Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-04 / 212. szám

Nagyobb segítséget a fejlődő országoknak MIT TEHET AZ UNIDO? Bo Lundén úr a magyar kor­mány felkérésére több más kollégájával együtt azzal a céllal tartózkodik hazánkban, hogy nemzetközi mércével fel­mérje, hol áll a magyar köny- nyűipar, s hogy vizsgálódásairól és tapasztalatairól — megfele­lő ajánlásokkal és útmutatá­sokkal — tanulmányt készítsen. A svéd bőripari műszaki szak­ember a Pécsi Bőrgyárban tesz eleget a felkérésnek. Bo Lun­dén úr az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének, az UNIDO-nak a szakembere. Ez a szervezet elsősorban a fejlődő orszá­goknak nyújt segítséget, de mint tagország, Magyarország is igénybe veheti szolgálatait. Lundén úrral az UNIDO tevé­kenységéről és néhány más, a világgazdaságot érintő kérdés­ről beszélgettünk. — Mindenekelőtt engedjen meg egy személyes jellegű kér­dést. On korábban, mielőtt az UNIDO szakemberének kérték fel, huszonöt éven át Észak- Európa legnagyobb bőrgyárának volt műszaki igazgatója. Miért vállalta ezt a szolgálatot? — Elvi okokból. Egyrészt vonzódtam, mindig is szeret­tem volna megismerni a nem­zetközi munkát, másrészt hiszem azt, hogy a magam munkájá­val, ha szerény mértékben is, hozzájárulhatok az országok közötti jobb megértés elmélyí­téséhez. — Milyen segítséget nyújt az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete a fejlődő országoknak? — A segítség tipikus formá­ja a szakemberek küldésének szervezése. A szakembereket mindig az illető ország kéri és választja ki. Az UNIDO a fej­lődő országokban közreműkö­dik tudományos kutatóintézetek létrehozásában, ezekhez ő ad­ja a speciális berendezéseket, a legmodernebb technikát és a szakembereket, akik megszer­vezik az intézetet, kiképzik az ottaniakat, hogy megindítsák valamely termék gyártását. Az UNIDO tehát nem magát a termelést pénzeli, hanem a termelési kultúra beplántálását, a technológia elsajátítását. — Milyen eredményekkel jár e segítség? — Lehetőségeinkhez képest tehát megpróbálunk tenni vala­mit. Bizonyos esetekben van, más esetekben nincs megfelelő eredmény. Mi például tanul­mányokat készítünk, de dön­tési jogunk már nincs, nem avatkozhatunk be a gyakorlati munkába. Hogy az illető orszá­gok mennyit tudnak e tanul­mányokból hasznosítani, az mór teljesen rajtuk múlik. —- Arra tehát nincs lehető­ség, hogy mondjuk, személy sze­rint Ont arra is megkérjék, le­gyen egy-két évig például a Pécsi Bőrgyár műszaki igazga­tója és próbálja megvalósítani a tanulmányában lefektetett ja­vaslatait? — Elméletileg elképzelhető lenne az ilyesmi, ám szerve­zetünk jelenlegi gyakorlatában erre nincs mód. — Egyébként vállalna egy ilyen megbízást? — Valóban, érdekes feladat lenne. Ámbár itt a gyárban is jól ismerik a műszaki problé­mákat. Ha én lennék a műsza­ki igazgató, a pénzügyi lehe­tőségek akkor is adottak len­nének, márpedig ez behatárol­ja a lehetőségeket. — Térjünk vissza az UNIDO- ra. Megítélése szerint elegendő az az összeg, amit a fejlett or­szágok az UNIDO-n keresztül a fejlődő országok megsegítésére fordítanak, avagy kevés? — Kevés . . . Rettentően ke­vés. — On bejárta a fél világot, Dél-Amerikától Afrikáig, sok he­lyütt megfordult. Miben látja a fejlődő országok legfőbb prob­lémáját? — Én természetesen műszaki szemmel nézem a dolgokat. A legnagyobb