Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-30 / 268. szám

\ 1975. szeptember 30., kedd Dunántúli napló • Igf dtel>r*c*#tiötlet nyomában Munkaidőbank a Biogalban Magasabb mozgóbér, prémium Üres óráikban nem pepecselnek A szenzációra mentem volna el szívesen Debre­cenbe, amikór is bejelen­tik, nincs többé kopasz fej, vagyis amikor a bé­késcsabai „feltaláló" haj- növesztöszerével sikeresen befejeződnek a kísérletek. A szer kudarcot vallott, - a Tv-Híradó adásából ta­lán emlékszünk még arra a pár hajszálnyi eredmény­re -, s igy az a dédelge­tett tervem is füstbe ment, hogy javaslom, az istenért se adjuk el a szer licencét külföldnek, ellenben télen szervezzünk hajnövesztő kúrákat az üresen álló ba­latoni szállodákban. A debreceni Biogal Gyógy­szertár azóta még egy érde­kességgel - annak idején er­ről is a televízió jóvoltából kaptunk hírt —, a munkaidő­bankkal szolgált. Debrecenben jártunk, így alkalmunk adó­dott, hogy közelebbről is meg­ismerkedhessünk ezzel a mun­kaszervezés témakörébe tar­tozó érdekes ötlettel. Vészes helyzetek Munkaidőbank. Szász Sán- dorné, a debreceni Biogal Gyógyszertár KISZ-titkóra min­denekelőtt a körülmények kény­szerítő erejét húzza aló. Né­hány évvel ezelőtt a Biogal az úgynevezett elit munkahelyek közé számított, a munkaügyön sorbanállás volt. Akkoriban még válogathattak is, csak debreceniek jöjjenek, a vidéki lányok és asszonyok utaztatá­sának gondját nem akarta nya­kába venni a qyár. Azóta for­dult a kocka. A Hajdúsáq fő­városában sok új munkahely létesült, minden gyárkapuban munkásfelvételt hirdetnek. Ma már sokan járnak a Biogalba dolgozni a környező községek­ből is. A munkaidőbank ötlete a la­boratóriumban merült fel, ott ahol örökösen kísért a munka­erőhiány, Ide pedig nem is akármilyen munkaerő, hanem szakképzett munkaerő kell. A szóban forgó laboratórium a minőségellenőrző főosztályhoz tartozik. Száznyolcvanon dol­goznak itt, főként természete­sen nők. Ahogy másutt is len­ni szokott, sokan veszik igény­be q gyermekgondozási se­gélyt, egyesek táppénzen van­nak, mások tanulmányi szabad­ságon, hiszen mint említettük is, itt szakmunkásokra, techni­kusokra van szükség, sokan te­hát tanulnak. Ha eztán netán egy influenzajárvány is beüt, vészes helyzetek adódnak, a labor vagy sehogy, vagy csak rengeteg túlóra árán tud helyt­állni. Tudni kell, ez a száz­nyolcvan fős laboratórium a lelke a gyárnak, e nélkül nincs gyógyszergyártás. Az ő ellen­őrzésük nélkül nem kezdhetnek hozzá az alapanyag gyártásá­hoz, nem mehet ki egy szem gyógyszer sem a gyárból. De mit lehet tenni, ha története­sen q létszám fele kényszerű­ségből távol van? — Alapít­sunk munkaidőbankot! Átirányítják Az ügyet a KISZ vette kézbe. Őszinte megközelítésben, s ezt Szász Sándorné így fűzi to­vább: A laboratóriumban van­nak olyan munkák, melyeket el lehet végezni egy óra alatt, de el lehet velük pepecselni egész napon át is, sokszor még a szakember sem tudja eldönte­ni, kell-e hozzá annyi idő, avagy sem. Szűnjön meg a pe­pecselés! - mondták erre. Ha valaki már délelőtt látja, hogy kész lesz munkájával mondjuk délután 2 órára, akkor 2 óra után — a munkaidő 4 óráig tart — ne kezdjen el mosogat­ni, polcokat törölgetni, hanem ajánlkozzon, van méq két órám, adjatok négyig munkát. Igy történt, s ma már naponta így történik. A laboráns, akinek üres órái vannak, szól a cso­portvezetőnek, az osztályveze­tőnek, akik aztán átirányítják abba a részlegbe, ahol éppen munka van, hiányzik valaki, s csak túlórákkal lehetne elvé­gezni a munkát. Szorult hely­zetekben oda-vissza így segíte­nek az egyes részlegek egy­máson. Hogy hol éri meg az az ön­zetlenség a laboránsnak? Eleinte ugyan nem kértek semmiféle ellenszolgáltatást ezekért a „helyettesítésekért", később azonban gyakorlattá vált a jutalmazás. Az órákat írják, hónap végén összesítik, és akik a legtöbb órát adták a munkaidőbankba, negyed­évenként magasabb mozgóbért, munkásprémiumot kapnak. Te­hát anyagilag is jobban jár­nak. Foglalkozzunk mi is vele íme, ezt értik munkaidőbank alatt a Biogal Gyógyszer- gyárban. Egyszerű az egész, csak élni kell vele, csinálni kell. Jóllehet, még fél év sem telt el, messzemenő következ­tetéseket tehát nem vonhatunk le — meddig funkcionál a munkaidőbank, nem csak fel- lobbanással állunk-e szemben, végül is mennyi hasznot hajt és így tovább —, mégis, az el­ső tapasztalatok biztatóak. Majdnem minden nap akadnak jelentkezők, hogy van egy üres órájuk, amit felajánlanak. És itt ajánlanánk a baranyai gaz- dasáq figyelmébe is a debre­ceniek ötletét. Talán akadnak olyan munkahelyek, ahová át lehetne plántálni. Továbbgon­dolva, továbbfejlesztve, eset­leg nagyobb anyagi ösztön­zéssel. Miklósvári Zoltán Űj üzletsor — üres boltok a Szalai András utcában Miért nem nyitnak? Az ország első „PERGA­MEN” fantázianevű papírüzle­te Pécsett, a Szalai András utcai üzletsoron nyíit volna meg. A PItRT és a Papíripari Vállalat közösen üzemeltetendő boltjaiból egyelőre országo­san csak ötöt terveztek. Közös jellemzőjük: minden eddigit fe­lülmúló választék, korszerűség, ízléses berendezés ... Nem a pécsit adták át elő­ször, pedig a Szalai András utcai üzletsor műszaki átadá­sát már június 9-én megtartot­ták. Az üzletsor 9 boltja közül üresen „tátong” még a TA­NÉRT, a női fodrász, valamint az Ezermester- és Úttörőbolt is. — A budapesti központú ke­reskedelmi vállalatok nem nyi­tották még meg a boltjaikat — mondták a Pécs városi Ta­nács tervosztályán. — Távol a központ, valószínűleg még nem készült el a berendezés. A kérdés tehát az, mikor kezdték meg egy-egy bolt be­rendezésének gyártását, vagy megrendelését: miután átvet­Mikor vásárolhatunk? ték az üzletet? Nehéz lett vol­na megoldani, hogy az épü­let átadásával egyidőben a bú­torzat, felszerelés is készen áll­jon? 1969-től fogadtak el jelent­kezőket az üzletsor boltjaira. S bár a 9 megrendelő már ak­kor megvolt, lemondást is, és helyükre új jelentkezőket fogadott el a tanács. Például a PIÉRT sem szerepelt az ere­deti „listán”. Igy tulajdonkép­pen az üzletet sem q szalon jellegű, önkiszolgáló rendszerű bolt-ritkaság céljaira tervezték. Mással nem is lenne különö­sebb gond, mint a bejárati aj­tóval. De ez éppen elég. A ki­járat és bejárat forgalmát Scfiwara József, a Szénbányák pártbizottságának titkára A „Mecsek“ különleges szerepe, jelentősége Gyermekkorából legtöbbször a bányászkolónia szűk utcáján dübörgő lovascsendőrök jutnak eszébe. Emlékezetében úgy rémlik, mintha a kakastollak a házak fölé emelkedtek volna. Amikor elhalt a jóltáplált lo­vak patkóinak csattogása, Schwarcz József kiszaladt a lómpási hegyoldalban rejtőző apját hazahívni. Precízen, szabatosan fogal­maz, úgy tűnik, le is írta már ezt a mondatot:- Ha megoldjuk az embe­rek gondját, megoldottuk a tár­sadalom gondját is. Ne a „partvonalról C19»- Ezt tekinthetjük új funk­ciója hitvallásának is? — Részben. Bármilyen beosz­tásban is dolgoztam, ez volt számomra mindig az elsőren­dű feladat. Van azonban más is: A mecseki szénmedencében mindenkinek a munkájára ége­tő szükség van, a következő időkben nem nézheti senki sem a partvonalról erőfeszítéseinket. Háromezer kommunista dolgo­zik a Mecseki Szénbányáknál: nekünk mentesnek kell lenni azoktól a hibáktól, melyek el­len a párt harcol. A politikát emberek csinálják, úgy kell hát dolgoznunk, hogy vonzzon ez a politika. Aztán el kell érnünk, hogy mindenki politikai kép­jutaiomüdülés Lengyelországban Kilenc dunántúli megye fia­tal tanácsi dolgozói 5—5 fős csapatokban versenyeztek azon a vetélkedőn, amelyet szombat délután rendeztek meg a szom­bathelyi Bartók Béla zeneisko­la nagytermében. A „Fiatalok a közszolgálatban” elnevezésű vetélkedőt a tanácsok megala­kulásának 25. évfordulója tisz­teletére rendezték. Általános államigazgatási ismeretekből, a tanácsok kialakulásának, fej­lődésének történetéből, az if­júságpolitikai és aktuális kül- és belpolitikai kérdések isme­retéből mérték össze tudásu­kat a többségükben jogász képesítésű fiatal tanácsi dolgo­zók. A vetélkedő feltétele volt egy pályamunka előzetes be­küldése és interjú készítése olyan tanácsi dolgozóval, aki FIATALOK A KÖZSZOLGÁLATBAN a tanácsok megalakulásától kezdve az államigazgatásban tevékenykedik. Dr. Borbás Gé­za „ügymenetvizsgálat a fel­ügyelet és ellenőrzés szolgá­latában” című tanulmányával a maximálisan elérhető 30 pontból 25 pontot szerzett a baranyai csapatnak. Szőllősy Kálmán interjújára a legma­gasabb pontszámot kapta a zsűritől, amelynek elnöke dr. Varga József, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának ál­talános elnökhelyettese. A közel ötórás versengésben megyénk csapata —, amelynek tagja volt még dr. Angyal Bé- láné, dr. Árvái Lászlóné és dr. Szelestey György — összesen 67,9 pontot szerzett és ezzel a második helyet szerezte meg. Jutalmuk: egyhetes utazás Lengyelországba, jövő év má­jusában. A vetélkedő győzte­se 69,3 ponttal, a hazai Vas megyei csapat lett. A harmadik helyre pedig Győr-Sopron me­gye tanácsi fiataljai kerültek 60,5 pontos eredményükkel. — ghj — zettségét, szakmai képesítését maximálisan kamatoztassa. Le­gyen értelme annak az óriási anyagi és emberi erőfeszítés­nek, amelyet képzésre fordí­tunk.- Új szakasz kezdődik tehát a Mecseki Szénbányáknál?- Igen, de nem azért, mint­ha eddig mindent rosszul csi­náltunk volna, hanem azért, mert az elkövetkezendő 15 esz­tendőben a „Mecsek" különle­ges szerepet, különleges fele­lősséget kap. Az év végén dönt az Állami Tervbizottság a Du­nai Vasmű harmadik és negye­dik kokszolóművének építésé­ről, ezzel együtt vállalatunk fej­lesztéséről. 1990-ben négymil­lió tonna szenet kell itt termel­ni: mennyiségileg csaknem 25 százalékkal többet, minőségileg jobbat kell adnunk, mint most. Szervezettebbé kell tennünk a szénvagyon- és munkaerő­gazdálkodásunkat. Az itt dol­gozó emberek szqmára olyan munka- és életkörülményeket kell teremtenünk, hogy szíve­sen dolgozzanak a Mecseki Szénbányáknál. Minden intéz­kedésünknek emberközpontú­nak kell lennie, legyen az mű­szaki fejlesztés, vagy a veze­tés színvonajának emelése. Doktori disszertáció Néhány percig elakad be­szélgetésünk: az utolsó hetek eseményei túl gyorsan pereg­tek ahhoz, hogy a jól átgon­dolt tengernyi tennivaló ellené­re az érzelmek fel ne törjenek. A Schwarcz családban - mi­ként annyi sok bányászcsalád­ban — a dédnagyapától apá­ról fiúra szállt a szakma, per­sze más jválasztás nem is volt. Schwarcz Józsefnek sikerült először tanulnia: a gimnázium után számviteli főiskolát vég­zett, majd elvégezte a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozatát, 1969. és 1973. között pedig a politikai főiskola levelező tagozatát. Az idei bányásznapon politikai tu­dományokból doktorrá avatták. Első ízben osztottak ki doktori címeket a Politikai Főiskolán, s a véletlen úgy hozta, hogy el­sőként Schwarcz Józsefet szólí­tották; vegye át oklevelét. Szeptember első napjaiban a Szénbányák pártbizottsági ülé­sén a pártbizottság titkárának választották, Törödés az emberekkel A doktori disszertációt la­pozgatom. Címe: „Energiapoli­tikánk főbb jellemzői, hatása a Mecseki Szénbányák tevé­kenységére és ennek társada­lompolitikai következményei." Néhány gondolatot leírok belőle: az energiastruktúra át­alakításának gondolata helyes volt - akkor. A végrehajtás­ban voltak hibák. Eladatlan *szénhegyek magasodtak, ugyanakkor a Mecsekben a politikai és gazdasági vezetők­nek szombatról-szombatra az emberek elé kellett állniok, hogy vasárnap is dolgozzanak. Most pedig megfogyatkozott, megöregedett létszámmal kell a termelést „felfuttatni”, új te­rületeket feltárni, az emberek­be hitet önteni és az átlagos munkás életszínvonalnál maga­sabbat nyújtani ... Kassiánt nyolc esztendeje el­tüntették a föld színéről, a Ko­dály Zoltán utcai összkomfor­tos lakásokban már csak keve­sen gondolnak szennyvíztől bűzlő szűk utcákra, réq elhalt már a csendőrlovak patkóinak csattogása. Dr. Schwarcz Jó­zsef édesapjának sem kell a lómpási hegyen bújdosnia, százszázalékos szilikózisával amúgy sem tudna menni. A pártbizottság titkárának azonban maradt az emberi gondokból: fülét egy pillanatra sem foghatja be sem otthon a pécsbányai házban, sem a bá­nyában, sem irodájában, ha tényleq tenni akar azért, hogy hivatás legyen a Mecseki Szén­bányáknál dolgozni. Lombosi Jenő egyetlen ajtón át kell megol­dani. A berendezést most úgy kell áttervezni és megvalósíta­ni, hogy a kétirányú „vevő­áramlást" megfelelően el tud­ják választani. — Egyébként már csaknem minden készen áll, még a mennyezet festése van hátra és rövidesen megérkezik a be­rendezés is, októberben nyit­hatunk - mondja a PIÉRT Ke­reskedelmi Vállalat pécsi kiren­deltségének vezetője. A Baranya megyei Fodrász­ipari Szövetkezet csak novem­ber végére vállalja a női fod­rászüzlet megnyitását. A helyi­ségek méretarányai sem felel­tek meg az eredeti terveknek, amelyek szerint a bútorzat és felszerelés tervei is készültek. Közbejött ugyanis, hogy a Sza­lai András utca „pizsamahá­zainak" első emeleti lakói iga­zukat keresve elérték, hogy az üzletsor egyes részeit áttervez­ték. Az oka: ha az eredeti terv szerint épül az üzletsor a tízemeletesek mellé, a tetőről könnyűszerrel beléphetett vol­na bárki az els_ő emeleti laká­sokba. így most a fodrászüzlet egyik legmutatósabbnak ter­vezett pontján pillér merede- zik, s ez már magában elég ok arra, hogy új bútortervet kelljen készíttetnie a szövetke­zeteknek. A belső építészek már felmérték az új „helyze­tet", októberre a szövetkezet a szerelőket várja. A Bajcsy-Zsilinszky utca fe­lől érkezve az első bolt a TANÉRT feliratot kapta. Az Or­szágos Tanszergyártó és Érté­kesítő Vállalat központjától kapott tájékoztatás szerint a hagyományos TANÉRT-boltok profiljának megfelelően szem­léltető eszközök, audio-vizuális tanszerek, — a legolcsóbbtól a legkorszerűbbig — szerepelnek majd az üzletben kapható áruk listáján. Az óvodák és iskola­típusok mindegyikét el tudják látni várhatóan október köze­pétől. Úgy mondták, ők is a berendezésre várnak, a kivite­lezőkkel van egy kis huzavoná­juk. * Az Ezermester- és Úttörő­bolt pedig úgy tűnik egyelőre nem nyit. Czuczor Gábor, az Ezermester- és Úttörőbolt Vál­lalat beruházója mondotta: — Csupán annyi kérésünk lenne, hogy az üzlet egy arra alkalmas részén valamely kivi­telező vállalat egy tisztálkodó, zuhanyozó helyiséget létesítsen. Ezekben a napokban folytatunk megbeszéléseket ez ügyben a Pécs-Baranyai Beruházó Válla­lattal, de egyelőre nem sikerül kivitelezőt találnunk. A budapesti vállalat képvise­lője úgy nyilatkozott, hogy amíg az üzlet leendő dolgozói­nak megfelelő tisztálkodási le­hetősége nincs megoldva, ad­dig egyszerűen be sem költöz­nek. Nem szeretnék átélni az utólagos vésések, falazások és megannyi törmelék okozta vi­szontagságokat. S részben iga­zuk is van. Mint ahogy rész­ben azoknak is igazat kell ad­ni, akik azt mondják, ha ed­dig jó volt az üzlet, most miért nem jó, sőt igazuk van azok­nak is, akik megkérdik, hogy egyáltalán miért maradt ki ez a dolog az eredeti tervekből?!" Zsalakó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents