Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-09 / 247. szám

© Dunántúli napló 1975. szeptember 9., kedd Képernyő előtt Filmlevél G. G.-nek A Filmlevél G. G.-nek nem­csak a televízió Hételeji műso­rának csemegéje volt, nem is csak igazi jó tévés megoldás a VDK nemzeti, ünnepének al­kalmából az emlékezésre, ön­magában is, mindentől függet­lenül kitűnő műsor volt, olyan, amit csak a tévé teremthet, már-már végképp meghatároz­hatatlan műfajú, noha Róbert László „fél játék-, fél dokumen­tumfilmnek" nevezi. Mi minden volt ebben? Benne volt 1953 és 1973, benne volt Graham Greene és világhírű regényé­nek, a Csendes amerikai-nak tévé-változata, s benne voit a legújabb történelem, Vietnam jelene. Az aktualitás, az erede­ti felvételek, a színház, a tévé­nek az a képessége és lehető­sége, hogy személyes ismerő­seinkké tegye neves kortársain­kat, s az a képessége és lehe­tősége, hogy bárhová elkalau­zoljon bennünket, bármilyen messze időben is, térben is. Persze, mindehhez kalauz is kell. Felkészült, jól tájékozott, okos és akadályt nem ismerő kalauz, aki helyettünk is kíván­csi, helyettünk is jelen van egy párizsi író lakásán vagy a viet­nami háborúban. Róbert László évek óta készíti különös, mű­fajtalan vagy sokműfajú műso­rait, .amelyekre legszívesebben azt mondanám: televíziós iro­dalmi riportok. Róbert Lászlótól - bár persze tévedhetek — én még sohasem láttam olyasmit, aminek ne lett volna szinte az­napi aktualitása. Benne él, mondhatni, a világpolitikában, akkor és ott van jelen, amikor és ahol valami mindenkit izga­tó dolog történik. Műsorai még­sem külföldi tudósítások. Nem többek ennél, hiszen, ha ezt mondanánk, lebecsülnénk egyik legimpozánsabbcn fejlődő té­vés műfajunkat. Csak másók. Míq a külföldi tudósításnak az a lényege, hogy a lehető leg­hitelesebben megjelenítsen egy eseményt, országot, politikai helyzetet — addig Róbert László „tudósításai” a hátteret nyo­mozzák. Az embert keresik min­denütt, a politikai szituáció emberi oldalait, reakcióit, kö­vetkezményeit. Arcokat vetít elénk, amelyek eigondolkodók, vidámak vagy szenvedőek, em­bereket, akik nem nyilatkoznak, hanem az életüket élik. Érdekes az is, hogy Róbert László riportjaiban igen sűrűn jelen van, nemcsak hangjával, a képen is. Mégsem tűnik fel soha, mégsem gondolja senki, hogy ez a riporter jelenlétével tolakodó jelenség. (Holott ez gyengébb riporterek esetében olyankor is érződik, mikor az mindössze pár másodpercre bukkan fel, a kezében szoron­gatott mikrofonnal.) A Filmlevél G. G.-nek ripor­tere a televíziónak valóban egyik legérdekesebb, legmar­kánsabb egyénisége. Hangja nemigen emelné őt egy ripor­tervetélkedő nyertesei közé, mégis magávalragadó - mert szerény, tárgyszerű és a szük­séges helyzetekben lírai is tud lenni, anélkül, hogy ez sértené a mai ember fülét. Szeme pe­dig éles és szívósan keresi min- diq, mindenütt a lényeget. Vietnami riportjai sorozattá ke­rekedtek s ebben a sorozat­ban előkelő helye van a mos­tani filmnek is. Hallama Erzsébet Művésztelep Művésztelep nyílt hétfőn a Hortobágyon. A csárda melletti fogadóban tíz budapesti, szent­endrei és debreceni festőt és grafikust látnak vendégül egy hónaoig. A Hortobágyi Állami Gazdaság és a Nemzeti Park gondoskodik