Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-10 / 248. szám
A Bólyi Állami Gazdaságban megérett a komló. Betakarítását teljesen gépesítették. A két komplett gépsor a korábbi 5—600 főnyi dolgozó helyett végzi a betakarítást az NDK-ból és a Szovjetunióból A nevelés az egész társadalom feladata T ársadalmifejlődésünk meggyorsult üteme mind magasabb követelményeket támaszt köznevelésünkkel szemben. Olyan ifjúságot kell nevelni, amely nemcsak a ma, hanem a holnap gazdasági és kulturális életében is megállja a helyét, amelyben megszületik és lángra lobban a tudás, az önművelődés vágya, amely felnövekedve mind magasabb színvonalra emeli a termelést,-o'tudományt, a nép életszínvonalát, s szabadidejét értékesen fogja felhasználni. Makarenko szavaival: „Az emberi élet igazi hajtóereje a holnap öröme.” Gyakran elhangzik mindennapi eszmecseréknél, hogy a nevelés az iskola feladata, hiszen a szülőket és általában a felnőtt nemzedéket mindennapi gondja és feladata úgy leköti, hogy erre nem jut ideje. Jo- gos-e, elfogadható-e az ilyen álláspont? Semmiképpen, mert a nevelés mindig társadalmi feladat volt, amelyben az iskola fontos részfeladatot látott el. A nevelés örök, társadalmi kategória, céljai és feladatai a társadalom fejlődésétől függően változnak. A szocialista nevelés célja a mindenolda- lúan fejlett közösségi ember kialakítása, aki képes és kész a szocialista társadalom építésében tevékenyen részt venni. A nevelés célja és valamennyi alapproblémája csak a társadalmi gyakorlat alapján közelíthető meg. Az iskola és az élet közelítése a társadalom fokozott érdeklődését, aktív közreműködését követeti meg a nevelés, oktatás kérdései iránt, elengedhetetlenül szükségessé teszi az egész társadalom részvételét az ifjúság nevelésében. „Az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata, amelyben a család, az ifjúsági szervezetek, az iskolán kívüli kulturális intézmények és tömegtájékoztatási eszközök mellett az iskolának alapvető szerepe van”, jelölte meg az MSZMP oktatáspolitikai határozata. A felnőtt nemzedéknek ez a feladat megtisztelő kötelesség! Mi formáljuk, hogy a ma ifjúsága a holnap aktív építője legyen, folytatni tudja, amit mi elkezdtünk, tisztelje, megőrizze és gazdagítsa, amit mi alkottunk. Teljes szívvel és felelősséggel azon kell munkálkodnunk, hogy ifjúságunk magáévá tegye azokat a célokat és feladatokat, amelyeket szocialista társadalmunk állít elénk. A fiatalok nevelését gazdag hatás- rendszer befolyásolja, ebben pozitív és negatív tendenciák egyaránt érvényesülnek. Az emberi magatartás és helytállás nagyszerű példái mellett'sokszor látnak gyermekeink felelőtlen és elítélendő megnyilvánulásokat. A gyermek és fiatal a felnőttek magatartását mintának és követendő példának tekinti, a látott magatartás személyiségébe tartósan beépül. Gondoljunk erre, amikor a családi életben, az iskolai nevelőmunkában, az üzemi szakmai gyakorlatoknál, utcán, szórakozóhelyeken fiatalokkal foglalkozunk, körükben tartózkodunk. Ezt várják tőlünk a jóra és többre törekvő fiatalok is. A követendő példa mellett fontos törvényszerűség, hogy nevelésünk maga a valóságos élet legyen, mert ha nem az, akkor nem készít fel az életre. Ezt pedig a fejlesztő hatású tevékenykedtetés, a derűsen folyó aktivitás jellemzi, szellemifizikai tevékenységben és közéleti munkában egyaránt. Ennek gazdag lehetőségei vannak a tanítási órán, az ifjúsági szervezetben, a családi környezetben és a társadalmi munkában. A feladat lehető legjobb elvégzése, egymás segítése, igényes önellenőrzés és értékelés formálják közösségi emberré a fiatalokat, akik az életben megállják helyüket. Kötelességünk minden gyermeket egyéni