Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-25 / 263. szám

1975. szeptember 25., csütörtök Dunántúlt naplö 3 Szigetvár üzemei már egymiliiárd Ft értéket termelnek évente Megvalósulnak a párt­értekezleten elhangzott javaslatok Beszélgetés László Emillel, a Szigetvár Az új lakótelep jó ellátását segíti elő az áruban bővelkedő Radovan téri ABC-áruház. Fotó: Erb János W Uj rendelet az egészségügyi dolgozók szakképzéséről Üj rendeletben szabályozták az egészségügyi dolgozók mun­ka melletti középfokú szakkép­zését. Az egészségügyi miniszter most megjelent rendelete alap­ján a következő tanévben, 1976 szeptemberétől a nyolc általá­nos vagy annál magasabb is­kolai végzettséggel rendelke­zők — akik 17. életévüket be­töltötték, de 35 évesnél fiata­labbak, és egészségügyi vagy szociális intézményben ápoló­ként vagy gondozóként dolgoz­nak —, kétéves, munka melletti képzéssel szerezhetnek általá­nos ápolói és általános asszisz­tensi szakképesítést. A megváltozott képzési forma új vonása, hogy az eddigiekkel ellentétben általános szakképe­sítést nyújt. Új vonás az is, hogy aki az általános képesítést megsze­rezte, azt követően — ugyan­csak munka mellett — 10 hó­nap alatt szerezhet újabb szak­képesítést, szakápolói, szociá­lis otthoni ápolói, ideg-elme- ápolói, qyermekápolói, illetve gyermek-idegápolói, valamint az öregek napközi otthoni és házi szociális gondozásához. A rendelkezés értelmében azoknak, akik nyolc általános után munka mellett végzik el a kétéves általános ápolói és általános asszisztensi tanfolya­mot a dolgozók szakközépisko­lájában, ezt a tanulmányi ide­jüket beszámítják, és három év alatt szerezhetik meg az érett­ségit. Ezt követően pedig — az érettségihez kötött egész­ségügyi szakmákban — ugyan­csak munka mellett folytathat­ják tovább tanulmányaikat, és szintén tíz hónap alatt szerez­hetnek újabb szakképesítést. ,,#fJ fal végezni a munkát,*," H bűnüldözés segítője a rendörorvos # Öngyilkosság vagy bűncselekmény? # Nem nélkülözhető a vizsgálatnál # Ha éjszaka cseng a telefon... városi Pártbizottság első titkárával A szigetvári kommunisták a XI. kongresszust előkészítő párt- értekezleten számba vették az eltelt négy esztendő eredmé­nyeit és a feladatokat. A párt­értekezleten elhangzott javas­latok sorsáról beszélgettünk László Emillel, a Szigetvári Vá­rosi Pártbizottság első titkárá­val. — Milyen főbb kérdések kö­ré csoportosultak a pártérte­kezleten elhangzott hozzászólá­sok? — Mindenekelőtt a pártélet belső kérdéseivel foglalkoztak, ezen túl a tömegszervek és mozgalmak előtt áHó felada­tokról szóltak. Jelentős helyet foglaltak el a gazdaságpoliti­kai, várospolitikai kérdések. Szót ejtettek az ideológiai, egészségügyi, oktatási és kul­turális kérdésekről is. — A pártélet belső kérdései­vel kapcsolatban miről esett szó? — Legtöbben az alapszervi pártmunka hatékonyságának fokozásával foglalkoztak, hang­súlyozva az egyes párttagok szerepét, tevékenységük és ma­gatartásuk meghatározó vol­tát. Szó esett a különösen fon­tos párthatározatok végrehajtá­sának színvonaláról. Ezek az ifjúság- és nőpolitikái határo­zat, az üzem- és munkaszerve­zéssel kapcsolatos KB-határo- zat, vagy a káder- és személyi munkáról szóló párthatározat... — Történtek-e konkrét intéz­kedések a felszólalások nyo­mán? — Igen. A közelmúltban pél­dául a városi pártvégrehajtó­bizottság beszámoltatta a Ci­pőgyár igazgatóját a nőpoliti­Az emberek ismét örülnek, bizakodnak a villánykövesdi téglagyárban. A tavasszal le­állított üzemben szeptember elején ismét megindult a mun. ka. A fészerek alatt szaporod­nak a nyerstéglák. Még egy­két nap, és elérik az egymillió darabot. Október közepén megkezdik az égetést, s tervek szerint ebben az évben más- félmillió téglát adnak át a fo­gyasztóknak. * Márciusban még nagy volt az elkeseredés. Alighogy vége volt a szokásos fagyszabadság­nak, már a siklósi gyárban kezdték el a munkát. Már aki nem keresett másik munkahe­lyet. Nem mindegy az, elsza­kadni a régi, jól megszokott munkahelytől, és jóval mesz- szebbre járva napi tizenkét, ti­zenhárom órát távol lenni az otthontól. Tavaly, és idén tavasszal ki­lenc gyárat állított le a Bara- nya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat. A dunaszekcsőit és a villánykövesdit ideiglenesen, a többi hetet végleg. Ezeket el­avultságuk, a bánya kimerülé­kai határozat végrehajtásáról. A VB megállapította, hogy a határozat végrehajtása folya­matos és eredményes, jelentő­sen javult az üzemben a — dolgozók többségét kitevő — nők helyzete, munkafeltételeik. A szerzett tapasztalatokat ta­pasztalatcsere jelleggel tovább­adtuk a pártszervezetek titká­rainak, valamint a városban gazdálkodó egységek vezetői­nek. Ami az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtását illeti; a KISZ-ben végrehajtott tagkönyv- csere során a KISZ taglétszáma Szigetváron elérte az ezer főt. A közelmúltban tárgyalta a végrehajtó bizottságunk a Szi­getvári Konzervgyár üzem- és munkaszervezési tevékenységét. A párthatározat végrehajtására- készített intézkedési tervüket időarányosan kiemelkedően jól végrehajtották. Különösen ki- emelkedőek az anyagmozgatás gépesítésében elért eredménye­ik. Az itt szerzett tapasztalato­kat kibővített párttitkári érte­kezleten ismertettük. A káder­fejlesztési és utánpótlási tervek elkészültek, végrehajtásuk — a nők és fiatalok szerepét is fi­gyelembe véve — hosszabb tá­von jelent feladatot. — Szigetvár üzemei és válla­latai az idén elérik az egymil­liárd forint termelési értéket. A gazdasági tevékenységet em­lítve a felszólalók milyen fel­adatok megoldását szorgal­mazták? — Szó esett például a cu­korrépa és a szója vetésterüle­tének jelentős növeléséről. Ez azóta megvalósult. A termelő- szövetkezet a tejtermelés foko­zása érdekében nagyobb tej­hozamú fajták beállítását kezd­te meg. Valamennyi üzemünk rendelkezik átgondolt takaré­kossági tervvel, megvalósításuk jól halad. 1975 első félévében közel négymillió forint a meg­takarítás az előirányzott anyag- és energiaköltségeikből. A gazdasági tevékenységről se miatt már nincs értelme to­vább fenntartani. Más a helyzet Villányköves- den. Azt mondják, itt gyakor­latilag korlátlanul található nagyon jó minőségű agyag. Munkáskéz is bőven akad Ma. gyarbólyból, Kisjakabfalváról, Villánykövesdről, Ivánbattyán- ból. * A hosszú szállítószalag sza­kadatlanul ontja a szénnel ke­vert agyagot a présbe és a darabolóhoz. Gyors kezek ra­kosgatják a kocsira, s onnan le a nedves nyerstéglát. Köz­ben még tréfálkozni is van kedvük. Ez már csak azért is nagy szó, mert egynek a sú­lya eléri a négy kilót is, a le­rakó asszonyok pedig naponta hét-nyolcezer téglát is meg­mozgatnak. Időnként még megmakacsol­ja magát egy gép, egyszerre szólva hadd említsem meg az autóbuszközlekedés javításának fontosságát, ami szintén el­hangzott a pártértekezleten. Az elmúlt időszakban említésre méltó intézkedések történtek: elkezdődött az elöregedett autóbuszpark cseréje részben felújított, kisebb mértékben új autóbuszok beállításával. To­vábbra is gond azonban a vá­rosi tarifával közlekedő autó­buszok hiánya. — A város 11 ezer lakójának mindennapi életéhez tartozó kérdések közül még miről eseti szó a pártértekezleten? — A beszámoló is, a felszó­lalások is sokoldalúan foglal­koztak Szigetvár lakásgondjai­val, hangsúlyt kapott a beruhá­zások jobb összehangoltságá­nak igénye, valamint a kommu­nális, egészségügyi, kulturális és oktatási kérdések. Szigetvár város lakossága sokat áldozott anyagiakban és társadalmi munkaórákban a város fejlesz­téséért, mindenekelőtt a gyer­mekintézményekért, bölcsőde, óvoda, játszóterek építéséért. A közeljövőben átadásra kerül egy új óvoda. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny keretében több új játszótér lé­tesült. Állami célcsoportos be­ruházásként épül a Lenin-lakó- telepi bölcsőde. Ezek üzembe­lépésével az óvodai és bölcső­dei igényeket nagyrészt sikerül kielégíteni. A szolgáltatások javítását is szorgalmazták a felszólalók. Épül a GELKA-szerviz, az ABC áruház megnyitásával javult a város kereskedelmi hálózata. A pártértekezleten elhangzott javaslatok végrehajtása hosz- szabb távra szóló feladat. Több már megvalósult —, a továb­biak realizálására pedig a kö­vetkező ötéves ciklusban kerül­het sor. A feladatok végrehaj­tását pártbizottságunk folya­matosan segíti és ellenőrzi. Garay Ferenc hárman is bábáskodnak körü­lötte. Somogyi Tibor gyárveze­tő is konyákig sáros, olajos. — Az indulást követő első két hétben még karbantartónk sem volt. Akkor mindenes vol­tam. Villanyszerelő, gépész, ha kellett, takarító. Nem az szá­mított, hogy mit csinálunk, ha­nem az volt a fontos, hogy minél előbb menjen az üzem. Az emberek, akik újból visz- szajöhettek a gyárba, reggel­től késő estig szakadatlanul dolgoztak, pedig tudták, hogy csak nyolc órára kapnak fize­tést. De senkit sem kellett kérlelni, bíztatni. Az a sokat emlegetett „tu­lajdonosi szemlélet". Több ez, mint egyszerűen munkahely, kereseti lehetőség. Nem a munkakönyv, a szívük köti őket az öreg gyárhoz. A gyár dolgozói átlagosan kétezer, kétezerötszáz forintot keresnek. Nagyon nehéz mun­Reggel keresem telefonon; „Nincs bent az alezredes elv­társ, Ibafára ment boncolni” — mondják. Délután ismét te­lefonon érdeklődöm: vissza­jött-e? „Most Szentlőrincen boncol” •— kapom a választ. Végtére is sikerül találkoznom dr. Habon László rendőr-alez­redes orvossal. Sokrétű feladat — A Megyei Rendőrkapi­tányságnál hárman látjuk el a rendőrorvosi feladatokat, bő­ven van tennivalónk — mond­ja. Huszonhárom éve dolgozik a bűnüldözés szolgálatában, eb­ből 22 éve Pécsett. kát végeznek, nincsenek túlfi­zetve. Mégis itt akarnak dol­gozni. Ahogy mondják: „a mi gyárunkban”. Már három karbantartójuk van, egyikük Lajos Mihály csak ideiglenesen jár ide Pécsről, a központi javítómű­helyből. Ö a főgépész. — Még itt is mindennek be kell járódni. Éppúgy, mintha új lenne. Egymillió nyers tégla egy hónap alatt azért azt bizonyít­ja, nincs baj a bejáródással. Amikor leállt a gyár, har­minckilencen voltak. Most negyvenen, s mire az égetés megindul, meglesz a teljes lét­szám. ötvenöt embernek még hosszú ideig biztos munkát ad a gyár. Kurucz Gyula — Hogyan lesz valaki rend­őrorvos? . — Mint minden más mun­kát ezt is csak akkor lehet jól végezni, ha hivatástudattal te­szi az ember — mondja. — Az orvosegyetem elvégzése után hivatást éreztem arra, hogy segítsem a bűnüldözést, az igazságszolgáltatást. Azóta is kedvvel végzem, bár az is igaz, hogy sok a munkánk. Feladatunk egy részét a rend­őri állomány egészségével tö­rődés, gyógyítás képezi, a má­sik része pedig: segíteni a bűn­üldözés munkáját. Többször kerestem telefonon, mindig azt a választ kaptam, hogy „boncolni ment” ... — Kétségtelen, hogy ez a tevékenység jelentős részét ké­pezi rendőrorvosi feladatom­nak. Egy évben kerülbelül 200 boncolást végzek. Vannak na­pok, amikor összejön a mun­ka. Ezen természetesen nem azt értem, hogy valamennyi ese­tet, ahol boncolni kell — bűn- cselekmény előzte meg vagy bűncselekmény elkövetése gya­nítható. Ibafán például most egy kilenc hónapos kisgyerek halt meg. Megállapítottam, hogy a helyes orvosi kezelés sem tudta az életnek megmen­teni. Szentlőrincen egy közép­korú férfit boncoltam, öngyil­kos lett, felakasztotta magát. Itt azt kellett megvizsgálnom, hogy a halál oka öngyilkos­ság-e vagy... A vizsgálat eredménye: öngyilkosság. Gyanús esetek — Úgy tudom, hogy az ön­gyilkosok általában búcsúleve­let hagynak maguk után ... — Általában igen, de nem minden esetben. Arról beszél, hogy a rendőr­orvos különböző vizsgálataival vagy kizárja az esetleges bűn- cselekmény elkövetésének gya­núját, vagy olyan körülménye­ket talál, amely feltételezi: bűncselekmény történt. Ebben a szakmában eltöltött több mint két évtized az utóbb említet­tekre is számos példával szol­gál. — Két esetet említhetek ezekből — mondja. — Az egyik „ügy" úgy indult, hogy öngyilkosság történt. A holt­test alapos vizsgálata után azonban olyan sérüléseket is lehetett találni, amelyek alapos gyanút szolgáltattak arra, hogy az illetőt előbb megfojtották, aztán akasztották fel. A tet­tesek az öngyilkosság látsza­tát akarták kelteni. A rendőr­ség megkezdte a vizsgálatot és a bizonyítékok hatására a tet­tesek beismerték a bűncselek­mény elkövetését. A másik eset: jelentést kaptunk, hogy méreggel követtek el öngyil­kosságot. A boncolás megál­lapította: alapos a gyanú, hogy az illetőt megitatták mé­reggel. A rendőrségi nyomozás végül is igazolta: szándékos emberölés történt. Szót ejt arról, hogy a rend­őrorvos munkája a nyilvános­ság előtt kevésbé ismert. A különböző bűncselekmények le­írásakor legtöbbször csak né­hány szó utal rájuk: „... a boncolás megállapította, hogy...” Kérik a véleményét De nem nélkülözhető a rend­őrorvos a különböző közleke­dési balesetek vizsgálatánál sem. Feltétlen kérik véleményét például halálos baleseteknél is. — Csak egyetlen példát er­re — mondja. — Jelentés ér­kezik, hogy a közúton elgá­zoltak egy embert, meghalt. A rendőrorvosnak azt is meg kell állapítani, hogy a gázolás okozta-e a halált, vagy pe­dig bűncselekmény előzte meg a történteket... — Milyen előzményekről le­het szó? — Például valakit megfoj­tanak és a hullát éjszaka ki­viszik az úttestre, hogy köz­lekedési balesetnek véljék a történteket. Szélsőséges példát említettem, de csak azért, hogy illusztráljam: a figyelemnek, a vizsgálatnak sokféle lehetőség­re kell kiterjednie. Hangsúlyozva szólt arról, hogy a bűnüldözési munkában nagy segítséget nyújt az Igaz­ságügyi Orvostani Intézet, ahol általában pécsi ügyekkel fog­lalkoznak. A megyét jobbára a rendőrorvosok „járják”. De nemcsak a „nyomozati szakaszban” végzi tevékenysé­gét, hanem mint igazságügyi orvosszakértő a bírósági tár­gyalásoknál is, — a bíróság kérésére — szakértői véleményt ad. — Sokrétű a rendőrorvos munkája — mondja. — És ál­landó készenlétben kell len­ni. Ha éjszaka cseng a tele­fon és hívnak — menni kell. Ez a szolgálat. A bűnüldözés segítésének szolgálata. G. F. EiymillKí nyei^éQ^ ViilányMii^ |j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents