Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-15 / 253. szám

Megújul! küzdelem az infarktus ellen Kit ellenőriznek a felnőttek közül? Szívinfarktus — életünk egyik rémülete. S ahogy rohan az életünk, ahogy gyorsul a tem­pó, egyre többen esnek áldo­zatul utcán, otthon — végleg. Az orvostudomány, az egész­ségügy pedig harcol, s ez a harc egyik újabb állomásához érkezett el Baranyában: a felnőttek számára is megszer­vezték a kardiológiai gondo­zást. Fontos feladat, korszerű feladat. Most, hogy a tüdő- és nemibeteg gondozás és a töb­bi hasonló intézmény után megszületett a kardiológiai gondozás szervezete is, dr. Bokor Zsuzsa, megyei kardi­ológus főorvos, a szervezet ve­zetője nyilatkozta lapunknak: Rádiósok szakköre Rádiós szakkör kezdi meg munkáját ma este 6 órakor a pécsi Ifjúsági Házban. A Pécsi Rádió munkatársainak vezeté­sével három szekcióban indul meg a fiatalok képzése. Közös csoport alakul a dolgozó és a középiskolás fiatalok részére, előkészítő foglalkozás kezdő­dik üzemi- és dió.krádiósokna-k, a Tiarmadik csoport a stúdió- technika fogásaival ismerkedik meg. Ugyancsak hétfőn este 18 órakor tartja foglalkozását az Ifjúsági Ház földszinti klubter­mében a Március daloskor. Programjuk keretében a Koka- sok elnevezésű pécsi folk-beat együttes mutatja be műsorát. POfiST A VITA VEGEM n legközelebbi Split mellett látható Döntés Pécs páratlan értékű rémai knri leletének sorsáréi Néhány hónapja még szen­vedélyes vita „dúlt” Pécsett a sétatéri vízlépcső sorsát illető­en. A hagyománytisztelő vá­roslakók szerették volna meg­őrizni, felújított állapotban is­mét működőképesen látni. Az ellentábor amellett kardosko­dott, hogy felújítás helyett - közel azonos költséggel - kor­szerűbb keretek között köze­lebb kell vinni a vizet a téren kószáló emberekhez. A döntés a kaszkádot elbon­tásra ítélte. — Közismert tény, hogy a sziv-érrendszeri megbetegedé­sek az utóbbi évtizedekben ug­rásszerűen emelkedtek és ve"^ zető helyet foglalnak el mind a megbetegedési, mind halá­lozási statisztikában. Ezért szükségessé vált egy olyan gondozási hálózat kialakítása, mely a szívbetegségek megelő­zésében, valamint a szívbete­gek munkába állításában sok­oldalú tevékenységet fejt ki. A rheumás szívbetegségek megelőzése terén elért igen jó eredmények is indokolttá tet­ték az egyéb aetiológiájú szív­betegek gondozásának meg­kezdését. — A szervezeti formát a kö­zeljövőben megjelenő rendelet úgy határozza meg, hogy a körzeti orvostól a belgyógyá­szati szakrendelésen, városi (járási) kardiológiai gondozón át, a megyei kardiológiai gon­dozóig, sőt, szükség esetén az Országos Kardiológiai Intézetig biztosítja a betegellátás zavar­talan útját. Ez lehetőséget ad arra, hogy minden beteg a szükséges szintű ellátást meg­kapja. — Ismeretes, hogy egyes sziv-érrendszeri betegségek — ma már hagyományosnak mondható — egyszerű, a beteg számára veszélyt és kockáza­tot nem jelentő vizsgálatokkal felismerhetők és gyógyíthatók, míg mások igen bonyolult diagnosztikus eljárások alkal­mazását, a gyógyításban pe­dig esetleg nagy műtéti be­avatkozást tesznek szükséges­sé. Ennek eldöntése a fenti hálózat egyes állomásainak lesz a feladata. A Baranya megyei felnőtt kardiológiai gondozás megszervezése óta — a központi irányelveknek megfelelően — a rheumás