Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-14 / 282. szám
1975. október 14., kedd Dunántúlt napló 3 n kiterjedt együttműködés lehetősége • • Ossz-európai energetikai rendszer 30-35 százalékkal csökkentené a villamos energia költségeit 35 ország szakemberei érdeklődnek Átadták a BNV nagy díjas termékeit (Folytatás az 7. oldalról.) Gyerekek vándorúton A gyerekek persze nem értik, miért kérdem, hogy kinek van esőkabátja. A Doktor Sándor Művelődési Ház alagsorából „vándorútra” indulnak az Ágoston téri iskola másodikos tanulói. Úgy tűnik nagyon élvezik a délelőtti sétát, a napsütéses szeptembervég még csábított is erre. Marika azt mondja van esőkabátja, aztán kijavítja magát, hogy nincs. Ezzel jól eljátszanak: most már mindannyiuknak van is, meg nincs is. — Nehéz a táskád? Laci szerint nem. A hat- kilónyi iskolaszert könnyedén viseli hátitáskájában. — Melyikőtök fáradt? Egyikük sem. Van, aki az „erdőből" (a Tettye felett lakik) jár iskolába: az Ady Endre utca, Vak Bottyán utca, Vince utca, Orsolya utca már közelebb van . . . Laci, Mari, Kati, Peti miközben megmondják, hol laknak nevetnek: mit akarhat az „íróbácii” az esőkabáttal, a táskával, s a fáradtsággal . . . Dehogy is veszik észre, hogy a tanítónéni délután nehezebben boldogul velük, s az esőkabát is majd csak akkor jut eszükbe, amikor eqy reggelen a napfény helyett eső zuhog az arcukba, mint például tegnap. Reggel 7-kor találkoznak a pécsi Doktor Sándor Művelődési Házban. Kilencre mennek reggelizni a Geisler utcai kollégiumba, csaknem tíz óra, mire visszaérnek a „Dokiba”. Negyedti- zenkettőkor indulnak ebédelni a Délszláv Iskolába, onnan a Belvárosi iskolába vezet az útjuk, ahol a járdaszélen pihenve várják, amíg negyed kettőkor elfoglalhatják a tantermeket. Tatarozzák az Ágoston téri iskolát. Szeptemberben kezdődött a nagy munka: a fél iskolában már elmúlt tanévben is folyt az épület javítása. A háromszáztíz gyerek oktatását, a napközisek foglalkoztatását, étkeztetését rendkívül nehezen tudják megszervezni. A felsősök „jól" otthonra találtak a Janus Pannonius Gimnáziumban. A kicsik azonban? Százhuszonhárom napkö- kis gyerek vándorol napról- napra a Belvárosi, a Vámház, a Fürdő utcai .iskolák, a Doktor Sándor Művelődési Ház, a Geisler utcai kollégium között. A tornaórákat a Vak Bottyán utcai, óvóhelyből átalakított pinceklubban tartják. — Jobb megoldás nincs? — Lenne — mondja dr. Faust Fülöpné, az iskola igazgatója - persze nem sokkal jobb, de talán néhány kilométert meg lehetne takarítani. — Megoldás lenne az is, ha a Vámház utcai iskolában kaphatnának ebédet azok, akik ott tanulnak . . . S lenne még mód, hogy a naphosszat várost járó gyerekek útja rövidebb legyen, vándorlásuk néhány állomását ki lehessen iktatni. Az Asztalos János kollégiumban vannak olyan helyiségek, amelyekben délelőtt tanulhatnának a napközisek. Őszintén szólva nem értem a kollégium igazgatóját, miért nem fogadja oda erre az esztendőre a gyerekeket. Illetve kikötését nem értem: ha az Ágoston téri iskola másodállásban alkalmazza a kollégium egy nevelőjét, kinyitják a kapukat a gyerekek előtt. Az érveléssel sem értek egyet: miért lenne képes jobban megóvni a szobák berendezését a másodállásban foglalkoztatott nevelő, mint az a tanítónő, aki hosszabb ideje felügyel a gyerekekre? Lombosi Jenő Az energetikusok szeptember közepén Gdanskban rendezett nyolcadik nemzetközi konferenciáján különös értelmet nyert az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás záróokmányának egyik titele, Helsinkiben 