a proqramról: ta­lálkozókat szerveznek pásztorok­kal, bemutatják a puszta leg­szebb részeit Új társadalombiztosítási Jogszabályok Levelekre válaszolunk Az új társadalombiztosítási jogszabályok ismertetésének a befejezéseként arról tájékoztat­tuk olvasóinkat, hogy a hozzánk írt levelekben felmerült kérdé­sekre külön visszatérünk. Ma a levelekben szereplő többeket érintő kérdésekre válaszolunk. t F. K. szigetvári olvasónk a Társadalombiztosítási Igazgató­ságnál kérte nyugdíjhoz szüksé­ges éveinek az elismerését. A figyelembe vehető éveket közölték is, de katonai szolgálati idejét nem számították be.- KÉRDÉSE: Ha ez év végén nyugdíjba megy, akkor a katonai időt beszámítják-e annak elle­nére, hogy bevonulását megelő­zően nem volt munkaviszonya, mert magánkereskedő volt? Az 1975. július 1. napjával életbelépett társadalombiztosí­tási jogszabályok már nem kí­vánják meg a katonai szolgá­lati idő beszámításához a be­vonulást megelőzően szerzett hat hónapi munkaviszonyt. An­nak is figyelembe kell venni a katonai idejét, aki bevonulását megelőzően magánkereskedő volt. Ha olvasónk az év végén kíván nyugdíjba menni, akkor a katonai szolgálati idejét nyug­díjidőként figyelembe fogják venni, még akkor is, ha a július 1. előtt előterjesztett igényjog­elismerés során azt még nem vették számításba. Természetes, hogy ez a ked­vezőbb beszámítási mód min­denkit meqillet egyformán, te­hát a korábbi kereskedőt, gaz­dálkodót, iparost, vagy azt a személyt is, aki bevonulásáig egyáltalán nem dolgozott. A jogszabálynak ezt a rendelke­zését csak azokra lehet alkal­mazni, akiknek a nyugdíjigé­nyét az új rendelkezések alap­ián bírálják el. A már nyugdí­jasokra e rendelkezést nem le­het alkalmazni. özv. W. l.-né elndrőci olvasónk sokat dolgozott mezőgazdaság­ban, erdészetben, állami gazda­ságban, de tíz évet munkakönyv­vel nem tud igazolni. Jelenleg hetvenhárom éves. KÉRDÉSE: Van-e lehetőség ar­ra, hogy munkaviszonyát két év­nél hosszabb időre is tanúkkal bizonyítsa? Igen! Az új társadalombizto­sítási jogszabályok már nem tartalmazzák a korábbi kétéves korlátozó rendelkezést. Abban az esetben, ho két évnél töb­bet tud bizonyítani tanúkkal, akkor lehetőség van a bizonyí­tott teljes idő beszámítására. Olvasónk figyelmét felhívjuk arra is, hogy a mezőgazdaság­ban, erdőgazdaságban dolgo­zott nők munkaviszonyát az új rendelkezések alapján már 1929-től kezdődően figyelembe lehet venni. Az 1929-től 1948-ig terjedő időben fennállt mező­gazdasági, erdőgazdasági mun­kaviszonyokat tanácsi igazolás­sal bizonyíthatja. Ezzel kapcso­latban a 17/1975. (VI. 14.) Mt. sz. r. 114. §-a azt írja elő, hogy egykorú okirati bizonyítékkal egyenértékű a községi, nagy- . községi, városi tanács végre­hajtó bizottsága titkárának a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltün­tető hatósági bizonyítványa is. Ez esetben nincs szükség ta­núbizonyításra ahhoz, hogy a mezőgazdasági, erdőgazdasági időt beszámítsák. A tanácsi iga­zolás pótolja a munkakönyvi bejegyzést. F. K. szigetvári olvasónk kér­dezi, hogy a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékot mikortól számítják, a hatvanéves életkor betöltésétől vagy a rendeled megjelenésétől és hány százalé­kot? Kérdéseire idézzük a 17/1975. (VI. 14.) Mt. sz. r. 73. §-át. E rendelkezés szerint az ösz­tönző nyugdíjpótlék a termelés­ben és a forgalomban, vala­mint a lakosság ellátásával kaocsolatban álló fizikai mun­kakörben, munkában töltött minden év után az öregségi nyugdíj hét, egyéb munka­körben három százalék. Az 1972. január 1 -ét meg­előzően munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mér­1 AMYUKONYU 'j PÉCS HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Réfi László és Mörcz Mónika, Gyöngyösi Sándor és Jakab Zsu­zsanna, Vértes István és Szalai Il­dikó, Kékes Ferenc és Gyimóthy Marianna, Milovecz József és Péter Erzsébet, Deák Ferenc és Susits Pi­roska, Szabó János és Turcsek Éva, Rokolya Sándor és Szirtes Jo­lán, Németi Csaba és Kalmár Györ­gyi, Kisasszondi József és Szőke Ilona, Berényi János és Szemes Éva, Cseke Gábor és Boros Erzsébet, Schmidt János és Boda Ágnes, Ga- danecz György és Pápai Vilma, Hor­váth János és Kováts Kinga, Szentes István és Görög Éva, Szabó Zol­tán és Karakán Zsuzsanna, Maráth László és Takács Erzsébet, Szokola László és Zóka Margit, Fiszter Gyula és Radnai Judit, Csordás József és Szabó Anna, Sztergár Albin és Di- busz Agnes, Velin Csaba és Sóki Zsuzsanna, Katona Jószef és Fertői Zsuzsanna, Pozsgai Ferenc és Schmidt Zsuzsanna, Szákovics Jó­zsef és Barka Ilona, Pázmándy Miklós és Fajcsi Anna, Harmat Jó­zsef és Engelsbach Gyöngyi, Abo- nyi Gyula és Nagy Mária, Kulcsár Ottó Sándor és Lendvai Ildikó Mar­git, Simon László István és Kul­csár Ilona Erzsébet, Wilk Károly Jó­zsef és Forró Mária, Farkas Károly és Födi Margit Mária, Farkas György és Biczó Erzsébet, Balatonyi Gyula Antal és Auber Marqit, Vlasies László és Bérces Erzsébet Gizella, Vermes Miklós Kálmán és Rozs Aran­ka, Kakas Sándor János és Ruszev Teodóra, Berta József és Gonda Judit, MülleY Ferenc és Hohner Mária, Boldizsár József és Szalóki Zsuzsanna, Jackó Lajos és Schlank Teréz. SZÜLETTEK Bayer Krisztina, Bódog Magdolna, Völbíing Szilvia, Németh Attila, Miusza Erika, Kalányos Sándor, Brázay László, Torma Zoltán, Sánta Ildikó, Stier Rita, Kozma Tamás, Acél Gábor, Kardos Attila, Kubá- nyi Lídia, Bányai Krisztián, Stark Péter, Horváth Mária, Cszuni Ákos, Takács Zsolt, Mesteri Antal, Kaszás Szilvia, Váci Krisztián, Ivánka Ro­land, Papp Tímea, Zaracsi Tamás, Zsebe Krisztina, Koller Gábor, Tóth András, Nagy-György Anita, Sas­vári Géza, Grünwald Tímea, Hand­ler Gábor, Szopka Szabolcs, Traiber Ferenc, Vészi Judit, Cseh Judit, Karg Tamás, Vuics Tibor, Palotai Balázs, B&rnáth Sándor, Gröff Zol­tán, Salamon Ivett, Potári Anita, Korpáczi Edit. MEGHALTAK Elter Jánosné Varga Mária, Kis- Karácsony János, Keresztfái Dezső, Kiss Imréné Tóth Erzsébet, Olaszy Gá­bor, Kiss József, Hirsch Józsefné Rosenthal Brigitta, Kovács Lajos- né Máté Ilona, Arr Gyuláné Sá­fár Zsófia, Rauch Ferenc, Békés Józsefné Salamon Irén, Pelikán Ferenc, Helmli Henrik, Mezőfi Zol­tán, Horn Károlyné Dór Rozália, Szabados József, Geiszkopf Mátyás, Döme Péterné Kovács Mária, Lusz Béla, Vida György, Hargitai Já­nosné Klein Anna, Molnár Marqit, Kovács Jenő, Tóth Gyuláné Botykai Margit, Szabó István, Szundi Ist­vánná Petz Erzsébet, Kiss Józsefné Füredi Sarolta, Jakab Benőné Nagy Erzsébet Ilona, Horváth Mihálvné Bor Erzsébet, Patak Péter, Stivics Márkné Pávics Anna, Nádasi József, Vas György, Rácz András Gábor, Körösi Sándor, Szefcsik Irén Anna. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Pósa Lívia. Kuti László, Csankó Marianna, Pósa Ibolya, Basa Szi­lárd, Fekete Gábor Vilmos, Mare- tics Zsolt, Horváth Gergely, Lőrincz Gábor, Bódis Cecília, Kálmán Krisz­tián Sándor, Speigl Beáta, Bíró Marianna, Szinyákovics Kornél, Csonka Károly, Liptai Sándor, Litter Mária, Tamás Zsolt. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Mike Ernő és Gyenis Klára Erika, Ács József és Szenyéri Erika Ilona, Végh László József és Güth Ágnes Magdolna, Gorjanecz József és Röbke Rita Sabine, Bagy Balázs és Bodicsi Zsuzsanna, Barkaszi Ernő és Joós Margit, Kis-Bagoly Sándor és Sümegi Mária. MEGHALTAK Czigány Kálmán, Kertész Mihály, Vida Sándorné Ötvös Erzsébet, Pe­tő János, Radics Dániel, Darabos János, Kovács Zsolt, Balázs István, Bulrcska Linguvár György, Tóth János. Vezetésre alkalmatlan téke fizikai munkakörben az öregségi nyugdíj három, egyéb munkakörben egy szá­zalék. A munkában töltött idő egy vagy több évet meghaladó, de 365 napot el nem érő tartamá­ra (töredékidőre) az ösztönző nyugdíjpótléknak a töredékidő­vel arányos része jár. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a har­minc napnál rövidebb időre. Amint az idézett jogszabályi rendelkezésből egyértelműen megállapítható, az ösztönző nyugdíjpótlékot az öregségi kor­határ betöltésétől - öregségi nyugdíjra jogosító időponttól — kell számítani és az 1975. jú­lius 1. előtti időre is vonatko­zik. T. N. és sok más olvasónk kérdezi, hoqy a rokkantsági nyug­díjas az évi 840 óra erejéig dol- qozhat-e vagy nem. Az öregségi korhatár betöltése után a rok­kantsági vaay az öreaségi nyug­díjra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák-e? A már hivatkozott miniszter- tanácsi rendelet értelmében a munkaviszonyban, a szövetke­zeti .taqsóqi viszonyban vaqy a bedolqozóként foqlalkoztatott öreqségi. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyuqdíias nyugdi­ját minden naptári év első noDiától mindaddig folyósíta­ni kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán a 840, illetve meghatározott mun­kakörökben az 1260 órát nem haladja meg. Tehát a rokkantsági nyugdí­jas is dolgozhat nyugdíja fo­lyósítása mellett a fentebb kö­zölt órakereten belül. A minisztertanácsi rendelet 203. § (2) bekezdése értelmé­ben a rokkantsági nyugdíj egy- harmadát, a baleseti rokkant­sági nyugdíj felét kell folyósí­tani arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglal­koztatásának az ideje a nap­tári év folyamán a foglalkoz­tatási keretet meghaladja, to­vábbá a naptári év ezt köve­tő minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatják. A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas részére — a rokkantság fokára tekin­tet nélkül — a III. csoport sze­rint járó nyugdíj egyharmadát, illetőleg felét kell folyósítani. Olvasóink kérdésére közöl­jük, hogy a rokkantsági nyug­díjban részesülő személy az öregségi korhatár betöltése után is rokkantsági nyugdíjat kap továbbra is. A rokkantsá­gi nyugdíj nem alakul át öreg­ségi nyugdíjjá. így a korláto­zó rendelkezéseket is mint rok­kantsági nyugdíjasokra kell al­kalmazni munkaviszonyba állás esetén. Az esetleges további problé­mák megelőzése végett közöl­jük, hogy az új rendelkezések értelmében a nyugdíjat a fog­lalkoztatási keret túllépése ese­tén is mindaddig korlátozás nélkül folyósítani kell, amíg a nyugdíjas munkabére (munka­díja) a naptári év folyamán a 9000 forintot nem haladja meg. A csökkentett foglalkoztatási keret esetén a szabályok ettől eltérnek. Nincs az a mély kátyú vagy lehetetlen helyzetet teremtő forgalomszervezés, ami olyan tartós bosszúságot és lelki fe­szültséget képes előidézni a gépjárművezetőben, mint a közlekedésben résztvevő part­nerek olykor minősíthetetlen emberi magatartása. A szelle­mileg éretlen — a buta, anti­szociális — ember gépjárműve­zetésre éppen úgy teljesen al­kalmatlan, mint minden más vezetői beosztásra, és egyálta­lán a közösségi életre. Megbu­kik a gépjárművezetésben épp­úgy. mint az életben a hibás lelki alkatú — kiegyensúlyozat­lan, agresszív, vagy a kisebb­rendűségi érzésben szenvedő ember. De alig-alig sikerül ki­szűrni ezeket az egyedeket. Jó lenne, ha többen magukra is­mernének e két pécsi — meg­történt, szinte mindennapos és sajnálatosan jellegzetes — eset felidézéséből. Kisebbségi érzéssel A Hal tér irányából a Rákó­czi út jobb oldalán haladtunk, hogy a járműosztályozó szélső sávjábái kis ívben kanyarod­junk majd a Rózsa Ferenc ut­cába, Kertváros felé. Már a Bercsényi utcai kereszteződés tájékán felfigyeltünk egy derék öreg 500-as Trabantra, a szé­les úttest közepén indokolatla­nul lassan hajtott. Párhuzamo­san közlekedve nem zavartuk volna egymás forgalmát, de tartottam attól, ami aztán rö­videsen bekövetkezett. Traban­tunk vezetője is Kertváros felé igyekezett, s szép lassan - a sávváltoztatáskor elengedhetet­len körültekintés és irányjelzés nélkül — jobbra húzódott. Fi­gyelmeztetésül szabálytalan és balesetveszélyes magatartására rövid fénykürt-jelzéseket ad­tam. Ekkor már javában nyar­galta a kereszteződés előtti két^ jobb oldali forgalmi sávot el­választó záróvonalat. A várat­lan jelzések vezetőnket még jobban elbizonytalanították, nyilván nem értette a helyze­tet, s tovább lassítva végül is gátlástalanul jobbra kanyaro­dott. - Nem sokkal később szabályos sávv^áltással eléje ke­rültem. Ettől kezdve felvette se­bességemet — amely a felüljá­rónál korábban érvényes sebes­ségkorlátozást túllépte — és jó két kilométeren keresztül szoro­san követett, mindaddig, amíg lakásunk parkolójában mellet­tem megállt A „helyzet” tisztázását a Tra­bant idősödő vezetője kezdte, ugyancsak megemelt hanggal. Méq mielőtt sikerült volna a témára térni, vagy stílusát át­venni, udvariasan és minden ci­nizmus nélkül lakásunkba invi­táltam. Ehelyett a következő mondatokat kiabálta az éjsza­kába, lélegzetvételnyi szünetet sem hagyva: miféle jogon sür­getem én őt - Wartburg de Luxe-val a kis Trabantot — a közúton, milyen jogon vezetek gyorsabban a megengedettnél, megjegyez magának és majd figyelni fog, úgy vigyázzak, és feljelent, meg hogy ő harminc éve vezet teherautót, és az öreg Trqbantnak is joga van... minden megvilágosodott előt­tem, és csak azt sajnáltam, hogy végül megemelt hang­erőmmel sem tudtam említést tenni arról, hogy jelzésemmel és előzékenységemmel, kocca­násos