Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-30 / 237. szám

win nmsf^dsif if smn IMIS» Nagy sikerrel mutatkozott be tegnap, péntek este a Fegyveres Erők Klubjában a Magyar Néphadsereg művészegyüttese a Nevetögyakorlatok című műsorával. Dolgozókat nem importálhatunk... Álláshirdetések tömege a la­pokban, munkásfelvételt hir­dető táblák a gyárak, az üze­mek bejáratánál jelzik a lét- biztonságot, hogy senkit nem fenyeget hazánkban a munka- nélküliség veszélye. De jelzik a fokozódó munkaerő gondo­kat is. A munkaerőhiány néhol lát­szólagos, a szervezetlenség, a másutt levő felesleg tünete. Persze a rossz hatásfokkal, alacsony intenzitással foglal­koztatott többletlétszám nem „csenget" magától. De mód­szeres elemzéssel, hatásos anyagi ösztönzéssel, létszámát- csoportositással feltárhatók és mozgósíthatók ezek a rejtett belső tartalékok. A szervező munkának azonban még ezzel a mondhatnánk extenziv mód­szerével sem élnek eléggé. Hogyan állandósítható törés, visszaesés nélkül a jelenlegi dinamikus fejlődés 1980-ig, vagy az ezredfordulóig úgy, hogy a felhasználható munka­idő alap a jelenlegi szinten marad, sőt előreláthatóan csökken a 40 órás heti munka­idő majdani bevezetésével? Csak a munka termelékenysé­gének emelésével! Évi 6-7 szá­zalékkal viszont lehet-e növelni hosszú távon a munka termelé­kenységét? Lehet is, kell is. De nem egyszerűen a begyakor­lottság fokozására, a teljesít­ménykövetelmények szigorításá­ra építve, hanem mindenek előtt fejlesztéssel és szervezés­sel. Dolgozókat nem importálha­tunk, vendégmunkásokra a jö­vőben sem számíthatunk. Am a korszerű, termelékeny gépek és berendezések behozatalát fo­kozhatjuk főként a szocialista országokból. Különösen azokét, amelyekkel jelentős munkaerőt és időt takaríthatunk meg. A gépesítés lehetőségei rendkívül nagyok és még csak­nem kihasználatlanok az anyagmozgatásban. Jelenleg minden ötödik kereső, legalább egymillió ember foglalkozik az országban cipekedéssel, szállítással., Az anyagmozgatás gépesítése, jobb szervezése nem csupán a nehéz fizikai munkát végzők tízezreit szaba­díthatná fel, hanem egyben a termelő berendezések jobb ki­szolgálását és folyamatos mun­káját is lehetővé tenné. Saj­nos ma még gyakori, hogy a legmodernebb termelő beren­dezést hagyományos hórukk munkával szolgálják ki s nem alkalmaznak automatikus ada­goló futószalagot, konténert, silót vagy akárcsak egyszerű emelőt, targoncát, rakodó la­pot Többet ésszel, mint erővel - tartja a közmondás. Többet géppel, korszerű szervezéssel, újítással, mint munkaerővel - korunk parancsa ez. E követel­ménynek megfelelni műszaki, gazdasági, társadalmi és poli­tikai feladat. A legfőbb termelőerő, a leg­főbb érték: az ember. A terme­lésbe állítható munkaerő lét­száma véges, új munkásokat importálni nem lehet. Más vá­lasztás tehát nincs, csak a meglevő munkaerő ésszerű hasznosítása, a drága és egyre inkább hiányzó munkáskezek gépekkel való helyettesítése, mindenütt, ahol erre a lehető­ségek megteremthetők. Szocialista nagyüzemeink fejlődését, eredményeit reprezentáló bemutatók OMÉK-díjak odaítélésére is. összesen 41 érmék kapott nagydíjat, 37 terméknek pedig teljesítmény-díjat ítéltek oda. Ezek mellett több mint ezer arany-, ezüst- és bronzérmet osztottak ki a kiállításon sze­replő termékek között. A Pécs városi Tanács vb ülése Új fajták, termékek Tegnap az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a Mecsek Ku­pa kerékpáros verseny. (Tudósítás a 8. oldalon.) Úttörő szerep a tanácsi ügyvitel korszerűsítésében • Eredményes ügyfélszolgálat • Egyesítik a Városi és a Megyei Kórházat Pénteken a budapesti nem­zetközi vásárközpontban a sza­kadó eső miatt — az eredeti programtól eltérően nem a vá­sárváros főterén, hanem a K- pavilonban — került sor a 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari-Kiállítás és Vá­sár, valamint a Nemzetközi Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és OTuszerkiállítás és Vá­sár (AGROMASEXPO) megnyi­tására. Az ünnepségen megjelent Németh Kgroly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Havasi Ferenc és dr. Szekér Gyula, a kormány el­nökhelyettesei, valamint részt vettek a megnyitón a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizott­ságának budapesti ülésszakán részvevő delegációk vezetői és tagjai, valamint a kormány több tagja. Ott voltak a buda­pesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, valamint a hazai és a külföldi kiállítók képviselői. A megnyitó ünnepséget a Himnusz hangjai vezették be, majd dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter köszöntötte a megnyitó ünnepség egybegyűlt vendég­seregét. A 68. magyar mezőgazdasági kiállítás jeles évben, felszaba­dulásunk 30. esztendejében nyitja meg kapuit. A kiállítások sajátossága, hogy bizonyos összegezést ad­nak, eredményeket dokumentál­nak. A most megnyíló és más­fél évszázados hagyományra visszatekintő kiállítás jelentősé­gét növeli, hogy történelmi egybevetésre is módot ad. Há­rom évtized távlatából megálla­pítható, hogy a magyar mező- gazdaság és élelmiszeripar ha­talmas utat tett meg, a terme­lés lényegesen emelkedett. Megállapítható, hogy a szocia­lista fejlődés útjára lépett pa­rasztság politikai, társadalmi átalakulása széles fronton ki­bontakozott. A kiállításon nyomon követ­hető, hogy számos termelési ágazatban megjelentek és meghonosodtak az ipari jellegű termelési módszerek. Bábolnát, Baját, Nádudvart és a többi vállalkozót újabb és újabb gaz­daságok követték és követik. Egyidejűleg köielebb került egymáshoz a mezőgazdasági termelés és a feldolgozás. Elő­fordul, hogy egy vállalaton be­lül található mindkettő. Az elért eredményekhez nagy­mértékben hozzájárult a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában résztvevő országok együttműködése. Régtől fogva tekintélyes a Szovjetunió rész­vétele a magyar mezőgazdaság fejlődési feltételeinek formálá­sában, mind a használt fajtá­kat, mind az alkalmazott gépi technikát és energiát, vala­mint a szakemberképzést ille­tően. A kiállításon bemutatott ered­mények az egész nép munká­jának gyümölcsei, nem külön­ben azoké a szocialista orszá­goké, amelyek segítőkészen és cselekvőén mellettünk voltak az elmúlt három évtized alatt. Az érdem mindazoké, akik a műhelyekben, a mezőn, a labo­ratóriumokban, vagy másutt a közös cél érdekében odaadóan dolgoztak. Innen is köszöntőm mindannyiukat. Dr. Romány Pál megnyitó be­széde után a vendégek Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes és dr. Kőrösvölgyi László kiállítási igazgató kíséretében megtekin­tették a bemutatókat. A főpavi­lon változatos anyaga áttekin­tést ad a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet fejlődéséről, népgazdasági sze­repéről, a IV. ötéves terv ered­ményeiről és a falu életében bekövetkezett változásokról. A vendégek ezután az OMÉK-kal egyidőben megren­dezésre kerülő AGROMASEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszer­kiállítást és Vásárt tekintették meg, amelyen 15 ország gépei, berendezései sorakoznak fel. A körséta az állattenyésztés eredményeinek bemutatójával folytatódott. * Kiosztották a 68. OMÉK dí­jait. A vásár csúcsbíráló bizott­ságának döntése alapján nyolc miniszteri vándordíját ítéltek oda. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter vándordí­ját a következő mezőgazdasági üzemek kapták: Bólyi Állami Gazdaság, Ényingi Állami Gaz­daság, „Duna" Kertészeti Ter­melőszövetkezet, kocséri „Pető­fi" Termelőszövetkezet, nádud. vari „Vörös Csillag" Termelő- szövetkezet, a Magyar Hűtő­ipar, a Veszprémi Húsipari Vál­lalat és a Nyugat-magyarorszá­gi Fagazdasági Kombinát. Ezen kívül sor került az Tegnapi ülésén egyéb idő­szerű kérdések között a kerületi hivatalok ügyfélszolgálati iro­dáinak munkájáról tárgyalt a pécsi Városi Tanács végrehaj­tó bizottsága. A vitában meg­állapították, hogy egy fővárosi kerület és Miskolc után Pécs a tanácsi ügyvitel korszerűsí­tésében úttörő szerepet vállalt, amikor 1972 szeptemberében a II. , 1973 januárjában pedig a III. kerületi tanácshivatalban hozta létre a lakosság ügyinté­zésének gyorsítása, könnyítése érdekében az ügyfélszolgálati irodákat. Az eltelt évek a lépés he­lyességét bizonyították, hiszen 1973-ban 77 ezer, 1974-ben 87 ezer, ez év első felében pedig 52 ezer ügyet tudtak a pécsi polgárok elintézni a két kerület ügyfélszolgálati irodájában, amelyek a hivatalos félfogadási időtől függetlenül állandóan rendelkezésre állnak. Az I. ke­rületnél hiányoztak a tárgyi fel­tételek az iroda létrehozásához (építeni kellene megfelelő he­lyiséget és összeköttetést bizto­sítani a hivatal két része kö­zött), ezért ott más, áthidaló megoldásokat alkalmaznak. A végrehajtó bizottság álláspont­ja szerint meq kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az I. kerületi tanácshivatalnál is lét­rehozhassák az ügyfélszolgála­ti irodát. A határozat többek között kimondja, hogy az ügy­félszolgálatok fűzzék szorosabb­ra kapcsolataikat a mór műkö­dő jogsegélyszolgálatokkal, s alakítsanak ki kapcsolatokat a területükön működő üzemekkel, intézményekkel, s együttesen vizsgálják meg, milyen hatósági ügyekét lehetne az adott mun­kahelyeken elintézni úgy, hogy a dolgozóknak ez ne okozzon kiesést a munkából. Napirenden szerepelt a Pécs- bónyatelepen működő 120 ágyas Városi Kórház átszerve­zésének ügye is. A végrehajtó bizottság hozzájárult ' ahhoz, hogy az egészségügyi intézmé­nyek integrációja keretében 1976. január 1-től a Megyei Kórház részeként működjön a Városi Kórház. Az intézkedés­től a városban lévő kórházi ágyak jobb kihasználása vár­ható. Itt említjük meg azt is, hogy a végrehajtó bizottság felmentette beosztásából saját kérésére dr. Schjvartz János kórházigazgató belgyógyász osztályvezető főorvost, s e tiszt­ség ellátásával dr. Görcs Jenőt bízta meg. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tártott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­letet alkotott a büntető in­tézetekből szabadult sze­mélyek utógondozásáról. Ennek keretében megfelelő állami és társadalmi támo­gatást nyújtanak az elítél­teknek ahhoz, hogy szaba­dulásuk után beilleszked­hessenek a társadalomba. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet fogadott el a hangfelvételek előállítói­nak védelméről, miután ha­zánk is csatlakozott az er­ről szóló nemzetközi meg­állapodáshoz. Az új tanév­től kezdődően az Elnöki Ta­nács a Testnevelési Főisko­lát egyetemi jellegű főisko­la rangjára emelte. Módo­sította az Elnöki Tanács a győri Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola szervezeti felépítését. A jö­vőben a főiskola élén fő­igazgató áll, és a karok szerinti szervezeti tagozódás megszűnik. Az Elnöki Ta­nács bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 237. szám 1975. augusztus 30., szombat Ára: 80 fillér A£ MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megnyílt űz országos mezogozáüségí kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents