Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-08 / 246. szám
Képesítés nélküli nevelők Pécsett? TanitőHíőny Népesedéspolitikai célkitűzéseink örvendetes megvalósulásaként egyre több a kisgyermek az országban — így Baranyában és Pécs városában is. Az elmúlt években éppen ezért vált roppant fontossá az óvodaépítés. Mint tudjuk, a Városi Pártbizottság felhívása nyomán ma már e téren szép eredményekkel büszkélkedhetünk. Az óvónői ellátás azonban további gondot okozott. Ezen enyhít, sőt, előreláthatólag meg is oldja a problémát a Janus Pannonius szakközép- iskolában bevezetett középfokú óvónői képzés. A jelenleg képesítés nélkül dolgozó óvónők is természetesen elvégzik majd az óvónőképzőt. A nevelői hiány azonban fokozatosan áttevődik az általános iskolákba. Ennek megoldására városunkban a nyugdíjas tanítókat mozgósították. Mintegy 20 pedagógusról van szó, akik alsó tagozaton és a napközi otthonok alsó tagozatain tevékenykednek. Nem mind a 20 hely betöltetlen státusz. Akad közöttük néhány olyan, ahonnan a pedagógus gyermekgondozási szabadság miatt van távol. Koch Ferenctől, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának szakfelügyelőjétől hallottuk, hogy a tantárgyfelosztások elkészítésekor kiderült: mintegy 15 tanítónőt tudnának alkalmazni jelenleg is Pécsett. Vagyis ez már a konkrét általános iskolai tanítói hiány. Azt is megtudtuk, hogy ez a szám a következő években, várhatóan növekedni fog. A tavasszal meghirdetett állások némelyikére egyáltalán nem akadt jelentkező, mások „jobb munkára lelvén" visszavonták jelentkezésüket. Tudni kell, hogy az általános iskola alsó tagozatán dolgozó pedagógusok döntő többsége délután dolgozik. Nem túlságosan vonzóak a magas osztálylétszámok sem. Ez egyébként a tanítói hiány következménye is. Érdekességként megjegyezzük, hogy Pécsett alsó tagozatos férfi pedagógus mindössze négy tevékenykedik. A hiányolf pótlására kézenfekvő, de rögtönzött megoldásként a nyugdíjas tanítók „bevetése” kínálkozott. Ezen kívül a művelődésügyi osztály engedélyezte néhány tanárnak, hogy alsó tagozatos napközis munkát vállaljon. Átmeneti megoldások ezek csupán. Az „elsősegély-nyújtásra” hosszabb távon építeni — különösképpen az újonnan bevezetendő kísérleti tárgyak, például az egyre több iskolában meghonosodó új matematika figyelem- bevételével — nem lehet. A Városi Tanács művelődésügyi osztályának illetékesei számára nem is maradt más megoldás, minthogy megkeressék a bajai, illetve a kaposvári tanítóképző intézetet, és onnan kérjenek támogatást — végzős hallgatók képében. Kaposvárott meg is ígérték a segítséget: megpróbálnak végzős hallgatókat rábeszélni, vállaljanak Pécsett állást. Hogy ne legyen szükség városunkban képesítés nélküli nevelők alkalmazására az iskolákban, a Városi Tanács a jövő évtől ösztöndíjat hirdet tanítói állásokra. Emellett érdemes megfontolni, nem volna-e helyes valamiképpen Pécsett megoldani a tanítóképzést. A szomszéd megyékben végzők száma ugyanis a jövőben is kevesebb lesz, mint a tényeleges igény. Figyelembe veendő itt még az is, hogy Baranyában több, mint 150 képesítés nélküli pedagógus tevékenykedik jelenleg. Jelentős részük tanítói állást tölt be. □hétfői Tanítóképzés magasabb inkán „A NEMZET CA” Blaha Lujza r~> Inhn Lujza csodagye- rekként kezdte pályáját. Már nyolcéves korában színpadon volt — gyermekszínészként tűnt fel, és a magyar színjátszás hagyományteremtő nagy egyéniségeként vonult vissza a színpadtól 1910-ben. A színpad iránti vonzalmat szüleitől örökölte. Anyja színésznőt volt, apja — a szabadságharc leverése után — huszártiszti pályáját abbahagyva maga is vándorszínész lett. Blaha Lujza, vagy ahogyan később nevezték, „a nemzet csalogánya” Kö- lesi Lujza néven lépett először színpadra Győrött. Számos vidéki színházban játszott, majd 1871-ben a Budapesti Nemzeti Színházba került. Pájyája egybe esik a magyar népszínművek virágkorával — számos nagysikerű népszínmű primadonnaszerepét alakította. A pesti Népszínházban játszott — 1875-től, egészen a színház megszűnéséig, 1901-től pedig a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Magávalragadó egyénisége, elbűvölő játékstílusa a magyar színjátszás örökbecsű értéke. Nemcsak a népszínművek sikerrevitele teszi emlékezetessé alakját, neve abban az időben, amikor színpadon volt, szinte egyet jelentett a magyar színházművészettel. Neki köszönhető, hogy a Népszínház méltó versenytársává, sőt — sikerben nemegyszer túlszárnyaiójává vált a budapesti német színháznak. Csíky Gergely Nagymama című színművének főszerepével búcsúzott a színpadtól 1910-ben. Szakosodik az alsó tagozat Ä baranyai cigányság if©stoja Fenyvesi József vallomása képeiről „Megértik a mondanivalómat” „Polihisztor tanító ..." ezt a kifejezést hallottam Kaposvárott, a Tanítóképző Intézet ünnepén, avatásán. Polihisztor. Való igaz, a néptanítóságnak nagy hagyományai alakultak ki nálunk. A tanítónak érteni kellett mindenhez. Lámpásként világított be a homályos értelmekbe, fontos szerepet töltött be a közéletben — egyszóval, a tanító fontos és okos ember volt. Aztán kialakult egy másik, egy fokkal szomorúbb hagyomány, amit az oktatás fejlődése hozott magával: az általános iskola felső tagozatán szakos tanárok nyújtották az új ismereteket — a tanító az elemi tárgyakat, írást, olvasást, számolást, mérést oktatta az első négy osztályban. Elkülönültek tehát tanítók és tanárok, s valljuk meg, tanítónak lenni nem volt különösebb gyönyörűség, ledegradált szakma lett az a gyönyörű szép feladat, hogy a kisgyermekekkel megszerettessék az iskolát, s megadják nékik a lehetőséget ahhoz, hogy a világból, az egyetemes kultúrkincsből any- nyit építsenek be magukba, amennyit csak képességeik engednek. Hét szak- kollégium Az, hogy a tanítóképző intézetek főiskolák lettek és lesznek, nagyszerű döntése volt az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak. És egyáltalán nem volt véletlen. A pedagógia tudománya az utóbbi években egyre inkább a gyermekkor, nevezetesen az első tíz életév felé fordul —• kiderült, hogy az új és újfajta ismeretek elsajátíttatásához ebben az életkorban még nagyon sok lehetőség van. És a tudomány fejlődése megmutatta a jövendő útját is: az oktatás nem képzelhető el a jövőben szakosodás nélkül, még az alsó tagozatban sem. Hiszen egyre-másra hallunk Veszélyes lehet a színes nyalóka Cukorkákat, nyalókákat, rágógumikat és más édességeket azért festenek tarkára, hogy harsány színeikkel vonzzák a gyermekek tekintetét. Amerikai tudósok azonban nemrégiben megállapították, hogy az édességek gyártásánál felhasznált szintetikus aroma- és festékanyagok károsan hatnak a gyermekek vegetatív idegrendszerére. Nyugtalanságot váltanak ki, csökkentik a koncentrálóképességet, feledékenységet okoznak, tehát károsan befolyásolják a gyermekek teljesítő- képességét. profilírozott iskolákról. Sportiskola, nyelvtagozatos iskola, zeneszakos iskola, egyszóval olyan intézmények alakulnak ki, ahol már az első osztályban is — ha erre lehetőség van — szakember, s kifejezetten bizonyos tárgy oktatására specializálódott szakember tanít. Az elmúlt napokban avatott kaposvári főiskola hét szakosító kollégiumot indít már ebben a tanévben. Közművelés, pedagógia, könyvtár, énekzene, testnevelés, orosz nyelv, és rajz szakos tanítókat képeznek, s az itt végzettek az alsó tagozaton is szaktárgyaikat oktathatják majd. Most is lámpás A felszabadulás után öt esztendővel kezdte meg működését az új főiskola elődje, a kaposvári Pedagógiai Gimnázium. 1959-ben lett felsőfokú tanítóképző, most főiskolai rangot kapott. A végzetteknek joga lesz, hogy egy év alatt megszerezzék az általános iskolai tanári oklevelet, vagy két év alatt — valamelyik bölcsészkaron — a középiskolai tanári diplomát. Rangot kapott tehát maga a tanító-szakma is, közelebb került egymáshoz tanító és tanár. A polihisztorok ideje lejárt, elavult kategória lett, a tanító viszont ma is fontos és okos ember kell hogy legyen, aki nemcsak az iskolában, hanem a közéletben is szerepel. És most is lámpásként kell világítania, csakhogy ez a lámpás már korántsem a pislákoló petróleumlámpa, hanem komputerekkel vezérelt, korszerű fényforrás. Elérkezett egy olyan korszak, amelyben egyenrangú szakma lesz az alsó tagozatos és a szakos tanári foglalkozás. Tanítónak lenni — nagyszerű érzés lesz. Kampis Péter Csendélet-részlet Töredezett üveglap villog a komódon. Néhány tubus festék, kikevert színek. Születő kép veti hátát a falnak. A képen sátoros cigányok. Készülődnek? Most érkeztek éppen? Itt vannak . . . Van itt még egy ágy — titokzatos képekkel megrakott. És egy szekrény. A tenyérnyi ablakon besurranó fény, mintha csapdába került volna, el is szökik nyomban a szobácskóból, azaz Fenyvesi József „műterméből”. A Gilvánfán tébláboló kisgyerek szülei még analfabéták voltak. Ő megtanult írni-olvas- ni, de ezzel nem érte be. Egy másfajta nyelvre, másfajta kifejezési formára is szemet vetett, a festészetre, rajzolásra. Azt mondja, a könyveket is jobban szerette, ha képet talált bene. Elnézegette őket sokáig. Mígnem — a vele született — rajzkészség mozgolódni kezdett benne. Papírt fogott és ceruzát, lerajzolta, amit látott. — Mostanában kezdem érezni, mi is ez, Most kezdek ébredezni, látni. Most döbbenek ró, milyen nagy dolog a festészet. A múltkor elmentem a Csontváry kiállításra. Hallottam róla, gondoltam, megnézem. Mikor beléptem az ajtón, velem szemben feltárulkozott egy hatalmas látvány. Először azt hittem, nyitva van az ablak, és talán a Mecseket látom. De ahogyan beljebb kerültem, — ejnye - mondom, ez egy föst- mény ... Hát ez nagyon nagy élmény volt. . . — Én nem tanultam festeni soha. Lassan 10 éve is elmúlott, hogy megpróbáltam. Először vízfestékkel kezdtem, azután olajfestékeket vettem. Az asszonynak otthon nem tetszett ám a dolog . . . Mondtam neki, az jobb lenne, ha elmennék a kocsmába? Akkor aztán lejjebb adta. Később egyre többen mondogatták, - ej gyerek teneked elveszett pályád van. Egy kedves tanárom — isten nyugosztalja — Szekula Mihály kijött hozzánk. Megragadta nagyon az, amit nálam látott. Azt mondta, hogy csak csináljam szorgalmasan tovább a képeket, mert az, amit látott, igen tetszik neki. Mondta, hogy próbáljam meg a környékbeli erdei cigányokat a valóságnak megfelelően lefesteni. — Kimentem az erdei cigányokhoz és az ott látottak alapján vázlatot csináltam. Ahhoz tartottam magamat, amit a tanár úrtól hallottam. Később, amikor Gilvánfán vöröskeresztes titkár voltam, a Hazafias Népfront bizottsága elkezdett foglalkozni az én munkámmal. Akkor már kapcsolatot tartottam Lantos Ferenc tanár úrral. Ő is kijött, és megnézte hol tartok. Budapestről is jártak nálam, azt mondták, folytassam a festést... A Megyei Tanács művelődésügyi osztályától is megkerestek engem, és kiválogatták a legjobb képeimet. Ebből kerekedett azután az itteni, magyar- mecskei kiállításom. Mindenki nagyon biztatott, bátorított. — A legnagyobb örömöm az, hogy alkotásaimat, mondanivalómat megértették. Azt, hogy én a mi .cigányságunk életét igyekszem' tükrözni, és hogy az erre vonatkozó mondanivalómat szeretném átadni a jövő generációnak. Foglalkozása kubikos. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozója. 4 gyereke van. A legkisebb most tanul a komlói vájárképzőben. A hat unoka egyike Ignácz Jánoska itt táblából a nagypapa képei körül, Három éve költöztek be Ma- gyarmecskére. A kis ház udvarán friss sárral vert épület. Vakolattal takaros lesz. Ugyanígy készültek a putrik is, de ez csak amolyan nyári konyha. — Ilyenekben laktak azelőtt? — Csak szerettük: volna, ha ilyen lett volna. Sajnos ilyenre nem tellett... A bejárat mellett robogó. Ezzel jár Fenyvesi József dolgozni. Mostanában sokat beszélnek róla, úgymond: a hírnév szárnyára vette. Ö azonban arra a legbüszkébb, hogy a Vízügyi Igazgatóság dolgozója ... És hogy ott munkáját megbecsülik. Bebesi Károly NÉMET NYELVTANÁROK FIGYELMÉBE! A NYERGESÚJFALUI VISCOSAGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL felvesz KÉT KÉPESÍTETT német nyelvtanárt TOLMÁCSI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA. A munkakörrel és a fizetéssel kapcsolatos részletes felvilágosításokat a személyes megbeszélés során adja meg a vállalat személyzeti osztálya. C i m ; MAGYAR VISCOSAGYÁR 2536 Nyergesújfalu Pf. 1. 1 ' ' I y \ % W* j kY^ j * ;, ? K 'l. jf< | j& ?' j | 11 ......... ...... ........: .,............. ..........
