Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-10 / 218. szám
2 Dunántúlt napló 1975. augusztus 10., vasárnap kök, valamint a szakmunkás- képző intézeti szaktanárok és szakoktatók heti kötelező óraszáma. A csökkentés második szakaszára vonatkozó rendelkezés 1975. szeptember elsején lép hatályba. Az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter most megjelent együttes utasítása szerint tovább mérsékelik az általános iskolai tanárok, a zeneiskolai pedagógusok, a középiskolai tanárok, a szakközépiskolai műhelyfőnökök, valamint a szakmunkásképző intézeti szaktanárok és szakoktatók heti kötelező óraszámát. Csökkentik továbbá a nevelő- otthonok, a nevelőintézetek és a bentlakásos gyógypedagógiai intézetek igazgatóinak, igazgatóhelyetteseinek kötelező óraszámát is. Az utasítás részletezi a kötelező foglalkozási időt, s többek között kimondja: a diákotthonok, a kollégiumok, valamint a szakmunkástanuló otthonok (kollégiumok) nevelőinek gyermekekkel való közvetlen foglalkozási ideje heti 36 óra. A gyermek- és ifjúságvédő intézetek gyermekvédelmi felügyelőinek (a nevelőszülők felügyelőinek) foglalkozási ideje heti 44 óra. A gyermekfelügyelők foglalkozási ideje heti 44 óra. A szakmunkásképző iskolai szakoktatók heti kötelező foglalkozási ideje 32 óra, a gyakorlati oktatás-vezetők heti kötelező foglalkozási ideje pedig munkaidejükkel megegyező. Ezeket a rendelkezéseket a nevelőotthonokban, a nevelő- intézetekben, a gyógypedagógiai és az egészségügyi intézményekben a szakmunkásképzés keretében foglalkoztatott szakoktatókra és gyakorlati oktatás-vezetőkre is alkalmazni kell. A nevelőotthoni munkaoktatók és a nevelőintézeti munkavezetők heti kötelező foglalkozási ideje 32 óra. Kárpitozott zsöllyék Jobb minőségű rádióközvetítés Teljesül a pécsi hangverseny- közönség régi vágya — reméljük rövidesen. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola korszerűsíti a pécsi Liszt-hangversenytermet. Tavaly már mintegy félmillió forintért felújították a világítási rendszerét, az idén pedig — eddig 800 ezer forintra becsült költségen - tovább korszerűsítik. A munkához a Baranya megyei Tanács 220 ezer, a Pécs városi Tanács pedig 150 ezer forinttal járult hozzá. Máté András belsőépítész tervei szerint végzik a munkát. A szépség, a korszerűség mellett a hangversenyközönség számára a legsürgősebb feladat a székek kicserélése. Eddig ugyanis rendkívül kényelmetlen, nem egyszer nyikorgó, szűk székekben lehetett csak hangversenyt hallgatni, ráadásul ezeket a székeket nem kárpitozták. Most a Tamási Faipari Ktsz darabonként 800 forintért szövetkárpitozású zsöllyé- ket készít, s ezeket fel lehet majd hajtani, ha nem ülnek rajtuk. Igaz, az átalakítás tervei következtében az ülőhelyek száma csökken, az eddigi 450 helyett lehetséges, hogy 430 hely lesz a teremben. De a székek cseréje rendkívül fontos volt már. Megszüntetik a terem padozatának a lejtését is: két soronként lesz majd egy- egy lépcső, méghozzá beépített világítással. Korszerű padlóburkolatot is építenek, s a jövőben nem a padlástéren, hanem a padlóba építve húzódnak majd a rádióközvetítéshez szükséges vezetékek. Ez részben tűzbiztosabb, részben pedig jobb minőségű felvételt nyújt. A pesti rádió közvetítő- kocsijai számára pedig a falba helyezett szekrénykék révén könnyítik a kábelek elhelyezését. Amennyiben a pénz futja, 5—6 év után ismét tatarozzák a tetőzetet, esetleg megkísérlik megoldani a ruhatári várakozást, bizonyos átépítéssel. De az biztos, hogy a ruhatárat a meglévő helyén korszerűsítik. Szabadságra ment a gyár Nyári karbantartás a Pécsi Dohánygyárban Megnyílt a II. ipari textilraüvészeti biennálé találtak a szekszárdi megyei levéltárban egy katonai összeírást 1803-ból, a 37. sorszám melletti bejegyzéssel: Háry Johan. A délutáni műszak befejeztével - tegnap éjszaka 22 órakor — leállt a termelés a Pécsi Dohánygyárban. Egyidejűleg kezdetét vette a szokásos nyári karbanta rtás. Mivel az eddigi évek tapasztalatai szerint a két hetet igénylő üzemszünet kisebb termékhiányokat okozott, a gyár most alig több, mint egy hét alatt vállalta a nagykarbantartás lebonyolítását. A hétfőn