Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-22 / 260. szám
Illem ni ind lg nyolc őre.. Megfogni a perceket Vajon mennyit dolgozik egy ember a munkaidejében? A kérdésre igen kézenfekvőnek látszik a válasz: általában nyolc órát. De ha egy kicsit jobban utána nézünk — mint ezt tették Tolna megyében egy komplex vizsgálat nyomán —, már nagyon meggondoljuk, hogy mit válaszoljunk. Mert nem mindig nyolc óra a nyolc óra. A felmérés első szakasza Somi Benjámin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára adott tájékoztatót e sajátosan egyedi kezdeményezésről, melynek nyomán kezdetben húsz, majd negyven vállalatnál, üzemnél, állami gazdaságnál és termelőszövetkezetnél vizsgálták meg a munkaidőt. Az elmúlt év végén a NEB-bel közösen indították a felmérést, kezdtek kutatni a kieső órák után. Céljuk az volt, hogy a felmérésen keresztül megtalálják a megoldást, eljussanak a racionálisabb termelés megszervezéséhez. Kérdőíveket szerkesztettek a Megyei Statisztikai Hivatal segítségével, bekapcsolták a munkába az MTESZ közgazdászait, s mozgósították a vállalatokon belül azokat, akiknek amúgy is a munka szervezése a feladatuk. A felmérés első szakasza lezárult. (Egy megjegyzés: időközben a Népi Ellenőrzésnek megköszönték addigi tevékenységét és elbúcsúztak tőlük. Az ok: az üzemek, vállalatok félve a felelősségrevonástól — amit a házon belüli rossz munkaerőgazdálkodás vonhat maga után — ,,kozmetikázni” kezdték a kérdőíveket, s bizony ferde képet kapott a vizsgálatot végző.) Erről az első szakaszról érdemes néhány szót ejteni. Sok az ember Sokkal több emberünk van az adminisztrációnál, de a gépek mellett, munkapadok mellett is, mint amennyi kellene. Ha a munkafolyamatban valami nem stimmel, mindjárt odaállítunk valakit, s aztán — ha kell tovább, ha nem — ottfelejtjük. S ez végsősoron az elpazarolt munkaórákban jelentkezik. A munkából kieső órák közel 75 százaléka az üzemen belüli rossz munkaszervezésből ered — állapították meg Tolnában. Példa sok akad erre, de legszemléletesebb talán egy paksi mezőgazdasági üzem esete. Az épülő atomerőmű ,,elcsábította” a gazdaság egyik brigádját, mire nagy lett a gond: elmarad a vetés, nem kerül a földbe időben a mag. Felülvizsgálták qyorsan a munkaerőhelyzetet, átcsoportosították az embereket, s megállapították: még hatvan dolgozót elvihet az erőmű anélkül, hogy ezt a termelésben különösképpen megéreznék. A pillanatfelvételek — czaz annak megvizsgálása, hogy egy adott időben hányán dol-- goznak s hányán hiányoznak a termelésből — szintén elég siralmas képet mutatnak. Sok az elkérezkedő, a munkaidőbeni bevásárló —, rossz szóval élve az „ügyintézés", az egyéb maszekolás. S minderről a felsőbb vezetés sokszor alig tud, hiszen a briqádvezető, a művezető „engedélyezi" a távollétet, s erről nem vezet nyilvántartást senki. (Persze az igazság az, ha nem engedik el a műhelyből a kérezkedőt, panaszkodásával legalább tíz másikat fenntart egy ideig. Ami szintén árt.) Vizsgálták Tolnában a munkaidőben tartott vállalati rendezvényeket — pártrendezvényeket is —: van belőlük bőven. Olyan is, ami az egész kollektívát leköti, de olyan is, amelyik csak néhány embert „visz el". Forintokban mérhető Jelen pillanatban Tolnában újabb 40 üzemnél végzik e munkaidő felmérést, s ami ör vendetes: a munkahelyi veze tők időközben rájöttek, hogi számukra ez hasznos. Nem ér zik a vizsgálatot a belső ügyek kipellengérezésének. (Bár omi igaz, a szennyest teszi kirakatba.) Rájöttek, hogy nincs más út a munka intenzitásának, a munka termelékenységének növelésére, mint az, hogy jobban megfogják a perceket. S e vizsgálat éppen arra ad választ, hogy miképp. Tehát kamatoztatható. Mindenesetre egy külső tényezővel is számolni kell. Ez pedig a lakossággal intenzivebb kapcsolatot tartó intézmények léte. Hiába van szabad szombat, a tanácson az ügyintéző is szabad szombatos, az OTP-hez is csak hétközben, délelőttökön érdemes menni . . . A sort hosszan folytathatnám. A vizsgálat második szakaszának végén — a jövő év elején — majd megpróbálnak ezekre a kérdésekre is írt találni. (Tehát: a belső tényezőkön kívül a külső okok is válhatnak a termelés kerékkötőjévé.) A vizsgálat során — mint azt Somi Benjámin 'említette — végső soron a munkaerő tartalékok jönnek a felszínre a munka szervezésének hiányosságaival egyetemben. Ugyanakkor az egyes vállalatok közötti koordináció hiányára is fényt derítenek. (Példának okáért e vizsgálat nyomán jött rá két szomszédos vállalat, hogy azonos helyről, azonos időben mindketten 6—8 dolgozót szállítanak külön-külön autóbusszal.) S ha a feltárt hiányosságok nyomán intézkedés is történik, a forintban mérhető haszon sem maradhat el. Máris eredménynek könyvelhetik el Tolnában: a vizsgált vállalatoknál átlagosan az év eleji „anyaghiányos" időszak ellenére 9 százalékkal nőtt a termelés az első félévben. Nagyobb ütemben mint korábban. Országos érdeklődés A Tolna megyeiek kezdeményezésére — a munkaidő ilyetén komplex vizsgálatára — országszerte felfigyeltek. A munkaügyi minisztérium illetékeseit is foglalkoztatja módszerük, s rövidesen — a hírek szerint — főhatósági állásfoglalás is követi a példát. Egyet már javasolt a minisztérium, mint követendőt. Ez a pillanatfelvételek készítése. Meg lehet próbálni. A recept: csináljunk 20—30 pillanatfelvételt egy adott műhelyről, üzemről anélkül, hogy a „felvétel" idejéről a kollektíva előre értesülne. (A mai tapasztalat: ritkán sikerül úgy elkapni a munkahelyi pillanatot, hogy mindenki ,.termel”.) Mindenesetre egy vaskos tanulság, amit Tolnában is sike’- rült bizonyítani: a problémák gyökere az üzemen belül van, a saját portán. Kozma Ferenc Mennyi vizet kér a szőlő, alma, barack? HUSZONÖT ÉVE AZ EMBERÉRT Tragédiák a munkahelyen A gép semmiben sem hibás... Vannak tévedések, amelyeket csak egyszer lehet elkövetni. Lehetnek ezek apró kis emberi hibák, tulajdonképpen „szóra sem érdemes" fegyelmezetlenségek, — végzetes következményekkel . . . Szekszár- don az egyik építőipari vállalat telepén az éjjeliőr behúzódott a fabódéjába, hogy egy kis szunyókálással tegye elviselhetőbbé az éjszakai szolgálatot. Időközben valamitől tüzet fogott a bódé, s a szerencsétlen ember többé már nem ébredt fel . . . Bizonyára sokan emlékeznek még a szerencsétlenül járt mohácsi traktoros esetére: köny- nyíteni akart a munkán, s a maguk által barkácsolt fahídon fel akart hajtani az uszályra. A vízben lelte halálát. . . Kisbódis János az eayikc azoknak az embereknek, akik élethivatásuknak választották, hogy vigyázzanak munkatársaik életére, testi épségére. (gy kimondva talán nagy szónak tűnik élethivatást emlegetni, hiszen egy beosztásról van szó, majdhogynem hivatali munkáról, amelyhez hozzátartozik az ellenőrzés és a büntetés is ... Mégis, hivatás ez, ha valaki meglátja mögötte az embert, — és mindig aszerint végzi munkáját. Jó szóval, meggyőzéssel, szigorral, jegyzőkönyvvel és büntetéssel... Kisbódis János 25 esztendeje végzi a munkavédelmi feladatokat a Vasutas Szakszervezet pécsi területi bizottságán. Huszonegy éve munkavédelmi felügyelő és a „hiányzó" 20 literes fém marmonkannát! 119,- Ft HELYETT 80,- Ft-OS FOGYASZTÓI ÁRON. Forgalomba hozza: TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT, Baranya megyei kirendeltség, Pécs, Megyeri út 59. Kapható: lll/t* KERESKEDELMI VAllAlAT Közületi Bolt, Pécs, Lenin tér 6. Nyitva: 8-15 óráig. négy évben is hasonló jellegű munkát végzett. Sok balesetet látott, vizsgált ennél a veszélyes üzemnél, s bár az ő munkája nem látványos, — nem is mindig népszerű — büszke arra, hogy megelőzött egy seregnyi tragédiát. . . — Nagyon sok fáradtságunkba került míg eljutottunk idáig. Jószerint minden emberrel külön-külön meg kell küzdeni, hogy megértse: az ő érdekében is dolgozunk . . . Ta- lán-talán most tartunk ott, hogy a munkavédelem társadalmi ügy lett... Még most sem megy minden úgy, ahogy szeretnénk, — gondjaink vannak még a munkavédelmi-őri hálózattal, de azért évről évre csak soványabbak lesznek a baleseti statisztika számai ... Tudja, régebben volt egy olyan felfogás itt a vasútnál, hogy ha minden óvórendszabályt betartunk, akkor megáll a vasút... De sokszor bebizonyosodott, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz: akkor áll meg a vasút — a szó szoros értelmében is — ha valami szabálytalanságot csinálnak, s bekövetkezik a baj . . . — A gépek vagy az emberek okolhatók, ha bekövetkezik a baj? — Jóformán mindig csak az emberek. A fegyelmezetlen emberek. Nagyon sok halállal végződött példát tudnék mondani erre —, de nézzük csak a legutóbbi halálos balesetet, ami Mecsekalján történt augusztus 31-én. A vizsgálat folyamán nagyfokú szervezetlenséget állapítottunk meg, olyasmit például, hogy a váltókezelő munkaköre nem volt behatárolva, — a mozdonyvezető az iparvágányon hatszorosan túllépte a megengedett sebességet. A gépet okoljuk? Én tanácsot adni nem tudok, legfeljebb azt mondanám el mindenkinek: vigyázzunk! D. K. J. Matematika és mezőgazdaság Látogatás a kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumban A gabonafélék optimális víz- fogyasztásának kutatásával az 1955-ben Martonvásáron létrejött Agrometeorológiai Obszervatórium foglalkozik. A kutatások* sikeres eredményei arra ösztönözték a szakembereket, hogy emellett még egy intézetet alakítsanak, amely majd a kertészetnek nyújt segítséget. Az ország második agrometeorológiai obszervatóriumát 1959-ben Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten alakították ki. Adatok 1901-től — Nem véletlen, hogy ép- pe/i ide, az akkori Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet szomszédságába építették az obszervatóriumot — magyarázta dr. Szilágyi Tibor, az intézet vezetője. — Mindennapi munkánk elengedhetetlen feltétele a mezőgazdasági szakemberekkel, kutatókkal való együttműködés, s a szoros munkakapcsolatot természetesen akkor sem hagytuk abba, amikor a mellettünk lévő intézmény zöldségkutató intézet lett. Nyilvánvaló, hogy mi is zöldség, és szőlőkutatással, helyesebben a növények vízigényének pontos megállapításával foglalkozunk. Mint az intézet vezetőjétől megtudtuk, a későbbiek során a kutatási terület némiképp módosult, s jónéhány éve már paradicsommal, csemegeszőlővel, barackkal és almával kísérletezik az obszervatórium három kutatóba, akik közül ketten jelenleg Budapesten dolgoznak. Az évtizedek óta tartó kutatómunka lényege, hogy a Kecskemét környékén termő növények hány milliméternyi természetes csapadékot kapnak, s mennyire lenne szükségük. 1901-től rendelkezésünkre állnak olyan adatok, amelyek az e környéken lehullott évi csapadékmennyiséget napi pontossággal jelzik. Innen tudni azt is, hogy volt olyan év, amikor Bács-Kiskun megye északi részén közel száz napig nem esett eső. A több mint hetven év alatt összegyűjtött adatokból ki lehet számítani azt is, hogy melyik évben, illetve az év melyik szakában várható jelentősebb csapadékmennyiség. illetve körülbelül mikor számolhatunk szárazsággal. A mezőgazdaság ; szempontjából nagyon jelentős annak megállapítása, hogy a fejlődő növényeknek mennyi vízre van szükségük, ugyanis a vízhiány a termés mennyiségét, a napfény, illetve a hőmérséklet a minőségét befolyásolja, vagyis mindig az a tényező hat ki a legjobban a növények fejlődésére, amely — tehát a víz, napfény vagy megfelelő hőmérséklet —- hiányzik. Bács-Kiskun megye nagyüzemi gazdaságaiban hamarosan bevezetik az öntözéses gazdálkodást. Ekkorra a kecskeméti obszervatórium pontos adatokat ad, hogy az egyes növényeknek, elsősorban a paradicsomnak, szőlőnek, almának és baracknak mikor, mennyi csapadékra van szüksége. Víz és napfény Ezt jelenleg az úgynevezett evapotranspirációs berendezéssel vizsgálják. Ennek lényege, hogy a kísérleti parcellák alatt egy méter mélyen úgynevezett tenyészedényeket helyeztek el, s ezekben víz van. A növények tehát annyi vizet fogyasztanak el, amennyire szükségük van, s ezt a mennyiséget egy pincelaboratóriumban naponta többször mérik. Érdekes adat tavaly például a kísérleti területen a paradicsom 360 milli- méternyi természetes csapadékot kapott, de a megfelelő növekedéséhez 400 milliméternyi vízre volt szüksége. Nyilvánvaló, hogy a nagyüzemekben az öntözéses gazdálkodás során ez is rendkívül jelentős adat lesz. — Kutatómunkánk talán egyszerűnek tűnik, de a legegyszerűbb vizsgálathoz is több kötetnyi adatot kell gyűjteni — jegyezte meg dr. Szilágyi Tibor. — Ahhoz, hogy a mező- gazdaságnak valóban segítséget nyújtsunk, magas matematikai műveletek elvégzésére van szükség. így tudjuk csak átadni tapasztalatainkat a gyakorlatnak, Jelenleg a Budapesti1 Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti karával közösen azt vizsgáljuk, hogy a kukoricamoly rajzásának milyen agrometeorológiai feltételei vannak. Tárnái László Új URH adó Zalában Az országos programnak . megfelelően Zala megyében, Újudvaron új URH műsorszóró berendezést adtak át a közelmúltban. A jól sikerült próbaadások után az új berendezés megkezdte rendszeres adását, bekapcsolódott az országos hálózatba. A korszerű, egyenként 10—10 kilowattos erősítő mikrohullámú láncon kapja a Kossuth és Petőfi rádió műsorát és a 3. műsor programját. Az újudvari tv-adónál üzembe állított berendezés alkalmas sztereo műsorok sugárzására is és a mérések szerint 100—150 kilométeres körzetben nyújt kitűnő vételi lehetőséget. Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára egy országos érdeklődést keltő vizsgálatról
