Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-24 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 231. szám 1975. augusztus 24., vasárnap Ara: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tanév eleji gondolatok Jó termést várnak Majláth-pusztán Gyorsuló ütemben folyik a burgonya betakarítása A Szigetvári Állami Gazdaságból naponta 100 mázsa kerül a MÉK-hez Tizenkétórás műszakokban dolgoznak a burgonyaszedő gépek. Az országban először Négyszáz tonna papír havonta Újmecsekalján új módszerrel gyűjtik össze a hulladékpapírt A közoktatást irányító szervekben és az is­kolákban már seré­nyen dolgoznak az új iskolai év beindításán, A gyakorlat ta­pasztalatai és a párt közokta­táspolitikai határozatai alapján kikristályosodtak azok a felada­tok, amelyek az új oktatási év gerincét képezik. Korszerűsödött a közoktatás. Leginkább e rövid mondat feje­zi ki az elmúlt évad mérlegének lényegét. A korszerűsítést szol­gáló központi rendelkezések és helyi tanácsi intézkedések vég­rehajtása, illetve azok hatása eredményes volt. Javult az isko­lák önállósága, nőtt kezdemé­nyező készségük. Csökkent a tanulók túlterhelése, jól megva­lósult a tananyagcsökkentés. Csökkentek az iskolák felsze­reltségében, tárgyi és személyi ellátottságában lévő különbsé­gek, javult az iskolák taneszköz­ellátottsága. Fejlődtek az okta­tás feltételei, formái és mód­szerei. A pozitív fejlődés mellett azonban azt is meg kellett ál­lapítani, hogy a dinamikus vál­tozás az iskolai munkának egyik fő területére: az oktatás­ra jellemző. A tanulók nevelé­sére irányuló munkában — a fejlődés ellenére — jelentős el­maradást tapasztaltunk. Ennek okait kutatva a következőket lehet kiemelni. Az oktató munkában lévő hiá­nyosságok megszüntetése és aránytalanságok felszámolása az irányító szervektől gyors in­tézkedéseket követelt. A köz­ponti rendelkezések emiatt el­sősorban oktatás-centrikusak voltak. Az oktató munkában való vál­tozások átmenetileg a pedagó­gusok túlterhelésével jártak, és figyelmük az oktatás szükség- szerű korszerűsítésére koncent­rálódott. Az állami felügyelet túlzottan tantárgy- és oktatáscentrikus. A felügyelői értékelések részlete­sen elemzik a tantárgy okta­tást, de szórványosan és alig érintenek nevelési kérdéseket. E tendenciák hatására állt elő az a helyzet, amelyet úgy lehetne jellemezni, hogy a ne­velés-központú iskolakoncepció gyakorlattá válása a kívántnál lassúbb ütemben folyik. Nevelésközpontú szemlélet. — Ezzel a másik tömör mondattal lehetne a legtalálóbban súly­pontozni a következő évad egyik legfontosabb feladatát. A nevelésközpontú szemlélet lényege, annak előtérbe állítá­sa, hogy minden iskolatípus fő funkciója a nevelés. Az oktatás ennek résztevékenysége. Szocialista nevelési céljaink eredményes megvalósítása ér-, dekében végzik az iskolák az oktatást, mint résztevékenysé­get, mely a személyiség fejlő­déséhez szükséges ismereteket nyújtja és a képességeket fej­leszti. De ezek csak részei a szemé­lyiségnek, amely teljes értékűvé akkor válhat, ha az az értelmi fejlődés együtt történik az em­ber eszmei, világnézeti, erköl­csi, esztétikai, testi fejlődésé­vel: közösségi vonásainak erő­södésével, a munkához való vi­szony belső ösztönzésének ki­alakulásával. Ha a rész önálló életet kezd, az minden szervezetre és szer­kezetre káros. Pedagógiai való­ságunkban ez a jelenség kísért több évszázad óta, és a legne­mesebb erőfeszítések, a neve­léstörténet kimagasló egyénisé­geinek munkái is csak szerény eredményeket hoztak. A régi „betegség" orvoslásá­hoz a szocialista pedagógia adott új perspektívákat. A szo­cialista társadalom nemcsak lehetővé teszi, hanem feltétele­zi, és alapvető szükségletnek tartja az állampolgárok sze­mélyiségének minden oldalú fejlesztését. A nevelés, mint emberi és emberek közötti tevékenység lényegesen kevesebb anyagi és tárgyi feltételt kíván, mint az oktatás korszerűsítése. Sok esetben a jó szándék, az őszinte emberi szó és kapcso­lat, a valamivel nagyobb tu­datosság és szakmai ismeret már nagy változást eredmé­nyezhet a nevelésben. Gyakor­lati tapasztalataink vannak arra, hogy kevés anyagi ráfor­dítással a pedagógiai szemlé­let javításával jó nevelési ered­ményeket lehet elérni, és a tanulók számára vonzó, sze­mélyiségük sokrétű fejlődését biztosító iskolai légkört kiala­kítani. Mindezek arra is figyelmez­tetnek, hogy a nevelés tervsze­rűségének és hatékonyságának javításában gyorsabb ütemű előrehaladásra van szükség és lehetőség. Ebben alapvető kér­dés a tantestületek pedagógiai szemléletének javulása. A szem­léletváltozást pedig úgy tudjuk segíteni, ha tervszerűen és többet beszélünk a nevelés kérdéseiről, ha több fórumot biztosítunk a különböző nézetek közösségi vitákon történő tisz­tázódásának, ha politikai esz­közökkel és állami követelmé­nyek támasztásával mind több pedagógust rávezetünk arra, hogy átgondoltabban foglalkoz­zon nevelési kérdésekkel, to­vábbá, hogy a továbbképzés­ben és az önképzésben a szak­tárgyi, pedagógiai irodalom mellett nagyobb teret kapjon a személyiség fejlődésével fog­lalkozó neveléselméleti és lé­lektani irodalom tanulmányo­zása. A pedagógus hivatás igazi célja és értelme a nevelés. Ezt fejezték ki számtalan for­mában kiváló művészek és tu­dósok, akik a pedagógust „lám­páshoz" „fáklyához" hasonlí­tották, aki nem csak világít, hanem képes arra, hogy láng­jával új lángokat gyújtson. Ezt nem lehet egy tantárgy jó megtanítására korlátozni. Tár­sadalmunknak nagy szüksége van okos, a szakmájukat ki­válóan értő emberekre. De ez önmagában kevés. Fontosabb, hogy ezek a művelt emberek a közösségben élni tudó, a szocialista erkölcs normáit be­tartó, testileg fejlett, érzelmek­ben gazdag, világnézetileg szilárd emberek legyenek, akik mindig készek és nyitottak személyiségük — benne mű­veltségük — továbbfejleszté­sére. M inden pedagógus el­sősorban nevelő, s nem olyan szakta­nár, akinek nevelési feladatokat is végeznie kell. Szemünk előtt Igor Tam Nobel-díjas fizikus sokat idézett gondolata áll: „A növendék nem bögre, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet lángra kell gyújtani." Antal Gyula A Szigetvári Állami Gazda­ság az elmúlt esztendőben 258 hektáron termelt burgonyát, igen kiváló eredménnyel. Hek­táronként a föld 371 mázsát adott, s ezzel országos elsők lettek. Különösen a holland fajták teremtek jól, s miután a gazdaság a „Solanum” burgo­nyatermelő rendszer gesztora, az idén közel 400 hektárra emelték a burgonya vetésterü­letét. A betakarítás már a hónap elején megkezdődött, de a tu­lajdonképpeni burgonyadöm- ping most veszi kezdetét. Ha az időjárás nem szól közbe, a kombájnokkal, a burgonyafel­szedő gépekkel és a nehezebb talajokon a „verbecsekkel" — a krumplit kipörgeti a földből — szeptember végére befejezik a betakarítást. Mondhatnánk: „könnyített" a munkán a Drá­va menti árvíz is, amely nagy területeken pusztított, s a Maj- láth-pusztai 2-es, 5-ös és 6-os táblákat teljesen tönkretette, így aztán a 400 hektár közel egynegyede - 80-100 hektár- nem ad termést az idén ősszel. Mindezek ellenére jóval többet takarítanak be, mint egy évvel korábban. Az előzetes becslé­sek szerint különösen jó ter­mést ígér a holland Desireé- fajta: 400 mázsát várnak tőle hektáronként. Ha minden sike­rül, a Szigetvári Állami Gazda­ság 900—1000 vagon burgo­nyát „szüretel” az idén. Az ezer vagon burgonya 40 százaléka vetőburgonya - a rendszer tag­jai kapják majd továbbter- mesztésre -, fele a boltokba kerül étkezési célra, a mara­dék - a termés 10 százaléka -, az úgynevezett ipari burgonya pedig a takarmányozást szol­gálja. Wplf Ferenc, a burgonya­ágazat vezető mérnöke szerint jó terméssel kecsegtetnek a magyar