Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-12 / 220. szám

1975. augusztus 12., kedd Dunántúlt napló 5 A Portugál KP határozata Brezsnyev—Husák találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP. Központi Bizottságának főtitká­ra vasárnap a Krímben talál­kozott Gustáv Husákkal, a CSKP Központi . Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökével, aki a Szovjetunióban üdült. A két vezető megvitatta a nemzetközi helyzetet, valamint az SZKP és a CSKP, a Szov­jetunió és Csehszlovákia közöt­ti együttműködés további fej­lesztésének időszerű kérdéseit. A két testvérpárt vezetői nagyra értékelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki zárószaka­szának eredményeit. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozták, hogy a 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kana­M Összetűzések Észak­jr Írországban Súlyos összetűzések törtek ki Észak-lrország több körzetében az angol katonák és a katoli­kus lakosság között a hét vé­gén — az angol parlament ál­tal az írországiak internálásá­ról elfogadott törvény negye­dik „évfordulóján". A rendőr­ségi jelentések szerint egész Észak-írországban mintegy 150 összetűzés zajlott le, amelyek során három személy életét vesztette, s több jnint százan megsebesültek. A halálos ál­dozatok között van egy négy­éves kislány, valamint egy 15 és egy 17 éves fiatal fiú — mindhárman katolikusok. ♦ HAVANNA: A tervek sze­rint 1977-ben kezdik meg Ku­bában az első atomerőmű épí­tését. Ennek kapacitása első fokozatában 500 megawatt lesz. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata da által aláírt záródokumen­tumnak és a helsinki tanács­kozás eredményeinek nagy tör­ténelmi jelentősége van. A felek hangsúlyozták, hogy határozottan és következetesen törekedni fognak a záródoku­mentumban meghirdetett ösz- szes elv megvalósítására. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák tájékoztatták egymást a szocialista és a kommunista építés tapasztalatairól egymás országában, a két ország együttműködése további fej­lesztésére és elmélyítésére irá­nyuló tervekről a gazdasági élet területén. A megbeszélést szívélyes és baráti légkör jellemezte. Gustáv Husák vasárnap ha­zautazott. + MOSZKVA: Új körutat épí­tenek a szovjet fővárosban, ez a bulvárok láncolata és a Sza- dovoje körút után Moszkva harmadik nagy közlekedési gyű­rűje lesz. A 35 kilométeres gyorsforgalmi út, melyen a gép­kocsik óránként 80 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd, lehetővé teszi a máris túlzsúfolt Szadovoje körút te­hermentesítését. ♦ HOUSTON: A Szojuz- Apolló misszió három amerikai asztronautája vasárnap mintegy kéthetes „késéssel" Houstonba érkezett. Thomas Stofford-t, Vance Brand-t és Donald Slay- tonT az amerikai űrközpont mintegy 150 alkalmazottja fo­gadta. Thomas Stafford, az Apolló űrhajó parancsnoka rö­vid beszédében a szovjet­amerikai űrvállalkozást az űr­utazásban való nemzetközi együttműködés kezdeteként jel­lemezte. Elmondotta, hogy rendkívül felemelő érzés volt a küldetés sikeres végrehajtása. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÖ Alekszej Koszigih, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Var- sóba érkezett, ahol a repülőtéren Piotr Jaroszewicz lengyel kor­mányfő fogadta-------------------------------* A Magyar Szolidaritási Bi­zottság, hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amely hangsúlyoz­za : — Egész társadalmunk nö­vekvő figyelemmel kíséri és ' mélységes felháborodással ál­lapítja meg, hogy Paraguáy- ban haladó gondolkodású be­csületes állampolgárok tömegei esnek áldozatul a véreskezű fasiszta Stroessner-diktatúra két évtizede állandósult brutális terrorjának. A legkegyetlenebb körülmények között sínylődnek a népelnyomó rendszer börtö­neiben a paraguayi nép leg­jobb fiai, köztük — 17 éve •— Antonio Maidana professzor, a Paraguayi Kommunista Párt el­nöke, valamint Alfredo Alcor- ta és Julio Rojas, a párt Köz­ponti Bizottságának tagjai. — A paraguayi néppel való nemzetközi szolidaritás napján a magyar közvélemény nevé­ben mi is felemeljük szavunkat a nyílt fasiszta erőszak azon­nali beszüntetése érdekében; követeljük, hogy a népellenes rezsim azonnal bocsássa sza­badon valamennyi bebörtönzött igaz hazafit, és maradéktala­nul biztosítsa az alapvető em­beri szabadságjogok és de­mokratikus rend helyreállítását. — Népünk — együtt mind­azokkal, akik szerte a világon, a haladás és a reakció erői­nek nemzetközi méretű küzdel­mében a társadalmi felemel­kedés és az igazság hirdetői­nek táborában sorakoznak fel, s testvéri szolidaritással járul­nak hozzá a chilei, uruguayi és más népeknek a fasizmus elleni állhatatos harcához — őszinte együttérzéséről és cse­lekvő támogatásáról biztosítja Paraguay sokat szenvedett né­pét. Meggyőződésünk, hogy Stroessner és támogatói nem kerülhetik el megérdemelt sor­sukat, s a nemzeti független­ség és a demokrácia ügye Pa- raguayban is győzedelmeskedni fog, — hangzik a nyilatkozat-f KAIRÓ: Hermann F. Eilts, az Egyesült Államok egyiptomi nagykövete hétfőn átnyújtotta csapatvisszavonásról szóló legújabb izraeli javasla­tot Iszmail Fahmi, egyiptomi külügyminiszternek — közölték diplomáciai forrásból. A nagy» követ vasárnap érkezett vissza Washingtonból, az izraeli ja­vaslattal, amelyet az izraeli kormány Kissinger amerikai külügyminiszterhez juttatott el. ♦ Elhunyt Sosztakovics Súlyos betegség után szom­baton este Moszkvában 69, életévében elhunyt Dmitrij Sosztakovics, világhírű zene­szerző. Sosztakovicsot munkás­sága a jelenkor egyik leghíre­sebb zeneszerzőjévé emelte. Dmitrij Sosztakoyics Pétervá- rott (ma Leningrád) született, apja mérnök volt. Elvégezte a leningrádi konzervatóriumot. 1927-ben indult a varsói Cho­pin zongoraversenyen és ott tiszteletbeli diplomát szerzett. A továbbiakban saját mű­veivel lépett fel. A világhírű zeneszerző több mint 150 müve között van két opera, több balett és operett, zenekari művek, kórusok, költe­mények és románcok. Ezen kí­vül több filmnek és színházi előadásnak ő szerezte a zené. jét. Súlyos betegsége ellenére Dmitrij Sosztakovics a legutol­só napokban is dolgozott, és nem sokkal halála előtt fejezte be új szonátáját. Amerikai képviselők a Kremlben Az amerikai képviselőház tagjainak küldöttsége, amely Carl Albertnek, a képviselőház elnökének vezetésével a Szov­jetunióban tesz látogatást, hét­főn a Kremlben találkozott a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának képviselőivel. A találkozón részt vett és be­szédet mondott Borisz Pono- marjov, az SZKP KB PB pót­tagja, a Nemzetiségi Tanács — a Legfelsőbb Tanács egyik há­za — külügyi bizottságának el­nöke. ♦ ♦ BUENOS AIRES: Buenos Airesben hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy lemondott a kormány valamennyi minisz­tere és államtitkára. A hivata­los közlés szerint a kormány tagjai azért nyújtották be le­mondásukat Isabel Perón ál­lamfőnek, hogy ezzel lehetővé tegyek számára a kabinet át­alakítását. - L-t + NEW YORK: Harmincöt állam — közöttük a Szovjetunió és a többi szocialista ország — hétfőn nyilvánosságra hozott indítványban javasolta, hogy Korea kérdését kiegészítő pontként vegyék lel az ENSZ közgyűlés szeptemberben meg­nyíló 30. ülésszakának napi­rendjére. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap ülést tartott a Lisszabontól 25 kilométerre lévő Alhanda ipari városban. A plenáris tanács­kozás után Alvaro Cunhal rész­vételével sajtókonferencián hozták nyilvánosságra a KB ha­tározatait és a főtitkár beszá­molóját. .A határozat legfontosabb pontjai a következők: 1. A PKP KB egyöntetűen különösen súlyosnak és mély­nek látja a forradalom jelenle­gi válságát. A válság érinti a politikai, a társadalmi, a gaz­dasági életet, csakúgy, mint a gyarmatosítás felszámolását. A legalapvetőbb a politikai hata­lom válsága. 2. Az ötödik ideiglenes kor­mány megalakítása pozitív lé­pés a hatalmi válság megoldá­sa felé, de nem lehet orvosolni vele mindén bajt. A válság megoldásának további feltéte­le, hogy sürgősen megerősít­sék a fegyveres erők mozgal­mának irányító szerveit és te­vékenységét szorosan összehan­golják a kormányéval. 3. A KB szerint a politikai, gazdasági és társadalmi bajo­kat a gyarmatosítás felszámo­lásának gondjait szükségintéz­kedésekkel kell orvosolni. Ezek­nek az intézkedéseknek a for­radalom és egy olyan széles­körű szabadságjogokat biztosí­tó rendszer építésének szolgá­latában kell állniok, amellyel megnyílik az út a szocializmus felé: az intézkedésekkel sem­♦ SALZBURG: Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára és Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter hét­főn Salzburgban nemhivatalos tárgyalást folytatott egymással. A két politikus üdülésének szín­helyéről: Waldheim az auszt­riai Attersse-ből, Genscher a bajorországi Bad Reichenhall- bál érkezett a találkozóra. mi esetre sem vonhatják két­ségbe a forradalom eddigi nagy vívmányait, nevezetesen az államosításokat és a föld­reformot. A KB szerint a forradalmi erőknek három elsődleges fel­adatot kell megoldaniok: — Biztosítaniok kell a de­mokratikus rendet és a szabad­ságjogok gyakorlását az egész országban; — Az államapparátust úgy kell átszervezniök és megtisz- títaniok, hogy hű legyen a for­radalomhoz; — Olyan hatalmi rendszert kell létrehozni, amelyben össz­pontosítják az alapvető dönté­seket, hatékony, operatív és a népre támaszkodik. A KB fon­tosnak véli, hogy felszámolják azt a forradalom szempontjá­ból káros tendenciát, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy meg­sokszorozódnak a hatalmi dön­tési központok, szétforgácso- lódnak a forradalmi erők. A testület tagjai határozatot hoztak arról, hogy azonnal erő­feszítést tesznek arra, hogy a forradalmi folyamatban érde­kelt erők közösen találjanak megoldást a súlyos társadalmi nehézségekre. A KB a „nyílt­ság, az együttműködés és a nyitás szellemében” akar vitát folytatni ezekkel az erőkkel. A válság megoldásában fon­tosnak tartja a munkásosztály és a népi tömegek szervezetei­nek, egységének megerősíté­sét, kezdeményezőkészségük el­mélyítését. ■f- ATHÉN: A görög főváros­ban hétfőn folytatódott a „kín- vallatók pere”, amelyben 32 magas-, illetve alacsonyabb- rangú katonai rendőr felel a fasiszta junta éveiben elköve­tett bűntettekért. A vádlottak többsége tagadta, hogy a po­litikai foglyok kínzásában részt vett. Ot évvel ezelőtt, -augusztus 12-én írta alá Moszkvában a Kreml Katalin-termében Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök és Willy Brandt szövetségi kancellár a szov­jet—NSZK szerződést, amely — a kancellár akkor és ott elhangzott szavai szerint — nemcsak egy korszak végét, hanem nagyon jó kezdetet is jelent. A szovjet—nyugatnémet szerződés jelentősége — már aláírása pillanatában is ket­tős volt. Egyrészt rendezte a Szovjetunió és kontinensünk legerősebb tőkés államának kétoldalú kapcsolatait, mert eltisztította a fejlődés útjáról azokat a hidegháborús lera­kódásokat, amelyek negyed­század' alatt gyűltek össze. A másik vonása e szerző­désnek: döntő kihatása egész Európára. A szövetségi köz­társaság kormánya ugyanis a moszkvai szerződéssel indult el azon, a dolgok belső lo­gikájából levezethető, kimér­hető úton, amelynek legdön­tőbb elemei a második vi­lágháború nyomán kialakult európai határok elismerése, továbbá a másik német ál­lamnak, a szocialista NDK- nak nemcsak de facto, ha­nem de jure elismerése. A szovjet kormány öt év­vel ezelőtt — az SZKP átfo­gó békestratégiájának szel­lemében — tulajdonképpen bizalmat előlegezett az NSZK-nak. Abban a remény­ben, hogy a. mélyrehatóan megváltozott nemzetközi erő­viszonyokból Bonn sok más következtetést is levon. Ami 1970 augusztusa óta Európában történt, minden­ben igazolta a szovjet kor­mány kezdeményezéseit, kész­ségét a kompromisszumra. Az NSZK kormánya — megküzd- ve a jobboldali ellenzék mór- már államcsíny-kísérletig me­nő elszánt szembehelyezke- désével — szerződésben ren­dezte viszonyát Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával, az NDK-val, s e folyamat be­fejezéseként diplomáciai kap­csolatokhoz jutott Bulgáriá­val és hazánkkal is. Fontos láncszemei voltak és marad­tak e konszolidációnak a Nyugat-Berlinre vonatkozó négy oldalú megállapodás, s nyomóban az NDK és az NSZK, továbbá a nyugat­berlini szenátus kiegészítő szerződései. A moszkvai kezdet nyomán roppant gyorsan megmutat­kozott, hogy az elvileg új po­litikai alapokra hallatlanul széles skálán lehet kölcsö­nösen előnyös gazdasági, tu­dományos, kulturális és koo­perációs megállapodásokat építeni. A kölcsönös bizal­matlanság mérgezett atmosz­féráját a bizalom légköre váltotta fel, s kiderült, hogy ilyen előfeltételek mellett ko­rábban megoldhatatlannak tűnő, kényes problémákat is alkotó módon lehet megkö­zelíteni. Az NSZK és Európa szo­cialista felének rendezett bé­kés egymás mellett élése nélkül soha sem sikerülhetett volna az enyhülési folyama­tot kiterjeszteni az egész kontinensre. A szocialista or­szágok diplomáciája mindig is abból indult ki, hogy a fe­KS/D. NAPLÓ TELEFOTO Alekszej Koszigin és Willy Brandt aláírja a történelmi okmányt szültséget, a háborús ve­szélyt ott kell először felszá­molni. ahol a legnagyobb. Európában a. nyugatnémet revansizmusnál veszedelme­sebb góc sehol sem volt! Visszapillantva az esemé­nyekre, ma már azt mond­hatjuk, hogy nagyón rövid idő- alatt, mindössze öt esz­tendőn belül sikerült a moszkvai szerződés szellemé­ben lépni előre, s immár az európai biztonsági, és együtt­működési értekezlet záróok­mányának aláírt példányai­val tervezhetik kontinensünk államférfiai azokat a hosszú- távú programokat, amelyek nyomán Európa — a világ- politika minden hullámverése közepette is — biztos béke­övezet marad. Hajdú János KS/D. NAPLÓ TELfcFOTÖ Kormánycsapatok járöröznek az észak-portugáliai Braga utcáin, hogy megfékezzék a kommunista párt tagjai, tisztségviselői és székháza elleni szélsőséges, fasiszta, ellenforradalmi csoportok támadásait ■

Next

/
Thumbnails
Contents