35 ország képviselői hangsúlyozták: gazdasági teljesítőképességük és természeti kincseik lehetővé teszik hosszú távú együttműködésüket, erőfeszítéseik egyesítését nagy horderejű tervek megvalósítására, amelyekben mindannyian érdekeltek, mert ez segítheti gazdasági fejlődésünk gyorsulását. A gdanski konferencián az európai KGST-tag- országokból, valamint a Közös Piachoz és EFTA-hoz tartozó kapitalista országokból 800 energetikai szakember vett részt. Ez is arra utal, hogy e fontos területen megvan a kiterjedt együttműködés lehetősége. A különböző gazdasági-társadalmi berendezkedésű országok a helsinki határozatból kiindulva — amely kimondja, hogy a kőolaj, a földgáz és c kőszén megfelelő alap lehet a hosszú távú gazdasági együttműködéshez és kereskedelemhez — célszerűnek találják a villamos energia cseréjét, köl- rsönös szállítását az erőművi kapacitások jobb kihasználása céljából, valamint az együttműködést új energiaforrások feltárásában, körtük az atomenergetikában. Meghatározták a kölcsönös szállítások alapelveit, amelyek már a gyakorlatban beváltak az észak-európai energiacserében. Két magasfeszültségű vezeték üzemel a Szovjetunió, Finnország és Norvégia között. Az utóbbiak a múlt évben 545 millió kilowattóra energiát importáltak. Egy újabb távvezeték épül, amely lehetővé teszi, hogy a közeli években Finnország az eddiginél kétszer több energiát importáljon^ Johansson svéd iparügyi miniszter, aki a télen megismerkedett Finnországban a szovjet közreműködéssel épülő atomerőművel, kijelentette: célszerűnek tartja hazája részéről is ilyen jellegű együttműködés létesítését a Szovjetunióval. Hasonló gondolatot fejezett ki Ko- sziginnal beszélgetvén d’Orna- no francia iparügyi és tudományos kutatási miniszter is. A termelés korszerű ágazatai egyre több energiát kívánnak. A közös piaci és a KGST-orszá- gokban egyaránt minden az energiaellátástól függ. Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett Békeprogram hangoztatta a Szovjetunió készségét, hogy az érdekelt országokkal hajlandó együttműködni számos kérdésben, a többi között az energetikai tartalékok hasznosításában. Az SZKP KB 1975. áprilisi plénuma, a XXV. kongresszust előkészítendő kiemelte a szovjet irányzat változatlanságát. A KGST-országok kőolaj-behozatalát 90 százalékban a Szovjetunió fedezi. Ez a tény, valamint az egyéb energiahordozók kölcsönös szállításának jól működő rendszere és a KGST-országok egyre növekvő vil- lamosenergia-termelése jó alapot teremtett a további fejlődéshez. Egyik ilyen fontos intézkedés a hét európai KGST-or- szág által létrehozott Béke Energetikai Rendszer teljesítő- képességének megkétszerezése. E rendszer tevékenysége Bulgárián és Románián keresztül kiterjed Magyarországra és Jugoszlávia északkeleti területeire is. Bizonyos energiafeleslegeket más európai országokba is exportálnak, így a példaként említett Finnországba és Norvégiába. A Béke Energetikai Rendszerbe kapcsolódó országok nemcsak importálnak, hanem exportálnak is villamos energiát. A lengyel energiaforgalomban például a kivitel 300 millió kilowattórával több, mint a behozatal. A felesleget az NDK-ba, Csehszlovákiába, Ausztriába és Svájcba szállítják. Lengyelország északkeleti területei Belorusziából kapják az energiát, mert ez a kis távolság miatt sokkal olcsóbb, mintha a hőerőművek sorával rendelkező lengyel délnyugati területekről vinnék oda. A hét KGST-ország villamos- energia-hálózatát 22 magasfeszültségű vezeték köti össze, amelyeket a 65 millió kilowatt kapacitású Béke Energetikai Rendszer egyesít. Amikor három év múlva elkészül a Vinnyi- ca—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, a Béke kapacitása 150 millió kilowattórára emelkedik és ezzel Európában az első helyre kerül. A gdanski konferencián vonzó gondolat született: a Béke alapul szolgálhat az össz-euró- pai energetikai rendszer létrehozásához. Ez mintegy 30—35 százalékkal csökkentené az európai országokban a villamos energia költségeit, lehetővé tenné, hogy az országok rugalmasan alkalmazkodjanak például a természeti csapások előidézte rendkívüli körülményekhez. És ami talán a legfontosabb: kézzelfogható .gazdasági támasza lenne az európai biztonságnak és magas színvonalú együttműködésnek. Zsúfoltság, gyenge minőség, szétszórtság SEGÍTHET ÜZEM, VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT Több mint 75 000 gyermeket nevelnek megyénk bölcsődéiben, óvodáiban, alsó- és középfokú oktatási intézményeiben, - 55,5 százalékuk részesül napi egy, vagy többszöri étkeztetésben. Pécsett az arány 61 százalékos. Milyen a gyermek- és diákélelmezés helyzete, milyenek a fejlesztési lehetőségek? Ezt a kérdést tárgyalta a napokban a Megyei Tanács VB. Az eredmények Az óvodások 99 százaléka részesül étkeztetésben. A megye 327 általános iskolája közül 127-ben van napközi otthon, ahol a tanulók 35 százalékának tudnak étkeztetési lehetőséget nyújtani. Helyhiány miatt közel 700 tanuló napközis felvételét kellett elutasítani. A közel 9000 középiskolás 65,4 százaléka részesül valamilyen szervezett formájú étkeztetésben. Mivel nincs elég kollégiumi hely, sokan nem tudnak megfelelő és rendszeres étkezéshez jutni. Több mint 8000 szakmunkás- tanuló étkeztetése az iskolai napokon biztosított, s nagyrészt az üzemi gyakorlati napokon is. Gond a bejárók és a kereskedelmi hálózatban gyakorlati oktatásban részt vevők egy részével van, az ő étkeztetésük nincs megoldva. Kevés, főleg kereskedelmi szakmunkástanulót tudnak kollégiumokban elhelyezni - így az ő étkeztetésük ugyancsak a jövő feladata. A helyzeten javít majd az új 8 tantermes kereskedelmi és vendéglátó szakmunkás iskola. A gyermek-diákélelmezés minőségi színvonala nem kielégítő. A bölcsődék, óvodák és általános iskolás napközik túlzsúfoltak, a konyhai kapacitás realizálódik. S bár exporttermékeink fő piaca a KGST, kivitelünket bővítenünk kell a tőkés és a fejlődő vilá.g országaiba is. A vásárdíj bizottság a zsűri javaslata alapján hét terméknek ítélte oda a nagydíjat. A bizottság további 51 terméket BNV-díjjal jutalmazott. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjait az alábbi termékek kapták: „Mini-vidi" hordozható televízió (Videoton). A 3,5 kilogramm súlyú, 16 centiméteres képernyőjű televíziót programozható, elektronikus működésű hangoló egységgel látták el. A készülék műszaki paraméterei elérik a világszínvonalat, s mcfris több tőkés cég rendelt belőlük. „Extra" csaptelep-család (Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyár). Szerkezetei zajtalanul működnek és hosszú élet- tartamúak. Gyártásuk jelentős import-megtakarítást eredményez. Ojtott Danamid fonal (Magyar Viscosagyár). A fonal po- liamid alapanyagú, előnye, hogy a kötött kelme legyártelégtelen. Többségükben 25- 200 százalékkal főznek többet az engedélyezettnél. A 20—100 adagos kisebb konyháknál a kapacitás növelésére alig van lehetőség, a raktározás és az előkészítés célját szolgáló helyiségek kicsinyek, vagy teljesen hiányoznak. Fokozza a túlzsúfoltságot, hogy a pedagógusok, technikai dolgozók is kénytelenek