Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-26 / 264. szám

1975. szeptember 26., péntek Dunantmt napló Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) európai szocialista országok­nak, elsősorban a Szovjetunió­nak, akárcsak napjainkban ab­ban a harcban, amely a hel­sinki alapelvek gyakorlati ér­vényesítéséért folyik. A helsinki csúcstalálkozónak a történelmi jelentősége abban áll, hogy elismerte a második világháború után létrejött tény­leges európai helyzetet, bele­értve a határokat. Eme'lett új lehetőségeket tárt fel a béke biztosításában, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésében. Helsinki után a cél változat­lan: az enyhülési folyamat to­vábbfejlesztése, az európai biz­tonság erősítése, az együttmű­ködés kiterjesztése más terüle­tekre. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki elvek a gyakorlat­ban is mindinkább tért fognak hódítani? Mindenekelőtt az, hogy az ott elfogadott elvek megfelelnek az európai népek legelemibb érdekeinek, béké­jének és biztonságának. E rea­litással mindenkinek számolnia kell. A Magyar Népköztársa­ság mindent megtesz, hogy a helsinki megállapodás szelle­mében tovább erősödjön az európai országok békéje, együttműködése. Tisztelt Országgyűlés! A kormány munkaprogramja, amelyhez most a parlament jó­váhagyását kéri, felelősen és reálisan irányozza elő a tár­sadalom és a kormányzat teen­dőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgo­zunk, ha feladatainkat a való­ságos követelmények színvona­lán teljesítjük, akkor a követ­kező években is elérhetjük cél­jainkat: népgazdaságunk to­vábbra is tervszerűen, dinami­kusan fejlődik, tovább épül szo­cialista társadalmunk, emelke­dik az életszínvonal. A kormány munkaprogramját a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magam nevében a tisztelt or­szággyűlésnek i elfogadásra ajánlom. Bondor József: Gazdaságosabb« olcsóbb« gyorsabb építkezést Gazdaságosabban, olcsób­ban, szervezettebben és gyor­sabban — így összegezte a mi­niszter beszéde elején az épí­tőipar törekvéseit, majd részle­tesebben is elemezte a lakás­építés ütemét, s az ipari nagy- beruházások megvalósításának helyzetét. Egyebek között el­mondotta : — Pártunk 1960-ban meghir­detett 15 éves lakásfejlesztési terve alapján napjainkban ad­ják! át az egymilliomodik la­kást. Ezzel a jelentős távlati program nemcsak teljesül, ha­nem néhány tízezerrel több la­kást is építünk. — Az egymillió lakás meg­épülte valóságos új honfog­lalás. Az ország lakosságának egyharmada elhagyta régi la-* kóhelyét és új, korszerű lakás­ba költözhetett. Egyidejűleg alapvetően javult azoknak a családoknak a lakáshelyzete is, amelyek a lakáshiány miatt kénytelenek voltak más csalá­dokkal, vagy családtagokkal megosztani otthonukat. — Országunkban mintegy 3,5 millió lakás van. A lakás- építési program megvalósításá­val ennek 30 százaléka 15 évesnél nem idősebb, tehát újonnan épített lakás. Új építés, és hozzáépítés révén 2,5 mil­lióval nőtt a lakószobák szá­ma, ugyanakkor az egy szabás lakások 1949-ben még 70 szá­zalékos aránya 35 százalékra csökkent. A távlati számítások azt mutatják, hogy évi 90—100 ezer lakás építésével a követ­kező 15 év folyamán a lakás- állomány olymértékben bővül, hogy fokozatosain valamennyi település-kategóriában egyen­súlyi helyzet alakulhat ki a családok és a rendelkezésre álló lakások szórna között — A tanácsok következete­sen betartják a lakáselosztás irányelveit. A lakások több mint 70 százalékát munkások és a termelés közvetlen irányítói1, 40 százalékát fiatal házasok kap­ják, 1974-ben 28 ezer állam­polgár kapott népesedéspoliti­kai céljainkkal összhangban szociálpolitikai kedvezményt. — A párt és a kormány ha­tározatának megfelelően a munkáslakásépítési akció 1973 elején kezdődött. Az akció ke­retében az utóbbi két évben 6090 lakást adtak át. Az év elején további 3500 lakás épí­tése volt folyamatban. E lakás- építési forma gyors kibontako­zása arra utal, hogy a válla­latok felismerték az ebben rej­lő lehetőségeket, s ehhez a megfelelő támogatást is meg­adják. — Eredményeinkkel sohasem voltunk és leszünk elégedetteké A program végrehajtása szá­mos gondot okozott és néhány területen ellentmondásos hely­zetet szült. A lakásépítés gyorsütemű korszerűsítését inem követte idejében az építési te­rületek előközművesítése és a közművesítés kivitelezésének technológiája is elmaradott a lakásépítéshez képest Növek­szik a rekonstrukciós építkezé­sek aránya, amely a lakások szanálásának növekedésével párosul. — A IV. ötéves terv során a lakásépítési költségek a terve­zettnél nagyobb mértékben emelkedtek. Erőfeszítéseinket a lakásépítési költségek növeke-. désének mérséklésére összpon­tosítjuk. A lakásépítés gyors ütemének fenntartása megkö­veteli a célszerű takarékossá­got, a jobban szervezett kivite­lezést és a megvalósításban közreműködő valamennyi szerv szoros, tervszerű összefogását, következetes, hatékony együtt­működését. — A kormány a beruházások gyors és hatékony megvalósí­tása érdekében az elmúlt idő­szakban számos intézkedést hozott — mondotta. Korszerűsí­tettük beruházási szabályain­kat, fokoztuk a beruházások előkészítéséért, lebonyolításáért és megvalósításáért való fele­lősséget, korlátoztuk a tervsze­rűtlen beruházási, különösen az építést keretet. Szankciókkal és ösztönzőkkél erősítettük a tervcélok érvényesítését. Fo­koztuk az érdekeltséget a leg­fontosabb objektumok mielőbbi meqvalósításában. Ezek mi­előbbi üzembehelyezésétől dön­tő mértékben függ energia- és ala pvető nyersanyagéi lá tásunk, infrastruktúránk színvonala, nemzetközi fizetési mérlegünk alakulása, társadalmi termelé­sünk korszerűsítése. Ezért a nagyberuházások gyorsítására, mielőbbi befejezésére koncent­ráljuk erőforrásainkat. — A nagyberuházások gyors megvalósítása elsőrendű nép- gazdasági érdek, arra azonban reálisan nem számíthatunk, hogy a hozott intézkedések alapján beruházási tevékeny­ségünk fogyatékosságai rövid időn belül megszűnnek. E té­ren a gyökeres változás szívós és következetes munka ered­ményeként — reálisan — csak több év alatt várható. Ezért át­meneti megoldásokra is szük­ség van. A kormány kiemelte azokat a beruházásokat, ahol a megvalósításban számottevő gyorsítást kell elérni. Ezek a gyorsítások azonban a haté­konyabb munka mellett terven felüli ráfordításokkal valósít­hatók meg. Kádár János fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét Kádár János fogadta a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában fogadta a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttségét, élén Pjotr Mironovics Maserovval, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagjával, a Legfelsőbb Tsmács Elnökségének tagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, meleg légkörben lefolyt találkozón ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Külföldi i< hírek ff + BECS: A közép-európai haderők és fegyverzet csökken­tésével kapcsolatos tárgyalások felújításán való részvételre csütörtökön Becsbe érkezett a Szovjetunió küldöttsége, élén Oleg Hlesztovval, a szovjet külügyminisztérium kollégiumá­nak tagjával.-9- VARSÓ: Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter október 9—10-én hi­vatalos látogatást tesz Lengyel- országban. + GENF: Csütörtökön újabb találkozóra került sor a straté­giai támadó fegyverek korláto­zásával kapcsolatos genfi tár­gyalásokon (SALT) résztvevő szovjet és amerikai küldöttség között. + HELSINKI: A finn külügy­minisztérium szerdán letétbe helyezte az ország állami le­véltárában az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia záródokumentumának eredeti példányát, amelyet a 35 részvevő állam vezető sze­mélyiségei augusztus 1-én Hel­sinkiben írtak alá. + BECS: A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) tagországai minisztereinek bé­csi értekezlete csütörtökön sem tudott megegyezésre jutni a kőolajárak emeléséről. Amint Ahmad laki al-Jamani szaud- arábiai olajipari miniszter az ötórás tanácskozás után közöl­te, az értekezlet