fejlődési lehetőségének optimális szintjére eljuttatni. Nevelőknek, szülőknek egyaránt magukévá kell tenni azt az elvet, hogy minden gyermek személyisége fejleszthető és e folyamatban meghatározó a társadalmi-környezeti hatás. Az őszinte, tisztelettudó, másokat becsülő és segítő, szocialista együttélés normáinak betartásában a felnőtteknek kell példát mutatni és ezt az ifjúsággal együtt gyakorolni. Nagyobb szerepet kell kapni a felnőttek értékelő megnyilatkozásainak és a helytelen magatartás elleni fellépésnek az élet minden területén. A nevelés gazdag hatás- rendszerének központja az iskola. Első számú segítője az ifjúsági szervezet és a család. Mindehhez értékesen kapcsolódnak a társadalmi és termelő közösségek. Az aktív együttműködés segíti a nevelőtestület látókörének szélesedését és a társadalmi környezet pedagógiai látásmódjának alakítását, együttesen pedig az ifjúságért érzett felelősségtudatot. Vegyen részt mind több nevelő és tanuló a lakóterület és üzemek-intézmények társadalmi akcióiban, ünnepeken és társadalmi munkában. Ismerjék meg fiataljaink a dolgozó kollektívák munkáját, az alkotó munkáséletet és közösségi életet. Többször kérjék fel az iskolák a szülőket, üzemi KISZ- szervezeteket és szocialista brigádokat a nevelőmunka aktív segítésére. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelést különösen jól segítik a szakkörök, hobbikörök, sport, turisztika, kirándulás, városnézés, múzeum-, színházlátogatás, élménybeszámolók stb. Mindezek érdeké-. ben a közművelődési intézményekkel való együttműködés szinte elengedhetetlen! F ő célkitűzésünk: értük és velük! Az MSZMP ifjúságpolitikai határozata ezt így fogalmazza: „Nemcsak alakítandó, formálandó tartalék az ifjúság, hanem cselekvő részese is a társadalom életének.” Ennek mindennapi megvalósítási folyamatában Sánta Ferenc szavait tegyük magunkévá: .......semm i sem tiszteletre és szeretetre méltóbb a gyermeknél, az ifjúnál . .. Rájuk tekintve ott áll előttünk legszebbnek óhajtott jövőnk, lehetséges történelmünk, igaz emberi életünk!" Dr. Csanálosi Sándorné Megkezdődött a IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszus Kedden a MÉMOSZ székházában nagyszámú hazai és 24 országból érkezett csaknem ezer külföldi résztvevő jelenlétében megnyitották a IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszust. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kongresszus fővédnöke, továbbá dr. Orbán László kulturális és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, kulturális és közoktatási osztályának vezetője, és Er- dey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Lauri Posti, a Finn Köztársaság oktatási minisztere, a kongresszuson résztvevő finn küldöfség vezetője, Kustaa Vilkuna professzor, a kongresszus nemzetközi bizottságának finn alelnöke és A. B. Okladnikov akadémikus, a szovjet delegáció vezetője. Jelen volt a megnyitáson a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A kongresszust Ortutay Gyula akadémikus elnöki megnyitója vezette be. Ortutay Gyula beszéde Ortutay Gyula meleg szavakkal köszöntötte a tanácskozás részvevőit, az ünnepi ülés meghívott vendégeit, majd rámutatott: a finnugor kongresz- szusok rendezését ismétlődő sorrendben Magyarország, Finnország és a Szovjetunió vállalta, s immár a „második kört” kezdjük: ismét rajtunk, magyarokon a sor — mondotta. A finnugor népek történetét, kultúráját vizsgáló tudományos kongresszusainknak már kialakult hagyományai vannak. Az elmúlt tizenöt év alatt tovább nőtt az érdeklődés a finnugorság kérdéseivel foglalkozó tudományágak iránt. .Számos tanszék, kutatóhely alakult, folyóiratok és kiadványok sora született. Kongresszusaink