problémát az inf­rastruktúra hiányában látom, s szeretném kiemelni, sokszor az egészen apró dolgok is hiányoznak. Ezekben az orszá­gokban nem egyszer előfordul, nagy hirtelen tető alá hoznak valami nagyon modern gyárat, de közben nincs mellette sem­mi, például nincs út. Az a véleményem, sokkal helyesebb lenne fokról fokra haladni, előbb az infrastruktúrát meg­teremteni, s amikor ez meg­van, jöhet az ipar. — Számos tudós és jövőkutató a természeti kincsek kimerülésé­nek, a túlnépesedésnek és a világ szeméthegyekké válásának rémképét festi elénk, hozzáfűz­ve, ha a fejlett ipari országok továbbra is így hajszolják a gazdasági növekedést és nem hoznak a mainál lényegesen na­gyobb áldozatokat a fejlődő vi­lágért, a katasztrófa előbb-utóbb bekövetkezik. On szerint meg­oldódik ez a kérdés? — Bizom abban, hogy igen. Ha az emberek és az orszá­gok együttműködnek, elkerül­hető a katasztrófa. Én ebben derűlátó vagyok. A fejlődés fel­tartóztathatatlan. A világ afelé halad, amikoris mindinkább könnyebb lesz az emberek éle­te, amikor a munkaidő össze­zsugorodik. Az ember egy év­ben nem dolgozik majd többet, mint fél évet, heti elosztásban mondjuk 20—30 órát. Persze, többször kell majd olyankor is dolgoznunk, amikor az időszak számunkra kellemetlen, tehát éjjel. A gépeket ugyanis teljes egészében ki kell használni, éjszaka is kell menniük. Hogy mit fog csinálni az ember megnövekedett szabadidejé­vel? Mindenfélét. Olvasni fog, festeni, strandolni ... A legna­gyobb probléma éppen az lesz, hogy egyesek nem tudnak majd mit kezdeni, nem tudják majd értelmesen kitölteni szabad ide­jüket — mondta végül Bo Lun­dén úr. Miklósvári Zoltán cs szőlő — Tanácsol« és Nem mull el a liszlharmatveszélv Hordóvásár a pécsi kirakodó vásáron. Szokolat felvétele A szőlőérés hamarabb meg­kezdődött az idén, mint tavaly. Elég erőteljesen feketedik a Medoc-Noir, kékül a Cardinál, a Csabagyöngye pedig már megjelent a piacon — egyelőre ,kis mennyiségben. Sajnálatos módon a csemegeszőlő terüle­te Baranyában csekély: az össz-szőlőterület 8400 hektár, s ennek mindössze 4 százaléka csemege. A többi: 52 százalék fehér, 14 százalék vörös (ez is kevés!), és - ez a baj! — 30 százalék direkttermő fajta, vagyis othelló, szeibertnoha ... stb. Ilinél nem lehet packázni*—* EDDIG HÚSZ HÁLÁL — ... Ennek alapján nem in­dítok bűnvádi eljárást. A vitor­lás utasa mindent elkövetett... Nagyon, de nagyon sajnálom azt az embert. Jó nevű bel­gyógyász volt... A kaposvári Megyei Fő­ügyészség közlekedési ügyésze, dr. Wiedermann János lehan- goltan, csüggedten néz maga elé. Egy levelet tart a kezé­ben. Egy munkásanya kétség- beesett levelét, aki orvost ne­velt a fiából. És most nincs többé fia. Elragadta a Bala­ton . . . Esete egyedül áll a Ba- laton-part ez évi fekete kró­nikájában. Kurdi János alezredes, a ba­latoni vízi rendészeti rendőrka­pitányság vezetője: — Tavaly egész évben 14 ál­dozatot szedett a Balaton. Az idei nyáron már eddig húszán fulladtak bele... Szomorú, ér­telmetlen, ostoba halállal vé­gezték ... És a fenti eset az egyetlen, amit nem az ital, il­letve nem a felelőtlenség idé­zett elő a húsz közül, de ez is tanulságos . . . Röviden: május elsején hár­man kivitorláztak, bár a vihar­jelzés reggel óta fenn volt. („Balaton 18" típusú vitorlásuk viharban, sőt a tengeren is közlekedhet, természetesen sa­ját felelősségükre. Elsüllyedhe­tett . . .) A nyomozati re­konstruálás alapján mi történ­hetett? A vihar hirtelen érke­zett, mivel a tihanyi hegy „le­árnyékolta" abban a sávban. A vitorlás vezetője jobb kezé­vel a kormányt fogta. Balról egy hirtelen szélrohamtól szinte „csukafejessel" vágódott bele a hullámok közé. Mentőmel­lényt dobtak utána és kétszer „ráfordultak", de a kb. 7-8-as erősségű szélben hiába... Ak­kor a hajó utasa döntött: azon­nal segítségért indult. A rév­Beszélgetés a balatoni vízirendészeti rendőrkapitányság vezetőjével w Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felit étel re keres:- ÁCSOKAT,- KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET,- GÉPKOCSIVEZETŐKET,- DOMPERVEZETŐKET,- KUBIKOSOKAT,- SEGÉDMUNKÁSOKAT,- NYUGDÍJAS ÉJJELIŐRÖKET- RAKTÁRI DOLGOZÓKAT- RAKODÓMUNKASOKAT- PANELSZERELŐKET ÉS ÉPÜLETASZTALOSOKAT Jelentkezés : PÉCS, SZÁNTÓ KOVÁCS JANOS U. 1. (ÉM szálló). Munkaerőgazdálkodáson. Levélcím: 7601 Pécs, pf. 147. kapitányság két hajóval 10 perccel a bejelentés után a helyszínre érkezett, ám a vitor­lás beérkezéséig kb. 45 perc telt el... És 14 fokos vízben — hullámzásban! - egy óránál tovább ember nemigen bírja ki. Néhány jellemző eset a húsz közül: Balatonföldvóron 49 éves férfi az erős szélben csónakból kiesett. Az elfogyasztott sör­mennyiség és az erőltetés ha­tására 70 cm-es vízbe fulladt bele .. . Egy 18 éves fiatalember Szántódnál a viharjelzés elle­nére. bement a „marás”-ig (ahol a nyakig érő víz hirte­len mélyül) és úszni kezdett. Jó úszó volt, de a szél Tihany felé fújt... Visszafelé már nem bírt megküzdeni a hullámok­kal .. . Egy 30 éves maszek kőmű­ves 10 féldeci és 2 liter bor után fogadott a társaival, hogy átússza a Balatont Kenésétől Világosig . .. Csak a mély vizet jelző bolyáig jutott el . . . Egy tanárnő felügyelet és kellő vízijártasság, illetve kel­lő kioktatás nélkül csónakázni engedte néhány általános is­kolás tanítványát. Egy kisgye­rek belefulladt. Szülei rá egy órára érkeztek látogatóba Pé- celről ... S a legutóbbi? A július 26-i viharban felborult egy motor­csónak. Partközeiben. Utasai láboltak éppen kifelé. A part­ról egy budapesti villanyszerelő úgy látta, az úszó tárgyak közt egy kisgyerek is vergődik. Jó úszó volt, beugrott, de — fel­tehetően az izgalom hatására — szívbénulást kapott. Azok hozták ki lábon (!), akiknek a mentésére igyekezett. . . — Vannak természetesen si­keres mentéseink. Az idén 24 esetben. 51 személyt sikerült megmenteni. (14 alkalommal „piros” viharban!) Jó a felsze­reltségünk: egy repülő átlag naponta 6 órát figyeli a vizet (vihar előtt és alatt ennél jó­val többet): járőrhajóink és egy 600 lóerős hajónk rádió adó­vevővel, utóbbi radarral is föl van szerelve ... Jól képzett, hivatásukat sze­rető emberek őrködnek pihené­sünk felett, de sajnos, ahol ha­láleset történik, ott, vagyis ab­ban a helyzetben már vajmi keveset tehet a mentőszolgá­lat. Az emberi felelőtlenség el­len nem is könnyű . . . — A megelőzés a legfonto­sabb — mondta Kurdi alezre­des elvtárs — vagyis a normális emberi magatartás a vízben. Ettől eltérni, virtuskodni nem ér­demes. A vízzel nem lehet pac­kázni ... Wallinger Endre Vili jármű «Menőnél. .. Kérem, áll­jon szélirányba! ... — A hajé for­galmi engedélyt kéretni Otthon ma­radt? . .. Ejnye . . . Most még elte­kintek a bírságtól, de kérem, pon­tosabban, a szabályok szerint.., Mindén jót, asszonyom, szervusz, csöppség I... Szerencsés hajézástl A fajtáknak ez a megoszlása semmiképpen sem jó. Erre utalt a közelmúltban lezajlott kertészeti napokon dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kutatóál­lomásának igazgatója is elő­adásában. A helyes arány — és erre kell törekedni az új telepí­tések során — ez lenne: fehér­bor 60 százalék, vörös 30 szá­zalék, csemege 10 százalék. A közel nyolc és félezer hek­tárnak 29 százaléka nagyüze­mi terület — az utóbbi három évet számítva — mintegy 70 mázsás hektáronkénti átlaggal. A Baranya megyei termésátlag egyébként 38 mázsa. Ez nem éppen sok, de nem is kevés: — Viszonylag messze van még a szüret, de azért némi képet szeretnénk kapni az idei várható termésről... — Azzal kezdeném, hogy az 1973-as év ritka jó esztendő volt, majd a múlt esztendő szinte katasztrofálisan rossz. Ami az idei évet illeti? Ezek után csak reménykedhetünk. A mi szakmánkban nincs két egy­forma év. A tavasz jól indult, a rügyek — megyeszerte átvé­szelték az enyhe telet, elfagyás sehol sem történt Növényvédel­mi szempontból a legkriti­kusabb időszak a május—jú­nius—július hónap. Sajnos ép­pen erre esett az esős időszak: május 7-től július 12-ig 340 milliméter csapadék esett 31 csapadékos nappal számoltunk, ami annyit jelent, hogy körül­belül minden másnap esett az eső. Akadt olyan terület a me­gyében, ahol a szőlő vízben állt egy-egy felhőszakadás után. Annyi viszont biztos, hogy ahol a növényvédelmi munká­latokat szigorúan elvégezték, illetve végzik most is, ott nem lesz baj, sőt várható, hogy jó boruk lesz. A peronosífpóra, a botritys és a lisztharmat a me­gyében mindenütt előfordult kisebb-nagyobb mértékben. Ahol legalább nyolc-tíz alka­lommal nem végeztek perme­tezést, ott súlyos a helyzet. Legnagyobb gondot a liszthar­mat okozza. — Milyen tanácsot adna a szőlősgazdáknak? — Teljes intenzitással folytat­ni a növényvédelmi munkálato­kat, annak ellenére, hogy más években ilyenkor már mérsé­kelni kellett a permetezést, ügyeljenek arra, hogy a szőlő ne lombosodjon el, nem árt, ha a fürtzónában megritkítjuk a levélzetet, ezzel javul a nö­vény mikroklímája, jobban éri a nap, a szellő is könnyebben átjárja, A iisztharmat elleni permetezést pedig szinte ázta- tás, vagy lemosás-szerűen vé­gezzék el. A kéntarta'mú sze­rekkel óvatosan kell bánni, a nap legforróbb szakában, mondjuk délelőtt tíztől délután kettőig lehetőleg ne permetez­zen senki, mert a fürtök ezek­től a szerektől nagyon gyorsan leperzselődnek. * A Thiovit, egyike a leghatá­sosabb permetezőszernek. (Liszt­harmat ellen.) Rövid ideig hiánycikk volt, bár az is igaz, hogy a szőlősgazdák — miután ezt már megszokták — kissé bizalmatlanok voltak más sze­rekkel, mint például a Kolosul, vagy a Mikrolux-szal szemben. A Pécsi Szőlő- és Gyümölcster­melő ÁFÉSZ Béri Balog Ádám utcai mezőgazdasági szaküzle­tében most van elegendő vé­dekező anyag. Felújított, illetve egészen új hordók várnak vevőre a bolt­ban, sőt — ami tavaly nem volt — most van szőlőbogyózó, kis­daráló, illetve 15 literes kisprés is. A tegnapi vásáron a kádár­mesterek eléggé drágán árusí­tották a hordókat: általában 2 —3 forint volt a literenkénti ár­különbség az ÁFÉSZ áraival szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents