Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-24 / 262. szám
6 Dunántúli napló 1975. szeptember 24., szerda Magyar-e a magyar kártya? Semmi kétség: az ördög bibiiái közül hazánkban leg. többen a magyar kártyát forgatják. Ugyanakkor ezt a kártyatípust gyakorlatilag csak magyarlakta területeken használják. Sokakban merül tel a kérdés, hogy ha valóban magyar ez a játékkártyatipus, miért ábrázolnak egyes lap. jai svájci személyeket? Nos, a fő ok az. hogy születésekor - 140-150 évvel ezelőtt —, a Habsburg-abszolutiz- mus idején magyar szabad, sághősök alakjaival nem lehetett benépesíteni a kártyalapokat. így azután Schneider József pesti kártyafestő grafikus a svájci szabadság, harc alakjait örökítette meg az általa festett kártyákon. A magyar kártya apja Schiller Teli Vilmos című drámájából 8 alakot választott ki: hat lapon a svájci szabadsághőst, Teli Vilmost és társait, kettőn pedig Gesslert és csatlósát ábrázolta. (Nóta bene: a király és ász lapok rajza nem eredeti ötlete Schneidernek, használták már előtte is ma. gyár kártyakészitők.) A Schneider-kártya útja 1848-ig követhető, a Bach- korszakban valószínűleg elkobozták és csak 1865-ben kezdték újra gyártani átrajzolt formában, és szebb kivitelben, de kétségtelenül Schneider lapjainak mintája alapján. Bélyeg * V É D J Ü K E UROPA MŰEMLÉKEIT - 1975 * MAGYAR POSTA 48. bélyegnap, 1975 E hó 13-án bocsátotta forgalomba a Magyar Posta a visegrádi műemlékeket bemutató 4 db 2+1 forintos bélyegből álló bélyegsorozatot és a 4 db 2 + 1 forintos bélyegből álló blokkot. Valamennyi bélyeg egy-egy visegrádi díszkutat ábrázol sötétbarna és világos- barna színekkel. A bélyegek 16 bélyeget tartalmazó nyomdai ívekben készültek. Az ív első bélyege sötétzöld háttérben Anjou-kori fali kutat, a második bélyeg vörös háttérben Anjou-kori kútházat, a harmadik sötétkék háttérben oroszlános falikutat, a negyedik pedig lila háttérben Hercules szökőkutat ábrázol. A blokk felső részén levő első bélyeg a Hunyadiak hollós címerét sötétbarna és világosbarna színnel ábrázolja, a jobb felső sarokban levő értékjelzés, valamint a lent elhelyezkedő „MAGYAR POSTA” felirat kék színű. A második bélyeg bordó háttérben a Visegrádi Madonnát ábrázolja sötétbarna és világosbarna színekkel. A bélyeg felső részén „Visegrádi Madonna”, alatta „XV. század” szövegrész, jobb felső sarokban az értékjelzés, lent Magyar Posta felirat okker színű, A harmadik bélyeg a Hercules szökőkút egyik díszítő elemét ábrázolja sötétbarna és világos- barna színekkel, a bélyeg bal felső részén lévő értékjelzés, valamint a Magyar Posta felirat kék színnel olvasható. A blokk alsó bélyege sötétkék háttérben Visegrádot ábrázolja Mátyás király korában, a legújabb ásatások szerinti rekonstrukció alapján. A bélyeg bal felső sarkában a Besztercei címer eredeti színeiben, mellette „VISEGRÁD”, ez alatt „Mátyás király korában” felirat, jobbra „MAGYAR POSTA", mellette az értékjelzés okker, a bélyegkép alatt jobbra a tervezőművész, Vertei József neve kék színnel olvasható. A blokk kerete okker színű, amelyben fent „VÉDJÜK EURÓPA MŰEMLÉKEIT, 1975" felirat, lent „48. BÉLYEGNAP, 1975" szöveg lila színnel látható. Úqy a bélyegsorozat, mint a blokk 360 000 fogazott példányban készült. Új magyar bélyegritkaság? Érdekes előadást szervezett a MA- BEOSZ tudományos munkaközössége. A Becsben élő dr. Nagy Ferenc ismertette a hallgatókkal a bélyeg- történelem osztrák részének egy olyan fejezetét, amely magyar vonatkozású, de amelyet a legtöbb gyűjtő egyáltalán nem, vagy csak alig ismer. Az 1867-ben megjelent osztrák bélyegekről, amelyeken Ferenc József fejel jobbra néz, és amelyeknek értékjelzése ,,kr” kis kezdőbetűvel, tudjuk, hogy az első — bár közös bélyegkiadásnak számít az önálló magyar posta történetében. Ezekkel a bélyegekkel párhuzamosan az osztrák levantei postahivatalok használatára ugyanilyen „soldi” értékjelzésű bélyegek is kérőitek forgalomba. Az értékjelzésnek, soldi-nak megfelelő tényleges pénznem nem létezett, ez a szó olaszos fordításban a ,,kr” értékmegjelölésnek felelt volna meg. Dr. Nagy részletesen ismertette élőadásában, hogy 1867. május 1- től 1869. március 31-ig a mostani Románia területén működő osztrák postahivatalok közül 6 hivatal, Bukarest, Galatz, Ploesti, Braila, Fok- sani és Giurgiu az akkori magyar, nagyszebeni postaigazgatás felügyelete alatt működött. Tehát ez idő alatt .ezek a hivatalok magyar levantei ^p*:táknak tekinthetők. Annál is inkább, mert a beszámoló szerint az ellőbb említett soldi értékjelzésű bélyegek 2, 3, 5, 10 és 15 névértékű címleteit ez idő alatt kizárólag ezek a magyar felügyelet alatt működő levantei postahivatalok használták. A sorozat 25 és 50 soldi értékű címleteit viszont csak a többi, 6 romániai, osztrák kezelésben működő hivatal használta, így tehát ez az öt címlet tulajdonképpen a felsorolt postahivatalok bélyegzőivel — ez idő alatt — használva, magyar levantéi bélyegnek számít. Az előadó javasolta is, hogy a MAIBÉOSZ tegyen lépéseket a nagy nemzetközi katalógusok kiadóinál, hogy a katalógusokat ilyen értelemben változtassák meg. Az előadás, tájékoztatott a 6 posta- hivatal által használt bélyegzőkről, valamint az ilyen bélyegzőkkel előforduló bélyegek ritkaságáról. A haj Igatóság érdeklődéssel kísérte az Előadást és azzal a benyomással távoztak, hogy esetleg egy magyar bélyegritkaság felfedezésének bejelentésénél voltak jelen. Nemzetközi török művészeti és iszlám kongresszus Idrisz-baba türbéje a Gyermekkórház kertjében, a Kórház téri és a Széchenyi téri dzsámi. — Szokolai felv.— CT Iső ízben rendezik meg Magyarországon a nemzetközi török művészeti és iszlám kongresszust, sorrendben egyébként az ötödiket A kongresszus résztvevői Pécsre és Siklósra kirándulnak majd. Pécsett éppen erre az időre készül el a Jakováli Haszán dzsámija. Itt előbb ásatások folytak, majd miután bebizonyosodott, hogy a hajdani derviskolostor falait szinte teljes egészében beolvasztották az 1714- ben épült kórház épületébe, a föllelt maradványokat - egyebek közt a kolostorudvar csorgókútjának kút- tányér töredékét - a rendbehozott és bővített épületben állítják ki. Török építészet és művészet Magyarországon A törökországi Topkapu Sa- raj Múzeum a dzsámi berendezéséhez hiteles másolatokat kül dött ajándékba: szószéket, kür- szüt (fali olvasó széket) szőnyegeket, díszírással írt Koránidézeteket, réz gyertyatartókat, olvasókat, hímzéseket és gazdag képanyagot, miniatúrák, Korán-lapok, viseletek stb. színes fotóit. Ehhez magyarországi török művészeti tárgyak társulnak, s így áll össze egy gaz- daq török művészeti kiállítás a Jakováli dzsámi előterében és csatlakozó helyiségeiben. Gerő Győző, aki a feltárást és a múzeum létesítését vezette, a törökkori régészet egyik kitűnő művelője, a török művészet ismerője hazánkban. 9 A török hódoltság kultúrája, művészete hogyan illeszkedik a török kultúra egészébe? Egyáltalában: mit nevezünk török kultúrának? — Török kultúrának általában a türk népek kultúráját nevezik. Amiről itt szó van, az az oszmán-török kultúra. A szeld- zsuk szultánságok szétbomlása után a 13. században egy török törzs Anatóliában új államot hoz létre, amelyet első uralkodójuk. Oszmán után neveznek oszmán-töröknek. Több kultúra találkozásának helyén születik ez a birodalom, perzsa, ujgur, bizánci hatások keverednek, majd ebből egy sajátos oszmán-török művészet, elsősorban építészet és iparművészet jön létre. Első fővárosuk Bursza, de a terjeszkedés gyorsan megy, hamarosan Isztambul lesz a főváros és a birodalom villámgyorsan terjeszkedik a Balkán felé. A bizánci birodalom eleste után kialakul egy erősnek mondható balkáni török tartomány, Rumélia. Magyarország további sorsa, illetve a magyarországi török művészet szempontjából a legfontosabb körülmény, hogy Bosznia, Hercegovina elfoglalása után a bosnyák nemesség hamar áttér a mohamedán hitre, ezzel kialakul eqy mohamedán bosnyák nemesség, amely teljes egészében élvezi a szultán bizalmát. A bosnyák nemesek magas pozíciókba kerülnek, s Magyarország ellen zömmel ezek játszanak nagy szerepet a harcokban és a hódoltság idején is. * # Eszerint a magyarországi török kultúra nem tiszta oszmán-török, hanem valamilyen provinciális áttételű? — Nálunk kétségkívül megvan ez a boszniai török áttéTéli tárolásra burgonyavásárlási akció Jaerla Desirae 3.20 Ft/kg 3.20 Ft/kg Rendelésfelvétel : Zöldségboltjainkban a város minden részén. PÉCS Térítésmentes házhoz szállítási Szeptember 25-től folyamatosan! tel, a kultúra közvetítésében döntő szerepük van a bosnyák mohamedánoknak. Az a Fer- hád pasa, aki Pécsett a Kazinczy utcában dzsámit, a mai Belvárosi Áruház helyén fürdőt alapított, a bosnyák Szokolo- vics család sarja volt. Gházi Kászim előbb eszéki bég, majd pécsi pasa volt, és előbb Eszéken, majd Pécsett alapított dzsámit. Akkoriban az újonnan meghódított területeken szokás volt alapítványokat tenni, vallási okokból is, meg egyszerűen azért, mivel a meghódított területeken a birodalom elkezdett berendezkedni. Ez a kor az oszmán-török művészetben és építészetben virágkor volt, olyasfajta, mint Mátyás ko. ra minálunk. Ez azt is jelentette, hogy a híres Szinán, aki nemcsak e kornak, de a világnak is egyik legnagyobb építésze volt, — s csak érdekességként említem, hogy a mohácsi csatában mint janicsár vett részt — még Magyarországon, a legújabban meghódított, legnyugatibb provinciában is épített, Budán Musztafa pasa dzsámiját, amelyet csak a 18. század elején szüntettek meg. # A magyarországi török építészetről tehát összefoglalóan mit mondhatunk el? — Hogy az elválaszthatatlanul összetartozik a boszniai törökkel, és hogy provinciális volt, de nem pejoratív értelemben, csak annyiban, hogy nem a fővonalba tartozott. Baranyában mutatható ki a legtöbb fennmaradt török építészeti emlék, valószínűleg az erősebb nemzetiségi tolerancia következtében. Egyébként mindenütt az történt, hogy amikor megszűnt a társadalmi igény, az épületeket lerombolták, széthordták, és ez az igény hamar eltűnt a hódítás megszűnése után. Egyedül a fürdők, méghozzá a termálvizes fürdők maradtak meg, például Budán, mert ezeket egyszerűen tovább lehetett használni. De ahol a fürdőkhöz a vizet melegíteni kellett, ott hamar elpusztult minden, mert a lakosság nem értett az üzemeltetéshez. így pusztult el például a három pécsi fürdő is. Ahol a dzsámikat egyszerűen fel lehetett használni templom céljára, ott megmaradtak. De a Jakováli dzsámihoz kapcsolódó derviskolostor, amely az Ún. kerengő dervisrend magyarországi központja volt, nem maradt fenn, ebben a formában nem volt rá szükség, falait, köveit széthordták és felhasználták egy új építkezéshez. 9 És az ugyancsak virágkorát élő török iparművészet? Importnak tekinthetjük-e teljes egészében vagy gyökeret vert a meghódított Magyarországon? — Sem történeti, sem vallási előzménye, társadalmi igény sem volt, ezért tehát nem verhetett komolyabban gyökeret nálunk a török művészet, bár a hatását nem lehet tagadni. A textilművészet, a fazekasság és az ötvösség termékei eleinte mind kintről jöttek, részint a birodalomból, részint a boszniai műhelyekből. Hamarosan itt is lettek műhelyek, elsősorban fazekasműhelyek, amit az ásatások bizonyítanak, például a pécsi József utca leletanyagában talált égető háromlábak. Szigetváron, Siklóson, Máréváron, Mecseknódasdon a bosnyák fazekasság fejlődött. Volt itt hímzés is, voltak könyvmásoló műhelyek, rézművesség- ről, szőnyegszövésről és bőrművességről már kevesebbet tudunk. Tudjuk viszont, hogy a perzsa fajansz és a kínai porcelán is török közvetítéssel terjedt el Magyarországon. Azt is tudjuk, hogy a török iparművészet formakincse, díszitőelemei felivódtak a magyar népművészetben; a hímzésekben, a népi kerámiákban rendre kimutathatók ezek a hatások. H. E. Épségben maradt minaret a Megyei Kórház kertjében.
