Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-07 / 245. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Fáklyás felvonulás Pécsett és Komlón 9 A huszonötödik bányásznap A huszonötödik bányásznap ünnepségei tulajdonképpen már a hét közepén megkezdődtek, az üzemekben rendezett röpgyűlések- kel, nyugdíjas találkozókkal. Ám a jubileumi rendezvénysorozat központi ünnepségét a hagyományok szerint a csertetői bányászmártírok emlékművénél tartották meg tegnap este. Ugyancsak szeptember első szombatjának délelőttjén rendezték vállalati ünnepségüket a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói is: ők Petőcön, a vállalat legfiatalabb üzemében emlékeztek meg n huszonötödik bányásznapról. A csertetői ünnepség Kállai Gyula Csertetőn mondott ünnepi beszédet Dr. Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes Petőcön Az elmúlt esztendőben a bányásznapon már érvényben volt a bányászat fellendítésére hozott párt- és kormányhatározat — tegnap este Csertetőn a 25. Bányásznapot ünneplő sok ezer bányamunkás hangulatából kiérződött, hogy a határozat több pontja megvalósulóban van. Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke ünnepi beszédében utalt is erre: — Tovább növeljük a szén felhasználását a villamosenergia előállításában, a magyar szénbányászat termelése az elkövetkezendő 15 esztendőben a mostani 25 millió tonnáról 40 millió tonnára emelkedik. A népgazdaság anyagi lehetőségeit figyelembevéve igyekszünk elismerni a nehéz földalatti munkát: az 5. ötéves tervben 5 milliárd forintot fordítunk a meglévő bányák fejlesztésére. Kállai Gyula a-következőkben említést tett azokról az intézkedésekről, amelyek a bányászok számára a közelmúltban egyértelmű bizonyítékként szolgáltak arra, hogy végétért a „szűkös hét esztendő”, életük, szociális helyzetük, a bányákban a munkakörülményeik, anyagi elismerésük a jövőben is fokozatosan javulnak, miként az új hűségjutalom rendeletből, a Baranya megyében felépítendő 2500 bányászlakásból is következtethetnek erre. Arra kell törekedni, hogy a munkáspálya a bányászatban is egész életre szóló vonzerőt, előrejutási lehetőséget biztosítson. Kállai Gyula megemlékezett a munkásmozgalom, a bányásztörténelem hőseiről és áldozatairól, mint elmondotta a bányamunkósság mindig a munkásosztály legforradalmibb rétege volt, számos ütközetet vívott az ellenforradalmárok, fasiszták, nemzetpusztítók ellen, Csertető is örök momentó- ja ennek. A felszabadulás után a bá-. nyák állapota, és különösen a dolgozó ember megváltozott: a mecseki bányászok legjobbjai a párt- és államvezetés vezető posztjaiig eljutottak: külön öröm, hogy a Hazafias Népfront munkájában különös intenzitással dolgoznak ... A 25. bányásznap tegnap esti csertetői díszünnepségét jelenlétükkel megtisztelték a szovjet, lengyel, NDK-beli bányász küldöttségek, a Varsói Szerződés déli hadseregcsoportjának képviselői, dr. Halász Tibor nehézipari miniszter- helyettes, Seregély János, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója, Benczkó Béla, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja. Részt vettek Baranya megye pórt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői: dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Wieder Béla Pécs megyei Város Tanácsának elnöke, a Mecseki Szénbányák, a. Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Bányászati Aknamélyi- tő Vállalat mecseki körzetének párt-, gazdasági és tömegszervezeteinek vezetői. Az ünnepség végén a megye, a város, a bányavállalatok vezetői, a Nehézipari Minisztérium és a bányászszakszervezet képviselői, a külföldi delegációk megkoszorúzták Faitig Imre, Keller János és Hegedűs Mihály emlékhelyét, majd látványos tűzijátékkal ért véget a 25. bányásznap központi ünnepsége. • • Ünnepség Komlón Komlón, a késődélutóni órákban Taksonyi József mellszobrának leleplezésével kezdődött a bányászváros ünnepsége. A Városi Pártbizottság előtt, s a Lenin téren több mint ötezer ember várta a szobor avatását. Elsőként Keres Emil előadó- művész lépett a mikrofonhoz, Fotó: Kóródi Gábor szavalatát követően pedig Gál- lusz József, a Komlói Pártbizottság első titkára mondott beszédet. Vázolta Taksonyi József életútját, aki mint kommunista a dachaui haláltáborból nem tért vissza. Taksonyi József tevékeny részese volt a kommunista mozgalomnak, s szobrának felavatásával állítottak emléket neki. Az avatóbeszéd elhangzását követően Gallusz József leplezte le a kommunista harcos mellszobrát, majd annak talapzatánál Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárával koszorút helyeztek el Megkoszorúzta a szobrot Mór bér János, Komló város Taná csónak elnöke, valamint a Ha zafias Népfront városi Bízott sógának nevében Kiss István elnök is. Ezt követően Taksonyi József családtagjai helyezték el a megemlékezés virágait a szobor talapzatánál. (Folytatás a 2-es oldalon.) KáNai Gyula eNtárs átadja az új létesítményt Heves tanítványok Átadták a Komlói Zeneiskola új épületét Két évtized eredményei Emlékplakett a kiemelkedő munkát végzőknek Ünnepre gyülekezett Komló lakossóga tegnap délben: felavatták a város új zeneiskoláját. A két évtizede működő intézmény új épületének avatására megérkezett Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Nagy Dezső, a Szocialista munka hőse, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Gallusz János, a Komlói városi Pártbizottság első titkára, Morber János, a Komlói városi Tanács elnöke, Barek István, az Oktatási MiFáklyás koszorúzás a komlói Bányász emlékműnél nisztérium ifjúságpolitikai osztályának vezetője és Péter Miklós, a Kulturális Minisztérium művészetoktatási osztályának főelőadója. Az avató beszédet Morber János mondta. Utalt annak je- képességére, hogy ezt a kulturális intézményt éppen a bányásznapon avatják fel. Vázolta a zeneiskola két évtizedének történetét. Elmondta, hogy már a megalakulás évében, az 1955-56-os tanévben 180 komlói gyerek iratkozott, be ide. Azóta az iskola nyilvánvaló hatást fejtett ki a város lakosságára és segített az új ember- eszmény formálásában, sőt, lassan a magyar zenei élet egyik kisugárzási központja lehet, hiszen mintegy félszáz volt hallgatója vált zenepedagógussá, hivatásos zenésszé. Megköszönte a Kulturális Minisztérium és a Baranya megyei Tanács elsősorban anyagiakban megnyilvánult támogatását, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat komlói építésvezetőségének a jó munkát, majd erre az alkalomra készített emlékplaketteket nyújtott át. Az emlékplakettet a következők vették át tegnap: Apagyi Mária, Stemler Ferencné, Horváth Béláné, Nagy Mihályné, Nagy Ferencné, Osváth Tibor- né, Spineth Ferencné, Bornemissza Géza, Gál Zoltán, Gál- né Nagy Erzsébet, Várhidi Györgyné zenepedagógusok, valamint Pincehelyi György ács, Kanyuk Balázs kőműves, Perez Henrik műköves és Kisteleki István építészmérnök, az iskola tervezője. Ezek után Kállai Gyula elvtárs ünnepélyesen átvágta az iskola bejáratánál elhelyezett szalagot, s Osváth Ti- borné igazgató átvette az intézményt. Világ proletárjai« egyesüljetek! unantull onto XXXII. évfolyam, 245. szám 1975. szeptember?., vasárnap Ara: 1,20 Ft j