lá­zon és szívműtéten átesettek, a szerzett és veleszületett szívbillentyű bántalomban, a rhythmus-zavarokban, továbbá a coronariák megbetegedésé­ben í-ingina pectoris, szív­izom infarktus utáni állapot) szenvedők- ellenőrzését vezet­jük be. m A megyei centrumot a Me­gyei Kórház belosztályán, az Országos Kardiológiai Intézet szakmai kívánalmainak megfe­lelően alakítottuk ki. Ennek magvát jelenti a belosztály □Hétfői kardiológiai részlege. A gon­dozói hálózatnak a megyében történő fokozatos kiépítését a városi (járási) kórházak (Mo­hács, Komló, Siklós, Sziget­vár), illetve kórház-rendelőinté­zeti egységek keretén belül szakrendelési óraszámok biz­tosítják. A kardiológiai bete­gekkel foglalkozó szakorvosok gondozói munkája ma már az egyes kórházak belosztályainak szerves részét képezi. — A gondozás alappillérei természetesen továbbra is a körzeti orvosok, akik ezen hálózat sajátosan képzett szak­orvos tagjaitól kapnak konk­rét tanácsot a diagnózis meg­állapításában, a helyes gyógy­mód megválasztásához és -a beteg életmódjának kialakí- -tásához. Nagyon lényeges szempont, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki a beteggel foglalkozó orvosok kö­zött. Vitatható esetekben szük­séges, hogy konzultáljanak, mert az esetleges ellentmon­dó kórismék, javaslatok na­gyon megzavarhatják a beteg egyébként is igen bizonytalan pszichés állapotát. — Kiépítettük tehát a me­gyei gondozói hálózatot, mely­nek központja a Megyei Kór­ház belosztályának kardiológiai részlege, illetve a megyei kar­diológiai gondozó. A kardioló­giai gondozó vezetője — a Baranya megye kardiológus fő­orvosa — irányítja a hálóza­tot. A Megyei Kórház belosz­tályának kardiológiai részle­gén biztosítjuk a legfontosabb diagnosztikus vizsgálatokat és therápiás beavatkozásokat, va­lamint megszerveztük a corona­ria őrzés feltételeit. A vidéki, városi (járási) gon­dozók létrehozásában országos viszonylatban élenjárunk. Vidé­ken a kardiológiai gondozó munkát az illetékes belosztá- lyok tapasztalt szakorvosai vég­zik. Ma már az egyes kórházak belosztályának fontos részét képezi a kardiológiai munka. — Bízunk abban, hogy a szívbeteggondozás ezen útja, melynek megvalósításáért az egészségügyi kormányzat igen nagy erőfeszítéseket tesz, mi­előbb meghozza a várt ered­ményt; biztosítja a szívbete­gek gyógyulását, illetve a chronicus betegségben szenve­dők állapotának egyensúlyban tartását. A színészmenedzser r"\unai Jóskának egyet- len nagy ellensége volt: az R-be|ű. Mert hát aki raccsol, az bizony nem lesz színész sohasem. Most mégis ő a magyar színházi élet egyik legismertebb em­bere. Negyven évet élt a színházakban és biztosra ve­szem: fél óra alatt fejből összeállítana egy teljes tár­sulatot, kiválogatva a hu­szonöt magyar színház ép­pen legalkalmasabb művé­szeit. A szegedi és a szol­noki színházak bérlőinek számát egy-egy esztendő alatt megkétszerezte. Nem használatos ma már ez a szó, de ő „A” menedzser, így, nagy A-val. Rágyújt a hosszú Multifilterre, némi fö­lénnyel pillant a cigarettára, hogy ég-e már, aztán mesél a pályakezdetről: — Mányai Lajos, Mészáros Ági voltak a kollégáim, ők is, meg Tolnay Andor, az akkori idők legnagyobb tekintélyű vi déki színi igazgatója biztattak hogy ne törődjek a raccsolás sál, szerep nélkül is vérbei színházi gyerek vagyok, tanul jam meg a színházi titkári mes térségét. Az régen olyan volt, mint ma a szervezőtitkári és a művészeti titkári munka együt tesen. Két évig samesz voltam aztán titkár lettem. Sopronban, Hont Ferenc főrendezősége alatt. — Ki volt a menedzser-pél­daképe? — Vadnai Andor. A nézők­nek ma már semmit sem mond ez a név, de a középkorú, meg idősebb színészek előtt óriás. Mindent tudott a színházról, ő volt az abszolút színházi róka. És mindent tudott mindenkiről. Ha egy színész elkezdett egy mondatot, Vadnai előre tudta, mi lesz a mondat vége. És ha ma, a Pécsi Nemzeti Színházban egy színész elkezd egy mondatot, Dunai József előre tudja, mi lesz 0 mondat vége. Sosem sietve, lassan lép­ked, a járásának stílusa van, sugárzik belőle a nyugalom és a biztonság: mindent tudok ró­latok! Most szervezési osztály- vezető a beosztása. A színház— előadás—közönség háromszö­géből ő a fókusz, mert ő fonja össze a közönséget a másik két alkotó elemmel. Gondolataival, munkájával ott áramlik vala­hol az ösztönös gyakorlati pszi­chológus és az üzletember kö­zött. Mindent, ami a kettő kö­AZ alábbi telepeinken leértékelt áron kapható VASKERÍTÉS különböző méretben és minőségben, valamint HASZONVAS, CSŐ, LAPOSVAS, BETONVAS, LEMEZ és IDOMARU. Pécs, Gomba u. 4. Mohács, Budapesti ou. 104. Siklós, Vasútállomás Szigetvár, Istvánffy u. 4. Dombóvár, Baross u. 16. Komló, Bajcsy-Zsilinszky u. 37. zött van, egybefonja a színház szeretete. Meg is kell tehát fo­galmazni, hogy... — ... hogy mitől jó a szer­vezőtitkár munkája? — Adatokkal mérve a bér­lők számától, a számok viszony­lag keveset mondanak. Pécsett a hatvanas évek elejétől pél­dául igen nagy harcot vívtunk, mert kevés volt a bérlők között az üzemi dolgozó, meg a fia­tal. Pedig itt ma már öt felső­fokú oktatási intézmény és az országban talán a legtöbb kö­zépiskola működik. Felnőtt bér­lő is alig volt. Nógrádi Róbert igazgatóval akkor szinte a nul­láról indultunk. A kultúra szá­mára nyitott lelkületi egyetemi, főiskolai ifjúság szervezésével kezdtük. De az mór valóban a gyakorlati pszichológia ösztö­nös alkalmazása volt, ahogy a várost, a vidéket szinte napon­ta más-más stílusú beszélge­téssel meggyőztük: a színházra az érző, gondolkodó embernek szüksége van. Ma már a bér­lőink több mint háromnegyed része üzemi dolgozó. Sokféle bérletünk van, szinte mindenki a saját ízlése szerint válogatja össze az előadásokat. Több bérlő nem is kell már, hiszen gondolnunk kell az alkalmi színháznézőkre is. Sőt, ha vala­ki bérlő, de bármilyen magán­ügy miatt éppen nem tud el­jönni — országos újításként — annak a helyére alkalmi jegy­vásárlókat ültetünk. Tehát egy­re kevésbé lehetséges nálunk az úgynevezett „papíron szá­mított" bérlő, aki megveszi a bérletet, de nem jön el. Per­sze a közönségszervezés így is örök birkózás, mert mindig akad, aki leforgácsolódik, de ebből a birkózásból immár másfél évtizede mi kerültünk ki győztesen. De óriási segítség volt az Ifjúságpolitikai Bizott­ság és a SZOT anyagi támoga­tása a fiatalok, a munkások színházbérletéhez. Aztán igen fontos a sok művész—közönség találkozó is. — Melyik a legjobb közön­ség? — A 20—40 év közötti. — A legrosszabb? — Amelyik nem jár rendsze­resen színházba. — A legjobb színész? — Aki előadás közben érzé­keli a