Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-16 / 254. szám
1975. szeptember 16., kedd Dunántúlt napló 3 Őszi munkák Fokozott követelményekkel Szeptember van, megkezdődtek a mezőgazdaság legnagyobb feladatát jelentő őszi munkák. Most, az őszi tennivalók nyitó nyaként a felkészülésről és az elmúlt ősz tapasztala tainak felhasználásáról kérdeztem dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt. Interjú dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral — Milyen növények termését és mekkora területről kell pincébe, góréba, egyszóval, különféle tárolókba vinni a most következő hetekben? Másfelől — ezzel egyidejűleg — a szántás-vetés milyen leiadatokat ró az állami gazdaságokra és termelőszövetkezetekre? — Mintegy 2,1 millió hektárról kapás és egyéb őszi érésű szántóföldi növények termését kell betakarítani — mondja az államtitkár. — Ezen kívül le kell szüretelni közel 200 ezer hektár szőlőt és azt fel is kell dolgozni, valamint — legalább 3 millió tonna zöldség és gyümölcs betakarítását kell megoldani. A szántóföldi növények közül a legtöbb munkát az egymillió-négyszázezer hektár kukorica, a 123 ezer hektár cukorrépa, a 101 ezer hektár burgonya, valamint a 130 ezer hektár napraforgó lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása jelenti, de tetemes feladatot ró a gazdaságokra a közel 27 ezer hektár rizs, valamint a hozzávetőleg 16 ezer hektár dohány betakarítása is. Az őszi érésű zöldségek közül a vöröshagyma kiszedése, válogatása és tárolása, a paradicsom, a fű- szerpaprika és a fejeskáposzta biztonsáqba helyezése adja a legtöbb feladatot. A gyümölcsök közül a majdnem 690 ezer tonnát kitevő téli alma leszedése, válogatása, tárolása, valamint az export teljesítése követel nagy erőfeszítést. Szántás, vetés időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A növények érése szerencsére mintegy 10 nappal előbbre van az elmúlt évhez képest. Ugyanakkor biztató, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kapásnövények betakarításának gépesítése. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a cukorrépa, a napraforgó, a rizs és a burgonya betakarítását már döntően gépekkel végzik. Az említett növények gépesítési foka a nagyüzemi gazdaságokban 90—-100 százalék között váltakozik. A dohánytemelés gépesítettsége ugyanakkor — az utóbbi években elért jelentős fejlődés ellenére — csak 30 százalék körüli. Sajnos, zömében kézi munkára vár a zöldség-gyümölcs és a szőlő betakarítása is. E feladatok elvégzéséhez az állandó dolgozókon kívül a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a családtagokat és a nyugdíjasokat. A szállításokat is meg kell gyorsítani . nyújtott műszakokkal. Társadalmi — A betakarítással egyidő- ben kell elvégezni több mint 1,6 millió hektáron az őszi vetésű növények talajelőkészítését és jó minőségű elvetését. A talajelőkészítési és vetési munkákban a legnagyobb feladatot az egymillió-négyszáztíz- ezer hektár kenyérgabona — búza és rozs együttesen — időben és jó minőségben való elvetése jelenti. Ezen túlmenően több, mint 100 ezer hektáron el kell vetni az őszi árpát, továbbá a különféle keveréktakarmányokat is. A múlt évi ősz tapasztalatai arra intenek — sajnos erről egyes üzemek máris megfeledkeztek —, hogy a lehető legjobb minőségű munkával, időben végzett vetéssel alapozzák meg a jövő évi jó termést. Részben a vetésekkel eqyidőben, részben pedig azt követően kell gondoskodni minteqy 2,3 millió hektár őszi mélyszántás végrehajtásáról, amellyel a tavaszi vetésű növények termését kell megalapozni. ■iiilillliiiiiii — A sok eső, a betakarítás gépesítésének viszonylag szerény színvonala, nem valami biztató előjel az őszi betakarításhoz, jóllehet néhány növényből — főleg kukoricából — Ígéretesek a terméskilátások. Milyen erőleszitéseket igényel mindez a gazdaságoktól? — Az őszi érésű növények nagy többségéből a terméskilátások valóban kedvezőek — hangzik a válasz. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termés akkor biztos, amikor magtárban van, s a betakarítást a szeptemberi és októberi —; Vajon az idei őszön mekkora társadalmi segítség szükséges a mezőgazdaságnak? — Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős része az őszi mezőgazdasági munkákban — még kedvező, vagy átlagos időjárás esetén is — külső segítségre szorul. Éppen ezért a felkészüléskor a mező- gazdasági nagyüzemek, a megyei szervek és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium egyaránt számoltak a társtárcák segítségnyújtásával. A tennivalókat — mindenekelőtt a betakarítást — csak az alábbi külső segítséggel lehet időben és nem túl nagy veszteséggel elvégezni: a szabadságon lévő — főleg a falvakban lakó, de az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában részt venni kívánó —, más népgazdasági ágakban foglalkoztatott dolgozók bevonásával; az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, a középiskolai tanulóknak, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a betakarítási munkában való kéthetes részvételével; meghatározott számú honvéd bevonásával. Ezen kívül a cukorrépa-szállításhoz megfelelő számú honvédségi terepjáró gépkocsinak cukorgyárakban és állami gazdaságokban való üzemeltetésével, s a cukorrépa lerakásához rendelkezésre bocsátott honvédek munkába állításával, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok — a MÁV és a Volán Tröszt — hathatós támogatásával. Végül a közületi gépkocsiknak a megyei szállítási ’’bizottságok útján történő, havi ötnapos igénybevételével, illetve a mezőgazdasági szállításokba való bevonásával. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ezen túlmenően — a szállítási feladatok meggyorsítása érdekében — engedélyezte az őszi betakarítási munkák végéig az úgynevezett lassú járművek főútvonalon valóközlekedését is. — Természetesen a mező- gazdasági üzemeknek elsősorban a saját és a faluban bevonható munkaerőre kell tá- maszkodniok, a külső segítség ezt csak kiegészítheti. Az emberekről való gondoskodás a munkák nehézsége és az őszi időjárás miatt fokozott követelményeket támaszt az üzemi vezetőkkel szemben. Úgy vélem, hogy a tavaly őszi jó tapasztalatok e tekintetben is eredményesen gyümölcsöztet- hetők. — Köszönöm a beszélgetési. Keresztényi Nándor Vasárnap dr. Simon Pál nehézipari miniszter Bala- tonfüreden megnyitotta a XV. kőolaj- és földgázipari vándorgyűlést, amelyet az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezett. A 450 résztvevő között a hazai szakemberek mellett 16 országból 180 külföldi vendég vesz részt az eszmecserén. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter a plenáris ülésen a kőolaj és földgázipar energiapolitikánkban betöltött szerepéről beszélt. Az ország energiafelhasználása az elmúlt két és fél évtized alatt évente átlagosan 4—5 százalékkal növekedett, közben azonban a szénhidrogének részaránya 11 százalékról 50 százalék iölé emelkedett — mondotta. Az 1974-es esztendőben elvégzett felmérés azt bizonyította, hogy az energiaszerkezet ilyen mértékű átKőolaj- és földgázipari vándorgyűlés alakulása következtében a népgazdaság beruházási igénye évente 5—7 milliárd forinttal kevesebb volt. A szén- hidrogének nagyobb hatásfokú eltüzelésével a felhasználók megtakarítása több milliárd forintra tehető. Kevés olyan európai ország van - mondotta továbbá - amely, mint hazánk a teljes műtrágya gyártását földgázalapon valósítja meg. Ugyanakkor a vaskohászatban, az acéliparban is kihasználják a földgáz alkalmazásának minőségjavító, önköltséget csökkentő előnyeit. A gázfelhasználás előnyeit a lakosság közvetlenül is érezheti. Az ország háztartásainak jelenleg 65 százaléka vezetékes, vagy palackos gázellátásban részesül. Terjed a lakások gázzal való fűtése is. A továbbiakban a nehézipari .miniszter elmondotta, hogy a Szovjetunió 1976 és 1980 között tovább növeli hazánkba nyersolaj-exportját, még ebben az évben megérkezik az import szovjet földgáz is. A szovjet szénhidrogéneknek döntő jelentőségük van a magyar iparban, ugyanakkor nem tudunk lemondani a harmadik országból kemény valutáért vásárolt nyersolajról sem. Ezért alapvető követelmény az olajtermékekkel való takarékoskodás. A négynapos vándorgyűlésen szekcióüléseken beszélik meg a műszaki fejlesztés és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások legújabb eredményeit. A modern mezőgazdaság felsőfokú szakemberei Munkahelyük a levegő Mezőgazdasági pilótaképzés Nyíregyházán Munkahelyük a levegő — a föld felett; szakképzettségük és szolgálatuk a modern mező- gazdálkodás felsőfokát jelenti, így tehát a mezőgazdasági repülőgépvezetőkre kétszeresen is ráillik - szuperparasztok. A kemizálás tovább folytatódik, a zöld ipart egyre több repülőgép és helikopter vigyázza. De vajon lesz-e elegendő pilóta? Olyan panaszokat mindenesetre hallottunk, hiány van belőlük, a mezőgazdasági repülőgépvezetők közül egyre többet elcsábít a légiközlekedés. Harminc elsős Repülőgépvezető-képzés, leszámítva a honvédséget, az országban egyedül a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán — a főiskola gépészeti karán belül — folyik. Ide repítjük el olvasóinkat. A főiskola modern épületegyüttese Nyíregyháza szélén, a Tokaj felé vezető mű- út mentén áll, a repülőtérnem messze, másfél kilométernyire van innen. Ezen a bázison — a mezőgazdaság égető pilótahiánya közepette (addig a növényvédő szolgálatot többnyire a honvédségtől leszerelt „öreg” pilóták látták el) — indult meg 1968-ban a mező- gazdasági répülőgépvezetői képzés. Harmincketten kezdték, s közülük alig morzsolódott le valaki. A főiskolán úgy emlékeznek rájuk: nagyon jó évjárat volt, egytől egyig „dörzsölt fickó", akik nem közvetlenül az iskolapadból kerültek a főiskolára, hanem előtte már dolgoztak, sőt az MHSZ-ben repültek is, volt élettapasztalatuk. Őket követően évente 20—25-en végeztek, ámbár akadt egy foghíjas (13 fős) osztály is. Az idei tanévnek harminc elsős indult neki. Mondanunk sem kell, a kertész és gépész üzemmérnököket és üzemszervezőket képző főiskola repülőgépvezetői ágazatán minden évben sokszoros — általában négyszeres — a túljelentkezés. Mi csábítja a fiatalokat? Kétségtelen, a romantika is. Sokan azzal is tisztában vannak, jól fognak keresni. A mezőgazdasági repülőgépvezeto idényben megkeresi a havi 8—10 ezer forintot, a helikoptervezető még ennél is többet. Ámbár ne irigyeljük tőlük, megdolgoznak pénzükért, égi traktorosok ők, hajnalban kezdenek, alkonyatkor végeznek, télen pedig, az elméleti továbbképzések idején, lényegesen kevesebb a fizetés. Az igazság az, csodaszép szakma. A lelke mélyén ki ne akart volna pilóta lenni? Azt viszont már ne fogjuk rá, hogy veszélyes szakma, ezt fizetik meg benne. Autón talán még hamarább utoléri az embert a baj. Történt ugyan néhány halálos baleset, de azt minden esetben a pilóta súlyos fegyelmezetlensége okozta. Kilépve az iskola katonás rendjéből, egy pillanatra úgymond kiengedett. Üzemmérnöki jefí ként, elvileg nincs akadálya, hogy a repülőgépvezető ágazatra lányok is jelentkezzenek, nem nehéz belátni azonban, egyáltalán nem nekik való szakma, nem is akadt még eddig jelentkező, egyébként gyakorlatilag nem is tudnák kiképzésüket megoldani. Három év tanulás oklevél Kik jelentkezhetnek repülőgépvezetőnek? Feltétel természetesen az érettségi, a sikeres felvételi vizsga, (egyenlő pontszám esetén előnyben részesülnek az MHSZ repülő klubjainak tagjai), van felső korhatár is, 25 év, (a főiskola más szakjain 35 év), s talán a legfontosabb követelmény, hogy a jelölt egészségileg alkalmas legyen. Ez utóbbival kapcsolatban valósággal legendák keringenek, hogy milyen lényegtelennek tűnő, apró kis momentumok is kizárhatják az embert a repülésből. Májfolt volt a karján, eltanácsolták, mert zavarhatja a repülésben. Nincs rendben a fogsora, nem repülhet. Mindenesetre az egészségi követelmények majdnem olyan szigorúak, mint a szuperszonikus vadászrepülőknél. Minden félévben egészségügyi vizsgán kell megjelenniük Budapesten, a repülőorvosi irodán. Mellesleg, csupán csak érdekességA főiskola repülőgépvezető ágazatán a tanulmányi idő három év, ebből 200 óra a levegőben. Az államvizsga után a hallgatók -üzemmérnöki oklevelet és mellé mezőgazdasági repülőgépvezető szakszolgálati engedélyt kapnak. Hogy mi mindent tanulnak? Vannak a többiekkel közös tantárgyaik, mint például a politikai gazdaságtan, a filozófia, a matematika és számítástechnika, munkavédelem, műszaki rajz stb., és a speciális tantárgyak, a repülés mechanikája, repülőgép szerkezettan, speciális gépjavítás, kemizálás és növényvédelem, angol nyelv és így tovább. Az államvizsga követelményei pedig: a mező- gazdasági merev- és forgószárnyú repülőgépek, azok mezőgazdasági berendezéseinek, a földi kiszolgáló és egyéb speciális növényvédőgépek működési elvének és szerkezettanának, valamint e gépek üzemeltetésének és karbantartásának tökéletes ismerete. És hát tökéletesen meg kell tanulniuk repülni. Erre szolgál a 200 óra repülési gyakorlat. Először a repülés elméletével ismerkednek meg, majd iskolagépekre szállnak, ötven légi óra után már egyedül is repülhetnek. Megtanulják a kötelékrepülést, a mű- és útvonalrepülést. Ezután képezik át őket a mezőgazdasági gépekre, a vegyszertartályokat fokozatosan megtöltve vízzel, így tanulnak manőverezni. A harmadik évben aztán — a gazdaságokkal kötött szerződés alapján — már kisebb-na- gyobb munkákat is elvégeznek a főiskolások a környező gazdaságokban. A főiskolán belül a repülősök különleges helyzetben vannak. önfegyelem, meggondolt- ság, megfelelő életmód .. . ezek náluk nem jelszavak, vérükbe kell hogy ivódjon. Kö rükben amolyan fél katonai rend uralkodik. Repülési idő alatt például kizárólag csak,a kollégiumban tartózkodhatnak, hogy ellenőrizhessék a repülés előtti kötelező nyolc óra alvási időt. Ha tehát ^valakit fegyelmi okok miatt kizárnak a kollégiumból, a főiskoláról is kizárta magát. Komolyabb baleset? Még nem volt. Légi vagánykodás? Egyszer valaki „tréfából" rácsapott az almaszedő lányokra és leborotválta a fák tetejét. [Bírósági ügy lett belőle. Bővítik az ágazatot? A Nyíregyházán kiképzett pilótákkal mindenütt elégedettek. A gond, amint a bevezetőben is említettük, kevés a mezőgazdasági repülőgépvezető, sokat elvisz közülük a légiközlekedés. Közben a mező- gazdaság kemizálása gyors ütemben folytatódik, bővül a növényvédő szolgálat, szükséges, hogy egy-egy repülőgépre lehetőleg két pilóta jusson, hogy a gépeket a legteljesebb mértékben ki tudják használni. Döntés ugyan még nincs, de szó van arról, a„ nyíregyházi főiskolán az ötödik ötéves tervidőszakban a repülőgépvezető ágazaton két csoportot indítanak. Ebben az esetben Nyíregyháza lesz a polgári repülés alapképzést adó kiképző bázisa. Miklósvári Zoltán
