Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-15 / 253. szám
Mitől lesz értékesebb a lakás? kapujában • Októberben bontják az öreg állomásépületet O 12 vágánypár % Szeszmentes bisztró # Korszerű alagút is épül — Déli pólyaudvar végállomás következik! — Napjában 63-szor — hétvégeken 72-szer — hangzik el különböző vonatokon ez a mondat, s ugyanennyiszer közli a pályaudvar hangszórója a személy-, gyors- és expresszvonatok indulását. Dél-Dunántúl újjászülető bu- • dapesti kapujában vagyok, amelyről Kereső István állomásfőnöktől a következőket tudom meg: — Hat vágányon fogadjuk és indítjuk a vonatokat. Az érkezőket gyorsan el kell tüntetni — 3—4 perc ürítési idő után kell kivinni — hiszen várják a helyet az újabb szerelvények. Az indulókkal bőkezűbbek lehetünk, ezeket indulás előtt 20—40 perccel hozzuk be. Utasszám? Naponta minimum 60—70 ezer utas fordul meg a Déliben. És akkor hol vannak még a kísérők? A pályaudvar tisztántartásával — és természetesen a kocsik takarításával — 70 ember foglalkozik. A Délinek 250 honosított kocsija van, ebből na- _ ponta 70—75-öt mosnak át alaposan. Hogy mégis piszkosak a vonatok?... ♦ A Déli pályaudvar kinőtte magát már az ötvenes években (már akkoriban 80 éves aggastyán volt). Az egykori fatetős peront a háború vitte el — a Déliért vívta egyik nagy csatáját a Budai önkéntes Ezred —, s a régi pályaudvar múltjából mindmáig emlékezetes az, amikor egy mozdony kifutott a Krisztina fölé. A nagyarányú rekonstrukció 1962 óta folyik — akkor épült az a „kis doboz", aminek meglétét ma már csak a tervezők tudják, a közvéleményben az él, hogy amit 1962-ben építettek, azt 72-ben elbontották. A rekonstrukció ürügyén egyébként egy teljesen új, nagyon korszerű Déli pályaudvar születik. ♦ De ez már a jövőhöz tartozik. Erről pedig a MÁV Tervezőintézet munkatársaitól — Juhász András építésztől és Té- csőy István statikustól szerzem meg a szükséges tudnivalókat. Mindenekelőtt azt, hogy a hatalmas munka főtervezője Kővári György építész. Mielőtt az új Déliről lenne szó, elmondják, hogy amikor a rekonstrukció még gondolat volt, vita folyt arról, hogy itt, vagy nem itt. Egyesek idegen testnek érezték a Délit a város testében és legszívesebben a Kelenföldön látták volna az egészet. Ma már nyilvánvaló, hogy a mostani nem csekély — 1 milliárdos — költség két és félszerese lett volna a kelenföldi program. És ráadásul még a metrót is ki kellett volna oda vinni. (Mellesleg: amióta megvan a metró, kb. 30 százalékkal több utas jön be a Délibe.) És most a Déliben épül a főváros legkorszerűbb fej pályaudvara. A munka még jórészt az utas szeme elől elzártan folyik, de október után minden látható lesz, amikor „lemegy” a kiszolgált állomásépület. ♦ Teljes kiépítés után a mostani 6 helyett 12 vágánypár les** (az 1976—77-es menetrendi terv már kilenccel számol), a vágányok között egységesen 8,5 méter széles, 275—350 méter hosszú, kiemelt szegélyű hosszperonok lesznek, amelyek mellett 10—13 kocsiból -álló szerelvények férnek el. A peronok fölött egyelőre nem lesz tető (ezen is sokat vitatkoztak), mert ez a költséget 25—30 millióval növelné. A fogadóépületet azonban úgy alakították ki, hogy ahhoz később bármikor hozzáépíthetik a „nyelveket". A teljes kiépítés akkor várható, ha a pályaudvar környezetében kezdődött hatalmas közúti beruházások megvalósulnak és megépül a második alagút is. Az utascsarnok vár felőli végén készen van már a 600 adagos, egyszerre 130 ülővendéget fogadó — szeszmentes! — gyorsbisztró. A Déliből (pillanatnyilag nagyon szilárdnak tűnő az elhatározás) száműzni akarják a szesz minden formáját és ezzel azokat a lumpen elemeket, amelyek nem utazni, hanem italozni járnak ide. Az üzemi épület most elkészült szárnyába költözik a pályaudvar üzemét irányító és kiszolgáló