Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-26 / 264. szám
1975. szeptember 26., péntek Dünantmt napló 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) gye, s azon belül az Észak- Fejér megyei iparvidék. Itt már látszanak egy új, kialakuló iparközpont, — a lassan várossá fejlődő Mór — körvonalai. A gyors iejlődés azonban gondokat is okoz, mert az ipari koncentrációval nem tart lépést a járulékos létesítmények építése. Céczi János (Nógrád megye, 6. vk.), a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a kormány munkaprogramjának végrehajtása nagyon fegyelmezett, tudatos munkát igényel minden szinten, mindenkitől. Péterfi Ferenc (Vas megye, 4. vk.), a szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi gyárának művezetője örömmel nyugtázta, hogy a munkaprogram értelmében a következő időszakban különös gonddal fejlesztik, erősítik az üzemi demokráciát, amely növeli a dolgozók felelősségérzetét, segíti az alkotó munka kibontakozását. Mérten Lajos (Komárom megye, 9. vk.), az MSZMP Komárom megyei Bizottságának osztályvezetője Komárom megyei tapasztalataira alapozva elmondotta, hogy örvendetes kezdeményezőkészség van kibontakozóban, megkezdődött a tartalékok feltárása, a lehetőségek jobb kihasználása minden területen. Ezzel az országgyűlés csütörtöki munkanapja —, amelyen felváltva töltötte be az elnöki tisztet- Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. A képviselők pénteken délelőtt 10 órakor a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatják tanácskozásukat. Bisaku Belő: Feladataink megoldásában építhetünk dolgozó népünk cselekvő közreműködésére Biszku Béla beszél. Tisztelt Országgyűlés! A kormány munkaprogramjának, amelyet a Minisztertanács elnöke megvitatás és jóváhagyás céljából most az ország- gyűlés elé terjesztett, különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk XI. kongresszusa és az idei választások után ez társadalmunk soron levő tennivalóinak és a kormányzati feladatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ez a program egészében és részleteiben egyaránt megfelel a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott össznem- zeti céloknak. ja össze és önti konkrét formába azokat a teendőket, amelyeket a kongresszusi határozatok tartalmaznak. Az állami munka egész területén, mind a bel- és külpolitikában, mind a gazdasági és a kulturális építőmunkában, mind pedig az életszínvonalpolitikában folytatjuk az eddigi, nagy eredményeinkkel igazolt irányvonalat. A programból az is kiviláglik, hogy a kormány a feladatok sikeres végrehajtását egész irányító tevékenységének a továbbfejlesztésével, még több tervszerűséggel és céltudatossággal, még szélesebb körű szervező munkával kívánja előmozdítani. Ezekben az erőfeszítéseiben a kormány számíthat a párt, a Központi Bizottság teljes támogatására. A kormányprogram tekintetbe veszi, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítéséért végzett munka döntő területe a gazdaság. Ennek tudatában kiemelt figyelmet fordít a gazdasági fejlődés kérdéseire. Azt már az előzetes adatok is megmutatják, hogy sikeresen teljesítjük negyedik ötéves tervünket. Tudjuk, hogy a külső gazdasági feltételeknek időközben bekövetkezett, váratlan változásai nem csekély mértékben megnehezítették tervszerű munkánkat. A népgazdaság fejlesztésére fordítható anyagi forrásaink tekintélyes részét felemészti, illetve felemésztette a cserearányromlás. Ezek a nehézségek lassították ugyan gazdasági növekedésünk tempóját, de nem okoztak törést sem gazdasági fejlődésünkben, sem az életszínvonal alakulásában. Ez mindenekelőtt munkásosztályunk, népünk helytállásának köszönhető. Együtt a dolgozókkal A kormányprogram előre vetíti, hogy a következő ciklusban, az ötödik ötéves terv éveiben is szilárd alapokon, tervszerűen folytathatjuk gazdasági építőmunkánkat. Annak ellenére, hogy a következő időszakban is nem kevés kedvezőtlen körülménnyel kell számolnunk, a népgazdaság dinamikus növekedésének, a termelékenység emelkedésének, a gazdasági hatékonyság szüntelen javulásának az alapján és azzal arányosan az életszínvonal emelését is biztonságosan tervezhetjük. A kormányprogram ilyen fejlődést irányoz elő, és megjelöli azokat a kézzelfogható feltételeket és követelményeket, amelyeknek révén elérhetjük a magunk elé tűzött célt. Nem kevésbé fontos azonban, hogy a követelményeket a gazdasági munka minden felelős tényezője, minden munkahely kollektívája, minden brigád és minden egyes dolgozó tisztán lássa. Arra van szükség, hogy minden szinten elmélyül- ten elemezzék a gazdálkodás helyi feltételeit, a termelés és a hatékonyság fejlesztésének a lehetőségeit. Nem utolsósorban pedig arra van szükség, hogy a politikai és a gazdasági vezető szervek őszintén beszéljék meg a dolgozókkal ezeket a kérdéseket, és az eddiginél is jobban támaszkodjanak segítőkészségükre. Ez annál is inkább nélkülözhetetlen erőforrás, mert ha azt akarjuk, hogy a kormányprogramban is felvázolt terveink valóra váljanak, még többet kell tennünk a gazdaságunkban rejlő tartalékok, lehetőségek feltárásáért és hasznosításáért. Meggyőződésünk, hogy ezek a tartalékok és lehetőségek még a tervezettnél is nagyobb fejlődést tesznek lehetővé számunkra! Fel kell számolni a vezetők egy részénél tapasztalható passzív és kezdeményezőkészséget nélkülöző magatartást, mert ez lefékezi a dolgozók tettrekészségét is, ami nélkül nem tárhatjuk fel tartalékainkat. Amint már említettem, az előttünk álló időszakban is várható, hogy bizonyos kedvezőtlen körülmények megnehezítik a dolgunkat. Természetüket, várható hatásukat már a miniszterelnöki expozé is jellemezte. Igaz, hogy a népgazdaságunkat negatívan érintő külső feltételeket nem áll módunkban megváltoztatni, azok tőlünk független folyamatok következményei. Hibát követnénk el azonban, ha minden gazdasági problémánkat erre vezetnénk vissza, és nem néznénk szembe a saját munkánk gyengeségeivel, a gazdaságpolitika megvalósításában tapasztalható következetlenségekkel. Világosan kell látnunk, hogy a gazdasági munka színvonalának a javítása, az anyagi és szellemi erőinkkel való ésszerűbb gazdálkodás, a megváltozott körülményekhez való gyorsabb alkalmazkodás a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásának döntő feltétele. Központi irányítás w •• r ff f r r es önállóság A kormány munkaprogramja helyesen vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek a terv- gazdálkodás további javításához, a termelés szerkezetének folyamatos korszerűsítéséhez, a beruházások hatékonyságának annyira kívánatos fokozásához, az ésszerű takarékosság általános érvényesítéséhez szükségesek. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazdasági életben is erősítsük a központi irányítást, egyidejűleg növeljük a vállalatok önállóságát és felelősségét. A központi irányítás hatékonyságának növelése és a vállalati önállóság érvényesítése a gazdaság tervszerű fejlesztésében előttünk álló feladatok megoldásának két — összetartozó és a gyakorlatban is együtt érvényesítendő — oldala. Az Elbizakodottság és kishitűség nélkül Ilyenformán, amikor a tisztelt országgyűlés megvizsgálja a kormányprogramot és állást foglal, valójában arról dönt, hogyan valósítsa meg a kormány a következő években a pártkongresszuson kidolgozott és elfogadott, majd a választásokon egész dolgozó népünktől egyöntetűen támogatott politikát. Más szóval: mit teszünk, mit kell tennünk a fejlett szocialista társadalom építéséért. Amennyire fontos, hogy világos távlatok vonzásában rakhatjuk egymásra a jövő építőköveit, éppoly nagy jelentőségű, hogy a kormány munka- programjában előirányzott feladatok megoldása során bizton építhetünk dolgozó népünk cselekvő közreműködésére. Terveink realizálásának legfőbb záloga, hogy tovább erősödik a munkásosztály vezető szerepe, a szövetkezeti parasztsággal való szilárd egysége, az értelmiséggel és a szocializmus minden hívével való szoros összefogása. Azzal a hatalmas erővel, amit a szocialista nemzeti egység képvisel, a jövőben is minden feladatunkat meg tudjuk oldani. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány munkaprogramjának alapvető vonása, hogy céltudatoson és helyesen foglal(Tudósitónk telefonjelentése.) Zsúfolásig telt diplomáciai karzat, hazai és külföldi újságírók tömege, s már az ülésszak megkezdését megelőzően is pezsgő folyosói diplomácia. Mindez természetesen külsőség, de a lényegre is utal. Hazánk nagy nemzetközi tekintélynek örvend, belpolitikai életünk eseményei iránt határainkon túl is nagy az érdeklődés, amit csak fokozott az a tény, hogy a legszélesebb hazai és nemzetközi nyilvánosság előtt lefolyt XI. pártkongresszus soha nem látott eredményekről adott számot, másrészt leplezetlen őszinteséggel szólt a fejlődés e magasabb szintjén jelentkező gondokról is. Ami pedig a képviselők szokottnál is nagyobb aktivitását illeti: küszöbön áll az V. ötéves terv célkitűzéseinek, beruházásainak pontosítása, nagyon is érthető tehát, hogy minden megye, minden város a végsőkig harcol jogosnak vélt igényei érvényesítéséért. A baranyai képviselők nagy érdeklődéssel várják képviselőtársuk, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnökének felszólalását, illetve annak fogadtatását. Baranya fejlődési üteme lelassult, az iparszerkezettel, lakásépítéssel, járulékos beruházásokkal kapcsolatos gondjaink az átlagosnál is nagyobbak. A kormány munkaprogramja aláhúzta az iparés termékszerkezet korszerűsítésének fontosságát, kiemelten szólt a városépítés tervszerűbbé, hatékonyabbá tételének szükségességéről, a városi közlekedés megjavításának halaszthatatlan voltáról - s mindez Baranyában is célkitűzés, illetve gond. A baranyai helyzet őszinte elemzéséhez tehát kedvező a légkör. Horváth Lajos elvtárs felszólalására —, mely egyébként első képviselői beszéde lesz — ma a déli órákban számítunk. Az ülésszak légkörét egyébként a kormány munkaprogramjának tárgyilagos, higgadt, a cselekvésre összpontosító alaphangja határozta meg. Elbizakodottság és kishitűség nélkül kell a holnap elé néznünk — mondotta lázár György miniszterelnök. A figyelmeztetés indokolt. Nap mint nap hallunk mindkét irányban szélsőséges véleményeket. Csak az autók, a víkendházak, a jövedelmek, egyszóval az életszínvonal leglátványosabb jegyei alapján nem lehet az ország helyzetét megítélni. De nincs helye a vészharangok kongatásának sem. Tény: vannak gazdálkodásunknak aggasztó gyengeségei. Mindennapos dolog a késlekedés, a piaci eseményekre való lanyha reagálás: az is tény, hogy a világgazdaság jelenlegi helyzete új nehézségek egész sorát okozta — de a magyar népgazdaság mindezek ellenére szilárd, s a kezünkben vannak a folyamatos fejezze! kapcsolatos kérdések közül külön is szeretném hangsúlyozni: a kormány helyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyamatok olyan szabályozására törekszik, ami jobban megfelel a szükségleteknek és összhangban van a népgazdasági érdekekkel. A tapasztalatok megmutatták, hogy szükség van az állami gazdaságirányító munka módszereinek állandó tökéletesítésére. Gazdaságpolitikai céljaink valóra váltásának nélkülözhetetlen feltétele a központi döntések és a közgazdasági szabályozás összefüggő módszereinek célszerű, a mindenkori követelményeknek megfelelő alkalmazása. Nem helyes tehát egyfelől a központi igazgatási, másfelől a közvetett gazdasági szabályozás szembeállítása. A maguk helyén, a célszerűségnek megfelelően mind a kettőt alkalmazni kell. Ez a felfogás nézetünk szerint összhangban van az irányítási rendszer alapelveivel, amelyeket a XI. kongresszus is megerősített. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági feltételek között dolgozzanak. Nem helyénvaló, hogy miközben az államháztartás részesedése — erről már az előttem felszólaló képviselőtársaim is beszéltek —• a társadalmi tiszta jövedelemből csökkent és gondokkal is küzdve, nagy erőfeszítések árán teljesítheti feladatait, aközben egyes vállcu- latok részesedése indokolatlan mértékben nőtt. Ezt a termeléssel nem arányos bérnövelésre is felhasználták. Mindez ösz- szességében rontja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A tiszta jövedelem fokozott koncentrációját nem öncélúan szorgalmazzuk. A kormányzati munkával kell biztosítanunk, hogy az ország legnagyobb termelővállalatai további korszerűsítésükhöz, műszaki színvonaluk fejlesztéséhez, termék- szerkezetük átalakításához megfelelő anyagi eszközöket kaphassanak, mert nagymértékben ettől függ egész népgazdaságunk fejlődése. Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kérdés is, hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosztásban még tapasztalható aránytalanságokat. Már évek óta visszatérően hangoztatjuk, hogy nem engedhetjük meg a nem munkából származó, illetőleg a végzett munkával nem arányos jövedelmek szerzését. Úgy vélem, jogos követelmény, hogy az eddigi intézkedéseket újak is kövessék, s eltömjük az ilyen jövedelmeknek a forrásait; egyben a személyes anyagi érdekeltségnek megfelelően tovább ösztönözzünk a jobb munkára. Ha ezt megtesszük, ettől is nalődés biztosításának eszközei. A takarékosság, a hatékonyság minden területen való fokozása, az alulról jövő kezdeményezések meghallgatása és hasznosítása, a jobb, színvonalasabb vezetői munka, az ügyesebb kereskedői tevékeny, ség — egyszóval: a gazda módján való gondolkodás és cselekvés ez a jövő sikereinek, az életszínvonal további emelésének záloga. A kormányelnöki expozé utáni szünetben beszélgettem dr. Szabó Józseffel, a Baranya megyei képviselőcsoport vezetőjével, a NEB megyei elnökével. Elégedett volt, igazolva látta magát. A NEB ugyanis már többször jelezte a múltban is: az élő munkával való ésszerű gazdálkodás kulcskérdés. Ismét felvetődik a bérszínvonal-gyakorlat gyengeségének kérdése. Még mindig tömegével foglalkoztatunk — tényleges haszon nélkül — alacsony fizetésű embereket csak azért, hogy másokat viszonylag jól megfizethessenek. Cserna Sándor képviselő egy borsodi bányászképviselő felszólalásához fűzött megjegyzéseket. Mraz Tibor borsodi főaknász elmondotta: öt év óta gyobb becsülete lesz a munkának, a jól megszolgált jövedelemnek. Az állami munka fejlesztése Tisztelt Országgyűlés! A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami munka fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az állami irányító munka minden síkján és minden láncszemében növelnünk kell a hatékonyságot, hogy biztosíthassuk céljaink, terveink, politikánk, társadalmi érdekeink érvényesülését. A kormány azzal teremti meg a most tárgyalt munkaprogram jó végrehajtásának a legfőbb biztosítékát, ha következetesen felülvizsgálja és egyezteti a tárcák igényeit, és minden esetben az országos érdek szabja meg a döntéseit. A kormány munkaprogramjában felvázolt feladatok jó megoldása megkívánja, hogy erősítsük a központi és a helyi szervek ösz- szehangolt tevékenységét. A tanácsok úgy tehetnek a legjobban eleget az állam- igazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erősítik népképviseleti, önkormányzati funkciójukat is. Ez fontos összetevője a szocialista demokráciának, amelynek a továbbfejlesztésen kormányprogramban megjelölt időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai követelménye. A kormány elnöke a szocialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk külkapcsolatai- val, a nemzetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzetértékelése ebben a tekintetben is reális és megqyőző. Külpolitikánk célja: békés építőmunkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételeinek állandó javítása azáltal, hogy erősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a szocialista országokkal; híven teljesítjük kötelezettségeinket, amelyeket a Varsói Szerződésben vállaltunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista integráció kibontakoztatásában, a testvérországokkal való gyümölcsöző együttműködésben. A helsinki elvek valóraváltásáért Ma, a helsinki csúcstalálkozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tervezett ütemben, biztonságosabb körülmények között folytathassuk építőmunkánkat. A helsinki csúcstalálkozó létrejöttében és sikerében kiemelkedő szerepe volt az • i (Folytatás az 5. oldalon.) folyamatosan emelkedik náluk a táppénzes napok száma. Köztudott: hasonló a helyzete Mecsekben is. Mi az oka? Az orvosok liberálisak, vagy tényleg „elkoptak” az emberek? Cserna Sándor hangsúlyozta: sokat javult az üzemegészségügy helyzete, több a jól képzett, a bányát is ismerő orvos. A létesítmények is korszerűbbek. Van technikai fejlődés is a termelő munkahelyeken. De van kötélhúzás is. Az üzemi vezetők egy része azt mondja: sok a lógás, a munkások pedig panaszkodnak: valóságos háborút keli vívni a jogos rokkanttá nyilvánításért is ... Fontos kérdés ez, a megoldására nincs recept. Dr. Sül- theisz Emil egészségügyi miniszter folyosói beszélgetés keretében az elővizsgálati rend reformját, illetve szigorítását ígérte. Ez is kell, mert tényleg vannak visszaélések. De továbbra is fontos feladat, az egészségre rendkívül ártalmcs bányászati munkahelyek korszerűsítése, a rendkívül nehéz fizikai munka gyors ütemű gépesítése. Békés Sándor
