Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-24 / 231. szám
1975. augusztus 24., vasárnap Dunántúlt napló 3 Fejlődésünk és feladataink írta: Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke ■■ z 1975. évi terv a ter- melési és felhasználási feladatokat a népgazdaság egyensúyi helyzetének vizsgálatából kiindulva irányozta elő, és követelményként jelölte meg a termelés és az életszínvonal emelését a gazdaságos - a belföldön és külföldön keresett — termékek termelésének fokozását, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását, a hatékonyság növelését, a belső tartalékok feltárását. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelemnek 1975-ben 5—5,5 százalékkal kell emelkednie, és így az év folyamán megközelítőleg 400 milliárd forint új értéket kell létrehozni. 1. A politikai céljainknak megfelelően az elmúlt években lényegében megoldódott az ország kenyér- és takarmánygabona ellátása. Az idei kenyérgabonatermés, bár a tavalyi és a tervezett szintet nem éri el, a hazai szükségletet fedezi. A cukorellátás biztosítása érdekében jelentősen növelték a cukorrépa vetésterületét Az ipari növények, a kukorica, a burgonya, a zöldségek és a gyümölcsök hozamai általában kielégítőnek, illetve kedvezőnek ígérkeznek. Fejlődik és korszerűsödik az állattenyésztés is, javult az állatállomány minőségi összetétele. A múlt évi visszaesés után — a "Szovjetunió megrendelései jóvoltából - együttvéve nőtt a vágómarha- és marhahús- export. Év közepén a sertés- és a kocaállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál, a nem kívánatos csökkenés megakadályozására intézkedések történtek. A tervszerű fejlődéshez szükséges eszközök folyamatosan rendelkezésre álltak. Az év kezdetén a termelő állóeszközök (épületek, gépek, berendezések) értéke 1000—1100 milliárd forint, az anyagkészletek értéke, beleértve a befejezetlen és félkésztermékeket, csaknem 200 milliárd forint volt. A társadalmilag szervezett munkában mintegy 5,1 millió dolgozó, a népesség 48,5 százaléka vesz részt, kiknek szakmai tapasztalata, szaktudása magasabb szinten áll, mint korábban. A foglalkoztatottak száma az adott népességösszetétel mellett 1975-ben nem változhat számottevően. Ez év kezdetén a munkaképes korú népesség száma valamivel kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatottság kismértékű növekedése az utóbbi években már kizárólag a nők fokozódó munkába állásából adódott, az aktív kereső férfiak száma csökkent. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy 1975-ben az ipari és építőipari létszám együttvéve lényegében nem változik, a mezőgazdasági dolgozók száma tovább csökken, a szolgáltatási ágazatokban a foglalkoztatottak száma pedig emelkedik. 3. A belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek kb. háromnegyede fogyasztásra kerül. A lakosság fogyasztása az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 1974-ben 7 százalékkal. A növekedés 1975-ben folytatódott. Nőttek, eddig a tervezettnél is naqyobb mértékben, a lakosság jövedelmei, a munkabérből, mezőgazdasági termelésből, társadalmi juttatásból származó pénzbevételek egyaránt. A társadalompolitikai célokkal összefüggésben legjelentősebben a pénzbeni társadalmi juttatás nőtt. A nagyobb jövedelem, kielégítő áruellátás mellett nagyobb fogyasztást tesz lehetővé. A kiskereskedelmi forgalom az I. félévben folyó árakon számítva 11,4 százalékkal, az árszínvonal pedig 3,9 százalékkal emelkedett, így a vásárolt árumennyiség 7,2 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. Az első félévben a termelés lényegében az előirányzottnak megfelelően az iparban 6,0 százalékkal, a kivitelező építőiparban pedig 7,0 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés ez évi növekedése elsősorban a hazai és a szocialista piacok igényeinek bővülésével függött össze, a fejlett tőkés piacokon értékesítési lehetőségeink kedvezőtlenebbé váltak, tőkés exporttervünk nem teljesült. Ipari anyagokból és termékekből a belföldi ellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. Intézkedéseket dolgoztak ki az energia- és anyagtakarékosságra. Kedvező jelenség — és a takarékosabb anyaggazdálkodósra utal —, hogy a tőkés országokból származó anyagimport növekedési üteme az év folyamán mérséklődött. A termelés növekedése az iparban teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. A mezőgazdaság termelése az utóbbi években folyamatosan emelkedett, és előreláthatóan ebben az évben is nő. Ezt azért helyénvaló hangsúlyozni, mert az időjárási körülmények ebben az időszakban gyakran voltak kedvezőtlenek. Nem kedvezett a talajelőkészítési és őszi vetésmunkáknak a múlt év végi rendkívül csapadékos időjárás. Azóta egyes területeket árvíz, belvíz borított el. 1974-ben a tőkés világpiacon az energiahordozók és a nyersanyagok árai jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az ipari késztermékek és néhány kivételtől eltekintve a mezőgazdasági eredetű termékek árai. Az ilyen árváltozások, azokat az országokat, melyeknek importjában az energiahordozóknak és a nyersanyagoknak, exportjukban pedig az ipari késztermékeknek és a mezőgazdasági eredetű termékeknek van nagyobb súlya, kedvezőtlenül érinti. Maqyarorszáq, - természeti adottságai, gazdasági szerkezete miatt — közismerten ezek közé az országok közé tartozik, így nem mentesült és nem is mentesülhetett o kedvezőtlen hatásoktól. 1974-ben a tőkés devizákban megvalósult behozatalunk árszínvonala mintegy 40 százalékkal, kivitelünké ennél kevésbé: 19 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A forqalom adott meny- nyiséqe mellett belföldi árakon az imDortban hozzávetőleqesen 35 milliárd forint árveszteség, az exportban mintegy 15 milliárd forint árnyereség, egyenlegében kb. 20 milliárd forint árveszteség keletkezett. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét a szocialista országokkal rubelben bonyolítjuk le. A rubelárak az elmúlt években, így 1974-ben is lényegében változatlanok voltak, ezért a cserearány is állandó volt. A tartós világpiaci árváltozások bizonyos idő etleltével a rubelárakat is érintik, így 1975-től a rubelforgalomban is cserearányromlással kell számolnunk. E cserearány-romlás azonban lényegesen kisebb lesz, mint a tőkés devizák esetében volt. Az első félévi fejlődésünk töretlen, tervünk reális. Az év hátralevő részében az erőket a népgazdasági tervben, a pártós kormányhatározatokban megjelölt feladatok következetes végrehajtására kell összpontosítani. Törik a dohányt Országszerte megkezdődött és jó ütemben halad a zölddohány betakarítása. Elsőként a hevesi dohányféle, a Virginia érett be. Az üzemekben törik a növények leveleit; ezeket zölden veszik át az ipari üzemek, amelyekben sor kerül a szárításra. Ez hosszú hónapokra ad munkát az iparnak. A dohány- termés másik részét szárítva vásárolja meg az ipar, még télen is érkeznek majd szállítmányok a gyárakba a termelőktől. A termést megközelítően 16 000 hektárról takarítják be, ez 500—800 hektárral kisebb terület a tavalyinál. Viszont a hozamok az 1974. évinél valamivel jobbnak ígérkeznek. Távfűtés minden lakótelepen? öt év alatt megduplázódott a távfűtéses lakások száma Fiatal, sok tekintetben új szolgáltatás a távfűtésé, kevés múlttal, gondokkal terhes jelennel és minden bizonnyal szép jövővel. Minden évben számot adunk fejlődéséről, s most, a negyedik ötéves terv utolsó évének vége felé megtekinthetjük a számokat is: megvalósultak-e a tervek? öt éve a vállalat 8261 lakást fűtött. Az idén már 15 663 távfűtéses lakás lesz Pécsett, Ital as;az új párttagok közíil Csurcsics Judit Nem tréfa: ebben az üzemben minden emeleten szódavíz folyik a csapból. A vízcsap mellett lévő kis tartályban pedig ott a szörp, — bárki kiváló hűsítőt mixelhet magának. Ez itt a védőital. Egyik nehézipari nagyvállalat vezetője látogatóba érkezett, a szódavizes csap láttán megjegyezte: „Ezt nálunk is be kellene vezetni azzal a változtatással, hogy bor lenne a tartályban. így aztán fröccsöt adhatnánk védőitalként... Biztosan nem lennének létszámgondjaim.” Ami a létszámot illeti, ez itt a Május 1 Ruhagyár komlói gyáregységében is gond. Az első félév mégis sikeres volt, a tervet túlteljesítették. — A szakmunkástanulókkal együtt közel nyolcszázan vagyunk. Dolgozóink 95 százaléka nő — mondja Bágyi Józsefné, a gyáregység pártszervezetének titkára. — Hatvan százalékuk pedig 30 éven aluli. Csurcsics Judit ebben a gyárban volt szakmunkástanuló. Nagyszerű eredményt ért el a Budapesten megrendezett országos szakmai versenyen. Vizsgamunkája — egy női kabát elkészítése — olyannyira megnyerte a zsűri tetszését, hogy azonnal megkapta szakmunkás-bizonyítványát. — Aztán úgy határoztam, hogy tovább tanulok. Most fejeztem be a technikumot... „Kivették" a szalagról és munkamódszerátadással bízták meg. Ha új termék gyártására kellett átállni, az ezzel járó különböző módszerekkel előbb ő ismerkedett meg, aztán segített a szalagon dolgozóknak. Már nem egy, hanem hat szalag tartozik hozzá. Közülük kettő francia exportra, kettő holland exportra, kettő pedig a hazai piacra termel. A munka, a tanulás tetemes időt, nagy akaraterőt igényel. Leirer Józsefné Bencsik Györgyné Versenymunkája megnyerte a zsűri tetszését Az egész gyár munkájáról esik szó Jó itt a dolgozók közérzete De jól végzi társadalmi munkáját is: a gyár KlSZ-csúcsve- zetőségének tagja, gazdaságfelelős. Néhány hónapja pedig — párttag. — Egyik ajánlóm a KISZ volt — mondja. Párttagságomat nagy megtiszteltetésnek érzem, és még jobb munkára serkent. Leirer Józsefné 1968-ban — akkor még Sümegi Anna néven — szakmunkástanulóként lépett a gyárba. KISZ-tag lett, 1971-ben szakmunkásvizsgát tett. — Nagyon jól érzem itt magam, kitűnő a kollektíva. Szakmai munkában, társadalmi munkában jól összeszoktunk — mondja. — Amikor idejöttem, a gyár környékét szépítettük társadalmi munkában, s azóta is folyamatosan mindig van tennivaló. Legutóbb például a kenderföldi általános iskolások énekkarának készítettünk társadalmi munkában formoruhó- sadalmi munkában formaruhát, Bulgáriában voltak vendégszerepelni. Az „A” műszak KISZ- fiataljai a szoknyákat, nadrágokat varrták, mi, a „B” műszak KISZ-alapszervezete a blúzokat. Valamennyi gyerekre méret szerint ... — Munkaidőben? — Természetesen munkaidőn kívül. Ha délutánosok voltunk, már délelőtt bejöttünk, ha pedig reggeles műszakban dolgoztunk, akkor a munka befejezése után itt maradtunk, így társadalmi a munka, nem? A tanműhelyben dolgoztunk. Huszonhat tagú szalag szocialista brigádvezetője. Ő is ebben az évben lett párttag. Egyik ajánlója a KISZ volt. Bencsik Györgyné, a gyári KISZ-szervezet csúcstitkára is az új párttagok közé tartozik. — Pártmegbízatásom, hogy a gyári fiatalok munkáját, művelődését segítsem — mondja. — Három KlSZ-alapszerve- zetünk igyekszik „második otthonná” tenni a gyárat, hogy jól érezzék magukat a fiatalok itt munkaidő után is. Most például a magyar—szovjet barátsági ifjúsági fesztivál alkalmával klubunkban nap mint nap műsorokat rendeztünk: vetélkedő a Szovjetunióról, kirándulás, irodalmi délután a mai szovjet írók, költők műveiből, felolvasás, versmondás, Moszkvában járt egyik dolgozónk élménybeszámolót tartott. Szervezzük az ősszel induló politikai oktatást, — aztán tervezünk egy versenyt a szakma kiváló dolgozója cím elnyeréséért... Van tennivaló. Szívesen végzem munkámat, mert nagyszerűen dolgozó fiatalokról van szó. A folyosók falán a szakmunkás vizsgát tett tanulók fényképei, az osztályok tablói, A tegnap tanulók — ma már a szalagok dolgozói, KISZ-esek, párttagok. Fiatalok. A gyáregység is mindössze hétéves. Garay Ferenc Siklóson, Mohácson, Komlón és Szigetvárott összesen. Ez két- zázhatvanhárommal több, mint amennyit öt esztendeje előirányoztak maguknak erre az időszakra. Érdekesen alakult a melegvízfogyasztók száma is. 1970- ben 7780 személy után fizettek melegvízdíjat, a IV. ötéves terv végére úgy tervezték, hogy számuk 31 500 lesz, — s a valóságos szám 34 251. Hogyan alakultak a fogyasztók igényei az öt esztendő alatt? A IV. ötéves terv kezdetén egy évben 149 Gcal/óra volt a hőigény, ez ma már 236. És az emelkedést szinte kizárólag a lakások nagyobb száma jelenti, mert az ipar hőigénye alig változott. Egy másik mutató — a termelési érték — szerint is igen nagy a fejlődés. 1970-ben 120 millió 407 ezer forint volt a vállalat éves termelési értéke, a IV. ötéves terv végén pedig 210 millió forint termelési értékkel számolhatnak. Rendkívül sok eszközt szereztek be. 1970-ben a vállalatnak 228 millió forint értékű állóeszköze volt, amin vezetékeket, hőközpontokat, különféle gépeket kell érteni, az idén már 523 milliós eszközállománya van. Hetvenhétmillió forintot terveztek fejlesztésekre — százhúszmillió lett... 37 millióért rekonstrukciókat hajtottak végre, 31 milliót költöttek új beruházások támogatására,' a fennmaradt 52 milliót pedig a szolgáltatás műszaki-anyagi feltételeinek javítására költöttek, tehát szerszámgépeket, járműveket vásároltak rajta, szociális létesítményeket építettek. A negyedik ötéves tervi ösz- szefoglaló után pedig forduljunk a jelenbe. Az idén még 320 lakás fűtését kapcsolják a hálózatra a Szigeti városrészben. Jelentősebb lakásátadás varr még Lvov-Kertvárosban, ezeket is a Hőszolgáltató Vállalat látja el meleg vízzel és fűtéssel, Siklóson 270 lakást kötnek a hálózatra, s új fűtőművet is építenek hozzá. Mohácson kétszáz lakást kapcsolnak a távfűtési rendszerbe, Szigetvár sem marad ugyan ki, de itt hetvenöt lakást termálvízzel fognak fűteni. Komlón százhúsz lakást kapcsolnak a távfűtésre, ezeket a bányásznapon adják majd át. S a következő ötéves tervben? Az elképzelések szerint minden többszintes, teleprendszerű lakást a távfűtés „vérkeringésébe” kapcsolnak. 1978- ban kezdik a Siklósi városrész építését, ami hosszú időre meghatározza a vállalat tevékenységét. Közgazdasági továbbképzés A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete- immár negyedik éve látja el a szakközdazdászképzést. A szakközgazdász-képzés különböző tagozatok (szakok) keretében folyik, közöttük elméleti tagozaton, gazdasági szakértői tagozaton, valamint vállalatgazdasági-tagozaton. A kötelező óraszámon felül a hallgatók részt vehetnek angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvi képzésben is. A négy félév után letett nyelvi szigorlat állami nyelvvizsgával egyenértékű. Jelentkezésüket 1975. október 31-ig adhatják be azok, akik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen oklevelet szereztek, vagy mérnök-közgazdász oklevéllel rendelkeznek. Feltétel továbbá: legalább két év szakmai gyakorlat (előnyben vannak azok, akik a szakkal egyező gyakorlatot szereztek), s mellékelni kell a munkáltatónak a képzésben való részvételre vonatkozó javaslatát is.
