Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-16 / 284. szám
a Dunantmt napló 1972. október 16., csütörtök December 8. Magyar szakszervezetek kongresszusa Szerdán ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, amelyen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Földvári Aladár, a SZOT elnöke megnyitó beszédében meleg szavakkal emlékezett meg a Szakszervezeti Világszövetség megalakításának 30. évfordulójáról, méltatta az SZVSZ három évtizedes eredményes munkáját. Ezt követően Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára beterjesztette a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa elé kerülő dokumentumokat. Az országos tanács a kongresszusi dokumentumokat megvitatta, jóváhagyta és úgy határozott, hogy azokat a magyar szakszervezetek sorra kerülő XXIII. kong: resszusa elé kell terjeszteni. A Szakszervezetek Országos Tanácsa határozott a XXIII. kongresszus összehívásának időpontjáról és napirendjéről: 1975. december 8-án ül össze a magyar szakszervezetek XXIII.' kongresszusa a következő napirenddel : 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a sorönlévő feladatokról. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. Előadó: Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. Végül a szaktanács megbízást adott a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa jelölést előkészítő bizottságának, amely megkezdte munkáját. A szaktanács úgy határozott, hogy a kongresszusi határozat tervezetét a Népszava október 19-i számában közli. SZEREPEK: MULO Berczeli Tiborra az utóbbi években állandóan oda kell figyelni. Akár karakterszerepet játszik, akár annál többet, mindig betölti a színpadot — él. Ha énekel, basszbaritonja árad a nézőtéren, ha játszik, csupa mozgás, lendület — szín. Minden műfajban otthon van, operában, operettben, prózában és gyermekdarabban sokszor nélkülözhetetlen az egyénisé- 9eMost pedig egy nagy jövőjű műfaj, a musical fedezte fel. Csemer Géza—Szakcsi Lakatos Béla: Egyszer egy cigánylány című zenés játékában Mulót, a cigányokat fenyegető halál mitikus-komikus szellemét elevenítette meg, kiválóan. Mozgásával, színészi játékával, operai hangjával — igazi musicalszínész. Ritka összetettség, ritka érték. (Földessy) NÁLUNK KEVÉS A SELEJT Szakmunkástanulóka MÁV-nál 1,2 millió forint termelési érték .Négyezer fiatal tanul- Pécs három ipari szakmunkásképző intézetében. A tanulók gyakorlati képzése az iskolai és a vállalati tanműhelyekben történik. A városban egy korszerű iskolai tanműhely van, az egyik intézet — az 506-os iskola — tanudvarral rendelkezik, hisz a szakmák — építőiparról lévén szó — ezt követelik meg. A nagyobb vállalatok saját tanműhelyeket alakítottak ki, melyből kilenc található a megyeszékhelyen. Az épület előtt, a drótkerítés mögött csöppnyi virágoskert. — Mi és a gyerekek csináltuk, gondozzuk. Sajnáljuk is itt hagyni — mondja Fekete János szakoktató. Pedig lassan elköltözünk az új tanműhelyünkbe. Jövőre lesz húsz éve, hogy kialakították itt a MÁV- nál, ezt a régi tanműhelyt. Az új a fűtőház mögött épül. — Komoly dolog lesz az új műhelyépület. Két tanterem, három műhely. Jó helye lesz a nyolcvan tanulónak — mondja Kenyeres Géza szakoktató. Szállingóznak a gyerekek a műhelybe. Vége a „műszaknak". — Három napig tart a gyakorlatunk — mondja Toronyi László másodéves Dieselszerelő tanuló. — Miért választotta ezt a szakmát? — Ez nálunk már családi hagyomány. Apám és a bátyám mozdonyvezető. Én is a mozdonyokhoz vonzódtam. — Milyen a munka? — Rendesek az idősebb szakik, mindent megmagyaráznak. — Előfordul-e lógás? — Aki lazsál, magával szúr ki. Lényeges dolgokat nem tanul meg. S akkor mit csinál majd, ha önálló feladattal bízzák meg!? A MÁV-nál tanulók az ősz folyamán foglalják el a korszerű tanműhelyt. Az 500-as szakmunkásképzőben tanuló fiatalok immáron harmadik éve, hogy modern tanműhelyekben dolgoznak. Húsz szakoktató, hét főnyi műszaki gárda és húsz kisegítő irányításá- váT~T2 műhelyben, nyolc szakma gyakorlati ismereteit, fogásait sajátítja el itt közel félezer elsőéves ipari tanuló. A karosszérialakatosok műhelyében szőke, szemüveges fiúcska sorjázza a csatornatartó kampót. — Esztergályosnak jelentkeztem — mondja Schulcz Tamás elsőéves tanuló. — De sajnos, a szemem miatt kiszu- peráltak. Aztán volt ez a lehetőség. Szeretem az autókat is, ha minden jól megy, karosz- szérialakatos leszek. Gelencsér József azért választotta a karosszéria lakatos szakmát, mert úgymond: nem koszos mesterség, de nem gondolta, hogy ilyen nehéz, mert a kettő és négykilós re- szelőkkel való munkához hozzá kell edződni. Az esztergályosok tanműhelyében a gépek fölé hajolnak KIÁLLÍTÁS Fennállásának 100. évfordulója alkalmából jubileumi kiáll lítás nyílt szerdán az esztergomi Keresztény Múzeumban. Dr. Lékai László püspök, apostoli kormányzó üdvözlő szavai után dr. Várkonyi Imre prépost, kanonok, országos igazgató nyitotta meq a kiállítást, amelyet ezután Mucsi András művészet- történész mutatott be a résztvevőknek. A jubileumi kiállítást egy évig láthatja a közönség. A gyűjtemény, amelyet Simor János hercegprímás, esztergomi érsek alapított, hosszú időn keresztül a prímási palota ünnepi látványosságai közé tartozott, s csak 1954-től vált valóban élő, a közönséggel szoros kapcsolatba kerülő, a közművelődésben is tevékeny részt vállaló intézménnyé. a gyerekek: mindenki csendben dolgozik, figyel, állítja a gépet, mér, — mert az esz- tergályozásnál minden milliméter számít. Skorka Tibor rajzot mutat: — A MÉV-nek csinálok egy csapot. Hogy mire fogják használni, nem tudom. — S ha nem sikerül? — Muszáj. Mit szólna a szakoktató? Náfunk kevés a selejt. — Az egész tanműhely éves selejtátlaga alig éri el az egy százalékot, ami jó eredménynek számít ilyen termelési terv mellett — tájékoztat -Kovács Zoltán, g. tanműhely műszaki vezetője. — Ebben az évben is a tantervi — az önálló vál- Iclási — és bérmunkák értéke eléri az 1,2 millió forintot. (M. L.) Orosz, angol, német Idegen nyelveket oktatnak a pécsi óvodákban Szülők is igénylik, világtapasztalatok is jelzik: az óvodáskorú kisgyerekeket idegen nyelvre lehet oktatni. Pécsett volt is már ilyen kísérlet, de oda csak kevesek gyerekei jutottak be. Tegnap három illetékes szerv - Pécs Város Tanácsának Művelődésügyi Osztálya, a TIT és a Pécsi Tanárképző Főiskola — egyezett meg: tíz pécsi óvodában megkezdik a nyelvoktatást. E szerint a tanév első szülői értekezletén a kijelölt tíz óvodai csoportnál megbeszélik ezt a lehetőséget. A szociális tekintetben rászoruló kisgyermekeket ingyen oktatják majd, a többiek tandíját is csak rész. letekben kell kifizetni. A gyerekeket a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz, angol és német nyelvi tanszékének oktatói taNyolcvan éves az állami anyakönyvezés Születés, házasság, halál szűkszavú krónikái Titkosak, nem seiejtezhetők Hogyan pótolják a könyveket? 