Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-11 / 219. szám
Termov/zióvof kutatják 0 mőemféfcépirfetek titkait Élül a falon Pécsi szakemberek szolgálati szabadalma Műemléképületeink legtöbbjét sokszor átépítették, átalakították és így nyerték el ma látható formájukat. Minden „gazda" a saját ízlésének és az éppen aktuális korszellemnek megfelelően „modernizált”. A homlokzatra legjellemzőbb ajtó- és ablaknyílásokat is gyakran variálták, áthelyezték, más alakúra cserélték ki. A változások nyomait a vakolat befedi, egységes, a legutolsó restaurációnak megfelelő külsőt kölcsönözve a létesítménynek. Bontás nélkül Magában a falban a korábbi építkezések nyomai megmaradnak, de csak a vakolat eltávolításával, — ami hosszadalmas és költséges munka —, fedezhetők fel. így például a lakókat kiköltöztetik, állványoznak. Ilyen feltárást végeztek el az elmúlt hónapokban az Elefántos házon Pécsett. Épp ez adott lehetőséget egy új, egyszerűbb módszer kipróbálására. Az új eljárást a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán dolgozó Novotny Iván adjunktus és munkatársai dolgozták ki. — A műszeres vizsgálat alapján — a vakolat megbontása nélkül — megállapítjuk, hogy a fal anyaga homogén-e vagy találhatók-e benne eltérő arányú részletek, például az átalakításkor befalazott ablakok, boltívek, toldások — magyarázza Novotny Iván. Az alkalmazott műszer az úgynevezett TERMOVÍZIÓ egy érzékeny hőmérő, ami televíziós felvevőkamerából és vele kábel-összeköttetésben lévő monitorból áll. Érdekessége, hogy a felvevőrendszer nem a megszokott fénysugarak, hanem az ún. infravörös sugárzás, tehát a hősugarak útján hozza létre a képet. A monitoron megjelenő ábra fehér és fekete közötti tónusai a „leképezett” tárgy felületének hőmérsékletével arányosak. A melegebb felületrészek világosabb, a hidegebbek sötétebb tónusban jelentkeznek. A gép olyan érzékeny, hogy 0,2 Celsius fok hőmérséklet-különbség már észlelhető tónus-differenciát okoz. A monitoron megjelenő HÖKÉP közvetlenül értékelhető, vagy későbbi feldolgozás céljára fényképen rögzíthető. Árulkodó fotók # A műszert önök szerkesztették? — Ez a műszer Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálata kezelésében áll a kutatók és szakemberek rendelkezésére. Létezéséről 1971-ben értesültem, akkor még mint a Vízügyi Szolgálat dolgozója. Kezdeményezésemre a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet végzett kísérleteket a műszer vízügyi hasznosíthatóságának vizsgálatára. Később a Pécsi Műszaki Főiskolán építészkörnyezetbe kerülve kerestem az újabb alkalmazási lehetőségeket. Kapcsolatba kerültem a Földmérő és Talajvizsgáló Irodával, ahol kezdeményezték a műszer építőipari alkalmazását. A termovízióval tudomásom szerint 1973 óta kísérleteznek. 150 EVE SZÜLETETT TÜRR ISTVÁN Párizsban élő unokáját hazavárják Baján a közgazdasági szakközépiskola és a múzeum viseli nagy szülötte, Türr István nevét. A legendás hírű szabadsághős 150 évvel ezelőtt, 1825. augusztus 11-én született Polgári család gyermekeként a katonai pályát választotta. Közlegényként kezdte nagyívű katonai karrierjét, amely az olasz-francia háború idején Garibaldi vezérkari főnökének posztjáig vezetett. Végigküzdötte az európai forradalmakat, ahol csak megfordult, a szabadságharcosok oldalán harcolt. A kiegyezés után hazatért és mérnöki munkákat vállalt. Különösen kiemelkedő a vízhasznosítással kapcsolatos munkássága, a csatornák, öntözőtelepek építésének szorgalmazása. Nevéhez fűződik többek között a Fereno csatorna megépítése, de részt vett a Panama csatorna tervezésében és a korinthoszi csatorna építésének előkészítésében is. Baja nagy szülötte 150. születésnapján megkoszorúzzák a könyvtárban elhelyezett emléktáblát. # Mi teszi lehetővé a műemléképületek vizsgálatát? — A műemléképületek falaiban az átalakításokkal került anyagok nem azonosak a főtömeget adó anyaggal. Például hőtani tulajdonságaik: hővezető- és szigetelőképesség, fajhő is eltérőek. Ezért ha a homlokzat minden pontját egyenletesen, azonos hőmeny- nyiség közlésével melegíteni kezdjük, (ezt a Nap ingyen és tökéletes minőségben elvégzi), a felület mégsem egyenletesen melegszik fel. A jól szigetelő tégla hamarabb melegszik, mint a terméskő és az így keletkező hőmérséklet-különbség a vakolaton keresztül is érzékelhető. A műszer képernyőjén a hidegebb vagy melegebb foltok kirajzolódnak és a foltok alakja sokmindenről árulkodik. Az utólag befalazott vagy szűkített ablaknyílás ugyanúgy felfedezhető, mint a vakolat alatt lévő nagyobb faragott kő, például könyöklő. Ezen kívül magának a kő- vagy téglafalnak is sajátos térbeli elrendeződése van a hőképen. Szolgálati szabadalom # A gyakorlatban mit valósítottak meg eddig? — A gyakorlati végrehqjtás nem egyszerű, de az első „bevetés" már sikerült. A pécsi Timár-ház, a leendő munkásmozgalmi múzeum egyes homlokzatainak „rejtélyét” igyekeztünk az új módszerrel megoldani. A kivitelezésben Radvá- nyi György építészmérnök ba-' rátom működött közre. Mivel módszerünkhöz hasonló eljárást sem a hazai, sem pedig a külföldi szakirodalomban nem találtunk, azt szolgálati szabadalomként való értékesítésre a Pollack Mihály Műszaki Főiskolának ajánlottuk fel. Cs J. Közeledik a pálinkafőzési idény, s ez nemcsak a gazdáknak és a főzdéseknek, de munkát ad a Megyei Minőségellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetnek is —, az intézet fontos feladatánqk tartja annak rendszeres vizsgálatát, hogy a bérfőzésből származó pálinkák mennyiben ártalmasak az egészségre. Már az eddigi mintavételek is figyel meztető- ek: az ital magas réztartalma miatt több esetben kénytelenek voltak zárolni a pálinkát, még olyan, viszonylag nagyobb és szakemberekkel ellátott vállalatoknál is, mint például a Paksi Konzervgyár, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat és egyes tanácsi vállalatok. Ugyancsak vizsgálatok bizonyítják, hogy 6 a korszerűtlen szövetkezeti bérfőzdékben a főzető gazdák által szakszerűtlenül erjesztett cefrékből kifőzött — ellenőrizhetetlen — pálinkák veszélyesek az egészségre. A Megyei Minőségellen, őrző és Vegyvizsgáló Intézet még az új idény beindulása előtt azt sürgeti, a fenti gyakorlat megakadályozására hozzanak központi intézkedéseket. Ma este a Tettyén — Ami lényeges a szemnek, láthatatlan. Mert jól csak a szívével lát az ember - mondja a Kis Herceg. Neki elhisszük, mert a sok tízezer magyar olvasóval együtt ismerjük különös alakját megejtő, naivan tiszta gondolkodás- módját. A gyermek és a felnőtt olvasónak egyaránt feledhetetlen emléke a vele való találkozás. Ma este 8 órakor a tettyei romok között ismét megszólal - Unger Pálma, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője hangján. — N. Szabó Sándorral dramatizáltuk a Kis Herceget, aki én vagyok. Azt tapasztaltuk az eddigi előadások során, hogy elsősorban a felnőtt közönség értékeli. Számos kedves emléket őrzünk az előadásokról. Egy ízben észrevettem egy szerelmes párt az első sorok egyikében. Amikor a Kis Herceg rózsájához értünk, a kislány elsírta magát. A fiú egyszeresek eltűnt, az előadás végén megjelent egy rózsával a kezében ... Felköltözünk remetének # Furcsa hangok a Jakabhegy tetején # Varázsos üdülőközpont lehetne Hát, a kék keresztet elég nehéz volt meglelni, de végül is megvolt. Az égervölgyi kis tó mellett indultunk el, verőfényes délelőtt. Ezt a turista- jelzést követtük a vízfolyás mentén. A völgy kicsit nyirkos klimájú, az út itt-ott sáros, ami nem csoda, hiszen közvetlen a csermely mellett visz. Kúszófű, harangvirág, az apró tisztásokon betörő napsugárözön teszi változatossá a sétát. Fentebb komolyodik a helyzet. Az egyik szurdokból sasmadarat verünk fel — a hétköznapi Figyelem! Figyelem! Folyó évi értékesítésre sertéshizlalási szerződés már csak augusztus 31-ig köthető Szerződéseket a körzeti felvásárlókkal lehet kötni A szerződés magasabb jövedelmet biztosít! Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Pécs csöndben nem szokta meg az emberi fecsegést. . . Méltatlankodva, de méltósággal odébbáll. A kaptató, az igen. Az jó mulatság, férfimunka volt. Jó félórát tartott, míg átevickél- tünk egy régi régi irtáson, persze, fölfelé. És — nicsak — egy egész jó út. Honnan, hová? Egyelőre fogalmunk sincs róla. Aztán emberi hangok: a geodézia emberei tűznek ki valamit. 4 — Messze van még az erdészház? — Egy kanyar, aztán egy egyenes, aztán még egy kanyar ... Értjük. Az erdő itt csodás. Érintetlen, buja vadon. Kidőlt faóriások ezüstszürkéje vonalazza be a tájat, az út szélén vadkender magasodik. Kedvem támad virágot szedni, erről később lemondok: jobb szórakozásom akad. Lepkét akarok fényképezni. Barna, sárga, tarka lepkék milliója röpköd szerte, rálibbennek az útszéli margarétára, megvárják, míg odaérek, aztán huss! Le kell, hogy mondjak a lepkefényképezésről. Megérkezünk a kis házikóhoz, a Szuadónyergi vadászT házhoz. Egy kis kézzel írott papiros a kalauzunk, azt írja, hogy innen a kék sáv jelzésen, balfelé .. . Táblát is találunk, nem messze a háztól: Jakabhegy 30 perc. Egyszercsak agresszív kanyart vesz az út iránya, s kétoldalt magas part közt vezefT Szinte átszel egy töltés-szerűséget. Ez az avar földvár, vagy gyűrű, illír földsánc, jó lenne pontosan tudni, miféle? De sehol sincs egy tájékoztató tábla. A táj kiszélesedik, a fény erős lesz, itt vagyunk a Jakabhegy tetején. Nagy tisztás, feketülő fenyőfák. Odafent, a levegőégben három kiterjesztett szárnyú sas köröz mozdulatlanul. Lenyűgöző látvány. Megbámuljuk a pálos kolostor romjait, keressük a Zson- gorkövet. Egy fatörzsre kis tábla szegeltetett: kilátó, egy másikra: Zsongorkő . . . Az István kilátóra felkapaszkodunk, megnézzük a gyíkokat, de hát nem igen látunk semerre. Irány a Zsongorkő! Zsongor vitéz innen ugrott le kiszabadított kedvesével. — Mekkora szárnya volt a lovának? — kérdezte útitársam, amikor a zsongorkői kilátó korlátja mellett, a néhány perces, lélegzetállító csönd után egyáltalán megszólalhattunk. Micsoda szépség! Egyőnk sem járt még ott — soha máshová nem akarunk menni. Párában úszik a horizont, alattunk irdatlan mélység, amott Kővágószöllős, balfelé Cserkút. Fénylő, nagy foltok a pellérdi tavak, s tiszta időben, pára- mentes levegőben innen biztosan ellátni a Dráváig. Megbeszéljük, hogy felköltözünk ja- kabhegyi remetéknek, feltéve, hogy ellátnak bennünket élelemmel, itallal és kedves, szép lányok is veszik néha erre útjukat ... Visszafelé kis, tintával írt bédekkerem a zöld sávot ajánlja. Elhaladunk egy kiszáradt tó mellett — azt mondják, nem is olyan régen még volt benne víz... A kolostor újabb épületének árkádjai mögött narancssárga sátor, félignyitott ajtóval. Már nem vagyunk szomjasak, ittunk a kút hideg vizéből, nem csábít tehát az ajtónyílásba támasztott kulacs, aztán furcsa hangokat hallunk a sátorból ... Pardon. Hát, igen, ezek itt még a Paradicsomban vannak. S erre nemcsak a madár, hanem láng- pallosú kerubok sem járnak... Visszafelé jót eszünk a már feketülő szederből, s egészen Magyarürögig azon tűnődünk: micsoda igazi, nagyszerű üdülőközpontot, kirándulóhelyet lehetne kialakítani a Jakabhe- gyen, úgy, hogy megtartsa varázsát, az érintetlenségét. Mert csak úgy szabadna. Kampis Péter Kerubok sem farnak Az Elefántos-ház egyik ablaka. Az előbbi höképe. Jól megkülönböztethető a bal oldali tég lafal és a jobb oldali kőfal. A Tímár-ház egyik ablaka mellett a bélésfal szélességét mi tatja a hökép.