kezdődő munkák talán legjelentősebb speciális feladata lesz a gyár új központi porelszívó berendezésének teljes üzembeállítása. Hasonlóan figyelemreméltó újdonság lesz az ipari szinten is újnak mondható válogatógépsor, valamint az előkészítési dohány áramiásszabályozásának és az automatikus pácadagolásnak a megvalósítása is. Újak ezek a feladatok az eddigi években megszokottakhoz képest. Mindemellett természetesen a hagyományos, évről évre ismétlődő karbantartási teendőket is meg kell valósítani. A TMK-munkákkal párhuzamosan a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat a gyártási és az előkészítési terem tatarozását végzi el. Az ő feladatuk lesz a leállás hetében az üzemi konyha, az ebédlő, valamint az öltöző és fürdőhelyiségek festése és mázolása is. A karbantartási munkák befejeztével a gyárban szeretnének előzetes próbaüzemet tartani, hogy augusztus 21-én zökkenőmentesen indulhasson meg újra a termelés. Ellenségesen nézek az Orfű felé vezető út hajtűkanyarjában megbújó, vaslemezzel fedett barlang felé: ott többet nem ereszkedem le a mélybe. Éppen egy hónapja, hogy lenn jártunk: ma is élénken emlékszem a kétórányi küszködésre. „Ujjaim alól kicsúszik az agyag. Egyszer. Tízszer. Csizmámra tíz- kilónyi sár tapad. Megint megfog a kő... Kapkodni kezdek . .. Türelmetlen, összeren- dezetlen mozdulatok ... Kezem sajog — hatszor-nyolcszor a sziklába verem. A feltételezett nagybarlang itt lehet a közelben, Vass Béla és barlangkutató csoportja évente 200—300 órát is dolgozik itt, keresik az utat az elképzelések szerint több kilométer hosszúságú föld alatti folyosórendszerhez . . .” — írtam akkori tudósításomban. Amikor ismét megláttam a kék eget, elhatároztam, hogy ha még egyszer le is megyek a víznyelőbe, csak azon a vágaton, melyet a Mecseki Ércbányászati Vállalat bányászai hajtanak az út alatt. A mintegy 60 méter hosszúságú sikló éppen oda jut majd, ahonnét csaknem órás küszködés után jutottam ki. Talán ötven lépcső vezethet a völgy alján levő siklóhoz, de az út mentén álló kompresz- szor, üzemanyaghordók, biztosító anyag is árulkodik a szokatlan erdei munkáról. Mire leérek, alkonyi sötétség vesz körül, pedig az erdő felett magasan áll még a Nap a délutáni felhőtlen égen. A mini- rampán laza kötélen függ a „kutya”, a másik szállítóeszköz, az oldalajtós csille is kiürítve pihen. Pénteken és szombaton nagyon lelassult a munka, pedig a 6 méteres- szintes vágat elkészülte után, a huszonegyedik méterig, napi egy- húszat haladt előre a 40 fokos dőlésű vágat. A csütörtöki robbantásnál egy agyaggdl eltö- mődött, talán évezredes víznyelőbe lyukadtak. Az utolsó biztosító szerkezet megsüllyedt, most majd hét méterrel visszafele is, aztán a további előrehaladásnál is keretácsola- tokkal biztosítják a siklót. Keserves itt a munka, mint amilyen küzdelmes volt nekem a víznyelőt megjárni. A példa azonos is, hiszen Szulaczki György vájár — éppen az ő szakja dolgozik — közel két évtizedes bányászmúltjában sem volt még ilyen nehéz munkahelye, pedig a föld alatt minden adódik ... Az ilyen munkára azt szokták mondani: jó kis jáger siktjeink lesznek. A SzuaA II. ipari textilművészeti biennálét szombaton Keserű Jánosné könnyűipari miniszter nyitotta meg a szombathelyi Savaria Múzeumban, a Sava- ria ünnepi napok keretében. A Könnyűipari és a Kulturális Minisztérium, az Iparművészeti Tanács, a Magyar Képzőművészek Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Vas megyei Tc- nács védnöksége alatt álló biennálé immáron másodszor teremtett bemutatkozási lehetőséget az öltözködési textíliákat készítő hazai gyáraknak és az ott dolgozó textilművészeknek. Hangulatos fények a barlangba vezető táróban Fotó: Erb János Kötetek a termelési rendszerekről A Mezőgazdasági Kiadó három kötetet jelentetett meg a termelési rendszerekről. A szántóföldi növénytermesztésben kialakult iparszerű termelési rendszerek a szakmai közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek. Ezt a nagyfokú érdeklődést hivatott kielégíteni az egyik kötet. A kertészeti ágazatokban ismert termelési rendszéreket mutatja be egy másik kötet: kitér a termelési technológiákra és a