Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-17 / 255. szám
6 Dunántúlt napló 1975. szeptember 17., szerda A téli alma és körte jelenlegi védelmét alapvetően két tényező figyelembevételével kell megáldanunk. Egyik fontos tényező a károsítok gyümölcskártételének megakadályozása, a másik a »szüret előtti élelmezésegészségügyi várakozási idők pontos betartása. E kettős követelmény egyaránt vonatkozik a szőlő, téli alma, körte időszerű védelmére. Ha a szüret ideje még lehetővé teszi, úgy á 14 nap várakozási ider- jű Safidon 40 WP 0,25 %-os + a Fundazol 50 WP 0,08 %-os + a Pol- Akaritox 0,2 %-os szerkombinációval egymenetben védekezhetünk. Korábbi szüret esetén a kaliforniai pajzstetű egyedszámának csökkentése érdekében a 7 nap várakozási idejű Unifosz 50 EC 0,1 %-os oldatával permetezzünk. Ugyanakkor a már leszüretelt alma- és körtefák kezeléséről se feledkezzünk meg. A kaliforniai pajzstetű és a varasodás ezeket a fákat is veszélyezteti. A védekezést fokózott gonddal kell végezni, mert a károsítok nagyban elszaporodtak a szüret idején. Nem lehet eleget hangoztatni, hogy a szürettel még nem fejeztük be a gyümölcsösök növényvédelmét. A szüret után szükséges ugyanis a felhalmozódott károsító tömeget elpusztítani, a jövő évi nagyobb termés érdekében. A lehullott, fertőzött levelek megsemmisítése az alapja következő évi sikeres termesztésnek. (A birsfákat és a naspolyabokrokat a Sevin 85 WP 0,2 %-os, vagy a Safidon 40 WP 0,25 %-os, vagy a Foszfotion 0,3 %-°s oldatával permetezzük a kaliforniai pajzstetű és az almamoly lárvái ellen.) A szőlőn fokozódott a szürkepenészes rothadás veszélye. A párás, csapadékos napok hatására a hónap első dekádjában újabb fertőzések alakultak ki. A veszélyt fokozza a szőlőmolyok, a lisztharmat okozta bogyósérülés. Az idén — az eddigi magas fertőzés miatt — különöset! fontos, hogy a védekezésre alkalmas időszakot kihasználjuk. Tartósan csapadékos időjárás esetén tömeges bogyórothadásra és a nagytömegű fertőző anyag szétszóródásával a fertőzés gyors terjedésére és nagy kártételére számíthatunk. Egy-egy rothadó bogyó a vele érintkező szomszédos, egészséges bogyókat is fertőzi, s a rothadás az egész fürtre átterjedhet. A betegség az érés kezdetén álló alacsony cukortartalmú bogyók teljes rothadását okozza. Ha a rothadás megindulása után szárazra fordul az idő, a bogyók a fertőzött héjszöveten át fokozottabban párologtatnak, majd zsugorodnak és be- töppednek. Száraz, meleg időben a folyamat lefékeződik, és a rothadás nem terjed át a még egészséges, szomszédos bogyókra. A zsugorodott, penészes bogyók értéktelenek, sava- nyúak és alacsony a cukortartalmuk. Fontos tudni, hogy a teljesen érett bogyók ősszel szárazabb időben is fertőződhetnek az ép bőrszöveten át az éjszakai magas páratartalom és a harmat hatására. A szürkerothadás elleni védekezést nagyban akadályozza, hogy szüret előtt 2—3 héttel, amikor a leggyakoribb a betegség veszélye, már — a Fundasol 50 WP kivételével — semmiféle gombaölőszert nem szabad használni, közegészségügyi okokból és az erjedési zavarok elkerülése érdekében. Ilyenkor a körfolyamat sajátosságából adódóan már nem is lehet a zárt és tömött fürtök rothadását lefékezni. Az októberben érő szőlőfajtáknál is tehát már csak a Fundasol 50 WP alkalmazását javasoljuk, amellyel még két héttel a szüret előtt is permetezhetünk. Rozs Ferenc, •aranya magyal N«*4nyvédd Államé« AZ IONOK HATÁROZZAK MEG AZ EMBER HANGULATÁT Egy amerikai tudós az időjárásban találta -meg a jó vagy rossz hangulat biofizikai . magyarázatát. Ez a kétféle lelkiállapot szervezetünk elektromos töltésű részecskéinek hatására alakul ki. Ezek a részecskék a „jótékony” negatív ionok és a „káros" pozitív ionok, amelyek különböző mennyiségben találhatók a belélegzett levegőben, (Az is káros lenne, ha a levegő egyáltalán nem tartalmazna ionokot.) Mint ahogy a tavaszi virágpor sokaknál szénanáthát okoz, a „pozitív ionok” károsan befolyásolják magatartásunkat, rosszkedvűvé, zsémbessé tesznek. Ugyanakkor a negatív ionok valósággal „megolajozzák” pszichológiai gépezetünk fogaskerekeit, hatásukra kezdünk összhangba kerülni saját magunkkal. Az ionok egyébként egészen szélsőséges eseteket is teremthetnek. Boszorkánymesékbe illő történetek nyerhetnek így „ésszerű" magyarázatot. Tavasszal és ősszel például a svájci Alpok északi Baszorkánymesébe illő történetek vonulatainak völgyében és Tirolban előfordul, hogy az asszonyok megölik férjüket, és képtelenek számot adni maguknak arról, hogy miért tették, A népi bölcsesség talált rá magyarázatot: „A főn bolondította meg őket" — mondják. Hogyan lehetséges, hogy a száraz, meleg déli szél ilyen erős lelki válságot idéz elő? Ez azért lehetséges - mondja a kaliforniai Berkeley University professzora, Albert Krueger, mert a főn rendkívül sok pozitív iont tartalmaz. Ez a megállapítás meglehetősen nyugtalanító, ugyanis a hivatali szobák, a zsúfolt lakások és,a városi utcák levegője szintén pozitív ionokat tartalmaz, vagy egyenesen ionszegény. Tekintettel arra, hogy a belélegzett levegő tartalmazhat pozitív, de negatív ionokat is, vagy lehet ionszegény is, logikus ha arra gondolunk, hogy a belélegzett levegő szervezetünkre gyokorolt hatása erősen különbözik attól függően, hogy negatív, vagy pozitív ionok vannak-e benne túlsúlyban. Felmerül a kérdés, hogy az embert körülvevő levegőben tapasztalható ion- különbséq befolyásolhatja-e az egészséget. Albert Krueger véleménye szerint igen. Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egész nap ionszegény vagy túl sok pozitív iont tartalmazó-- levegőt kénytelenek belélegezni, fáradtak, enerváltak, felfogóképességük csökken. A kaliforniai egyetem ionizált levegőt vizsgáló intézetében 17 éven át folytattak kísérleteket. Arra igyekeztek fényt deríteni, hogy a kétfajta ion milyen fiziológiai változásokat idéz elő a növények é$ a laboratóriumi kísérleti állatok szervezetében. A kísérleti állatokat mindenféle szennyeződéstől mentes környezetben tartották. Megfelelő berendezések segítségével ebben a légkörben tetszés szerint állítottak elő negatív vagy pozitív ionokat. A növények (árpa, zab, saláta) sokkal gyorsabban növekedtek (a növekedési arány 50 százalékkal nőtt) és sokkal nagyobbra nőttek ionizált levegőben, tekintet nélkül arra, hogy a levegő negatív vagy pozitív ionokat tartalmazott. Könnyebben felszívták a talajból a táplálékot, köny- nyebben lélegeztek, ezeknek az elektromos töltés szempontjából egyáltalán nem stabil részecskéknek a hatására. Éppen a stabilitásnak a hiánya befolyásolta kedvezően a növények fejlődését. A kísérleti patkányokon és egereken végzett megfigyelésekből meglepő dolog derült ki: a pozitív ionok hatására megnövekedett az állatok halálozási aránya. A nyulaknál megfigyelték, hogy a pozitív ionok hatására agresszívebbekké váltak. Az ionhiány viszonylag kisebb problémát jelentett. A negatív ionok hatására viszont jelentős mértékben csökkent a halálozási arány, megszűnt az állatok nyugtalansága és „értelmesebbekké" váltak. Megfigyelték például azt is, hogy a szi- liciumpor okozta légzési zavarokat kedvezően befolyásolta a negatív ionokkal telített levegő belélegzése. Mindezek a megfigyelések arra indították a kutatókat, hogy egy kicsit több hitelt adjanak a középkor egyes „boszorkánytörténeteinek". Napjainkban már gyártanak olyan kis készülékeket, amelyek negatív ionokkal telítik a levegőt. Egyre többször előfordul