1894. december 9-én szen- tesíttetett az országgyűlés által, december 18-án hirdettetett ki az Országos Törvénytárban és 1895. október 1-én lépett életbe a XXXI., a XXXII. és a XXXIII. törvénycikk. Ezek sorrendben a házassági jogról, a gyermek vallásáról és az állami anyakönyvekről szólnak. Hazánkban tehát 80 esztendős az állami anyakönyvezés. Elsőként a franciák Európában Franciaország vezette be elsőként — a forradalom egyik vívmányaként — az állami anyakönyvezést. Ausztria 1838-ban tette meg ugyanezt, 11 esztendővel azután, hogy Magyarország törvényi rendelkezéssel tette kötelezővé még csak az egyházi anyakönyvezést. Formára nem változtak az anyakönyvek a nyolcvan év alatt. Ma ugyanolyan testes, nagyméretű könyv, mint 80 éve, így a ma nyitott könyvek semmiben sem különböznek - külsőre — az 1895-ösöktől. Változott viszont a lapok tartalma. A jegyzőkönyv-mintájú anyakönyvek 1906. december 31-ig „éltek”, a helyükbe lépett ro- vatos anyakönyveket 1952. december 31-ig használták. A ma használatban lévő az előző forma továbbfejlesztett változata: a korábbinál jóval több adatot tartalmaz. A mai házassági anyakönyv a házasuló feleket már férj és feleségként tartja nyilván, az előző még vőlegény-menyasszonyként. A hajdani törvény egyik paragrafusa kimondja, hogy az anyakönyvekbe az anyakönyvvezető jelenlétében bárki betekinthet. Ez a passzus egyike a ma már érvényteleneknek. Az anyakönyvek titkosak, az állampolgár még a saját személyére vonatkozó bejegyzést sem tekintheti meg. Kivonatot viszont kaphat, A születés, házasság, halálozás bejegyzése után egy példány illetékmentesen jár, utána a kivonatért már fizetni kell. Anyakönyvi kivonat . . . Állami anyakönyvezésünk történetében kétszer fordult elő, hogy az anyakönyvi kivonatok tömegesen szolgáltatták a kivonatokat. Az utóbbi egy rövid időszak alatt zajlott le: az első személyi igazolványok kiadásakor, 1955-ben. A másik nemzeti tragédiánk kísérőjelensége volt, s évekig tartott. A háborút közvetlenül megelőző és a háborús években a zsidótörvények mindenkit kényszerítettek arra, hogy hiteles dokumentumokkal igazolja „keresztény" származását. Lakossági bejelentés A háború nem kímélte az anyakönyveket sem. Sokfelé megsemmisültek e fontos adat- gyűjtemények. (Baranyában viszonylag kevés települést ért ilyen kár.) Hogyan lehetett pótolni a megsemmisülteket? Az 1894-es törvény arról is intézkedett, hogy az anyakönyvi kerületek minden évben az eredetivel egyező másolatot kötelesek készíteni a levéltárak részére. Az anyakönyvek másodpéldányait tehát a megyei levéltárak őrzik. A háborúban megsemmisült anyakönyveket a levéltári oéldányok alapján lehetett pótolni. De mi történt ott, ahol a levéltári is megsemmisült, mint ahogy ez Szegeden történt? Nos, Szegeden a fel- szabadulás után az élő lakosság bejelentése, adatközlése alapján készítettek új, minden teljessége ellenére is hiányos anyakönyveket. Felmerülhet az a kérdés is: meddiq őrzik az anyakönyveket? Nos, az érvényes rendelkezések határidőt nem mondanak ki, az anyákönyvet az illetékes anyakönyvi kerületben elméletben a végtelenségig kell őrizni. A bejegyzések metodikáját ismerve, a kérdésnek ma még nincs is jelentősége. Bármilyen régi is az anyakönyv, lezárni véglegesen csak akkor lehet, ha több bejegyzés abba már nem történik. A születési anyakönyvekbe például folyamatosan bejegyzik az elhalálozást is. Az életkor meghosszabbodása alapján könnyen elképzelhető, hogy nagyon sok le nem zárható anyakönyv van még, hiszen a 80 éves ember nem ritkaság. Születesbejegyzés A házassági anyakönyvekbe bejegyzik az esetleges válást, illetve az egyik — a korábban A legelső anyakönyvi kivonatok, amelyek az 1800-ás években Íródtak. elhunyt — fél halálát. Tehát a könyveket őrzik tűzbiztos lemez- szekrényekben és a könyvek nem seiejtezhetők. 1950. június 1-e előtt Baranyában 88 anyakönyvi kerület volt, s ezek a körjegyzőségek területén működtek. Nagyjából ennyi lehetett az anyakönyvi kerületek száma a XXXIII. törvénycikk életbelépése idején is. 1950. június 1-én hozták létre az ideiglenes helyi tanácsokat, s akkor egyszeriben 278-ra emelkedett az anyakönyvi kerületek száma. Ma viszont 94 helyi tanácsnál és 3 pécsi kerületnél anyakönyveznek. Végezetül: érdemes megemlíteni, hogy mind kevesebb születést jegyeznek be a községi anyakönyvekbe. Baranyában a születések zömét Pécsett (a II. és a III. kerületben), Komlón, Mohácson, Sziqetvárott, valamint Siklóson és Sellyén anyakönyvezik, tehát ahol kórházak, szülőotthonok vannak. Hársfai István nítják, de az orosz tanszék a hallgatóival is segít: játékórákat tartan.ak majd az óvódásoknak, melyeken mondókákat, verseket, táncokat ismertetnek meg a kisgyerekekkel. A Kilián, g Radnóti, Ajtósi Dürer, Építők, Mezőszél, Alkotmány, Fürj utcai óvodában, továbbá Fehérhegyen, Pécssza- bolcson indul ebben az évben a tanítás s jövőre a Geisler Eta utcai óvodában is. Az Alkotmány és a Fúrj utcában orosz nyelvet, a többi helyen az orosz, angol, német közül valamelyiket tanítják majd. A felsorolásból kitűnik, hogy a munkáskerületek óvodái is jelentős arányban kapnak lehetőséget idegen nyelv oktatására. De hogyan tanítják majd az idegen nyelvet a kicsinyeknek? - Heti öt alkalommal, csak közép- és nagycsoportosok tanulhatnak. Alkalmanként 15-30 perciq beszélgetnek velük oroszul, vagy angolul, illetve németül. Mégpedig olyankor, amikor a legfrissebbek, vagyis a délután három óráig - tartó alvás után. A. TIT egyébként azt is vállalta, hogy a tíz óvónőt, akinek a csoportjában nyelvet oktatnak, elviszi néhány napra Ajkára. Ott Ugyanis már évek óta tanítanak az óvodákban idegen nyelvet. Továbbá a TIT képeket, játékokat, diavetítőt ad a felsorolt óvodáknak nyelv- oktatás céljára. Lvovi komszomolisták Mágocson és Komlón A mágocsi termelőszövetkezet és a MEZŐGÉP gyáregység munkájával ismerkedtek tegnap délelőtt a lvovi Komszo- mol vezetők. Délután Komló nevezetességeit tekintették meg, majd a város határában lévő szovjet emlékműnél helyezték el a kegyelet virágait. Ezt követően a zobáki bányaüzembe látogattak el, ahol az üzem vezetője Gungl Ferenc tartott tájékoztatót Zabák eredményeiről. A delegáció programja baráti találkozóval ért véget. Új geofizikai módszerek pincekutatásra A Dunántúli Napló szerkesztőségében tavaly megtartott pince-ankéton a Mecseki Érc- bányászati Vállalat geofizikusai elmondták, hogy üzemi tapasztalataik felhasználásával készek kidolgozni olyan geofizikai kutató-módszereket, amelyek eredményesebbé tehetik Pécsett a pince- és üregkutatást. A módszerek kidolgozása megtörtént, s a MÉV geofizikusai az elmúlt hónapokban kísérletsorozatban próbálták Li azokat a Széchenyi tér térségében lévő pincékben. A tapasztalatokról tegnap számoltak be a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat megbí- zottainak. Az új kutatási módszerek széleskörű alkalmazásáról ezután döntenek. Kitüntetések a polgári védelem jubileumán A polgári védelem fennállásának 25. évfordulója alkalmából október 14-én a honvédelmi miniszter kitüntetéseket adott át az ezen a területen eredményes munkát végzőknek. A Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát kapta Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, a megye polgári védelmének parancsnoka. A Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntették ki dr. Szabó Lajost, a KÖJÁL Bioklimatológiai osztályának vezetőjét. A Haza Szolgálatáért érdemérem aranyfokozatát Garamvöl- gyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, bronz fokozatát dr. Tárkányi Béla, a komlói Szénelőkészítő üzem polgári védelmi törzsparancsnoka, a 25 év után járó Honvédelmi érdemérmet Farkas János, a szigetvári Járási Hivatal elnuökhelyettese kapta. Tárgyjutalomban részesítette a honvédelmi miniszter Szabó Ferencet, a DÉDÁSZ törzsparancsnokát.