házigazdáin kívül számos más ország is helyt adott az új vagy az egyre jobban működő finnugor műhelyeknek. A növekvő nemzetközi elismerést jelzi egyebek közt az is, hogy — most első ízben — kongresszusunkat az UNESCO is támogatja. A tudományágainkban egyre több a jólképzett fiatal kutató — mondotta a továbbiakban. Elmondhatjuk, hogy a finnugor kutatások terén valóságos nemzedékváltás élőit állunk. Mind többen vannak azok a fiatalok, akik a nagy elődök és a mai nemzedék munkáját nemcsak folytatni kívánják, hanem továbbfejleszteni is képesek. Legfőbb törekvésünk, hogy az eddigi eredmények és az értékes hagyományok teljes tiszteletben tartásával, közös munkával adjunk új lendületet a további kutatásoknak. — A nemzetközi és a hazai szakmai közvélemény elképzeléseinket kezdettől fogva támogatta. Különösen nagy segítséget kaptunk ebben a munkában a finn és a szovjet nemzeti bizottságoktól, a tallinni (Folytatás a 2. oldalon.) A Pécsi Porcelángyár idei exportra forgalmazott szigetelő típusai Nagy megrendelés Kielégítik a hazai szükségletet Olaszország, Irán, NSZK, a vásárlók között fiijának. Hazánk nagy villamosítási programjának idején kezdődött Pécsett a nagyfeszültségű szigetelők előállítása. A világszerte mind keresettebbé váló termék gyártására hazai igény tette szükségessé az átállást. . Az ötvenes évek végén kezdett jelentősebb külföldi megrendelésekre. szállítani a gyár. Az első ilyen termékek kisfeszültségű postai szigetelők voltak, ám ezeket milliós tételekben gyártották Finnország és Görögország megrendelésére. A gyár technológiai fejlődése, bővítése eredményeként mind több olyan szabad kapacitás állt rendelkezésre, amelyet a külföldi partnerek igényeinek kielégítésére fordíthattak. Az első jelentős szocialista partnerek között szerepelt a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Csehszlovákia és Lengyelország, de három éven át évi százezer szigetelőt szállítottak Jugoszláviának is, A külföldi partnerek listája azóta évről évre bővül. Az elsődleges szempont természetesen ma is a hazai igények kielégítése, öt éven át tartó folyamatos megrendelést jelent például a Szovjetunióból kiépülő elektromos távvezeték hosszú rúdszigetelőinek gyártása. Erre már megérkezett a ^szerződés. A paksi atomerőmű elkészülte után a vezetékhálózat szigetelőinek legyártásában jelentős szerepe lesz a Pécsi Porcelángyárnak. A Magyar Villamos Művek részére évről évre nagy mennyiségű karbantartáshoz szükséges tételeket gyártanak. Az ipari porcelán gyártása jelenleg az összes termelés 60%-át képezi. A szabad kapacitások kitöltésére a gyár jelentős piackutató tevékenységet folytat a szocialista és a nyugati országokban. Olaszország, NSZK, Irán szerepel jelenleg a legnagyobb megrendelők között — a szocialista partnerek mellett. Közel hatvanezer darab nagyfeszültségű porcelán szigetelő gyártására kapott megrendelést az elmúlt évben az NDK-ból a Pécsi Porcelángyár. Néhány napja ennek az idén befejezett rendelésnek kiegészítéseként a gyár külkereskedelmi képviselője Lipcsében újabb tízezres tétel gyártására kötött szerződést, s egyben tolmácsolta a megrendelő következő igényét: jövő évre 53 ezer ilyen szigetelőt kérnek. Harminc éve lesz lassan, hogy a Zsolnay-gyár megkezdte a nagyfeszültségű porcelán szigetelők gyártását. A művészi és háztartási jellegű termékek mellett természetesen azelőtt is állítottak elő műszaki porcelánt — elsősorban kisfeszültségű szigetelőket -, de ezeknek a gyártmányoknak az aránya nem volt meghatározója a gyár proVilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 248. szám 1975. szeptember 10., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Sok ezer porcelánszigetelő
