Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-28 / 235. szám
6 Dunántúli napló 1975. augusztus 28., csütörtök Az olvasó véleménye Legyen-e muflon a Mecseken? „Cikkünk nyomában” Mi történt az Anna utcában Ismét, s ezúttal már negyedszer térünk vissza a sok bajt átélt öreg pécsi utca problémáira. A legutóbbi (1975. július 17-i) számunkban némiképpen összefoglaltuk, hogy az első — a még 1971 februárjában megjelent — cikkünk nyomán milyen intézkedések történtek az annakidején megroggyant házak megmentése érdekében. Nos, a károk előidézőjét — a hosszú éveken át gerendákkal kitámasztott 1-es számú házat — azóta lebontották, de a csupaszon maradt helyén éktelenkedő árkok, pincemaradványok csapadékgyűjtő kráterei mind a mai napig alámosással fenyegetik a szomszéd házak alapjait. Tagadhatatlan, hogy a legutóbbi cikkünk megjelenése óta történt egy és más. Például az egy hónappal ezelőtt még ,,gazdátlan" területet bekerítették — mi több — egy fabódét is felállítottak a telek sarkában. Ami a rendeltetését illeti, ennek is utánajártunk. Az építkezésekben érdekelt MÉSZÖV ügyintézője, Méder László, végre megtalálta a vállalkozót a 12 lakásos társasház felépítésére. Radnai Péter kőművesmester, a bódé tulajdonosa már hetek óta készen áll a munkára. Hogy miért csak „készen áll" s miért nem épít, ez nem rajta múlik. Ebbe — mint annyi más belvárosi építési tervbe — „beleszól” egy jellegzetesen pécsi probléma, a feltáratlan pince- rendszer. Természetesen • nem gyakorlati okokból késleltetik az építkezést, mert sok példa volt és lesz is arra, hogy az ilyen akadályt akár tömedékeléssel, akár ducolásos alapozással áthidalják. De — s ez a fő probléma — az említett megoldások bármelyike nagymértékben megnövelné a társasház építési költségeit. E sorok írásakor egyelőre csak arról számolhatunk be, hogy az építtetők ügyintézője és a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának illetékesei még korántsem jutottak közös nevezőre abban, hogy melyik fél, milyen mértékben vállalja magára a hagyományosnak éppen nem mondható tereprendezési munkák költségeit. Az érvelések mindkét részről kézenfekvők. A Városi Tanács csak a PlK, illetve a tanács kezelésébe kerülő építkezések finanszírozását vállalhatja, de legalább ennyire egyértelmű a leendő társasház tulajdonosok érvelése is, ami szerint anyagi erejüket messze meghaladja a plusz-költségek vállalása. Tehát — ahogy mondottuk — még nem jutottak közös nevezőre. Azaz, egy már biztos: a Városi Tanács megrendelésére, szeptember 15-én munkába áll a Bányászati Aknamélyítő Vállalat brigádja és függetlenül a fentebb említett megállapodás létrejöttétől, elkezdi a házhely tereprendezését. P. Gy. A sokgyermekes szülök nevében Városunk egyik leszebb része lenne, ha az I. kerületi Tanácsi Hivatöl több gondot tudna fordítani a Zsolnay domb parkosítására. Szeretnénk, ha a mi gyermekeinknek is lenne játszóterük, úgy mint a kertvárosiaknak, uránvárosiaknak. Ha elmegy az ember ezekre a szép helyekre, fáj a szíve, hogy a mi gyerekeinknek ez nem adatott meg. Ezért kérjük az illetékeseket, gondoljanak ránk és rendezzék mielőbb a környéket. A sok gyermekes szülők nevében : Sipos Géza Endre u. 15/1 /Miután a Dunántúli Napló szívesen helyet ad további véleményeknek, szeretném az Országos Természetvédelmi Hiva- tcl szociális érvényű álláspontját rögzíteni ebben a kérdésben. Szakmai szempontból Csanádi Béla, a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatója nyilatkozott. A MÉM vadászati és vadgazdálkodási főosztálya már két esetben negatív álláspontot foglalt el e kérdésben. A betelepítésre szóbahozott terület 1975. január elseje óta Pécs megyei Város Tanácsa határozata szerint természetvédelmi terület, s mint ilyenre idegen, nem őshonos állat- vagy növényfajnak betelepítéséhez az Országos Természetvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. Aligha hiszem, hogy városunk tanácsa — amely messzemenő figyelemmel városunk közel 170 ezer lakosára — hozta rendelkezését, még ugyanabban az esztendőben szociális szempontból jóval szűkebb létszámú csoportérdekeltség miatt ezt módosítaná. Az erdők meghirdetett közjóléti szerepe végre valósággá vált, megszűnt, hogy a természetjárót uradalmi tilalmi táblák szorítsák ki hazánk legszebb, legértékesebb részeiből. Népgazdaságunk nehéz milliókat költ arra, hogy közjóléti létesítményekkel gazdagítsa a városkörnyéki erdein- ket, természetvédelmi területeinket. Az egészségügyi miniszter 1970-ben — ugyancsak városunk tanácsának előrelátó szorgalmazására, elsősorban bányatelepeink levegőjének védelmére — üdülőhelyi feladattal ruházta fel, üdülőhelynek nyilvánította a városmenti mecseki erdőket. Hazánk minden városa — köztük Pécs is (hivatkozom a kökényi 5—6 milliós beruházással most készülő parkerdőre) — elsőrendű feladatának látja zöldövezeteinek fokozását, növelését. A muflon megalapozatlan, körül nem tekintő betelepítése mérhetetlen kárt okozna a város felett emelkedő karszt- bokorerdőben, azt a teljes pusztulás szélére sodorná. Veszélyt jelentene — a Pécsett még így is évente jelentkező (idén többször is tragikusan jelentkezett) torrens jellegű vízár. Városunk költségvetéséből milliókat kénytelen költeni hordalék-eltakarításra, útburkolatok folyamatos helyreállítására. Ezek után nem látom megalapozottnak az ilyen elgondolás pátyolgatását, városgazdálkodási szemszögből sem. Izrael Gábor bizonyára nem tekintette át, nem tárgyalta meg az illetékesekkel egy ilyen idegen állatfaj betelepítésének súlyos anyagi következményeit. Nem divatból hordunk szemüveget A Dunántúli Napló július 2-i számában közérdekű cikk jelent meg az OFOTÉRT-ről. A szerző néhány megállapításával — so- kadmagammal — egyetértek. Többek között azzal, hogy az orvosi utalványtól a szemüveg kiadásáig igen hosszú a várakozási idő. Továbbá azzal, hogy az OFOTÉRT-ben nem egyszer a legkülönbözőbb magyarázattal igyekeznek rábeszélni a vevőt arra, hogy „privát" szemüvegkeretet vásároljon. Viszont nem osztozom a cikk írójának véleményével — amely szerint az SZTK szemüvegkeretek nevetségesen csúnyák. Igaz, nem aranyozottak, de formában és minőségben is elfogadhatóak. A probléma inkább az, hogy megfelelő méretet nem mindig lehet kapni. Ez mindenekelőtt a kisnyugdíjasokat érinti kellemetlenül, mert kénytelenek százasokkal többet fizetni a számukra feleslegesen divatos keretekért. Heffner Jánosné nyugdíjas A Mecsek déli oldala városunk zöldövezetének ma is leglátogatottabb, legterheltebb része. Munkaszüneti napokon gyakorlatilag a „megtelt" táblát is kitehetnők. Természetvédelmünk egyik legégetőbb feladata e területnek — mint annak már a városi tanácsülésen is hangot adtak — megvédése a látogatók száma miatt elkerülhetetlen taposási és virág- szedési kártevéstőf, Csanádi Béla szociális érvényű megállapításával fejezem be: „A természetjárás manapság magasabb társadalmi igény a vadászatnál, sokkal több (és hozzátehetem, anyagilag szerényebb körülmények között lévő) embert, nyugodtan mondhatom, tízezreket érint". Reuter Camillo természetvédelmi főfelügyelő A cikk írója szerint a VOLÁN Vállalat a tüzelőolaj házhoz szállítását a jövőben csak csere-kannával bonyolítja le, mert az építési és közlekedési osztály ellenőre megállapította, hogy a VOLÁN kannánként 1 forint jogtalan haszonra tesz szert. Véleményünk szerint a tűzveszélyesség és a jogtalan haszon között ilyen fajta összefüggés nem is állhat fenn. Ha az olaj tűzveszélyessége miatt szükséges — VOLÁN tájékoztatása szerint — a cserekanna, úgy annak áttöltésére akkor sem kerülhet sor, ha az osztály áréllenőre a kifogásait megállapítást nem tette volna meg. Szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy osztályunk dolgozója feladatkörében járt el, amikor A pécsi Bem utcai Gyógynövény boltban jamaicai rumaromát vásároltam nyolc forint 40 filléres áron. Mire a bolthoz egészen közel levő utcába hazatértem, a táskám alján és az irataimon volt a tasak tartalma. Ha Jamaicából érkezett volna, szidnám a „kiszerelőjét”, de ez Budapestről érkezett, így hát csak panaszkodom . . . Másodszor is elmentem vásárolni — és ugye hihetetlen, ismét elillant az aroma. Ezúttal a szatyorba, és „csak" egy könyvemet tette tönkre. Kitartó természetem lévén, ezért hót harmadszor is beállítottam a boltba, de ezúttal arra kértem az eladót, hogy a magammal hozott üvegbe töltse át az aromát, melynek összköltsége ekkor mór 25 forint 20 fillér volt. „Csendes este a hegyen“ A DN agusztus 16-i számában „Csendes este a hegyen" címmel riportot olvastunk a mecseki vendéglátóipari egységekről. A riport több ötletet, különlegességet, specialitást sürget. Felhívom a figyelmet a Fenyves specialitásaira, amelyekről az étlap is tanúskodik, pl. Vla- dika töltött s. tekercs, villányi szüretelő pecsenye, Draskovics rostélyos stb. Mi rendeztük az ormánsági estéket és a baranyai német estéket, amelyeknek idén is lesz folytatásuk. a VOLÁN Vállalatnál árellenőrzést tartott). Miután a 4/1972. (II. 15.) KPM—ÁH számú rendelet 6 forintban állapítja meg kannánként az olaj szállítási díját, az 1 forintos áttöltési díj alkalmazásával kapcsolatban állásfoglalást kértünk a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumtól. A minisztérium 552.106/ 1974. számú állásfoglalásában egyértelműen rögzítette, hogy nincs lehetőség — a VOLÁN által — a kannánként 1 forintos pótdíj megfizettetésére. A minisztériumi állásfoglalás arról is tájékoztatta az osztályt, hogy intézkedtek a jogtalan díjfelszámítás beszüntetése és a VOLÁN 12. sz. Vállalat felelősségre vonása iránt. Ezzel a csomagolási móddal nemcsak a vevőknek, de a boltnak is sok kárt és bosszúságot okoznak — mondotta a boltvezető. Röviddel az érkezésem előtt csomagolt ki egy dobozt (egy-egy dobozban 20 tasak van), amelyben csak 8 volt tele, a többi elpárolgott, Budapest és Pécs között. Ha kiszámolom, hogy ebből az egyetlen dobozból 12 tasak tartalma, vagyis több mint 100 forint „párolgott el", akkor ez önkéntelenül is gyanút ébreszt bennem. Lehetséges, hogy a tasakonként nemrég méq 6 forintért árusított aromát azért emelték volna 8 forint 40 fillérre, hogy ezzel visszanyerjék a „vámőrt" azt, amit a „réven" elveszítenek? ~ Pártay Márta * Érdeklődésünkre az említett gyógynövény boltban elmondották, hogy havonta kb. 400—500 „kiszáradt" tasakot adnak visz- sza a kereskedelemnek. Pontosabban a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiipari Nagykereskedelmi Vállalatnak, amely „visszárujegy" eMe- nében átveszi, majd továbbítja az eredeti feladóhoz, a Kozmetikai Háztartás és Vegyiipari Vállalathoz. A megye élelmiszer boltjai ebben az évben (január 1-től augusztus 15-ig) nem kevesebb mint 24 ezer üres tasakot „írattak jóvá”. Mennyi lehet országosan? Bármilyen csábító is, mi már meq sem kíséreljük a számolást. Bízzuk a „számtani műveletet" a Kereskedelmi Felügyelőségre. Pichler József flz illetékesek válasza „Szóvá tesszük! Ki töltse?” Dr. Buzánszky Béla oszt.-vez.-helyettes Szerkesztőség postájából elillant az aroma... Jogi tanácsadó Balogh I. fiatalkorúként dolgozik munkahelyén. Kérdése: Mennyi pótszabadságra jogosult és utoljára mikor veheti igénybe? Olvasónk arról nem szólt, hogy jelenleq hány éves. Ezért a jogszabály előírását közöljük. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének értelmében a fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tizenkét munkanap, azon túl (tizennyolc éves koráig) évi hat munkanap pót- szabadság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben illeti meg, amikor a dolgozó a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét betölti. G. T. olvasónk mosott ruháját a lakása erkélyén szárította. Ezért szóltak. Kérdése: Tiltja-e valamilyen rendelkezés a ruhának az erkélyen történő szárítását? Igen! Pécs megyei város Tanácsának 1973. évi 3. sz. rendeleté a lakóházak házirendjéről szól. Ebben nyert szabályozást a ruha mosása, illetve szárítása is. A tanácsrendelet 19. § (1) bekezdése k) pontja értelmében az épület erkélyén, ablakában, folyosóján, vagy lépcsőkorlátoo ruhát, szőnyeget szárítani nem szabad. A 24. § előírja, hogy a kimosott ruhát csak padláson, vagy erre a célra kijelölt egyéb helyen (udvar, szárító stb.), illetve a lakás mellékhelyiségeiben lehet szárítani. Itt kell a házirendből ismertetnünk azt is, hogy a mosókonyhát és a szárítóhelyiséget a használó rendesen kitakarítva és rendbe hozva köteles a házfelügyelőnek átadni. A mosókonyha és a szárító használatát a bérlő köteles legalább három nappal korábban a ház- felügyelőnél előjegyeztetni. Ezeket a helyiségeket egy-egy bérlő egyfolytában legfeljebb 48 óráig használhatja. Természetesen a helyiségek munkaszüneti napokon is igénybe vehetők. Sok esetben ad okot vitára a pince zárva tartása és a favágás helye, ideje is. Ezért az alábbiakban ismertetjük a házirend idevonatkozó előírását. A tanácsrendelet 25. § (6) bekezdésének előírása értelmében a pincelejárót és a padlás ajtaját 21 órától 6 óráig zárva kell tartani. Ezeket a helyiségeket munkaszüneti napokon is lehet használni. A pincében fát aprítani, vagy egyéb zajjal járó munkát végezni 20 óra után nem szabad. Padlás- és pincekulccsal csak a házfelügyelő vagy a tulajdonos által megbízott más személy rendelkezhet. A. K. azt szeretné tudni, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint mikor tekinthető a lakás elhagyottnak? A lakásügyi jogszabály értelmében ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony — a szünetelés esetének kivételével — megszűnik. Abban az esetben, ha a bérlő a lakását két hónapot meghaladó időre elhagyta, a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti; b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság - a lakással rendelkező szerv, illetőleq a bérbeadó kérelmére — megszüntetheti. Külön határozta meg a jogszabály azokat az eseteket, amikor nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni. „Népszerűtlen közjáték” A Dunántúli Napló 1975. március 6-i számában a fenti címmel megjelent levélre válaszolunk. A levélben leírt eset még ez év február 8-án történt a GC- 1529 forgalmi rendszámú autóbusszal. A hiba felvételekor megállapítottuk, hogy a gépkocsi jobb első kerékagyának kúpgörgős csapágya összetörött, melynek következményeként a kerék (az aggyal együtt) a tengelycsonkról az anyán keresztül lecsúszott. (Tehát nem a keréktartó csavarok lazultak meg.) Az eset nem ismeretlen a közlekedési szakmában. Ennek viszont igen ritka velejárója a kerék leválása, illetve kiesése, mert a gépkocsi vezetője a kormánykeréken érzékeli a csapágy összetörését. Ezért, ha időben áll meg, ez esetben is elkerülhető lett volna a kerék kiesése. Karbantartási rendszerünkben nagy figyelmet fordítunk az előírás szerinti TMK tevékenységre, az autóbuszok napi műszaki, forgalombiztonsági ellenőrzésére és a kilométer teljesítményhez kötött tervszerű megelőző karbantartásra, illetve javításra. Ennek megfelelően a fenti forgalmi rendszámú autóbuszt is az előírás szerint felülvizsgáltuk, melynek eredményeképpen, az esettel kapcsolatos hibát nem észleltünk. Kiss József főmérnök ig. helyettes Volán 12. Vállalat HÁROMSZOROS KIVÁLÓ ÁRU AZ Autóglykol 9 koncentrált fagyálló folyadék 1., 2., 5., 10., 20 kg-os, valamint hordós kiszerelésben kerül forgalomba. Gyártja: MEDIKÉMIA VEGYIPARI SZÖVETKEZET Megrendelhető: 6701. Szeged, Pf. 506. Pontos, gyors szállítás, nagytételes megrendelés esetén fizetési kedvezményt biztosítunk.