hatalmas apparátus és itt lesz az Utasellátó korszerű konyhája is. Szó van arról is, hogy az új Déli idővel nemcsak Dél-Du- nántúl, hanem egész Dunántúl budapesti kapuja lesz. A győri vonal és a nemzetközi vonatok kivételével minden dunántúli vonatot idehoznak. Hársfai István A BATASZÉKI GYÁR LÉGIFELVÉTELE A bu Dhabi a Perzsa- öböl keleti partján elterülő, brit védnökség alatt álló Szerződéses- Omán hét sejkségének egyike. Parányi sziget a 25. szélességi és az 55. magassági fok mentén. Bátaszéken bizonyára mindezt pontosan tudják, hiszen már összecsomagolták a próbaszállítmány Alfa-falazóanyagot és a hozzá való födémet a sejk „palotájához”. Ugyanis az történt, hogy a Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vállalat — Bátaszéki Cserép és Vázkerámia Gyárába — bekopogtatott a sejk megbízottja, s leadta téglarendelését. Világszínvonalon Miért éppen Bátaszékről ? Vázkerámiából építi palotáját a sejk Jó, jó — mondhatjuk —, nincs a Perzsa-öböl tájékán téglaégető, „csak kőolajjal” Ifoglalkoznak, datolyát, szőlőt termelnek, szőnyeget fonnak, s leáldozóban van a gyöngyhalászatuk, de miért éppen hozzánk jöttek tégláért, s főleg, honnan tudta meg a sejk, hogy egyáltalán Bátaszéken téglát égetnek? Hiszen két éve kezdődött meg a 430 millió forintos költséggel felépített vázkerámia gyárban a termelés, azelőtt téglás-hagyománya, híre nem volt. A vázkerámiát két-három évvel ezelőtt hazánkban csak a szakemberek ismerték: gyártását nagy kutatómunka előzte meg. A Tégla-Cserépipari Egyesülés, az ÉGSZI és a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei közösen tervezték meg a vázkerámia családot: a kézi-falazó termékeket, a vázkerámia-beté- tes paneltípusokat, a födém- szerkezeteket, a mezőgazdasági típusépületekhez való téglaféleséget. Amikor az alaptermék tervezése befejeződött, keresték a szakemberek azt a helyet, ahol korszerű, modem üzemet lehetne építeni, valahol agyag-közeiben. A SzekszárdCsatári Téglagyár egyik idős dolgozója említette, hogy Bá- taszék közelében volna jó agyag, az ottani fazekasok is abból élnek. Az ötlet kiválónak bizonyult, s ma a 400 főt foglalkoztató nagyüzemben, annak 20 ezer négyzetméteres csarnokában évente 60 millió vázkerámiát és 15 millió cserepet gyártanak. Két év alatt híre lett a bátaszéki vázkerámiának, érdeklődtek utána az osztrákok, a jugoszlávok is. S ahogy mondják, a sejk üzletembere, az osztrák sógoroktól tudta meg, hogy érdemes Bátaszékre jönnie. A termék minősége világ- színvonalon áll, s ez mindennél többet mond. Csak egy dolog hangzik roppant furcsán: előbb vették ezt észre a határokon túl, mindt itthon. Igaz, az utóbbi időben már országszerte keresett lett a bátaszéki A sejk tudja Minek köszönheti vajon ezt? Kiváló hang- és hőszigetelő, könnyen mozgatható — a kerámia-tégla lévén üreges áru, a hagyományos tégla súlyának 30—40 százalékát nyomja csak —, s úgy a nagyobb, mint a magánépítkezéseknél kiválóan megállja a helyét. Szállítása egyszerűbb — most dolgozzák ki az egységcsomagolási rendszerét —, s jóval olcsóbb az a ház, ami ebből épül. Kevesebb téglaegység, kevesebb cement, habarcs kell hozzá. Abu Dbabi-ban —■ a sivatagi környezetben — lesz alkalma a bátaszéki terméknek kiváló hőszigetelő tulajdonságát bizonyítani. A sejk jövőre viszi a nagyobb tételt: a gyár kéthavi teljes termelését szeretnék vonaton levinni a Fekete-tengerre, onnan pedig hajóba téve, a Perzsa-öbölhöz. A tételből 200 háromszobás összkomfortos családi ház építhető, de úgy mondják, hogy inkább palota épül belőle. (Hogy menynyire igaz ez, a sejk megbízottja nem árulta el.) Jövőre teljes üzem A bátaszéki próbaüzem — jövőre termelnek csak teljes kapacitással — sikerült. Tavaly beállították a gépeket termelés közben, s jövőre pedig meglesz a 70 millió tégla és a 20 millió cserép. Ha kell, itthon értékesítik — az alföldiek körében igen népszerű a vázkerámia, — ha pedig a határokon túlról érdeklődnek, vihetik a Ferrunion Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a bátaszéki téglát. Kemény dollárokért. Kozma Ferenc Meleg víz a konyhában Sok esetben azonban a bérlő kezdeményezi a korszerűsítést Újmecsekalján pl. egyre- másra rakják ki a cserépkályhák romjait, s jelennek meg a falaikon a gázfűtést jelző védőrácsok. Bővítik a helyi melegvízszolgáltatást és az eddig csak fürdőszobai használatra „termelt" melegvíz megjelenik a konyhában is az újonnan beépített mosogató kiszolgálására. A fűtéskorszerűsítési folyamat valamelyest lassult, hiszen az olajkályha-stop komoly korlátozást jelent, s a Gázmű is jobban meggondolja most már a fűtési engedélyek kiadását. Mindazonáltal lassú előrehaladás van. Az ilyen maszek-lakáskorszerűsítések túlnyomó többségükben nem érintik a lakás komfortfokozatát. Ezeknél viszont bérbeszámításra van lehetőség. A fűtéskorszerűsítés szerelési költségeit teljes egészében beszámítja a bérbe a PIK, s ugyanígy téríti az új fűtőkészülékek árának 50 százalékát is. Egyéb, a bérlőt terhelő korszerűsítési munkák költségeiből is 50 százalékot átvállal a PIK, s azt a lakó „lelakhatja". Ez értendő a lakás elhasználódott, korszerűtlenné vált berendezési tárgyaira is. Ez a valóság Ilyen alapon folyik sokfelé a gáztűzhelyek cseréje is. Nagyon sokan vannak, akik a panelházakból leszerelt viszonylag modern gáztűzhelyekkel cserélik ki a lakásukban levő másfél-két évtizedes tűzhelyeket. Ezek a korszerűsítések elvileg nem változtatják a lakás értékét, valójában azonban ez a fajta beruházás is értékesebbé teszi az állami lakásokat. H. I. ISMÉT MEGNYITOTTUK A DOKTOR SÁNDOR UTCAI haszonáru-boltunkat, AHOL A KÖVETKEZŐ ÁRUK KAPHATÓK: Haszonfém, alumínium lemez, vörösréz cső, sárgaréz lemez, ónozott lemez, forrasztó ón stb. Farostlemez, horganyzott cső, lemezhordó, habszivacs, kerítések különböző méretben és minőségben. tiétföi □ A minőségi lakáscserék ideje - úgy látszik - lejárt. Legalábbis Pécsett. Az igények növekedése, a család szaporodása, a gyerekek növekedése nem elég indok a korszerűbb, nagyobb lakás elérésére. Ezért aztán, ha már a „nagyobb"- ról le kell mondani, legalább a korszerűbb lehetősége maradjon. A korszerűbb lakás felé két út vezet. Lakbémrielkedés, bérbeszámítás A gázfűtés nem növeli a komfort fokozatát Dél-Dunántúl #«* üijászüieiö Déli.., PIK-programban Az egyiket a PIK kövezgeti, A vállalat felújítási programjában évről évre 80-100 lakás szerepel, amelyek az előírt munkák után megifjod- va, korszerűen fogadják vissza lakóikat. Külön program a korszerűsítés, ami már jóval több lakást érint — idén mintegy 250-et —, amelynek keretében ugyancsak sok, a lakás értékét növelő munkát végeznek el a PIK szakemberei. Ezek a PIK által kezdeményezett munkák a lakó számára nem jelentenek költséget, de ha a lakás komfortfokozata változik — már pedig gyakran ez történik, hiszen ez is a cél —, akkor emelkedik a lakbér is. Mi által változik a lakás komfortfokozata? Ha pl. a lakásban nem volt melegvízszolgáltatás és a korszerűsítés során gáz-vagy villanybojlert szerelnek fel, ez már önmagában is komfortfokozat-növelő tényező. És az is, ha fürdőszobát, vécét alakítanak ki a lakásban. Érdekes módon nem jelent viszont komfortfokozat-változást a fűtés korszerűsítése. Pl. ha kikerül a lakásból a cserépkályha és a helyét a korszerűnek mondott (valóban az!) gázfűtés foglalja el, ettől még változatlan a lakás komfortfokozata és természetesen a lakás értéke sem változik. A lakót a lakás korszerűsítése nyomán a bér emelkedése „sújtja". Az egy négyzet- méterre eső bér 3,60-ról 5,40- re emelkedik, ami a lakás nagyságától függően 80-100 forintot jelent.