baleset egyoldalú elkerü­lésével milyen súlyos anyagi következménytől kíméltem meg, s hogy városi forgalomban szükségeltetik a párhuzamos közlekedés és még néhány effajta újabbkeletű szabály is­merete. Ez a — közlése szerint hivatá­sos - gépjárművezető lelki sé­rülésében, kisebbségi érzéssel vesz részt a forgalomban, nyil­ván minden, torz világképébe beleülő ingerhatást kórosan dolgoz fel minden „előkelőbb" gépkocsival, vagy jobban öltö­zött gyalogjáróval találkozva kóros reakcióval bizonyít, félre­ért, szabálytalankodik - az adott helyzet lehetősége szerint. Boldogtalan ember — és továb­bi tragédiák előidézője lehet. A példának idézett másik esetnek szerencsére nem szen­vedő alanya, de közvetlen szemtanúja voltam. A Keszüi úton, a kertvárosi autóbusz- megálló után az egyik utas — egy fiatal egyetemi tanársegéd — a járda meghosszabbításá­ban lelép az úttestre, s halad át a Varsány utca túlsó olda­lára. Ezzel a szabályos tettével akadályozza egy arra közelítő furgon haladását, ami gyalo­gosunk megítélése szerint vá­ratlanul hamar érkezett ide a 30 km/ó sebességkorlátozás mellett a Varsány utcából. Most arról ne is tegyünk említést, hogy kit illet az elsőbbség ilyen kereszTeződésben. A gépkocsi szerény szókincsű ifjú vezetője méltatlanságában, amiért majdnem meg kellett állnia az elsőbbségadást jelző tábla előtt, a gyalogoshoz ordít, ök­lét rázza, anyját és születése körülményeit említi. Más talán nem történt volna, ám — úgy tűnt, állítólag, hogy - gyalo­gosunk nadrágjának azon ré­szét épp itt találja megigazíta­ni, amivel az imént az autó­busz üléséhez ragadt, s ez sen. ki másnak, mint a gépkocsi ve­zetőjének agyában félreérthető, az ő stílusában fogant kihívás­nak bizonyul. Annak örömében, hogy provokációja sikerült, ko­csiját rögvest félreállítja, s gya­logszerrel követi az ügyet le­zártnak tekintő, s gyanútlanul lépegető gyalogost, akit aztán egyetlen sunyi ökölcsapással a földre terít. S aztán boxolóál- lásban várja kihívott „ellenfe­lét". Az ellenfélnek imént „kikiál­tott” gyalogos ma sem tudna okosabbat kitalálni, mint amit tett: gyors léptekkel megköze­lítette a furgont, s leolvasta rendszámát. Az egyben gyors véget vetett a fejleményeknek. A július 18-án 16 órakor meg­esett incidens kapcsán feljegy­zett rendszám: SC 49—78. Időszerű a szűrővizsga Vajon mit tud, és mit tart be például az előzés öt előfeltéte­léből az ilyen intelligencia­szintű és érzelmi motivációjú gépkocsivezető? — Valamikép­pen érdemes lenne ilyen egy­szerű megfigyelések és feljegy­zések halmozódása alapján egyes gépkocsivezetők időközi vizsgáztatása, olyan komplex módszerrel, amellyel a társada­lomra veszélyes egyének való­ban kiemelhetők a számukra hatalmi pozíciót jelentő kor­mánykeréktől. Dr. Varga Gyula NÉMET NYELVTANÁROK FIGYELMÉBE! A NYERGESÜJFALUI VISCOSAGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL felvesz két képesített német nyelvtanárt TOLMACSI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA. A munkakörrel és a fizetéssel kapcsolatos részletes felvilágosításokat a személyes meg­beszélés során adja meg a vállalat személy­zeti osztálya. Cím: MAGYAR VISCOSAGYÁR 2536 Nyergesújfalu Pf. 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents