Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-09 / 247. szám
1975. szeptember 9., kedd Dunántúli napló 3 Szégyenfolt és szobalysertes „Szeméttérkép” Pécsett A szemét-kutatók vallják: a háztartási hulladékok összetételéből következtetni lehet élet- színvonalunkra, táplálkozási szokásainkra, a csomagolás- technikára ... a szemétben fellelhetők fejlődésünk jelei is. Persze nemcsak a szemét összetétele változott az idők során, — a szemetelés módja is. Amíg a századforduló éveiben talán a lovak jelentettek nagy gondot Pécs utcáin, most egyre inkább a gépkocsis-sze- metelőkkel van probléma . . . Ezekről az új „szemét-forrásokról", a város szépségfoltjairól beszélgettünk Mártiy Mihállyal, Antal Józseffel és Baka Sándorral, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat köztisztasági ellenőreivel, akik egy-egy kerületben hivatásos őrei a város tisztaságának. Félezer feljelentés... Elég nehéz lenne Pécsett kerületenként köztisztasági versenyt hirdetni. Annyira különbözőek az adottságok, annyira más a beépítettség foka — és annyira „mások" az emberek is, hogy aligha jutnánk igazságos eredményre. Mégis, nézzük Pécs „szemét-térképét" a köztisztasági ellenőrök által kezdeményezett szabálysértési feljelentések alapján. (Közbe- vetőleg meg kell jegyezni, hogy a szabálysértési feljelentés a türelmi idő ^égét jelzi: először jön a meggyőzés, utána a figyelmeztetés és csak ezután a feljelentés . . .) A statisztika szerint ezen a nemhivatalos térképen a legkisebb „szégyenfoltja" az első kerületnek van: ebben az évben eddig összesen 40 szabálysértési eljárást kellett kezdeményezni a város tisztasága ellen vétőkkel szemben. Az ok a szakemberek szerint: viszonylag ritka beépítettség, sok zöldterület, jó kapcsolat a társadalmi szervekkel és nagyszámú nyugdíjas lakosság. Az utóbbi azért érdemel külön figyelmet, mert ezek az emberek napközben is otthon vannak, s mintegy önkéntes őrei a kerület tisztaságának. Az újmecsekaljaiak szépségtapasza már szembetűnően nagyobb: évenként általában kétszáz szabálysértési eljárást folytatnak le, és elég sok a .visz- szaeső szemetelő. Az ok: lakótelepi rendszerű és sűrűségű beépítettség, néhány erre a munkára tökéletesen alkal- matldn házfelügyelő, és jó- néhány, magának falusi környezetet teremtő lakó. A ház- felügyelőkkel kapcsolatos gondokról többször is írtunk már, megoldást a jelenlegi helyzetben nehéz találni. A panelházak környéki „falusias környezet” bár ezt talán kevesen tudják: köztisztasági szabály- sértés. Például a parkokban, előkertekben kihúzott köteleken száradó ruhák... „Piszkos” ügyek A feljelentések számából ítélve a legrosszabb helyzetben a II. kerület van: évente 300 körüli a „piszkos ügyek” száma. Ok: a beépítettség, a nagy idegenforgalom, a belső terüKutatási eredmények bemutatója Új növény- és állatfajták — jr — műszaki újdonságok az OMEK-en • Aranyérmes gabonafajták • Koraiság, törpésítés • Fajtajelölt szedermálna A hazai agrárkutatás, amely ma a termelési rendszerek igényeihez kapcsolódóan biológiai, a kémiai és az ökonómiai feladatokra összpontosítja tevékenységét, az előző OMÉK-hez képest nagymértékben koncentrálódott és szakosodott. létén az árut szállító és alaposan túlrakott tehergépkocsik, a szanálások, és a Mecsek. (Az utóbbiakról később még szót ejtünk . . .) A nagy átmenő forgalom hasonló gondokat okoz, — sokan úgy robognak át gépkocsival'a városon, hogy közben kidobálják „névjegyüket” ... A túlrakott gépkocsikról pedig hull a trágyától a lenszalmáig, üres cementes zsákig minden. A belvárost .járó tehergépkocsik 30 százaléka túlrakott, tehát szemetel. Mindhárom kerületben megfigyelhető néhány, egészen új szemetelés! mód. Egyik a személygépkocsival az esti, éjszakai órákban szállított szemét, limlom. Megfogni nehéz őket, de a Mecsek és az uránvárosi kiserdő állapota bizonyítja, hogy mennyire dívik ez az „új módi.” A nagyarányú szanálásokkal együtt szembetűnően mutatko.- zó gond: az építési törmelékek, eladhatatlan bontási hulladékok elszállítása. Előfordul az is, hogy a bontott területre mások hordják a szemetet, de az ilyen területekről elhordott törmelék sem kerül mindig oda, ahová kellene. A Mohácsi Fuvarozó Szövetkezet kocsijai például előszeretettel elkerülik a szeméttelepet, s inkább a közelibb, maguk által kijelölt rakodóhelyre pakolnak. Ilyen illegális szemét- lerakót alakítottak ki például a Tüskés dűlőben . . . Roncs gépkocsik Az ellenőröknek egyre több bajuk van a roncs-gépkocsikkal. Megint csak kevesen tudják, ezért nem árt felhívni a figyelmet: roncs gépkocsit az utcán tartani szabálysértés, üzemképtelen, esztétikailag is kifogásolható, szemétfogó és közterületet foglal. Az ilyen autó matuzsálemek tulajdonosai gyakran meg is „feledkeznek” ezekről a kizsigerelt ócskavas-halmokról, de találtak már olyan ócska kocsit is, amelynek tulajdonosa Mohácson lakik ... A tanácsi rendelet ezekről nem intézkedik — a rendelet megalkotásakor még nem is volt ilyen gondunk — csak a KRESZ alapján tudnak eljárni a közterület-foglaló tulajdonosokkal szemben. A fővárosban már megszervezték ezeknek a kocsiknak az elszállítását. Jön a darus kocsi és viszi, — aztán vagy jön érte a tulaj vagy nem, az utcát mindenesetre megtisztították. Jó lenne valami hasonló megoldást találni Pécsett is. .. D. K. J. Zsúfolt bisztrók„ tejbokok Reggeli Pécsett „Reggelizz úgy mint egy király, ebédelj úgy mint egy polgár, vacsorázz úgy mint egy koldus" — hangzik az egészségügyi érvekkel megerősített bölcs tanács, ám ez még egyáltalán nem egyezik kialakult táplálkozási szokásainkkal, életvitelünkkel, időbeosztásunkkal. Mi még „koldusmódra" reggelizünk —, keveset és lehetőleg igen gyorsan . . . Miután a kereskedelem és a vendéglátás nem építhet bölcs tanácsokra, nekik a gyakorlatot kell figyelembe venni —, így annak néztünk utána Pécsett — néhány reggeli órán — hogy miként juthatunk hozzá a korai falatokhoz . . . A belváros legismertebb reggelizőhelye a Jókai téri tejbisztró. Ezt a közismertséget könnyen szerezte, miután kö- zel-távol alig-alig akad nagy forgalmat viszonylag gyorsan lebonyolító üzlet. Itt reggelente 80—100 liter kakaó, 50—60 liter tej, s 60—70 csésze tea fogv el. Ehhez még számoljuk hozzá a valamivel tartalmasabb reggelit fogyasztókat, s máris kiderül, hogy miért van sokszor dugig ez — a saját forgalmához mérten is — csöppnyi bisztró. A forgalom erős ütemben nő: tavaly például szeptember elsején 14 ezer forintot forgalmaztak egyetlen napon, az idén már 18 ezer forint volt a bevétel. Jankovits fmréné, a bisztró egyik vezetője tájékoztatása szerint sima napokon még elbírják valahogy, de a kirándulási főszezonban, amikor 80— 100 fős csoportok egyszerre lepik el az üzletet, katasztrofális a helyzet. Arra kérnék a vendégfogadókat: jelentsék be ha csoport érkezik, s itt szeretne reggelizni —, így nekik is, a kirándulóknak is jobb . .. Persze az még jobb lenne, ha a kis bisztró nagyobbodna. Szó volt, s máig is szó van erről. Az Idegennyelvű Könyvesbolt hajlana a cserére, ha a belvárosban hasonló üzletet kapnának. De üzlet nincs ... A centrumban még ott van a Jókai térnél is kisebb — és drágább — Pannónia bisztró, s a Hal téren pedig a szintén falatnyi Baranya bisztró. A Pécsre vonattal bejárók és a Pécsről indulók az állomás peronján lévő büfében juthatnak hozzá a reggeli falatokhoz, a vonatok indulásakor és érkezésekor, csak türelmes sorbaállással. Hasonló a helyzet a vasúthoz közeli Szabadság utcai tejboltban is, ahol reggel, igen rövid idő alatt 400— 500 ember fordul meg. Csúcsidőben „megfordulni” sem tud . . . A Kossuth Lajos utcai Finom falatok boltja kimondottan olcsó reggelit - tejet, tejterméket - nem kínálhat, ezt szabály tiltja. Aki hidegkonyhai készítményt akar reggelizni, teheti: hét órától tart nyitva az üzlet, ám a friss áru csak délelőtt kilenc óra felé érkezik . . . A további lehetőségek. Volt egyszer egy elképzelés, s született egy okosnak tűnő rendelet: tessék a cukrászdákban, eszpresszókban is kakaót, tejet, péksüteményt tartani, hadd reggelizzen kényelmesen a vendég és tehermentesítik a bisztrókat is. De a vendég, úgy látszik — nem akar kényelmesen étkezni. A Virág cukrászdában például két hét is elmúlik míg valaki tejet, tejeskávét kér —, pedig tartanak. Tartanak a Kolumbiában is, hasonló „eredménnyel” ... És nem az ár a döntő: a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat kísérletezett azzal, hogy a városközponti presszókban negyedosztólyú, bolti áron adja a tejet, péksüteményt. Úgy sem kellett. Sietünk .. i Több bisztró kellene. November végére talán valamelyest javul a helyzet, az átalakított Borostyán étterem a korai órákban reggeliző-bisztró jelleggel működik majd . . . — D. Kónya — Az elmúlt öt év hazai agrárkutatási eredményeinek jelentős része már átment a gyakorlatba, s nagymértékben hozzájárult az OMÉK bemutatóin résztvevő mezőgazdasági üzemek eredményeihez. Egy jellemző példa: Anker Alfonznak, a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola tanárának nevéhez fűződő KA—HYB sertést csak 1972-ben nyilvánították államilag elismert fajtává, s ma már 1,3 milliós létszámával a világ egyik legnagyobb létszámú hibridsertése. A hazai sertésállomány 40 százalékát teszi ki, s tenyésztésre, ma már a Szovjetunión és Csehszlovákián kívül az NSZK- ba és Ausztriába is exportálják. Vagy a Gödöllőn kinemesített bikali Fehér Gyöngy hibridnyúl, amely 1973-ban kapott állami elismerést. E fajtából ma mór 150 ezer szülőpár termel az országban, s a vele előállított népgazdasági érték megközelíti a félmilliárd forintot. Az elmúlt öt évben — az ideit nem számítva — 473 új növény- és állatfajtát jelentettek be a hazai nemesítők az OFI-hoz, ebből 158 fajtát minősítettek és ez mellett 67 külföldi fajta kapott forgalomba- hozatali engedélyt. A gyakorlat számára átadható új kutatási eredmények megismertetését szolgálja az OMÉK „Kutatás” című bemutatója az A-pavilon 800 négyzetméterén és 500 négyzetméter szabad területén, összesen 28 kutatási eredményt mutat be a kiállítás, ebből 226 a pavilonban látható, a többi 61 pedig az ágazati bemutatókon. A legtöbb bemutatott kutatási eredmény a kertgazdaságban született, 111, a húsgazdaság területéről 96, a gabonagazdaságból 50, a talajtermékenységi ágazatból 20, s végül a fagazdaság területéről 10 új kutatási eredményt láthatunk. Ezen kívül önálló pavilonnal szerepel az OMÉK-en Martonvásár, a Magyar Tudományos Akadémia Kutató Intézete, amely új kukorica hibridjeire megkapta az OMÉK teljesítmény nagydíját. A Szegedi Gabona Kutató Intézet aranyérmet kapott az új korai gabonafajtáira. A bemutatott 287 új kutatási eredmény ismertetésére nem vállalkozhatunk, néhány érdekesség azonban a többinél is jobban megragadta a látogatók figyelmét. Sokan megnézték például a marton- vásáriak hibrid-búzáját, mely 1974-ben szemtermésben 28 százalékkal múlta feljül ä legjobb nem hibrid búzafajtákat. Újdonságszámba megy a magas fehérjetartalmú Opaque kukorica is. Az első ilyen hibrideket most láthatták a szakemberek, a martonvásáriaktól. Az MV SC 586-os és az MV TC 616-os kukorica csöve 50 százalékban Opaque szemeket terem, amelynek lizintartalma 25—50 százalékkal magasabb a normál kukoricáénál. A nemesítők a koraiságra és a törpésítésre törekednek. A bemutatott szegedi törpe búzák a műtrágyát a szalma helyett a szemtermésre használják fel, s a betakarításhoz kevesebb energia szükséges. A kukorica szárítása energiaigényes művelet. A 35—38 százalékos víztartalmú kései kukorica megszárításához annyi energia kell, mint a megtermeléséhez és betakarításához Szalámi fémpatronban. Nem kell hozzá bél, nincs hulladék. együttvéve. Ezért értékelte aranyéremre a zsűri a szegedi nemesítők korai fajtáit, amelyek a napfény energiájával képesek beérni, megszáradni. A gödöllői Kis Állattenyésztési Kutató Intézet nemesítői a férőhellyel és a takarmánnyal kívántak takarékoskodni, amikor előállították és bemutatták a törpe broiler tyúkot, amely 22 kilóval kevesebb takarmánnyal nevelhető fel a normálisnál, s egy négyzetméteren 30—50 százalékkal több fér el belőle. A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézettől dr. Bakos János pontyhibridjei keltettek feltűnést. A hibridponty 20—25 százalékkal több húst termel a hagyományosnál. A nemesítő ponttyal keresztezte, és így ízletes, zamatos húsúvá tette a kínai növényevő halakat a fehér busát és a pettyes busát. Ez az új hibridhai hektáronként 2350 kiló haltermést adott Szarvason. A szarvasiak mutat- ■ tők be újdonságként az úszóketreces halnevelést, mint az iparszerű halhústermelés járható útját. Nagyon tetszett még a Karcagi Kutató Intézet elektromos gördülőkarámja, az OHKI kutatóinak kolbászbél helyettesítő találmánya, a fémpatron, amibe gépsonkát, hurkát és felvágottakat lehet tölteni. Igazi műszaki szenzáció Madari Istvánnak, a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet munkatársának „zseblaboratóriuma”. A hordozható minilaboratóriumnak saját akkumulátora, generátora van, s egy komplett miniatürizált 'laborberendezése; autokláv, thermosztát, hűtő- szekrény, centrifuga stb., tehát minden, ami egy komplex bak- teorológiai vizsgálathoz szükséges. A több, mint 100 kertészeti kutatási eredmény közül a vásár látogatói legtöbbre az új zöldség- és gyümölcsfajtákat értékelik. Az „Egri piros” új nyári almát, — nemesítője dr. Kovács Sándor, — a ceglédi óriáskajszit, a „Ceglédi Hajnalpírt", a „Piroska” őszibarackot, és mindenekelőtt a szedermál- nót. Ezt az új magyar gyümölcsöt, amit a szeder és a málna, tehát két különböző növényfaj keresztezéséből állítottak elő a fertődi kutatók. A szedermálna igen nagy gyümölcsű, különleges zamatú, nyersfogyasztásra, mélyhűtésre és konzervnek egyaránt kiváló új fajtajelölt. A nagyüzemi kertészeti szakemberek figyelmét az úgynevezett determinált és féldeterminált paprika-, paradicsom- fajták vonták magukra, mert ezek termesztése 100 százalékban gépesíthető.