azonban, hogy ezek a készülékek ózont állítanak elő, ez pedig káros az ember szervezetére. Ml LESZ 2000-BEN? (3.) Mottó: „...az ezredforduló körüli időszak távolinak tűnése megtévesztő. A jövő már kopogtat ablakunkon.” (Kovács Géza: A nagy távlatok és a tervezés.) ü tanuló balesetbiztosítás egész évben érvényes Acélszoba-utópia Az urbanizálódós századunk gyógyítható betegségei közé lépett elő, elsodró erejű világjelenség; az igények hatalma sokakat kényszerít a megoldás keresésére. A sürgető időben a modern kor embere nyugtalanul keresi a maga harmonikus életterét. 0 Többen vallják, mások tagadják, hogy az építészet megtalálta a maga forma- nyelvét. Mi erről az ön véleménye, professzor úr?- A modern építészet első nagy korszaka lezárult. Eltelt hatvan év, ez idő alatt megszületett alkotási tendenciák és az új esztétikai szemlélet valami mélyebb ok miatt lassan fejlődik. A modern építészet új szerkezetei révén felnyitotta a zárt épülettömböket, felkínálta a térrel való játék lehetőségeit és belülről, élettartalmából bontja ki az alkotást. Ember- központú. Minden ncgy építészre jellemző a humanitás — mondja az építész, dr. Pogány Frigyes professzor, a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora. 0 A kérdés ettől függetlenül nyitott: adnak-e feleletet az építészek a kor meglevő és várható igényeire? — Most a türelmetlen keresés idejét éljük. A variánsok tömege lát napvilágot. Ez érthető, hiszen az egyes országok fejlettségi foka, sajátos gondja, társadalmi berendezkedése különböző. Nem valószífíű, hogy holnap megszületik a megoldás, de körvonalaiban érzékelhető a jövő. 0 ön említette a „keresés" korszakát. Ez egyfajta elbizonytalanodásra utal. — Valóban. Az új, a „nagy tégla” (az előregyártott nagyelem) még nem engedelmeskedik nekünk igazán. A tömeges építkezés zömében skatulyákat és falansztereket produkál, megmerevíti építészetünket. Nálunk is, máshol is. Jól tudom, hogy szükségleteink azt diktálják: az embernek elsősorban laknia kell. Ez rendkívül fontos szociális szempont. De ezt az igényt tömegméretekben a mai viszonyok diktálják. A valódi igények és törekvéseink lényege azonban más. 0 Milyen elképzelése van önnek a jövő városáról? — Részleteket ne várjon tőlem, építész vagyok és nem varázsló. De a jövő városának tervezésekor csak az emberből szabad kiindulni. Vegyük körül környezetében megnyugtató, esztétikai formai renddel, oldjuk fel falainak merevségét, hogy lehetőséget adjunk neki a variálhatóságra, s ezzel játékteret kapjon, hogy otthonának érezze a lakását. Az ember nem bír el mindent, s ezt jól bizonyítja, hogy ma már nemcsak zajártalomról, de sajnos vizuális ártalomról is beszélünk. 0 Azt mondta, az ember nem bír el mindent. Hogy bizonyítja ezt az építészet? — Az már bizonyos, hogy házainkkal nem mehetünk az ég felé korlátlanul. A tizedik emeleten panaszkodnak, a századikon félnek az emberek és más morális magatartások alakulnak ki. A tenger mélyén valószínűleg nem lesz város, az óceánokon ' sem ■ fogunk építkezni, mert ha az embert körülveszi a végtelen, elbizonytalanodik. A tengerre azonban építhetünk, de erős kapcsolatot kell teremtenünk a szárazfölddel. Mondok mást. A dombtelepülésekről azt állítják, hogy modern, pedig csak a középkor korszerű változatai. Egyáltalán, a monumentalitás, a formák sokszínűsége is csak azt bizonyítja: emberi lépték nélkül nem érnek semmit. 0 Fantasztikus építészeti látomásokban korábban sem szűkölködtünk. Most egész áradata zúdul ránk.- A látomásokról csak any- nyit, hogy az idő korrigálja a terveket. A 30-as években volt egy építész, aki ezt jósolta; minden embernek lesz egy acélszobája, íróasztallal, heverővei berendezve. Ha valahová utazni akar, ezt a szobát lift viszi a tetőre, ott helikopterhez kapcsolják, s így repül egy idegen városba, vagy országba, ahol egy hatalmas rácsszerkezet egyik rekeszébe helyezik. Ez lesz a jövő szállodája a hetvenes években — állította, s milyen lett? A mai szállodák nem mások, mint az idegen környezettel való randevú helyei, ahol szerencsés esetben a helyi karakterisztiku. mok érvényesülnek. Ez utóbbinak egyébként óriási jelentősége van az építészetben. 0 Korábban említette a természettel való belső viszonyunkat. A városi ember nehezen jut fűhöz, fához. Petrov azt irta: „A kispolgári ízléssel berendezett lakás önmagától megtermi a fikuszt." Legyenek-e hát szobanövényeink? — Nem egészen petrovi értelemben. A növény nem egyszerűen dísz és nem jelképe az életszínvonalnak, gazdagságnak, hanem az élet. Az embernek élet! A vegetáció réneszanszát éli majd új városainkban. A természet, amelyre nagy szükségünk van, általuk vonul be a lakásainkba. Ennyit a jövő városáról. Azt már tudjuk, hogy a John-Han. cock ház Chicagóban, a maga száz emeletével brutális és embertelen, a Public-Housing és a müncheni Arabella park átlagembernek elérhetetlen. A történelem tényei .bizonyítják, hogy az életben és a természetben mindig elpusztult az,, ami aránytalan és alkalmatlan. Az új építészeti próféta, a görög Daxodisz sem váltja meg a világot, miközben néhány jónevű hívével az Égéi tengeren tesz kirándulásokat és tart nosztalgikus szemináriumokat Delosz szigetén. Meier urbanista százmilliós városa sem vált ki mást az emberekből, mint hiányérzetet... Az emberek milliói egyelőre lakni akarnak. S az építészektől azt várják, hogy a jövőben elviselhető és harmonikus életteret teremtsenek nekik. Hankóczi Sándor Blúz - blúz - blúz Több réteq egymás tetején, ez jellemzi a mai divatot, s ezekből a rétegekből most kiemeljük a blúzt, amely legváltozatosabbá teszi az öltő-1 zéket és amelyre mindig szükség van. A blúzt viselik a pulóver, a mellény vagy a kardigán alatt, de ami érdekesebb - viselik a blúzt a pulóver tetején szoknyához és nadrághoz egyaránt. Ebben az esetben lehet a blúz ingszerű befejezett aljával eldolgozott, kis „seszlis", vagy tunikaszerű. 1. Nyomott flanellből télre nagyon csinos, a derékban és az ujja végén gumizott blúz. Alatta színben harmonizáló pulóver. 2. sz. rajzon bemutatjuk a teljesen újfajta ingblúzt. A modell vállrész alatt és az ujja bevarrásánál húzott, így a puhán eső, könnyű mintás vagy egyszínű hurkolt kelmét ajánljuk elkészítéséhez. 3. sz. rajzon látható tunika vagy kabátszerű, rövid ujjú blúz kockás barchentből vagy nyomottmintás hurkolt kelméből, esetleg műszál szövetből készülhet. Alá egyszínű ingblúz vagy pulóver is viselhető. 4. sz. rajzon alkalmi blúzt mutatunk be, amelynek anyaga nylon, szintetikus selyem, vagy madeira is lehet. A blúz alját széles, 8-10 cm-es pánt fogja be, s így a szoknya tetejére, vagy a nadrág övjére rá fekszik. 5. sz. rajzunk nyomottmintás kasmír hatású kelméből készült tunikát mutat be, a hosz- szú ujját gombolás pánt segítségével rövid ujjúvá lehet felhajtani, övvel vagy anélkül is hordható, alatta vékony egyszínű pulóverre! célszerű viselet. Nádor Vera Cementkötésű forgácslap Új építőanyag, cementkötésű forgácslap gyártását határozták el a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinátban, ezért mintegy 330 millió forintos költséggel új üzemet hoznak létre a kombinát szombat- helyi forgácslapgyárában. A már jóváhagyott fejlesztési terv megvalósítását a jövő év elején kezdik el, s előreláthatólag 1977. második felében már termel a gyár. A beruházás része a könnyű- szerkezetes építési programnak. A cementkötésű forgácslap alkalmas lesz többek között épületek külső borítására. ÖSZf^E, TEURE