résztvevői még nagyon távol állnak a meg­egyezéstől. A miniszter utalt a tagországok közötti véle­ménykülönbségekre. ♦ LISSZABON: További 179 nagy gazdaság kisajátítását rendelték el Portugália déli részében. A földművelésügyi minisztérium vonatkozó utasítá­sait szerdai számában közölte a Diario de Boverno, a kor­mány hivatalos közlönye. E bir­tokok közül 154 Évora körzeté­ben, 25 pedig Setubal körzet­ben van. ♦ NEW YORK: Két éven belül feloszlatják a Délkelet- Ázsiai Szerződés Szervezetét (SEATO). Az erről szóló döntést a tömb miniszteri tanácsa szer­dán este New Yorkban hozta. A SEATO felszámolása a szer­vezet 21 éves áldatlan műkö­dését zárja le. A miniszteri ta­nács üléséről kiadott közle­mény szerint a délkelet-ázsiai paktum feloszlatását a „válto­zó körülmények" és az „új hely­zet" indokolja — vagyis az, hogy Ázsiában is egyre inkább érvényesül az enyhülés politi­kája. 4- BEJRÚT: A bejrúti lapok csütörtöki jelentése szerint a szélsőjobboldal által kiprovo­kált fegyveres összetűzésekben április közepe óta legkevesebb két-háromezren vesztették éle­tüket és több mint tízezren megsebesültek. Az anyagi kárt mintegy 13 milliárd libanoni fontra becsülik. Mohácsra és Bolyba látogattak szliveni vendégeink A Balkantourist autóbusza tegnap délelőtt a Mohács vá­rosi Pártbizottság elé gördült szliveni vendégeinkkel. Fogadá­sukon megjelent Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára és Ambrus Lajos, a Mohácsi járási Párt- bizottság első titkára is. Borsos János, a Mohács vá­rosi Pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a város fej­lődéséről, helyzetéről, valamint az ifjúságpolitikai és a nőpo­litikái munkáról. Bolgár bará­tainkat ezután az Új Barázda Termelőszövetkezet látta vendé­gül, ahol megismerkedhettek a szövetkezet általános gazdasá­gi és politikai életével, a szo­ciális intézkedésekkel, és a dolgozók kommunális ellátott­ságával. Délután a Bályi Állami Gaz­daságban tettek látogatást Először megtekintették a gaz­daság baromfinemesítő üzemé­ben a 40 ezres tojótelepet és a bari üzem keltetőjét. Megnyílt Jakováli Haszán pasa dzsámija (Folytatás az 1. oldalról.) régész értékes és fáradhatatlan kutató, rendező, szervező tevé­kenységét, amely nélkülözhe­tetlen feltétele volt mai ünnep­ségünknek. — E gondolatok előrebocsá­tása után a Jakováli Haszán Múzeum — Török Történeti Ki­állítást és az 1975. évi bara­nyai múzeumi és műemléki hó­napot megnyitom. / Ezután Rifki Danisman kul­tuszminiszter állt a mikrofon elé: — Rendkívüli örömmel tölt el, hogy jelen lehetek azon az ünnepségen, amelyen a XVI. századból származó, Jakováli Haszán pasa által emeltetett török építészeti emléket a res­taurálás után mint múzeumot és imahelyet újból átadják ren­deltetésének. Szeretnék rámu­tatni, hogy a magyar kormány­nak mennyire udvarias gesztu­sa, hogy a dzsámit az V. Nem­zetközi Török Művészeti Kong­resszussal egyidőben nyitja meg. Kellemes kötelességem­nek tartom, hogy a dzsámi res­taurálását szívügyének tartó Horváth Lajos megyei tanács­elnök úrnak, Takács Gyula me­gyei taná^elnökhelyettes úr­nak és Wieder Béla városi ta­nácselnök úrnak, a restaurá­lást Gerő Győző vezetésével végző magyar szakembereknek és a munkálatokban résztve­vőknek egyaránt köszönetemet fejezem ki. Ez alkalommal, kö­szönettel, hálateli érzésekkel és kegyelettel emlékszem meg a dzsámit ránkhagyó néhai Haszán pasára és az egykori építőkre is. örömmel jelent­hetem ki, hogy a dzsámi egy részének imahelyként való megnyitás^, másik részének pedig múzeumként való hasz­nálata a nemzetközi együtt­működés, valamint a Magyar- ország és Törökország között évszázadokkal ezelőtt kezdődő és napjainkban új távlatokat kínáló baráti kapcsolatok egyik eredménye. Ezek után az imahely kegye­leti jelentőségéről szólt, a Pécsett és környékén különbö­ző célokkal átutazó mohame­dánok vallási igényeit te­kintve. „Azáltal, — mondotta —, hogy a magyar kormány az országban található török műemlékek egyikét zestaurál- tatta és rendeltetésének