fajták is: a Somogy Gyöngye és a Keszthelyi Rózsa. Az idén először kísérletképpen vetett angol fajták — bár még további termesztésük felől nem döntöttek —, nemigen kedvel­ték ezt a vidéket. Az Edward King, a Pentland Crown és a Maris Piper eléggé kényes faj­ták, peronoszpóra-érzékenyek. Kevésbé váltották így be, a hozzájuk fűzött reményeket. Jelenleg a gazdaságban a ráctanyai területen folyik a be­takarítás: innen naponta 100- 150 mázsát szállítanak a MÉK- hez. A kampány idején a gazdaság dolgozói 12 órás munkaidőben végzik a burgo- nya-szüretelést: a jövő hét kö­zepétől pedig beindítják Maj­láth-pusztán a válogató-osztá- lyozó gépeket is. Naponta 20 tagon burgonyát osztályoznak majd: különválogatják a vető-, m étkezési- és a takarmány­burgonyát. A betárolás is a jö­vő héten kezdődik: a hideg-le­vegős szellőztetős tárolók elő­készítve várják a termést.- kf - | Portugáliában az elmúlt 48 órában — a jelek szerint — a forradalmi baloldal számára előnyösen változtak a katonai s a politikai erőviszonyok és ezáltal csökkent egy jobboldali hatalomátvételi kísérlet lehető­sége. A legfontosabb fejlemény az, hogy sem Antunesék jobb­oldali katonai szárnyának, sem a csoportjukhoz közelebb ke­rült Carválho tábornoknak nem Óvatos becslések szerint leg­alább négyszáz tonna hulla­dékpapír kallódik el havonta Pécsett. Pénzben kifejezve leg­alább hatmillió forintról van szó, ugyanis a cellulóz világ­piaci ára tonnánként a húsz­ezer forint körül mozog. A becsült négyszáz tonna megmentésére — ésszerű taka­rékossági szempontokat figye­sikerült a maguk javára billen­teniük a katonai erőviszonyo­kat. Az erőviszonyok módosulása nyomán Costa Gomes elnök tárgyalásokba kezdett az egyes pártok vezetőivel és a külön­böző katonai áramlatok képvi­selőivel egy politikai kompro­misszum megkötéséről, amellyel tovább csökkenthetnék a pol­gárháborús konfrontáció veszé­lyét. lembevéve — együttműködési szerződést kötött augusztus 21-én a Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat és a Pécsi Köztisztasági Válla­lat. Az országban először pró­bálják ki kísérleti jelleggel szeptember 14-től Újmecsekal­ján a lakóterületi papírgyűjtés új módját. A MÉH ezúton kéri a lakók segítségét, hogy a hulladékpapírt külön csomagol­va a lakásajtó mellé helyez­zék el: összekötözve, lapjára téve. Egyébként az említett eljárást már sikerrel alkalmaz­zák NDK-ban, sőt, egyes nyu­gati országokban a kibocsátott papírmennyiség 30—40 száza­léka kerül újbóli felhasználás­ra — cellulózként — éppen ez­zel a módszerrel. Ahol házmester dolgozik, ott ő szedi össze az így előkészí­tett papír-csomagot. Október elsejétől az egész városban bevezetik az új gyűjtési eljá­rást: általában szombat és va­sárnap jelennek meg a Köz- tisztasági Vállalat gyűjtő kocsi­jai. A legtöbb papírra Új­mecsekalján és Lvov-Kertváros- ban számítanak, különösen sok várható az értékes cellulóz­alapanyagnak számító újság­papírból. Pécsett jelenleg csupán a Páfrány utcában vásárolnak fel újságpapírt kilogrammonként egy forintért. Közel négyszáz tonnát báláznak be havonta a Gomba utcai telepen a modern svéd géppel, amely 100—130 kilogrammos tömböket állít elő. Tíz dolgozó csak válogatja, osztályozza, lapjára rakja a hulladékot. Az ő munkájukat könnyítik meg a lakók, ha he­lyesen csomagolják össze a szemétnek szánt papírjukat. A lakóterületi gyűjtés régi prob­lémája megoldatlan, ezért a tervek szerint a jövő év elejé­től öt új papír-átvevőhelyet nyit a MÉH Vállalat a város különböző pontjain: Újmecsek- aljától Meszesig. Egykori utcai zöldséges bódékat kívánnak átalakítani erre a célra. Ezen kívül két gépkocsi rendszere­sen járja majd a mintegy száz pécsi üzletet, összeszedve a hulladék-papírt. — Cs. J. — Portugália Erősödik a baloldal (Tudósítás a 2. oldalon.) Horgászverseny a Pécsi tavon.

Next

/
Thumbnails
Contents