Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-09 / 247. szám

* Sikondán nagy sikert aratott az ejtőernyősök bányásznapi bemutatója. Fotó: Kóródi Gábor. Kár az időért Bizonyítékok késztetnek a be-, illetve felismerésre: nem tudunk értekezni. A gyanú ér­tekezletről értekezletre járva szilárdult meggyőződésemmé. Csak a tudatlanság lehet a magyarázata, hogy annyiszor rosszul csináljuk. Kormányelnö­köknek, államférfiaknak rövid eszmecsere is elég nagy hord­erejű nemzetközi kérdések egyeztetéséhez. Mi a saját munkahelyünkön messze túlte­szünk rajtuk. Órákig ülünk, tár­gyalunk, vitatkozgatunk. közben egyre idegesebben szívjuk a cigarettákat, mert telik az idő, vár a munka. A megbeszélés végén, míg mögöttünk kiszel­lőztetik a helyiséget, a folyo­són percek alatt összefoglaljuk a tárgyalás érdemi részét. Az előző órákból ennyi volt a hasz. nosan töltött idő, a többit el­fecséreltük. A munkaidő alatt tartott munkaértekezlet a mun­kában gátolt meg bennünket. Nem tudunk értekezni, hiszen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek természetét, nem felejtenénk el, hogy minden ta­nácskozás egy vagy több, pon­tosan meghatározott téma köré csoportosul. Úgy, ahogyan azt a meghívók szabályosan fel is tüntetik. Az értekezlet világo­san körülhatárolt tárgya meg­szabja, miről kell beszélni. Nem mellébeszélni, felelősséget át­hárítani, éppenséggel mentsé­get gyártani folyamatos mu­lasztásokra, ahogyan sokan vé­lik. Ők a tudatos félreértük. Többnyire hosszan fejtik ki vé­leményüket, aggályos szőrszál- hasogatással ecsetelik nehézsé­geiket, a szükséges, mindig másoktól várt elintézendöket. A furfangosak azt gondolják, hogy a meghívón szereplő téma fondorlatos ürügyével csupán a tett színhelyére csalták őket. Megragadják az alkalmat, itt és most beszélnek arról, amit máskor, máshol valóban fontos lenne elmondani, de itt és most nem. Pusztán azért nem, mert nem tartozik a tárgyhoz. A sértődékenyek, az intriku- sok az objektivitás látszatát keltő hozzászólásokba bújtatják személyes sérelmeiket. Az anek- dotázó hajlamúaknak a témáról hasonló, régi történetek jutnak eszükbe, kedélyesen elmesélge- tik. Szakmai tudásuk csillogta­tására néhányon a tárgyról gyorsan más témára váltanak, bonyolult fejtegetésekbe bo­nyolódnak. Akadnak, akik ilyen­kor érzik szükségét, hogy el­mélyüljenek a „nagy politiká­ban", megfeledkezvén, hogy most a munkájukkal politizál­hatnának leghatásosabban. A szerepelni vágyók, mondandó hiján is, szólnak, hallatni akar­ják a hangjukat, ha már ott vannak oz értekezleten. A sze­rényebbek azért bátorkodnak elő, nehogy sült halnak nézzék őket. És közben telik az idő. Mér­gelődünk. feszengünk, de vala­mi rosszul értelmezett udvarias­ságból, mégsem szólunk rá egymásra. Nagyobb baj, hogy az érte­kezletek vezetői is hozzánk ha­sonlóan udvariasak. Nem sza­kítják félbe a mellébeszélőket, a fecsegőket, hagyják, hogy az értekezlet kötetlen társalgássá fajuljon és elvonja az embere­ket a hasznos munkától. A nagy népgazdasági ház­tartásban is rákényszerültünk, hogy beosztóan, előrelátóan megnézzük a forintok helyét. Takarékoskodunk anyaggal, energiával, más költségekkel, gazdaságosabb termelésre tö­rekszünk. Dehát időmilliomosok sem vagyunk! Zrínyí-emlekiirmepseg Szigetvaron Nagyszabású szolidaritási hangverseny színhelye volt tegnap este Újhegy. Az UNIDAD POPULAR keretében fiatalok ezrei bizto­sították támogatásukról a szabadságukért küzdő dél-amerikai népeket. Képünk a forró hangulatú esten készült. • • Összehangolt népgazdasági tervek Negyven százalékkal bővül Megkoszorúzták Horváth Márk kapitány szobrát, a róla elnevezett téren a Szigetvári Várbaráti Kör, az oktatási in­tézmények képviselői, valamint Papp István, a városi és Né­meth Lajos, a járási Hazafias Népfront titkára. Átnyújtották a „Szigetvárért Zrínyi-emlék- plakettet”, csaknem félszáz a magyar-szovjet árucsere-forgalom • Tárlat a vár kazamatájában • Emlékplakett a legjobb társadalmi munkásoknak • Tudományos Zrínyi-emlékülés Az 1566-os szigetvári ostrom 409. évfordulója alkalmából Zrínyi Miklósra, a hős várka­pitányra és a vár hős védői­re emlékeztek két napon át Szigetváron. Szeptember 7-én az ostromló Szulejmán sátorhe­lyéről, a turbéki dombról a kegyelet fáklyalángját motor- kerékpárosok hozták a belső várba. Tillhof József honvédőrnagy köszöntötte a felsorakozott dísz­szakaszt, majd Rimavölgyi Ist­ván, a város tanácselnök-he­lyettese üdvözölte Bocz Józse­fet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, László Emilt, a Szigetvári Városi Párt- bizottság első titkárát, dr. Ha­zafi Józsefet, a Baranya me­gyei Tanács VB titkárát, Pirisi Jánost, a Megyei Tanács szi­getvári járási hivatalának el­nökét, valamint Kasó József or­szággyűlési képviselőt, ünnepi bevezetőjében szólott a függet­lenségi harcokban jeleskedő Zrínyiek példamutató hősiessé­géről, és hazaszeretetéről, a fiatalok elsősorban a munká­ban, valamint tanulásban meg­nyilvánuló mai hazafiasságá­ról. Gábor Ferenc, a KISZ Szi­getvári Bizottságának titkára, átadta az idén alapított ván­dorserleget- a megyében leg­jobban tevékenykedő ifjúgárda szakasznak, ezúttal a pécsi kö­zépiskolások egységének. olyan dolgozónak, aki a vá­rosért sokat fáradozott társa­dalmi munkában. Köztük há­rom szocialista brigád és a lengyel Szczecini Tanárképző Főiskola énekkara is megkap­ta a város kitüntetését. Sok érdeklődőt vonzott a város, a járás úttörőinek ösz- szetett honvédelmi seregszem­léje. A Zrínyi téren térzenét adott a pécsi honvédhelyőrségi, va­lamint a helybeli úttörő fúvós- zenekar, majd a Zrínyi kosár­labda kupán 6 csapat verseny­zett a győzelemért. Délután egy órakor megdör­dültek a mozsarak, óránként újabb lövéseket leadva este hétig. A 6-os utat lezárták az esti záróünnepségre, amire háromezernél is többen jöt­tek össze. A Szigetvári Tinódi Vegyeskart Hergendrőder Jó­zsef vezényelte. Meggyulladtak a hálatüzek, majd katonai dísz- sortűz jelezte az ünnepség végét. UNIDAD POPULAR szolidaritási hangverseny Közel háromezer KlSZ-aktí- va részvételével zajlott le teg­nap Pécsett — a PMSC új­hegyi kézilabda-stadionjában — az UNIDAD POPULAR cí­mű nagyszabású szolidaritási hangverseny. Budapesti, pécsi, hazánkban tanuló dél-amerikai és paraguai politikai daléne­kesek, valamint a Pécsi Nem­zeti Színház fiatal művészei tiltakoztak műsorukkal a chilei és dél-amerikai fasiszta jun­ták bűntettei ellen. Az eseményen megjelent Pe- tőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának tit­kára, Krasznai Antal, a Haza­fias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára, Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának tit­kára, Piti Zoltán, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának titkára, Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs Városi Bizottságá­nak első titkára. A belső vár kazamatájában Tinusz János Szigetvár tanács­elnöke nyitotta meg Zágon Gyula grafikákat, fa- és réz­domborításokat felvonultató tárlatát. A művész a hajdani siklósi kapu ötszáz éves fapil­lérébe történelmi arcképcsar­nokot faragott. Sor került a TIT Baranya megyei Szervezete „Tudományos Zrínyi-emlékülé­sére” is. salt a szovjet piacon. A gyors ütemű fejlődést a termelési együttműködés és a szakosítás teszi lehetővé. Kivitelünk fő té­teleire, az autóbuszokra, me­zőgazdasági gépekre, elektro­nikus számítógépekre, műsze­rekre, fémforgácsoló szerszám­gépekre a nemzetközi munka- megosztás legkorszerűbb for­máinak alapján kerül sor. Ki­emelkedő jelentőségű a ma­gyar gazdaság szempontjából, hogy az energia és energia hordozók behozatala a múlt öt­éves tervidőszakhoz képest 60 százalékkal bővül. így változat­lanul a Szovjetunió a magyar népgazdaság első számú ener­gia- és energiahordozó-ellátó­ja. Igen fontos számunkra az is, hogy a Szovjetunió minden segítséget megad ipari kapa­citásaink bővítéséhez, rekonst­rukciós programjaink megoldá­sához. A sokéves munka során nagy lépést tettünk előre a nyers­anyagok és energiahordozók szállításának bővítésében — húzta alá Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes. Közös erőfeszítéssel a Szovjetunió te­rületén több beruházás kezdő­dött, amelyek lehetővé teszik majd a magyar népgazdaság igényeinek is mind teljesebb kielégítését. így a következő öt év alatt a magyar—szovjet for­galom meghaladhatja a 14 milliárd rubelt. Az 1976—1980-as évekre az élelmiszeripari és közszükség­leti iparcikkek kölcsönös szál­lításának bővítését tervezik, ami mindkét ország fogyasz­tóinál előmozdítja e termékek iránti szükségletek jobb kielé­gítését. Ezek a döntések megfelel­nek azoknak a feladatoknak, amelyeket a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, vala­mint a két ország kormányai tűztek ki mindkét ország dol­gozói életszínvonalának eme­lésére. Az aláírt jegyzőkönyv alap­jául szolgál az 1976—1980. évi hosszútávú kereskedelmi meg­állapodás, valamint a műszaki együttműködésről és a komp­lett berendezések szállításáról szóló egyezmények megkötésé­nek. Hétfőn Moszkvában aláírták a hazánk és a Szovjetunió 1976—80. évi népgazdasági terveinek összehangolásáról szóló jegyzőkönyvet. A fontos dokumentumot Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, il­letve Nyikolaj Bajbakov, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a GOSZPLAN elnöke látta el kézjegyével. A tervegyeztetés eredményeként a két ország közötti árucsere-forgalom a következő tervidőszakban válto­zatlan árakon számítva, mint­egy 40 százalékkal emelkedik majd a mostani ötéves idő­szakhoz képest. Mint Huszár István miniszter­elnök-helyettes, az aláírást kö­vetően elmondotta, a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok kedvezően bővülnek és erre alapozva, valósak gazda­sági elképzeléseink a követke­ző ötéves időszakra. A legnagyobb ütemben a gép- és a vegyipari termékek kölcsönös szállítása bővül. Az előirányzatok szerint a gépipar a következő öt évre — 1974-es árakon számolva — 60 százalékkal növeli. eladó­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 247. szám 1975. szeptember 9., kedd Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents