Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-24 / 262. szám
1975. szeptember 24., szerda Dünantuit Tlaplo 3 Kulturális életünk fejlesztésének 15 éves terve (I.) II távlati fejlesztés alapelvei A Megyei Pártbizottság 1975. szeptember 12-i ülésén elfogadta a megye kul turális életének távlati, 1990-ig szóló fejlesztési irányelveit és feladatait. A most kezdődő sorozatunkban a tervezet ismertetésével foglalkozunk. Az elmúlt évtizedben a szellemi kultúra számos területéről készültek országos és megyei elemzések, állásfoglalások, irányelvek, határozatok és feladattervek, összhangban a szocialista gazdasági, társadalmi élet fejlődését feltáró és elősegítő alapvető elemzésekkel és intézkedésekkel, a gazdaságirányítás korszerűsítésével, a szocialista demokratizmus fejlesztésével, a munkás- osztály helyzetének elemzésével, az ifjúság- és nőpolitikái határozattal. Baranya kulturális fejlődése távlati fejlesztési irányelveinek és feladatainak kidolgozásához a fentieken kívül közvetlen elvi alapul szolgálnak az 1969-ben elfogadott tudomány- politikai irányelvek, az 1972- ben meghatározott feladatok az állami oktatás fejlesztésére, valamint az 1974-ben kidolgozott helyzetelemzés és határozat a közművelődés fejlesztésének feladatairól. Megyei szinten a kulturális terület egészét legutóbb az 1973. májusi agitációs-, propaganda- és művelődés-politikai tanácskozás tekintette át. Kidolgozták a megye közoktatásának, majd pedig közművelődésének helyzetelemzését és feladattervét. A közoktatási és közművelődési határozatok és az ezzel kapcsolatos megyei feladattervek az egész társadalom művelődési szintjének emelését jelölték meg alapvető célként. Lépéstartás a fejlődéssel A távlati fejlesztési irányelvek a közoktatás és a közművelődés mellett tartalmazzák a felsőoktatás, a tudomány, a művészet egyes ágazatainak és egész intézményrendszerének áttekintését is. Az irányelvek elkészítésénél figyelembe vették a megye gazdasági, társadalmi és kulturális életének történeti fejlődését, az országostól eltérő sajátos jegyeit, a nemzetiségi lakosság számát és oz országos területfejlesztési elvek alapján, valamint a településhálózat átalakulása folytán várható új követelményeket. A kultúra különböző ágazatai számos, nehezen összemérhető sajátossággal rendelkeznek, az intézmények irányítás és hatókör szempontjából is különbözők, így a távlati fejlesztés meghatározásában teljes egységességet nem lehetett megvalósítani. Ugyanakkor a különböző kulturális területek áttekintése hasznos tapasztalatokat nyújtott a kultúra egészének átfogó, komplex szemléletéhez, a fejlesztés és a feladatok összehangolt, tervszerű meghatározásához, országos és megyei érdekek magasabb szintű egyeztetéséhez, a területi integrációhoz, egy jövendő szintézis megalapozásához. Baranya és a megye székhelye Pécs, a történelmi múltban is jelentős művelődési központ. A felszabadulás után egyenlőtlenül és aránytalanul fejlett, tartalmában erősen megosztott, jelentős területeken egyházi befolyás alatt álló kultúrát kellett szocialista alapokra helyezni. A múlt gazdag örökséget és ugyanakkor súlyos terheket hagyott ránk. A felszabadulás óta a baranyai— pécsi kulturális élet tartalmában a szocialista célkitűzések alapján, struktúrájában pedig ennek megfelelően, a harmonikus kiegészülés irányába fejlődött. Jelenlegi állapotában egészében megfelel az országos színvonalnak. Átfogó alapelvek A kultúra távlati fejlesztésének minden területét átfogó közös alapelveket a tervezet a következőkben határozza meg: © A szellemi kultúra mindenkor