átad­ta, a nemzetközi művészetszem­lélet terén az egész világon egyedülálló példát adott.” Majd azt kívánta, hogy a dzsá­mi használata az emberiség számára üdvös legyen. Végül Wieder Béla elvtárs dr. Gerő Győzőnek, munkássá­ga elismeréseképpen átnyúj­totta a Pécs közművelődéséért elnevezésű plakettet. A nyitó­ünnepség után interjút kértünk Rifki Danisman miniszter úr­tól. — Milyen lehetőséget lát arra, hogy a két ország kö­zött a kulturális együttműkö­dés tovább fejlődjék? — Nagyon megélénkült min­den népben a saját kultúrája iránti érdeklődés, mind a tár­gyi, mind a szellemi emlékei­nek a megismerése iránt. E téren Magyarország igen elő­re haladt, amint ezt most ta­pasztaltam. Jövőre kötjük majd meg az új török—magyar kul­turális szerződést, további meg­beszélések után igyekszünk igen konkrétan előbbre lépni, újabb pontokat felvenni a szerződésbe. Tárgyaltam a ma­gyar oktatásügyi miniszterrel és a kulturális1 miniszter helyette­sével, s ezekből a tárgyalások­ból újabb lehetőségek derül­tek ki. A megvalósításuk előtt álló nehézségek nem komo­lyabbak, mint a hasonló szer­ződések előtt világszerte álló nehézségek. Egy konkrétumot viszont már mondhatok: Rákó­czi Ferenc születésének három­századik évfordulója alkalmá­ból mi is mindent megteszünk azért, hogy az azzal kapcso­latos ünnepségek színvonalasak legyenek. A vendégek tegnap megte­kintették a Széchenyi téri dzsá­mit, Idrisz baba türbpjét, a Tettyét, a tv-tornyot, majd utá­na elindultak Siklósra. Ma Szi­getvárra utaznak, onnét Buda­pestre, végül délután haza, Tö­rökországba. Földessy Dénes Ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága Fiatalok az építőmunkában Mindenki ismeri a népgaz­daság előtt álló feladatokat, — mindannyiunk munkaprog­ramját. Természetes, hogy ezek­ből a feladatokból a fiatalok­nak is — az aktív keresők több mint 40 százaléka KISZ korosz­tályú — az eddiginél nagyobb részt kell vállalniok. Ebből az alapállásból vizsgálta a KISZ részvételét a gazdasági építő­munkában a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága tegnap délelőtt Pécsett, az Ifjúsági Házban megtartott ülésén. Az eddigi tevékenységet összegező és kritikusan elemző, a további feladatokat pontosító tanácsko­záson részt vettek: Rózsahegyi István és Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának osztályvezetői. Kéri András, a KISZ KB osztályveze­tője, Erdős Endre, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Tiha­nyi János, az SZMT osztályveze­tője. Baranya megyében a szocia­lista munkaverseny legnagyobb tömegeket mozgósító formájá­ban, a brigádmozgalomban 620 ipari és 35 mezőgazdasági szocialista brigád dolgozik. En­nél is lényegesebb azonban az, hogy a fiatalok nemcsak az ön­álló ifjúsági brigádokban ér­nek el jó teljesítményeket, ha­nem az egész brigádmozga­lomban jelentős a részvételük, munkájuk. A termelésben egy- ' re inkább lényeges lesz a mi­nőség, — a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer szervezésében, népszerűsítésében is nagy sze­repet vállaltak a fiatalok. Ered­ményes volt — bár még sokkal több lehetőséget rejt magában — az „ifjúsági radar” mozga­lom. Hasonlóképpen foglalt ál­lást a KISZ megyei Bizottsága az „Alkotó ifjúság” pályázat és kiállítás értékelésekor. A külön­böző védnökségeket értékelve megállapították: hozzájárultak a mozgalomban részt vevő alapszervezetek szervezeti éle­tének javulásához, az alapszer­vezetek tömegbefolyásának nö- . veléséhez. A kiváló mozgalmak, a szakmai vetélkedők és a külön­féle társadalmi munkaakciók eredményeinek ismertetése mel­lett azt is vizsgálták, mikén* lehetne többet tenni. Ez csen­dült ki a hozzászólásokból — a vitában szót kért Koós Lász­ló és Kéri András is - első­sorban azt vizsgálták, hogyan- lehet a fiatalok eszközeivel az eddiginél is jobban, eredmé­nyesebben részt venni a gaz- — dasági építőmunkában. A KISZ Baranya megyei Bizottsága en­nek szellemében hozta meg a következő feladatokat körvona­lazó határozatait.

Next

/
Thumbnails
Contents