Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-07 / 215. szám
Kiváló osztályzatok A KOMMUNISTA ERKÖLCS Felvételi gyorsmérleg A kommunista erkölcs fogalmát, értékrend, szerét és forrásait még gyakran — jószándékú emberek is — nem beszélve ellenségeinkről - szűkén és helytelenül értelmezik. Pedig a' kommunista erkölcs nagyon sokoldalú és igen gazdag forrásokból merít. A proletárerkölcsön és a szocialista erkölcsön átszűrve — közvetetten magában foglalja az elnyomott és kizsákmányolt néptömegek évezredes, kapitalizmus előtti és alatti vágyaiban élő, emberies követelményeket, valamint az ugyancsak évezredes elemi együttélési szabályokat és általános erkölcsi normákat is. így pl. ide soroljuk elsőként az olyan régi emberi követelményeket, hogy mindenki a munkájából éljen vagy ahogyan már a bibliában is megfogalmazódott: „Aki nem dolgozik, ne is egyék" — továbbá, a föld gyümölcse legyen mindenkié, -de a föld maga ne legyen senkié; hogy a dolgozó embereket mint embereket becsüljék meg, és ismerjék el mindenkiével egyenlő méltóságukat, hogy senkinek ne legyen hatalma a többi embernek kárt okozni stb. Az ilyen típusú követelmények az osztálytársadalomban persze megvalósíthatatlanok. Szerepük és jelentőségük a kizsákmányoló és elnyomó rend bírálatában, , a dolgozó osztályok öntudatának nevelésében volt és van. Ezen emberies követelmények azért forrásai a kommunista erkölcsnek, mert évezredeken keresztül ébren tartották a dplgozók- ban a kizsákmányolásmentes őstársadalom emlékét és egy igazságos, emberséges társadalmi rend újjáéledésének reményét, mert a kizsákmányolás erkölcsének a dolgozó osztályok általi átvétele ellen hatottak és hatnak még ma is. Az általános erkölcsi normák a fenti emberies követelményektől eltérően, néha már realizálódhattak is az elnyomottak és kizsákmányoltak között. Az általános normákat is az évezredes történelmi fejlődés. az ember humanizálódási folyamata alakította ki, ezek az osztályerkölcsökbe is beleépültek, de az uralkodó osztályok csak az élet azon területén követték őket, melyeket az osztályéletükböl eredő magán- és osztályérdekeik nem érintettek közvetlenül. Ide tartoznak a valláserkölcsökbe is beépülő „ne ölj”, „ne lopj”, „ne hazudj", „ne csalj”, „ne tedd másnak azt, amit nem kívánsz magadnak" típusú tiltó normák. Ezek azért forrásai a kommunista erkölcsnek is, mert o történelmi-emberi fejlődésnek egy erkölcsi minimumot fokozatosan kialakító eredményei. Az elemi együttélési szabályok az erkölcsi összfejlődésnek egy még ősibb rétegét testesítik meg. Ezek tulajdonképpen az őstársadalom óta léteznek és fejlődnek. Végső soron nem a magántulajdonosi viszonyokat hanem az emberi együttélés alapvető feltételeit rögzítik. Az osztályharc kiélezett szakaszaitól eltekintve, általánosan betartják őket. Ilyen pl. a vendégbarátság szabálya, a bajbajutottakon való segítés szabálya, a nemek együttélésének bizonyos szabályai (erőszak megakadályozásának előírása stb.). S végül ide tartoznak a nerp közvetlenül erkölcsi elemi szabályok, mint pl. a higiénia, az élet- és egészségvédelem, a közlekedés, a tűz- és vízrendé- szet szabályai. Ezek is nyertetnek erkölcsi tartalmat és er. kölcíi értékelés tárgyaivá is válhatnak. Tehát az utóbbiakat is a kommunista erkölcs forrásaihoz kell sorolni. Nélkülük mindenféle társadalmi együttélés — így a szocialista-kommunista társadalom építése is, lehetetlen lenne. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet kommunista erkölcsre nevelni az elemi, erkölcsi együttélési szabályok megismertetése és általános betartását előkészítő nevelés nélkül. Sajnos, iskoláinkban még ma sem folyik ilyen szisz- tematikus erkölcsi oktatás és nevelés, ha csak a hit- és erkölcstan oktatását nem tekintjük ilyennek. Ez olyan mulasztás, melynek a kommunista építés és nevelés vallja kárát. Itt vetődik fel az a kérdés, hogy a kommunista erkölcs osztály erkölcs-e, összemberi egyetemes erkölcs-e, vagy mindkettő együtt, egymástól elválaszthatatlanul? A dogmatizmus metafizikuson értelmezte az erkölcs osztályjellegét általában, a kommunista erkölcs osztályjellegét különösen. Az erkölcs osztály- jellege sem jelentette és jelenti az összemberi tartalmak hiányát, hanem csak azt, hogy az emberiség humanizálódási fejlődési folyamata az osztálytársadalom korszakában az osztályharc által hajtva ment végbe s ezért a már kimunkált általános emberi erkölcsi tartalmak oz osztályerkölcsökbe illeszkedve, s ezáltal közvetítve hagyományo- zócftak tovább. Minden új feltörekvő osztály a társadalmi munkamegosztás fejlettebb fokát hozván az előzőnél egyúttal magasabb humanitásértékeket is kimunkált saját osztályerkölcsi rendszerében. Ahogy azonban az uralomra- jutás után — minden kizsákmányoló osztály és a társadalom többi osztályának érdekellentétei kiéleződtek; úgy az illető osztály politikai és erkölcsi emancipációja is ellentétbe került az összemberi emancipáció folyamatával. Ennek a folyamatnak a proletariátus gazdasági, politikai és erkölcsi emancipációja vet véget, amennyiben a proletariátus osztályérdekei egyre közelebb kerülnek a dolgozó társadalmi rétegek összemberi emancipációjához. A kommunista politikának tehát összemberi s ugyanakkor osztálypolitikának, a kommunista erkölcsnek pedig osztályjellegű s ugyanakkor összemberi erkölcsnek kell lennie, hogy jól szolgálhassa az általános emberi emancipáció érdekeit. A kommunista erkölcs tehát osztályjellegében is általános egyetemes emberi erkölcs, s mint ilyen magába foglalja az emberiség humanizálódása során létrejött és kidolgozott általános etikai normákat, továbbá azokat az elefni erkölcsi együttélési szabályokat, melyek betartása nélkül nincs normális társadalmi élet és létbiztonság. Ezek mellett megbecsült hagyományként tiszteljük a hivatásos kommunista forradalmárok példamutatását is. A kommunista erkölcsnek a marxi világnézet egésze az alapja, mely világnézet egy osztály emancipációját egyesíti az általános emberi emancipációval. így a kommunista erkölcs osztályjellegű, és csak mint ilyen válhat általános emberi erkölccsé. Kiss István Uj hidat építenek Pécsett az Abaliget felé ve zetó Üröai út alsó részén és ezzei megszüntetik a veszélyes útszűkületet. A képen: készül a terelő út, hogy hozzákezdhessenek a hidépités- hez. Erb János felvétele Túljelentkezés az egyetemeken, főiskolákon Kétmillió pár cipő Szigetvárról # Kétnaponként új modell a szalagokon O Uj üzemrész — a legkorszerűbb gépek Ma várják a szállítmányt — az utolsó gépmatuzsálem .is nyugdíjba kerül. Nemrégiben készült el a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységében az új előkészítő üzem, már csak a közel milliós értékű talpelőkészítő gépsor helye üres, a kamion megérkezése után azonnal hozzákezdenek a felszereléséhez. Az elmúlt félévről szívesen beszélnek a szigetvári gyárban. Kilencszázötvenkétezer pár cipőt gyártottak június utolsó hetéig, éppen annyit, mint a negyedik 5 éves terv első esztendejében. A minőségről csak annyit: a termékek 96,2 százaléka elsőosztályú. Szigetvárott 1000 pár cipőre 100 forint a megengedett selejtérték — 71 forint volt ez az értékeléskor. A szigorú banki ellenőrök a még elfogadható 43 ezer pár készlet helyett a júniusi „banki mérőnapon” mindössze 1400 pár cipőt találtak a gyár raktáraiban, s az anyagkészlet is jóval kevesebb volt, mintsem büntető szankcióktól tartaniuk kellene. Az utóbbi annál is inkább fémjelzi a kitűnő munkaszervezést, mivel Szigetváron minden második nap új szériát kezdenek gyártani. A napi 7300 páros termelés mellett 10 500 pár az átlagszéria. (Húszezres és háromezres a két szélső határ,) Az elmúlt esztendőben 62, az idén már 90 modellt gyártanak. Elképzelhető, hogy ehhez az anyagot úgy megszerezni, hogy sem hiány, sem felesleges készletek ne halmozódjanak, ügyes szervező munkát igényel. A jól szervezett készletgazdálkodáshoz még csak annyit: néhány esztendeje több százezres raktári készlet, máskor az anyaghiány már- már a termelés akadályává vált. Remélem, a titulus miatt nem sértődnek meg a szigetvári ci-' pőgyári munkások — tegnap is láttam, nagyon messze vannak már ők a suszter szakmától. Tény, hogy cipőgyári szakmunkásnak, mint régebben mondták, suszternak, nagyon kevesen mentek, a fiatalok számára a csiriz és a kaptafa elriasztó volt. Szeptember 1-től a gyár új tanműhelyében 60 elsőéves tanuló kezdi meg a szakma elsajátítását. Az évi 27 600 forintos átlagkereset, a korszerű üzemcsarnokok és automata gépek vonzóvá tették ezt a szcHrmát. A másodévesek és végzős szakmunkástanulók a gyár költségén ez évben két hetet a Balaton mellett töltöttek — egyetlen példaként a „suszterinasok" mostani megbecsüléséről csak ennyit. Június utolsó hetében leállt a gyár: a tmk-sok vették birtokukba a munkacsarnokokat. Nyolc új, nagyteljesítményű automata gépet állítottak üzembe, melyek együttes értéke mintegy 4 millió forint. Ez évben ünnepli a gyár 90 éves fennállását — a jubileumot korszerű, jó gazdasági eredményeket produkáló gyárban köszönthetik a szigetváriak. A nagyvállalat mintegy 20 milliós első félévi nyereségéből jelentős mennyiséget termeltek a baranyai kisvárosban. Lombosi J. Kit vettek fel egyetemre, főiskolára? - a hatezer diákot tanító egyetemek, főiskolák városában ez az egyik visszatérő, közérdekű nyári kérdés. Miután lezárultak a felvételi vizsgák, megszülettek a döntések, majdnem pontos adatok állnak rendelkezésünkre. Azért csak „majdnem" pontosak, mert a fellebbezési joggal néhányon élnek, s igy az egyes főiskolák, egyetemek elsőéveseinek száma általában 10—20 fővel, gyarapodik majd. A legtöbb diákot oktató Pécsi Orvostudományi Egyetemen az idén 533 jelentkező tett felvételi vizsgát. Közülük 266-nak sikerült a vizsga, de mindösz- sze 168-at vettek fel. A 18 és fél pontot elért, de az egyetemre be 'nem került fiatalok száma tavaly 15 volt, az idén csak egy. A fellebbezések esetére fenntartott 20—22 helyet 94 jelentkező pályázta meg, fellebbezési kérelmével. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán a jelentkező félezerből 318 fiatal felvételizett. Felvettek 85-öt, köztük 21 nőt. Ezen kívül az 1976/77-es tanévre sikeres előfelvételi vizsgát tettek 29-en. A levelező tagozaton 283-an vizsgáztak, s közülük 75-öt vettek fel, a nappali tagozaton pedig 84 vizsgázó közül 20-at. A jogi kar idei felvételi vizsgáinak érdekessége, hogy a levelező és nappali tagozaton egyre több diplomás akar továbbtanulni. összesen 19 olyan hallgatójuk lesz, aki a karon második diplomájáért tanul. De a' nappali tagozaton is 6 diplomás „gólya" lesz. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatán 358 jelentkező tett felvételi vizsgát. Felvettek 43 fiatalt, továbbá 57 tavaly felvett fiú — „előfelvéte- lis” — kezdi majd meg a tanulmányait. Fellebbezés révén azonban csak 10 hallgató juthat be. A Pécsi Tanárképző Főiskola idei mérlege: 1183 jelentkező akart bejutni a nappali tagozatra s 337-nek sikerült. A levelező tagozatra pedig 415-en jelentkeztek, s bejutott 311. Egyébként ebben az évben „robbant" a német szakosok kérdése. Egy nemzedékváltás történt már azóta, mióta általános iskolában kötelezően nem tanítják ezt az Európában fontos nemzetközi érintkezési nyelvet. Az idegenforgalom, a nemzeti kapcsolatok fejlődésével egyre inkább jelentkezik a hiány. A Pécsi Tanárképző Főiskolán most ezen a szakon volt a legnagyobb túljelentkezés: 24 helyre 196 fiatal igyekezett bejutni. így aztán az eredetileg nemzetiségi oktatásra létesített szakra — minisztériumi engedéllyel — nemcsak a most következő, hanem az 1976/77-es tanév német szakos hallgatóit is felvették a kiváló jelentkező gárdából. A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola két karának nappali tagozatára 600 jelentkezőből 377-et, levelező tagozatra pedig 475-ből 170-et vettek fel. Az elutasítottak közül feltűnően kevesen fellebbeztek. Végül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Kihelyezett Tagozatán 60-an kívántak továbbtanulni, s ez 20-nak sikerült. Wi ff.; n Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naplö XXXII. évfolyam, 215. szám 1975. augusztus 7., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja / Munkában az új cipöorr-behúzó gépek
