Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-06 / 244. szám
1975. szeptember 6., szombat Dunántúlt napló 3 isTuniu-nKiun szuLETEsniapmiu Érdemes megnézni a kiállításon A régi István-akna épitése Mázsányi iratkötegek, fényképek, megsárgult térképek, baleseti jegyzőkönyvek, lebontott aknatornyok, betemetett bányák. Történelem. Hetekig sem unnám meg az elmúlt fél évszázad emlékeit forgatni, a „ma" azonban kényszerítő erővel ismét és ismét eltereli gondolataimat a múltról. Félezer méter mélységben A legmélyebb szinten — 540 méter mélységben — most dolgoznak egy hatalmas, napi 1500 tonnányi szén termelésére alkalmas fejtés kialakításán. Béke aknán, Rückeren, a tárókban egy hónap alatt sem termeltek annyit, mint itt egy napon ... Itt lép majd munkába a lengyel gyártmányú lépegető fejtésbiztosítás. A fedőkőzetet különleges anyagokkal márványszerűre keményítik —a Mecsekben az omlós főte az egyik legnagyobb akadálya a tömegtermelő munkahelyek gépesítésének .. . Később itt próbálnak ki majd valamiféle nagyteljesítményű jövesztő gépet is. A szállítás már ma is csaknem teljesen a gépek feladata. Az ötödik szinti nyugati irányvágaton a kísérleti vágathajtó gépsor nemrégiben teljesítette feladatát - most kelet felé indulnak majd. Nyolcszáz méter hosszúságú vágat készül: a fúrás, a rakodás, a szállítás, a gépágyúszerű TAMROCK finn fúrógép, a tankszerű EIMCO, hernyótalpas rakodógép, az automatikus csilletoló pad, kaparok, gumiszalagok feladata az emberek helyett. Új robbantási móddal kísérleteznek a Bányászati Kutató Intézet munkatársai — 60 millió tonna szén bújik még István aknán a föld alatt — sok száz kilométer vágat kihajtásó- hoz a robbantástechnikában is újat kell kitalálni. A rámpán néhány éve is megszokott látvány volt a csillére görnyedő munkás, aki megfeszített inakkal tolja a kasba a szenescsillét. A szénporos diszpécserfülkében a telefonra kapaszkodó, ideges, s mindig ordító diszpécser... Az aknarakodón már hidraulikus szerkezetek mozgatják a vagonokat — a csatlós gombokkal, karokkal mozgatja a szerelvényeket. A dicspécser- fülkében korszerű riasztó és hírközlő berendezések: a tömegtermelő munkahelyek legfőbb állapothatározóit jelzik a lámpák, magnószalagok, papír- tekercsek. üzemidő, teljesítmény, a levegőellátottság, a kaparok működése, a vonatok útja jól megfigyelhető. Az a kis sárga lámpa éppen azt jelzi, hogy tőlünk nyolcszáz méterre elfelejtettek becsukni egy légajtót. Gombnyomás: csukd be az ajtót. A bányász talán tizet léphetett, s a hangostelefon szavai máris figyelmeztetik a mulasztásra ... Aztán itt az üzemzavar és balesetek esetére készített berendezés. Bányatüzeknél, sújtólégrobbanásoknál a diszpécser idegállapotától függött, hogy az egyszál telefondróton a legmegfelelőbb utasításokat adMég 60 millió tonna szenet rejt a föld ja-e ki. Az egyik felelős műszaki beosztású mérnöktől hallottam, hogy sokszor órás vita volt az üzem vezetői között, hogy mi lenne, vagy mi lett volna a legjobb megoldás adott esetben, a diszpécsernek pedig csak másodpercek álltak a rendelkezésére, hogy döntsön. Ez a döntés természetesen nem lehetett mindig a legjobb. Most egy gombnyomás, s a diszpécser előtt kigyullad a lámpa: kit kell riasztani, honnan kell kivonni az embereket, milyen útvonalon kell a mentőknek menniük .. . Tízezer tonna plusz Bányaüzem az erdő közepén; félszáz méteres vasbeton tornyok, vasútvonallal erezett aknaudvar, amott békésen pipáló meddőhányó. A bányában s a külszínen 1640 munkás: tízezernyi gonddal s örömmel. Fáj a derekuk, sipol a tüdejük, légkalapácsként dolgozik a szívük. Magas a korátlag, sokan vannak táppénzen, s még többen vannak akik havi 8—10 pótműszakot teljesítenek. Nem ám csak a pénzért: az ötven esztendős jubileumra 10 ezer tonnányi pluszt adtak . .. István aknán mindig is voltak, akik egészségüket, életüket veszélyeztették egymásért, s a becsületért. Mindig is voltak, akik számára a boldogságot ilyen beszéd jelentette: . . . ember, olyan vastagon jön a szén, mint a lódereka, . .. nem győztek annyi üreset adni, mint amennyit döngettünk, ... két mezőt úgy kirámoltam, mint a pinty . .. Garai József, a Ruffli, a Szlavek: Kossuth-díjak, életmentő oklevelek, kormánykitüntetések sora kívánkozik a nevek mellé. Aztán a mostaniak: a Baráthék, akik az új vágatható gépsorral dolgoznak, Kaszler János, Benedek Miklós, Forál Andor, Kecskés György, Reinhard Sándor brigádjai .. . Nevek, dátumok, események sokasága az elmúlt fél évszázad: a Király-kert nevű dűlőben, mint a régi okmányok őrzik az akna történetét, Pécs szabad királyi várostól északkeletre, 6, 8 kilométer távolságban és 3,71 négyzetkilométer területen építették a György, Ferencz József és Rücker-ak- nón termelési feladatát átvevő koncentrált bányaüzemet. Harminckilenc széntelep — ebből 11 csak igénytelen nyomokban tartalmaz szenet — míg több a legdúsabb ásványt rejti magába. Még 1913 decemberében megkezdődött az akna mélyítése, s 1921 szeptemberében érték el III. szint alatt a 400 méteres mélységet, az akna avatására azonban csak 1925- ben került sor. ,.Szent István aknának jutott a feladat, hogy a szabolcsi kerületben talált szenet feltárja, lefejtse, kiszállítsa, ott kinn a külszínen a szabvány nyomtávú vasúton a villamos erőműbe szállítsa ... A föld alatti munkában nagy feladat jut az újtipusú réselő gépeknek, s az emberi erőnek egyaránt. A gyűjtőhelyekre szállító fiúk, majd onnan sűri- tettlevegős mozdonyokkal, kötélvontatással szállítják ki.- ötmillió métermázsa szén kitermelésére épített a bánya; ehhez 25 ezer köbméter fát, 200 ezer kilogramm vasat, 25 ezer kilogramm repesztőszert, 10 ezer kilogramm olajat, 8,4 millió KWo villamosenergiát, 72 ezer köbméter levegőt használnak fel, fizetésre és bérre évi 40 milliárd koronát fordítanak . .. Ezernyolcszáz munkás, kilencvennégy altiszt dolgozik Szent István aknán" - tudósított az ötven esztendő előtti krónikás. „Tekintetes Gondnokság" Később: már csaknem szétmállik a papír, semmibe vész a legenda: „ ... Tekintetes Gondnokság. Mi az alább jelzett munkások az árucikkek drágulása miatt munkaerőnket fenntartani nem tudjuk, kérjük bérünket 20 százalékkal emelni 1930." aztán 1945: a választási jegyzőkönyv eredményeként az MKP-re 137-en, a Kisgazda- pártra 12-en az SZDP-re 89-en szavaztak. Akkor Baranyában még 17 százalék alatt volt az MKP szavazatainak aránya. Még később: „...figyeljetek, mondta Garai, én még hangokat hallok. Újból megfogták a csákányt, tizenhat métert fúrták magukat előre, s az utolsó négy bajbajutottat is élve kiszedték az omladek alól. . Hogyan tovább? A jubileum ünnepi hangulata hamar véget ér majd, második és harmadik szinten kimerül a még meglevő néhány fejtés, s a szabolcsiak nagyon rövid idő alatt lefejtik az ötödik szint szén- vagyonát is. Ma már olyan nagy teljesítménnyel dolgoznak, hogy a feltárók képtelenek időre előkészíteni a tömegtermelő munkahelyeket. Jicinky — a DGT egykori nagytudású mérnök igazgatója — merész és nagyvonalú tervével tucatnyi kis bányaüzemet szüntetett meg, s helyükbe Európa akkor legkorszerűbb, még az ötvenes évek közepén is korszerűnek ítélt bányaüzemeket hozott létre. (István aknát és Széchenyi aknát.) B bányászkodás löyüje Most hasonlóan nagyléptékű, a szabolcsi bányászkodás jövőjét újabb ötven évre biztosító elképzelés született. A már lefejtett bányatérségben új aknapárt építenének, (itt nem kell a bányaépítőknek állandóan gázkitöréstől tartaniuk) új szinteket tárnának fel, amelyekből lefejthető lenne a Széchenyi- akna kilencedik szint alatti szénvagyona, az akna pillérében, s a két szabolcsi akna pillérében lekötött ötvenmillió tonnányi kiváló minőségű szén. Nem volt könnyű fél évszázadot visszatekinteni — ötven esztendőt a jövőbe látni még nehezebb. A szabolcsi bányászoknak úgy tűnik sikerült, miként becsülettel -csinálták dolgukat az elmúlt emberöltőben is ... Lombosi Jenő ROcker-akna (a dokumentációs kiállítás onyagából). István-akna történetét dokumentáló kiállítási anyagból néhány részlet HESSTON — szálastakarmány-betakaritó.Gépújdonságok a mezőgazdaságban A vásár 10-es pavilonja előtti „traktorlépcső" a mezőgazdaság erőgépeinek ízelítője, a választék fokmérője. Az MTZ—50- estől a K-70-es szovjet, 200 lóerős erőgépig, s a 245 lóerős Rába—Steig érig szinte minden megtalálható, prezentálva