közönséget. — A. legrosszabb? —• Akinek a játéka sosem rossz és sosem jó, mert kizáró­lag rutinból játszik. Ennyi egy négy évtizedes menedzserélet tapasztalata, igazán dióhéjban. A raccsolás- ról azért még akadt egy sztori: Békéscsabán kevés színész lé­vén, főpróbán ráosztottak egy ajtónálló szerepet Heltai: Né­ma leventéjében. Dunai József, a nagytekintélyű szervezőtitkár megdermedt, mert az egyetlen mondat így hangzott: „Uram, királyom, megérkezett Agárdi Péter!" Borzalom, öt szó, öt „r”-betű. És a nézőtér teli kár­örvendő színésszel. Mire a szer­vezőtitkár így jelentette be Agárdit: „Fenség, megjött a néma levente!” Röhögőgörcsöt kapott a nézőtér. Ma azt mondhatjuk: szeren­csére I Váratlan fejleményként a megkezdett bontást követő ré­gészeti kutatás során páratlan értékű római kori - IV. szá­zadból származó - mauzóleum maradványát tárták fel a víz­lépcső legfelső tálcája alatt. Ehhez hasonlót hozzánk legkö­zelebb a Split melletti római romváros, Salona nekropolisá- ban tártak fel, s annak is az egyik sarkában. A pécsi mau­zóleum a hajdani nekropolis központjában van. A kettő közötti hasonlóság lenyűgöző. Olyannyira, hogy az ember hajlandó fenne azt hinni, ugyanaz a kéz alkotta a Salona-ban és a Sopianae- ban feltárt temetkezőhelyet. Dr. Fű lep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a minap mutatta be a nagy- jelentőségű lelet eddig feltárt részeit baranyai-pécsi vezetők­nek: Bocz Józsefnek, a Megyei. Pártbizottság titkárának, Ta­kács Gyula megyei tanácsel­nök-helyettesnek, Wieder Béla Pécs városi tanácselnöknek és másoknak. A sírkamra, amely fölé a pil­lérekkel erősített mauzóleum emelkedett, a mai utcaszint alatt mintegy 6 méterre van. A jó állapotban megmaradt fa­lakon színes freskómaradvá­nyok nyomai fedezhetők fel (a restaurátorok szép feladata lesz ezt láthatóvá tenni), a talpon pedig három sírhely. A legfontosabb a fehér carrarai vagy kis-ázsiai márványból fa­ragott szarkofág alsó, pompás faragványokkal díszített része. Ez maradt meg a hajdaniból, s a fedlapból egy-két töredék. Egy maszk áll össze belőlük . .. Fülep Ferenc szerint hasonló­kat a Róma melletti Ostiában találtak. A bemutatás tulajdonképpen azt szolgálta, hogy döntés szü­lessen a lelet jövőjét illetően. Fülep Ferenc: A régi temető legnagyobb építménye, amit fel kell tárni, meg kell tartani - a pénzügyi lehetőségektől függően. Takács Gyula: Ehhez azon­ban ót kell komponálni az Ist­ván teret. . Tóth Zoltán: Elölről kell kez­deni a gondolkodást... Wieder Béla: Hirtelen nem lehet dönteni . . . Dolgozzanak azonban ki különböző lehető­ségeket a bemutatásra. Egy biztos: a visszatemetésre gon­dolni sem szabad. Az ásatás folytatódik az egykori falmaradványok teljes kibontásáig. Pécs ezzel egy újabb bemutatható római kori emlékkel gazdagodik. De en­nél is jelentősebb gazdago­dás lenne, ha meglelnék a hajdani nekropolisokban emelt bazilikák sopianae-i „példá­nyát". Ez lenne a legszebb pont a vita végén! H. I. © klóiéi p^orxT ST © © Közös ajánlatunk: PROPAN-BUTAN ÜZEMŰ TÍPUSÚ GÁZTŰZHELYEK SZÉLES VÁLASZTÉKA. Modern háztartásban ma már nélkülözhetetlen. 55. sz. Gázkészülékbolt, Pécs, Kossuth L. u. 34. 101. sz. Vasbolt, Komló 201. sz. Vasbolt, Mohács 302. sz. Vasbolt, Siklós Földessy Dénes §8 1888888888888 Teöbszinlu gondozás

Next

/
Thumbnails
Contents