogyasztók” többségét ugyanis a borravaló egyrészt mint sajátosan intézményesült „árdráoítás" érinti. Másrészt a szolgáltatások „demokratizálásának”, a szocialista erkölcsi fejlődés tömegessé és kulturáltabbá tételének egyik fő akadálya is. A honorárium és borravaló, valamint az általa megvásárolt figyelem, bánásmód hozzátartozik az anyagi jobblétnek ahhoz az illúziójához, amely a szocialista fejlődést keresztező kispolgári és polgári életmód nélkülözhetetlen tartozéka. Ezért a szokásmagyarázat eredetére, kialakulására is figyelemmel kell lenni. A megvalósuló szocialista etikán kívül álló magatartások régi maradványokat, valamiféle úr—szolga viszonyt idéznek. A „porosz utas” polgárosodás során a feudális struktúra korszerűtlen maradványa, a dzsentri-réteg beilleszkedésének tartozéka volt, hogy állandó szolgaszemélyzet helyett az intézményesült szolgáltatások körében vásárolta és vásároltatta meg ga- valléros adományokkal az elmúlt idők társadalmi viszonyainak illúzióját. Nem kétséges, hogy a szocializmusban ez az állapot a korszerű szolgáltatások és ellátás terjedésének egyre nyűgösebb fékezője lett. Morális és társadalmi kihatása pedig máris romboló. dr. Kiss István Jl fasiszta rémtettek ellen A nemzetközi akeiónap baranyai esemenyei Ezrek tiltakozó távirata ........ Mély felháborodással í téljük el a Spanyolországban dúló fasizmus újabb szörnyű rémtetteit, a baszk hazafiak kivégzését és szolidaritást vállalunk a szenvedő spanyol néppel .. .** Tiltakozó táviratok ezrei kezdődnek hasonló mondatokkal, mint ezek a Mecseki Ércbányászati Vállalat ércdúsító üzemének dolgozói által megfogalmazott sorok. Ez a távirat is olyan szolidaritási gyűlés résztvevői körében született, amelyeknek megrendezésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa szólította fel Magyarország szervezett dolgozóit. A SZOT a Szak- szervezeti Világszövetség és az Európai Szakszervezeti Szövetség felhívásaihoz csatlakozott, amelyek a tegnapi napot nemzetközi akciónappá nyilvánították ... Tegnap, a délutáni műszakváltás perceiben rendeztek röp- gyűléseket a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemeiben. A ll-es, a lll-as és a IV-es számú üzemekben munka előtt, vagy után munkások százai adtak hangot tiltakozásuknak. Az Ércdúsító üzem gyűlésén a részlegeket képviselő felszólalók szolidaritásukról biztosították a spanyol hazafiakat. A Mecseki Szénbányák 15 ezer dolgozója nevében tartottak szolidaritási röpgyűléseket Zobák-bányaüzembent A három műszakváltás ideje alatt rendezett gyűlések résztvevői a SZOT külügyi osztályán kívül a Szolidaritási Bizottság és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete címére is elküldték táviratukat. Külön röpgyűlést tai- tottak a pécsi Szénelőkészítő üzem műhelyeinek és üzemrészeinek dolgozói is. A Posta Pécsi Igazgatóságához tartozó hivatalok, üzem- igazgatóságok, a szakszervezeti járási csoportok szinte mindegyikében lezajlottak* tegnap a röpgyűlések, a Baranya megyei, illetve a Pécs Városi Távközlési üzem 14 órakor, a Posta- igazgatóság dolgozói 15 órakor tartottak gyűlést. A Posta 3000 tiltakozó dolgozója mellett a MÁV baranyai területein négyezernél több vasutas emelte fel szavát a spanyolországi fasizmus rémtettei ellen. A Baranya megyei és a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat, valamint a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat központi gyűlései mellett a kisebb egységekben és üzletekben a párta la pszervezetek, szakszervezeti bizottságok támogatása mellett rendezték meg a tiltakozó röpgyűléseket. Tegnap adtak hangot tiltakozásuknak a Pannónia Sörgyár dolgozói is. A FIM Pécsi Porcelángyárában délelőtt fél kilenckor a gyár 1800 dolgozójának egyetértésével fogalmazták meg a tiltakozó távirat szövegét. A Szigetvári Konzervgyárban, a Volán 12. számú Vállalat telepein a műszakváltások idejét használták fel a dolgozók a tiltakozó gyűlések rendezésére, a táviratok szövegének megfogalmazására. Nem sorolhattuk fel valamennyi olyan üzemet, gazdaságot, intézményt, ahol tiltakoztak a dolgozók a Spanyol- országban folyó terroresemények ellen. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsára sem érkezett meg lapzártáig minden röpgyűlés beszámolója, de az előzetes felmérések szerint a megye ipari és mező- gazdasági üzemeinek, intézményeinek túlnyomó többsége a tegnapi nemzetközi akciónap sikerét aktív közreműködésével biztosította. SZÜRETELTEK A DIPLOMATÁK ■ A diplomáciai képviseletek vezetői Pécsett és Villányban Losonczi Pál, o Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége csütörtökön szüreten látta vendégül a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit és feleségüket, akik a hangulatos őszi kirándulás során megismerkedtek Pécs több nevezetességével is. A szüreten, amelyet a Villányi AJIami Gazdaságban rendeztek, részt vett dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Marjai József küf- ügyminisztériumi államtitkár. A diplomáciai gépkocsik sora délelőtt vonult végig Pécsett. Első uticél a Pécsi Orvostudományi Egyetem volt, amelynek aulájában a vendéglátó Losonczi Pál dr. Nagy Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának, a Megyei Pártbizottság első titkárának és Horváth Lajosnak, a Megyei Tanács elnökének társaságában fogadta a vendégeket. Az üdvözlés után dr. Tigyi József akadémikus, a POTE rektora ismertette az egyetem történetét és mai tudományos tevékenységi körét. Az egyetemről autóbuszokon indultak a vendégek városnézésre. Újmecsekalja megtekintése után a kocsisor a Zsolnay Múzeumhoz vonult. Itt S. Hárs Éva művészettörténész mutatta be a múzeumban őrzött értékes gyűjteményt. Innen rövid séta következett a székes- egyházhoz, Pécs világhírű műemlékéhez. A főbejáratnál dr. Cserháti József megyéspüsA siklós—göntéri szőlőknél a hosszúhetényi együttes műsorában gyönyörködnek a vendégek. pök papi kísérettel fogadta az érkezőket, akik orgonaszó mellett vonultak be a fényárban úszó templomba. A pécsi városnézés következő állomása a felszabadulási emlékmű volt. Az emlékmű előtti mellvédhez dr. Nagy József kísérte Losonczi Pált, aki nagy gyönyörűséggel szemlélte az elé táruló várost. Ezután következett a Baranyával való ismerkedés, s annak is a legfontosabb eseménye, a göntéri szüret. A Villányi A. G. göntéri üzemében alaposan felkészültek a vendégek fogadására. Az igazi szüreti hangulatot mohácsi és hosszúhetényi népi együttesek éneke és tánca tette teljessé. De ekkor már más látványossághoz vitte Losonczi Pál vendégeit. Az amerikai szőlőkombájnt nézték meq munka közben. Előbb azonban egy kis szakmai tájékozódásra került sor. A résztvevők: az Elnöki Tanács elnöke, dr. Romány Pál és Pálfi Károly, a gazdaság igazgatója voltak. A téma mi más is lehetett ebben a környezetben, mint az idei szőlőtermés és a gazdasáq hatalmas fejlődése. Aztán rövid séta a sorok között, ahol a gazdasáq nődolgozói szedték a fürtöket. Ezzel véget is ért a göntéri szüret. A vendégeknek ezután egy másfajta élményben volt részük. Csenkey Éva, a művésztelepek irodájának vezetője mutatta be a villányi szoborparkot. A ritka látványosság mély benyomást keltett a szemlélőkben. Ezután a Villányi A. G. pincészetét tekintették meg a vendégek, majd a baranyai látogatás a siklósi várban adott vacsorával ért véget. Itt Losonczi Pál mondott pohárköszöntőt, amelyre Fio- real Chomon kubai nagykövet a budapesti diplomáciai testület doyenje válaszolt. H. I. Felvételünkön jobbról1: Losonczi Pál, dr. Nagy József és dr. Tigyi József a POTE aulájában rendezett fogadáson. Erb János felvétele