fejlesztési elgondolásokra is. A munka nagy segítséget adhat a kertészeti termelésre szakosodott nagyüzemek számára. Az utóbbi években hazánkban többszáz, iparszerűen termelő állattartó telep létesült az állattenyésztés minden számottevő ágában. A fejlesztéssel együttjáró feladatok megoldását kívánja elősegíteni az állattartási rendszereket ismertető kötet. Túl a szegedi nyár félidején, természetesen még nincsenek végleges adatok, annyi azonban bizonyos, a szabadtéri játékok iránti érdeklődés minden korábbit felülmúl. Az idei hátralevő két bemutató, a Háry János és a Peer Gynt előtt jóval túlteljesítette tervét a jegyiroda, 74 ezer belépő talált gazdára. Kodály daljátékára hónapok óta nincs jegy, s a jelekből ítélhetően sokan lesznek kíváncsiak Ibsen drámai költeményének szabadtéri bemutatkozására, a Madách Színház művészeire is. A hétvége slágere a Háry János premierje, annak ellenére, hogy a mű nem számít újdonságnak a játékokon. Az 1962-es zajos sikerű előadásai óta három évad műsorán szerepelt Lukács Miklós vezényletével, Szinetár Miklós rendezéCsökkentik a pedagógusok heti kötelező óraszámát Csőtörés a Kolozsvár utcában Tegnap a hajnali órákban Pécsett a Kolozsvár utca és a Semmelweis utca sarkón eltört egy ellátó — 80 milliméter átmérőjű — vezeték. A vezeték eltörése miatt nem volt víz a Kolozsvár utcában és a Semmelweis utca északi részén. A Pécsi Vízmű mintegy 15 munkása délután 15 órára hárította el a hibát. A Minisztertanács az elmúlt esztendőben határozatot hozott az alsó- és középfokú oktatási, nevelési intézményben dolgozó egyes pedagógusok kötelező óraszámának két szakaszban történő csökkentéséről. A csökkentés első szakasza — a határozatnak megfelelően — 1974. szeptember elsejével megvalósult. Kevesebb lett az óvónők, az általános iskolai tanárok, a gyógypedagógiai és a zeneiskolai pedagógusok, a középiskolai tanárok, a kollégiumi (diákotthoni) nevelők, a szakközépiskolai műhelyfőnödó völgyi sikló azonban megfogta a csapatot: az agyagos, sáros kőzetből egyetlen lapátot is nehéz megrakni a kapával. Aztán a „kutyába” emelni, a műszak alatt tizenötször feljönni, a „kutyából" kifolyó sártól szinte mozog a lépcső az ember lába alatt. Robbantani nem lehet mór... A visszalevő 20 méter bizonyára a siklót hajtó bányászok számára emlékezetes marad, ők sem jutnak könnyebben a feltételezett nagy barlangrendszer közelébe, mint én a víznyelőn. A vágatban néhány lámpa ég, hűvös, de kristálytiszta, földszagú a levegő... Az agyagos sárban simára csiszolt kavicsokat találunk, sokmillió liter víz formálhatta itt a köveket. A táborteremmel egy szintben lehet most a sikló vájvége. A víznyelőben tulajdonképpen a tíz méter hosszú, négy-öt méter széles, talán három méter magas barlang volt az érdekesség : karnyi vastag cseppkövek (a Péter cseppkő a leglátványosabb), a barlangászok formálta ördögfej, a szerszámok megsejtettek valamit a föld alatti világ romantikájából. A siklót azonban nem a táborterembe lyukasztják: a tervek szerint a víznyelő legmélyebb pontjáig halad majd a vágat, s onnan ismét a barlangászok kísérik meg feltárni a több kilométeres barlangrendszert ... Lombosi J. ÖTÖDSZÖR SZEGEDEN A HÁRY JÁNOS A bányászokat is megizzaszt ja a Szuadó-völgyi barlang Évezredes uíznyelöbe lyukadtál« sében. Az idei ötödik bemutatója különbözik a korábbiaktól, Szalatsy István vezényel, és Melis György örökségét prózai színész, Bessenyei Ferenc vette át a címszerepben, aki nemcsak kitűnő színész, de (éppen a közelmúltban tett „kirándulásai" tanúsítják) kitűnően énekel is. Partnerei Házy Erzsébet, Fónay Márta, Berdál Valéria, ifj. Újlaki László, Kovács János. Először rendez a dómszínpadon Giricz Mátyás, a szegedi színház igazgatója. Elképzeléseinek lényege, hogy hangsúlyozza: a mesés történetek, melyek Háry körül zajlanak, az obsitos fantáziájának olyan szüleményei, ahol a szereplők is azonosak, falubeliek, csupán Háry képzelete öltözteti-költözteti vala- mennyiüket a Burgba, Majland- ba. A szegedi bemutatónak érdekes kultúrhistórici aktualitása, hogy ezekben a napokban Korszerűsítik a Negyven fokos szögben 60 lépcső vezet a külszíni munkahelyhez
