Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-27 / 265. szám
1975. szeptember 27., szombat Dunántúlt napló 3 Befejeződött az országgyűlés őszt ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) nyílt diszkriminációs intézkedésekbe ütközünk. Az ilyen akadályok lebontását — a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban — nélkülözhetetlennek tartjuk. Tisztelt Képviselő Elvtársak! — A fejlődő országok nemzetközi tevékenységének jelentős állomása volt az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek augusztus végén, Limában tartott konferenciája, üdvözöljük a limai külügyminiszteri értekezlet antiimperia- lista, a nemzetközi enyhülés megszilárdítását célzó határozatait. Ezek azt mutatják, hogy az el nem kötelezett mozgalom és a szocialista országok — köztük a Magyar Népköz- társaság — álláspontja a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egybeesik vagy közel áll egymáshoz. — A Magyar Népköztársaság továbbra is törekszik a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatai szélesítésére. Az elmúlt öt évben 22 fejlődő országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot, s néhány fejlődő országban nagykövetséget állítottunk fel. Politikai és gazdasági kapcsolataink számos fejlődő országgal bővültek. Együttműködésünk a nemzetközi szervezetekben jó. Szeretnénk még tartalmasabb kapcsolatokat kiépíteni a fejlődő országokkal, s ez különösen akkor lesz sikeres, ha az adott államok politikai törekvései megfelelő alapot biztosítanak hozzá. Befejezésül a külügyminiszter ismételten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszélesítéséért, visszafordíthatatlanná tételéért. A szocialista országok szüntelen kezdeményezései nélkül — mondta — az enyhülés megtorpanhat, lefékeződhet és ez nagy veszélyekkel járna. Kijelentette: kormányunk az enyhülés, a béke és a biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktívan munkálkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. !A kormány munkaprogramja közös munkára szálít Horváth Lajos, Baranya megye 3. sz. választókerület képviselőjének felszólalása Faluuegi Lajos: Terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz Lázár György: Számítunk népünk munkájára A Minisztertanács munka- programja fölötti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Az elnöklő Péter János ezért megadta a szót Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének, aki válaszolt az elhangzottakra. Bevezetőiben hangsúlyozta: az egész vitai azt tükrözte, hogy a képviselők helyeslik a kormány előterjesztett munka- programját. A vita tartalma, hangvétele méltó volt az ügyhöz, ahhoz a felelősséghez, amely a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában az országgyűlésre, a törvényhozókra és a kormányra egyaránt hárul. A vita kifejezte a nézetek azonosságát, a nemzeti egységet és az összefogás szándékát. Megfelelő arányban kapott helyet a hozzászólásokban az eredmények számbavétele és a nehézségek feltárása. — Ezt különösen fontosnak tartom — folytatta Lázár György. — Először azért, mert így teljes a valóságunkról alkotott kép, s mert tartozunk aéoünknek, munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek azzal, hogy elismerjük és megtiszteljük az eredményekben megtestesülő munkájukat. Azt a munkát, amelynek értelmét éppen abban látják, hogy egész társadalmunk és benne önmaguk életét szebbé, gazdagabbá tegyék. — Másodszor azért, mert a gondok, a nehézségek feltárásában benne volt a javító szándék. annak elismerése, hoqy jobban, eredményesebben kell dolgoznunk. Ez adja meg magabiztosságunkat, ezért lehetünk optimisták. Mély meggyőződésünk, hogy terveink végrehajtásában — amint ez a vitában is meqnyil- vánult — számíthatunk népünk hozzáértő munkájára. Felszólalások A kormányprogram feletti vitában felszólalt: Gócza József (Szolnok megye, 12 vk.) a jászapáti Lenin tsz elnöke, dr. Komócsin Mihály (Csongrád m. 4 vk.), Megyei Pártbizottság első titkára, Széles Lajos (Szabolcs m. 19 vk.), a Megyei Tanács Fehér- gyarmati