elválaszthatatlan egységét alkosson az anyagi kultúra, a megye qazdasági, társadalmi fejlődésének alakulásával, igényeivel, folyamatosan veqye figyelembe a fejlődésükből adódó új feladatokat. © A kultúra szocialista tartalmú legyen és a dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelését, kommunista eszmei, erkölcsi nevelését szolgálja© Szükséges figyelembevenni a települési viszonyokból és az egyenetlen fejlődésből adódó ellátottsági szintkülönbségeket, a kulturális intézmény- rendszer állapotának és felszereltségének hiányosságait. © Az országos területfejlesztési elveknek és a kulturális decentralizáció elvének megfelelően továbbra is törekedni kell arra, hogy Pécs városa az ország egyik kiemelt kulturális központja legyen. Ennek érdekében a felsőoktatás, a tudományos és művészeti élet támogatása és fejlesztése szükséges. © Nagy figyelmet kell fordítani a megfelelően képzett és szocialista szemléletű szakemberek biztosítására, az alkotóképes szellemi erők tevékenységének támogatására, aktivitásuk szélesítésére, letelepedésükre, életkörülményeik tervszerű fejlesztésére. A fejlődés . igényei szerint szükséges folyamatosan gondoskodni a kulturális irányító munka politikai, szakmai és szervezeti tökéletesítéséről. © Valamennyi kulturális ágazaton belül és a kulturális szakágak között fokozottabban kell kihasználni az optimális integráció és a komplex együttműködés lehetőségeit, egyben fejleszteni kell a regionális együttműködést. A kulturális élet tartalmi fejlesztését a párt programnyilatkozata, a központi határozatok, az azok alapján készült közép- és rövidtávú tervek szerint lehet megoldani. Mind ezeket veszik figyelembe a távlati fejlesztési alapelvek kidolgozásában a Megyei Párt- bizottság által elfogadott irányelvek és feladatok. M. E. Szocialista szerződés Átvizsgálják az óvodák elektromos berendezéseit Mint ismeretes Pécs dolgozói felajánlások valóságos özönével válaszoltak a Városi Pártbizottság „Építsünk óvodát" elnevezésű felhívására. Az akcióban résztvevők jelentős része társadalmi munkát, különféle szolgáltatásokat ajánlott fel. Ilyen az Állami Energia Felügyelet felajánlása is, amelynek szocialista szerződésbe foglalásáról a városi tanács művelődésügyi osztályán értesültünk. Az Állami Energia Felügyelet megszervezi Pécs összes, szám szerint mintegy 40 óvodájának az elektromos felülvizsgálatát, amelyet különböző vállalatok szakemberei végeznek el. A szerződés értelmében elvégzik az elektromos berendezések időszakos érintésvédelmi felülvizsgálatát, a villamos berendezések szabványszerűsé- gi vizsgálatát, valamint a villámvédelmi berendezések időszakos vizsgálatát. A vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy elég korszerűek-e az óvodák elektromos berendezései, maradéktalanul megfelelnek-e a biztonságos üzemeltetés követelményeinek. A munkát még ez év őszén, október első napjaiban megkezdik. SZÉP LAKÁSOK, KELLEMES KÖRNYEZET Új iskola épül Szentlfirincen A Pécstől alig 20 kilométerre levő Szentlőrinc mind ütemesebben fejlődik, mind többen telepednek le szívesen ebben a nagyközségben. A község déli és keleti részén felépült újtelepen a többszintes házak 360 családnak adnak otthont. Megtalálták számításaikat a kertes családi házakat kedvelők is, — csak ebben az évben újabb 40 épült fel. A Petőfi lakásszövetkezet keretében jelenleg 80 lakás épül többszintes házakban, — de már újabb 200 jelentkező várja sorrakerülesét. Az OTP rövidesen 36 lakás építését kezdi meg. A község részletes rendezési terve a következő 15—20 évre mintegy 1800 lakás és másfélszáz családi ház építésére jelölt ki helyet. A lakásépítkezéssel párhuzamosan gyarapodnak a kommunális létesítmények is. Eddig 24 kilométer hosszú vízvezeték-hálózat épült meg és növelik.a szennyvízhálózat hosz- szát is. Az újtelepen felépült ABC áruház a kefeskedelmi hálózat fejlesztését példázza. A nagyközség két általános iskolája már szűknek bizonyul, — ezért mintegy 17 millió forintos költséggel megkezdték a harmadik általános iskola építését. A 8 tantermes iskolát a tervek szerint 1977 végére adják át. Szentlőrincnek ma 5120 lakosa van, — 1990 körül pedig előreláthatóan mintegy 13 ezren lakják a községet. A Városi Tanács új iskolai csoportvezetője Légrádi Rudolfné Régi, de bizonnyal örökérvényű igazság: a pedagógus munkája nem a becsengetéssel kezdődik és nem ér véget a kicsengetéssel. Pedagógusnak lenni állandó szellemi készenlétet jelent, állandó párbeszédet a korral, amelyben élünk, a mindenkori fiatalsággal, vagyis a jövővel. A nevelő akkor is nevelő igyekszik maradni, ha netán más munkakörbe kerül, mint például Légrádi Rudolfné, a városi tanács új osztályvezetőhelyettese, iskolai csoportvezetője. Történelem szakos középiskolai tanári diplomáját a Szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte. Később emellé a Világnézetünk alapjai társult. 1951-ben a Szigetvári Gimnáziumba került, a leánykollégiumban dolgozott kollégiumi nevelőtanárként. 1964-ben a megye középiskoláinak nevelési felügyelőjévé nevezték ki. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban tanított, és onnan látta el 3 évig a szakfelügyelői teendőket. 1967-ben a gimnázium nevelési igazgatóhelyettese lett. Már leőweysta diáklányként belépett a DISZ-be, ezt később az egyetemen KISZ-tagság váltotta fel. Az ifjúsági mozgalomban szinte évtizedeket dolgozott. — A Nagy Lajos Gimnáziumban KISZ pártösszekötőként és nevelési igazgatóhelyettesként kimagasló eredményeket ért el. 1970-ben bízták meg a városi tanács művelődésügyi osztálya személyügyeinek intézésével — személyügyi csoport- vezető lett. — Igen nagy felelősséggel járó munka ez, ugyanakkor szép is, Különösképpen akkor, ha az ember az önállóságát is A Pécsi Orvostudományi Egyetem új fogászati klinikájának Dischka Győző utcai korszerűsített épülete iskolapéldája a régi házak stílusos újjáépítésének. Fotó: Erb János megőrizheti. Számomra nagyfokú önállóságot biztosítottak, így munkámat teljes felelősségvállalással végezhettem. A pécsi pedagógusokkal úgy érzem, sikerült jó elvtársi és kollegiális kapcsolatokat kialakítanom. Ismerem a pedagógusmunkának nemcsak a szépségeit, a nehézségeit is. Tudom, milyen nagy feladat az, hogy nemcsak oktatni, hanem elsősorban nevelni kell a fiatalokat. Ez utóbbi adja meg ennek a munkának az igazi szépségét. — Új munkaköröm osztályvezető-helyettesi teendőkkel, feladatokkal is együttjár. Éppen ezért alaposabb és a jövőben mennyiségileg is több ismeretre lesz szükségem. A közoktatással együtt a közművelődésre, a közművelődési hálózatra vonatkozó ismereteimet is bővítenem kell. Ebben nagy segítségemre van az, hogy alapszervezeti párttitkárként a pártban együtt dolgozom a közművelődés szakembereivel. A közművelődés és a közoktatás egységének megteremtése, erősítése az egyik legfontosabb feladatunk. E téren a pártszervezet eddig is mindent megtett, a jövőben még fokozottabb eredményességgel tevékenykedik. — Nekünk államigazgatásban dolgozóknak nagyon hasznos és tanulságos, ha úgy is kötődünk valamelyik iskolához, hogy ott órákat adunk. így én is — heti 3 órában — tanítom a Világnézetünk alapjai című tantárgyat a Nagy Lajos Gimnáziumban. Emellett minden ősszel kiveszek egy hét szabadságot, és részt veszek az őszi társadalmi munkákban — azzal az osztállyal, amelyben azután tanítok majd. Eddigi munkáját a KISZ Érdemérem arany fokozatával és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésekkel jutalmazták. Ismerőseinek százai, kollégái tudják, kihez fordulnak, ha iskolai csoportvezetőként keresik meg. Akik pedig ezután fogják lenyomni először a városi tanács „Légrádi Rudolfné, iskolai csoportvezető” feliratú ajtajának kilincsét, egy izig-vérig nevelővel, igazi pedagógussal találkoznak B. K. Tettyei esték A hagyományos nyári előadássorozat júliusi műsorairól beszámoltunk, ezúttal a Tettyei esték négy augusztusi előadásához fűzünk néhány gondolatot. A sorozat az idei nyáron lett igazán sorozattá. Korábbiakkal ellentétben a gerincévé tudott válni Pécs nyári műsorainak; kiegyenlítetlen színvonala ellenére a műsorok többségében igazi élményt ígért — és adott. Szerkesztőit a művészi igényesség szempontja vezette, amit a közönség hálás érdeklődéssel nyugtázott. A műsorrendezés és „tálalás” helyenkénti meghökkentő (objektív és szubjektív) technikai bukfencei ellenére a közönség is jól vizsgázott, mert nem bosszús kézlegyintéssel, hanem türelemmel és növekvő érdeklődéssel állt a bőségesnek mondható sorozat mellé. Az IXILON filmstúdió estje bemutatkozás volt. Jó pár zsengével és több nagyszerű gondolattal, ötlettel és technikai meglepetéssel. Mindez a stúdió értékeihez képest méltatlan körülmények, feltételek közt és tisztázatlan karakterrel: az előadók az estet klubfoglalkozásnak tekintették — a közönség „Tettyei estét" várt... Labancz Borbála Aranyballadái, székely népballadái, Mészöly Katalin Kodály, feldolgozású népballadái számomra a legnagyobb élményt adták. Terjedelmében, hangvételében, szerkesztésében, pódiumszerűségében és az előadás színvonalában a legszebb és legegységesebb tettyei este volt előadásuk. Labancz meggyőző előadói szuggesztivitása, egyszerűsége (a Vörös Rébék előadói stílusától eltekintve); Mészöly dalainak balladái hitele, drámai teremtő ereje; szenvedélye és visszafogottsága s nem kevésbé az a derűs biztonságérzet, ami együttesen sugárzik előadói lényéből, példaként állhatna és egy kicsit fokmérőként is a tettyei estéken. A legnagyobb érdeklődést a két pódiumszínpadi előadás vonzotta. N. Szabó Sándor — Unger Pálma A kis herceg-estje sikerült jobban. Kiforrottabbnak, egységesebbnek éreztem a Pécsi Amatőr Színpad estjénél. Saint-Exupery zpagávalraga- dóan üde bölcselő meséjének életrekeltése ebben a jelzett mozgásokkal átszőtt adaptációban még az előadás, a megvalósítás egyenetlenségeit is feledtette. Ungeré volt a nehezebb rész: a több lírai elem, a csak is halkan interpretálható szöveganyag. Kedves, meleg hangú és kifejezetten bájos előadásmódját sajnos beárnyékolták beszédtechnikai gyöngéi. Maeterlinck A vakok című szimbolikus költői játékának szorongó életérzése vitatható választás. Oratórikus előadása viszont lebilincselően szép volt, igazolva Bagossi László nem mindennapi rendezői erényeit. P. Weiss „Mockinpot úr. . . "-jónak ugyancsak a Pécsi Amatőr Színpad előadásában látott színrevitelét ebben a groteszk, bohóctréfa-feldolgo- zásban már a mágocsi fiatalok bemutatásából ismertem. (Azt is Bagossy rendezte). Emez szövegében, azaz szövegmondásában csiszoltabb veretűnek bizonyult, de elvesztette kedves, rusztikus báját. Meggyőződésem: Szürkébb a mágocsi paraszt- és munkásfiatalok előadásánál; itt egyedül Baggossy címszereplése csillogott kirívó mesterségbeli tudással. (w. e.)