a „diákélelmezés konyhájára" járni. Fejlesztés Probléma at elaprózodottság is. A vidéki óvodák és napközik többségében 1—2 főzőnő dolgozik, - jobbára szakképzettség nélkül. Ez az intézményhálózat nem működtethető gazdaságosan. Ezért központi konyhák, étkezdék létrehozására törekednek: Pécsett a jól bevált 900 adagos középiskolai központi menzát korszerűsítették. Az Asztalos János Kollégium alagsorában 400 személyes étkezdét alakítanak ki. Az anyagbeszerzés nehézségei miatt nem eléggé változatos az étkeztetés. Kevés friss zöldség és gyümölcs kerül az asztalra. Általános tapasztalat: aránytalanul so|< a konzervből készített étel. Főzelékféléből is jóval kevesebbet fogyasztanak a kívánatosnál. A legtöbb konyhánál alacsony a technikai színvonal, elavultak a tüzelőberendezések, kevés a konyhai munkagép ... A gondok egy részét új objektumok építése enyhíti. Pécsett az V. ötéves terv közepére 400 személyes kollégiumot létesítenek, - a tervezett szigetvári és pécsi új középiskoható fehér vagy semleges színben, és utólag igény szerint lehet a kívánt színeket meghatározni. Nyírott plüss kelme (Békéscsabai Kötöttárugyár).• A kelme 80 százaléka pamut, 20 százaléka poliamid. Nedvszívó, rugalmas, könnyen kezelhető. Belföldi forgalmazása jelentős devizamegtakarítást eredményez. Bútorszövet-család (Lakástextil Vállalat). Hazai alapanyagok felhasználásával készül, s jelentősen bővíti majd a bútorszövetek választékát. Ugyanakkor exportjukra is lehetőség nyílik. Antisztatikus szőnyegpadlók (Soproni Szőnyeggyár). A Garda elnevezésű szőnyegpadló elektrosztatikuson nem töltődik, nem penészedik és nem gom- básodik. „Crabinor" lapfólia és „era- binel" élfólia (Graboplast). A hazai alapanyagokból előállított műanyagalapú bútoripari burkolóanyagok felveszik a versenyt az eddig nyugatról importált termékkel. A díjak átadása után a Fővárosi Tanács elnökhelyettese köszönetét fejezte ki a termékek alkotóinak, előállítóinak. Iái és szakmunkástanuló kollégiumok megépülése is javít a helyzeten. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy a tanácsi feladatú gyermek- és diákélelmezés helyzetén jelentősebb fejlődésről beszélhessünk. A vb tagjai keresték azokat a lehetőségeket, amelyek megvalósításával fokozatosan javítani lehet az élelmezés gondjain. Szó esett többek között az üzemekben, gyárakban rejlő lehetőségek jobb kihasználásáról is. Példaként említették a Szigetvári Konzervgyárat, ahol az üzem adott helyet óvodának. Több üzem is követhetné a példát, és ahol erre lehetőség van, az üzemi konyhák kapacitásának felhasználásával segítsék a gyermek- és diákélelmezést. Lehetőségek Egy-egy községben több „kis konyha” működik, mindegyiknél hiányosak a személyi és tárgyi feltételek. Az erők koncentrálásával egy, gyermek- intézményeket ellátó konyha létesítésével lehet a helyzeten javítani. Időszerű ennek felülvizsgálata is. A vendéglátó vállalatok - ahol erre lehetőség van - hatásosabban segítsék a gyermekek, a diákok élelmezését. Kétségtelen, hogy mind a Mecsekvidéki, mind a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat már eddig is részt vállalt a gyermek- és diákétkeztetés gondjai megoldásának segítéséből, de újabb lehetőségeket is kell keresni. Garay Ferenc Leninváros mellett, az ország legmagasabb kéménye — 250 méteres óriás — már kilométerekről jelzi a Hőerőmű építkezését. 1976 augusztusában, a 7,8 milliárd forintos beruházás eredményeként megindul a hőerőmű első, 215 mW-os gépegysége. Oleg Sztroganov N&pírfctKteft a gyermek* és diák élelmezés