a mezőgazdasági gépgyártás jelen helyzetét. Sokan megjegyezték az OMÉK és az Agromasexpo ’75 bemutatóját megtekintve, hogy alig akad munka a mezőgazdaságban, amire itt ne lenne gép. Az ember munkaereje egyre drágább, s ma már egyre kevesebb munkafolyamat van, ahol a manuális munkavégzés jobban kifizetődne. Ezt a vásár is bizonyítja. Tőkés export Talán előbb a magyar mezőgépiparról ejtsünk néhány szót. A MEZÖGÉPTRÖSZT 22 vállalata közel 2000 különböző típusú gépet és berendezést gyárt, melynek egy része hazai konstrukció, egy része pedig KGST-, illetve tőkés kooperációban készül. örömmel láttuk a vásáron - a korábban főként nyugati importból biztosított - 150 lóerőn felüli erőgépekhez szükséges munkagépeket, — a hazai gyártmányokat. Így a mosonmagyaróvári nagyteljesítményű ekéket, a Kecskeméten gyártott kombinátorokat, gabona és kukorica vetőgépeket, a szekszárdi MEZŐGÉP cukorrépa-betaka- rító gépsorait. A MEZŐGÉPTRÖSZT közel 6000 négyzetméteres nyitott és 1500 négyzet- méteres fedett területen mutatja be termékeit közel 200 gyártmányt. A zöldség- és gyümölcstermelés speciális gépei nagy közönségsikert arattak: kiállították a zöldbab, zöldborsó, uborka betakarító gépeket, a paradicsombetakarítás teljes gépsorát. A KGST-országokkal közösen tervezett, fejlesztett típusok - mint például a szárítógépek, állattenyésztési gépek, baromfitartás gépei, a szőlőművelés eszközei — világviszonylatban is megállják helyüket. A tőkés kooperációban gyártott berendezések — svéd, holland, NSZK, amerikai, francia cégekkel — jövője a hazai forgalmazáson kívül az export: a MEZŐGÉPTRÖSZT sajtótájékoztatóján elmondották a tröszt vezetői, hogy a következő ötéves tervidőszakban a jelenleginek mintegy háromszorosát kívánjuk a tőkés piacon értékesíteni. lat újdonsága a ZTR-165-ös kétdobos, rotációs aratógép. A cseh Agrostroj Jicin vállalat a KGST keretében a cukorrépa termesztésre és betakarításra szolgáló komplett technológiai gépsort gyárt, s részt vesz a hazánkkal folytatott kooperációban. Gépújdonság mindig akad egy vásáron, ha más formában nem is, de egy már futott gép továbbfejlesztett változataként. Ilyen újdonsággal lépten- nyomon találkozhattunk. Több nyugati kiállítóval beszélgettem, s valahogy nem véletlenül, de igen sokan hoztak magukkal szálastakarmányt betakarító, silózó, bálázó gépeket. Érdemes az AGROMASEXPO gépbemutató „rendszereit” is megtekinteni, hiszen legtöbbet mond a korszerű mezőgazdaságról. A különböző termelési rendszerek mutatják itt a szabad területen be gépeiket. Látható egymás mellett a Solanum burgonyatermelő rendszer gépsora, az IKR, a BKR, a KSZE, s a nádudvari KITE kukoricatermelő gépsora, a Hanság és a Szekszárdi MEZŐGÉP öntözési gépsorai, a kendertermelés, a bácsalmási napraforgó termelési rendszer, valamint tiFERRARI — kiskerti traktor. szaföldvári búzatermelési rendszer gépsorai. Adott az összehasonlítás lehetősége, s helyben lehet számolgatni: melyik rendszer jobb, mely gépekkel lehet gazdaságosabban, jobban termelni. Steyr, Berger, Molette... Önjáró silózó A szocialista országok kiállítóiról néhány szót. A szovjet pavilon előtt ott áll a járva bálázó gép — óránkénti teljesítménye 15 tonna —, a járva silózó; hoztak magukkal burgonyarakodót, s több típusú kistrak- tort is, E kistraktorok főleg a fagazdaságban hasznosíthatók. Sokan voltak kíváncsiak két „cukorrépa-gépre”: a KSZ-6-os cukorrépa betakarítóra, s a BM—6-os cukorrépa fejezőre. A lengyelek az URSUS középtraktort hozták magukkal többek között, a csehszlovák MO- TOKOV Külkereskedelmi VállaA kiállítás gépeit értékelve egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy az idei OMÉK és AGROMASEXPO felhozatala kitűnő. A magyar mezőgépgyártás teljes profilját áttekinthetjük, s ugyanakkor találkozhatunk több külföldi cég által hozott csemegével is. (Csak példaként: a Molette belga cég világ- újdonság címmel mutatta be automatikus 'fejőkészülékét.) De itt van a Steyr-traktor, az osztrák Berger Ferrari kistraktorral, s a szőlőművelő Hondáival, a Colman pedig silóival. Érdemes tehát felmenni, s körülnézni a vásárban. Talán sikerül vásárolni is valamit. .. Kozma Ferenc