Járási Hivatalának elnöke, Ollári István (Borsod m. 10 vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya qyárá- nak gyárvezetője, Púja Frigyes külügyminiszter (felszólalását a 2. oldalon közöljük), dr. Bartha Tibor (Hajdú-Bihar m. 8 vk.), református lelkész, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Szót kért a vitában: Pethő Tibor (Budapest 17 vk.), a Magyar Nemzet főszerkesztője, Horváth Lajos (Baranya megye 3 vk.), Baranya megye tanácselnöke (hozzászólását a 3. oldalon közöljük), Boza József (pács megye, 18 vk.), az MSZMP kalocsai Járási Bizottságának első titkára. Lázár György válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdaság fejlesztésének és o társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyensúly-viszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembe néznünk, mint a megelőző időszakban. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világpiac hatása. Mégis arról számolhatunk be: a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben, 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazdaság 3,7 százalékkal adott több terméket, miint az előző évben. Veszteség a külkereskedelmi cserében A veszteség azonban a külkereskedelmi cserében olyan nagy volt, hogy felemésztette a megtermelt nemzeti jövedelem többletének nagy részét Ráadásul a belső felhasználás szintén meghaladta az elgondolásainkat. Ezek kedvezőtlenül hatottak o kereskedelmi és fizetési mérlegre, valamint az állami költségvetés — egyébként fs érzékeny — egyensúlyi állapotára. Ezt fokozatosan helyre kell állítanunk. — A jövőben nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült. Ezért kellett 1975- ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői! árát emelni, és az adózási szabályok módosítására is sor kerül. — Az összes beruházási teljesítés 11 Százalékkal meghaladta az előző évit. Kedvező, hoqy növekedett a qépberuhá- zások aránya — különösen a szocialista országokból importált gépeké. Az üzembe-helye- zések o népgazdaság eszköz- óllományár 105 milliárd forinttal növelték. Emelkedő életszínvonal * Ezután elmondta a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — aZ elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonatkozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásában, tavaly többet tettünk, mint a IV. ötéves terv előző éveiben. A lakosság teljes pénzbevétele közel 12 százalékkal növekedett. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. Az egy keresőre jutó reáljövedelem 6,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5,5 százalékkal — a tervezettnél gyorsabban — nőtt. Állami erőből tavaly 30 700 lakást, állami, segítséggel 57 100 lakóházat építettünk, 26 000 lakást pedig felújítottunk. A miniszter szólt arról, hogy 1974-ben társadalombiztosítási célokra összesen 36,8 milliárd forintot, 17 százalékkal többet fordítottunk, mint a megelőző évben. Szociális-egészségügyi és kulturális létesítmények bővítésére és korszerűsítésére 7 milliárd forintot, fenntartásukra 31,5 milliárd forintot költöttünk. — A közvélemény joggal elvárja, hogy állandó figyelmet fordítsunk a tanácsi gazdálkodás sokoldalú fejlesztésére, hiszen ez mindennapi életünkkel szoros kapcsolatban van. 1974-ben a tanácsok már több mint 60 milliárd forinttal rendelkeztek, ez 9 milliárd forinttal több volt az előző évinél. A tanácsok pénzügyi helyzete rendezett volt. A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Elmondotta: vállalataink és szövetkezeteink gazdasági ereje 1974-ben is tovább nőtt. Állóeszközeink értéke 52 milliárd forinttal gyarapodott. Árbevételük, illetve értékesítésük 13 százalékkal, nyereségük 16 százalékkal növekedett. A pénzügyi eredmények egy része azonban a költségvetési támogatásokból származik. Olyan időszakban — hangsúlyozta a miniszter —, amikor az eddiginél határozottabb, rugalmasabb gazdasági munka szükséges, különösen időszerű, hogy felhasználjuk az ellenőrzés tapasztalatait. Mindenekelőtt figyelmet kell fordítani arra, hogy a készletek az indokoltnál jobban ne növekedjenek. Nem lehetünk elégedettek a termelési és forgalmi költségek alakulásával sem. A 100 forint termelési értékre számított költségek szintje mindössze fél százalékkal csökkent. Ez annak a következménye, hogy az általános igazgatási költségek — az adminisztráció, az utazás, a bírságok, a kötbérek — olyan mértékben növekedtek, hogy a közvetlen anyag- és munkabérköltségekben jelentkező megtakarítás nagy részét felemésztették. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában 40 százalékkal növekedett az egy főre jutó ipari termelés — folytatta a miniszter. — Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen mértékben emelkedett az egy főre jutó gépek, berendezések értéke is. A gépegységre jutó termelés, a gépkihasználás pedig nem változott, sőt az alapanyag- és a kitermelő iparokban romlott. Az élőmunka termelékenységének növekedését tehát legnagyobbrészt a technikai felszereltség fejlődésének köszönhetjük, a munkaszervezés alig játszott szerepet. — Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján három fontos követelmény áll iparvállalataink előtt: Termelői árak rendezése — Először: a gyártmárszerkezetet gyorsabban kell korszerűsíteni; a világgazdaságban végbemenő tartós változásokhoz a hazai gazdálkodás minden területén okosan igazodni kell, mert az ettől való elszakadás vagy a tartós egyensúlyhiány fékezheti egész fejlődésünket. — Másodszor: az anyag- és energiatakarékosságban az intézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtani. A miniszter közölte: észszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az importanyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976- ban emelni fogják az energia- hordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árát, s rendezik az áruszállítási tarifákat. — A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre anyag- és munkaerőmegtakarítást is eredményeznek, és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. A mezőgazdasággal kapcsolatban elmondta: az állami gazdaságok 1974-ben jó termelési eredményeket értek el. Ez pénzügyi helyzetükben is megmutatkozott. Először sikerült elérniük, hogy nem volt közöttük veszteséges gazdaság. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme az előirányzottat meghaladóan 5 százalékkal nőtt. —1 Jövő terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz, a gazdasági irányításnak és szabályoknak pedig a terv céljaihoz. A gyorsabban változó feltételek által megkívánt rugalmasabb gazdaságvezetés akkor lehet eredményes, ha a hosszabb és rövidebb távra szóló — feladatok átgondolt, összefüggő rendszerére támaszkodik. A következő évi terv és költségvetés összeállításakor ezekre építünk, megfogadva azokat az iránymutatásokat, tanácsokat és javaslatokat, melyeket a kormány munkaprogramjának megvitatása során és a mostani törvényjavaslatot tárgyaló bizottsági üléseken kaptunk az országgyűléstől. A pénzügyminiszter végezetül kérte, hogy erősítsék meg a kormány munkájához adott bizalmat és támogatást és fogadják el az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. * Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Péter János és Raffai Sarolta felváltva látta el az elnöki teendőket - véget ért. (Az alábbiakban rövidítve közöljük a felszólalást.) Tisztelt Országgyűlés! A kormány országgyűlés elé terjesztett munkaprogramja azt bizonyítja, hogy a Minisztertanács helyesen értékeli hazánk társadalomépítésének mai helyzetét, jól veszi számba a XI. kongresszus határozataiból adódó tennivalókat és jól ítéli meg saját kormányzati szerepét, felelősségét és feladatait is. Cselekvési egységet A Minisztertanács munka- programja nagy figyelmet fordít az irányító munka javítására. Egyetértek ezzel és vallom, hogy a kívánt szemléleti egység megteremtése az állami irányítás minden szintjén bizton erősíteni fogja a cselekvési egységet is, melynek eddig néha híján is voltunk. Biztos vagyok abban, hogy ha a kormány — munkaprogramját teljesítve — körültekintőbb lesz döntései meghozatalánál, ha már a döntéseknéf jobban alapoz a rendelkezésre álló eszközökre és e szerint differenciál, ha kevesebb határozattal is fontos döntéseket fog hozni, ha állhatatos lesz a végrehajtás ellenőrzésében -és a felelősök elszámoltatásában, akkor valóban erősödni fog az irányítás szemléleti és cselekvési egysége és akkor ez a társadalom érdekének, a központi akaratnak érvényesülését is eredményezni fogja. Az is nehezíti feladataink következetes végrehajtását, ha a kormány egyértelmű döntéseit a végrehajtás szakaszában értelmezik eltérően az egyes minisztériumok vagy éppen főhatósági dolgozók, mert sajnos ilyenre is akadt példa. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai gyakran jeleznek ilyen visszásságokat és a bőrünket érintő kérdésekben is tapasztalhatunk ilyeneket. Elég csak egyre utalnom: a szénbányászat újrafejlesztésére hozott határozat — különösen a bányászlakás építés^ - körüli hu- za-vona és meg nem értés is jó példa erre. Vannak olyan nem kormányszintű állásfoglalások is, melyek érvényesítése - ugyancsak értelmezési eltérések miatt - halad nehezen. Bennünket, baranyaiakat ezek közül a pécsi iparszerkezet javítására teendő intézkedések késedelme és — az egriekkel együtt — a pincerendszer okozta nehézségek enyhítésének ez évi támogatása körüli véleményeltérés, vagy a már elhatározott — devizakitermelés szempontjából is számításba vehető — harkányfürdőj szállodafejlesztés elmaradása zavar. Jobb kapcsolatokat A központi akarat érvényesítésében jól hasznosítható a minisztériumok, valamint a megyei párt és tanácsi szervek kapcsolata, mely az utóbbi években jól formálódik. Mégis úgy érzem e kapcsolatok mai formája és rendszere - az évenkénti egy-egy vezetői egyeztető tárgyalás, a miniszterekkel csak értekezleteken vagy uram bocsá’ avatásokon való találkozás — kevés lesz az elkövetkező feladatok jobb teljesítéséhez. Több kell ennél: rendszeres információ csere, a tennivalók sokrétűbb egyeztetése, több személyes találkozás és a megyei testületi üléseken való gyakoribb részvétel. Csak megjegyzem, hogy a megyei tanácsszervek területi szerepének erősödése egyben több lehetőséget teremt arra is, hogy a tanácsi szervek — túlnézve a tanácsok falain és érdekein — több segítséget nyújtsanak a minisztériumok ágazati irányításához. Együtt a közös ügyért És végezetül szólni szeretnék - azért is, mert egyik kulturális centrumban élek — a kultúra irányításáról. Az említett munkamegosztás alapján a megyei szerveknek felelős szerepük van ebben is és ilyetén részük van a kormány munkaprogramja teljesítésében is. A Minisztertanács munkaprogramja egyértelmű orientációt ad arra: hogyan és milyen irányba hasson a megyei szervek irányító tevékenysége is. Mi okoz nekünk itt nehézségeket? Néha felkészületlenségünk, néha a központi információk hiánya, néha tapasztalatlanságunk és olykor határozatlanságunk. Aztán az is, hogy a gazdasági feszültségek növekedése néhány emberben olyan szemléletet is szül, mely szerint amúgy is sok pénz jut a kultúrára. Aztán van olyan szemlélet is, mely szenvedélyes módon kevesli ezeket az anyagi juttatásokat, mások az irányítás szükségességét is kétségbe vonják és a „hivatal” művészetekre könyököléséről is beszélnek. Mi elfogadjuk azokat a véleményeket, melyek gyengeségeinket teszik szóvá, melyek a túlzások elkerülését, a vadhajtások nyesegetését igénylik, de szót emelünk az ellen — szóljon ez revizornak, gazdasági vezetőnek, rádió-riporternek, művésznek vagy helyi kulturális vezetőnek —, ha a gyommal együtt a kultúrnövényt is ki akarják tépni. Ezért indokolt arra felhívni a figyelmet, hogy a kulturális irányítás minden szintjén erősíteni kell az ideológiai-politikai szemléletet, az egy nyelven szólást, az együttműködést és az anyagi erők összehangolt felhasználását. És most azzal szeretném befejezni, amivel elkezdtem hozzászólásomat: a kormány munkaprogramja helyes célokat tűz maga elé, megvalósítása mindenkit munkára szólító közös ügyünk, ezért azzal és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel egyetértek.
