Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-20 / 228. szám

A kiállítás 15 év eredményeit mutatja be Alkotmányunk ünnepére írta: Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára N emzeti ünnepeink törté­nelmi sorsfordulóinkra emlékeztetnek. Augusz­tus 20-a hazánk, a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak születésnapjára. Ma már történelemnek szá­mít az a négy küzdelmes év, amely az 1949-ben elfogadott alkotmányt megelőzte. De mi­lyen nehéz négy év volt! Nem­csak az országot kellett újjá­építeni, a háború okozta súlyos károkat helyreállítani, hanem harcolni a hatalomért, amely az új társadalom, a szocializ­mus építésének lehetőségét te­remtette meg. A kommunisták vezette forradalmi erőknek, a dolgozó osztályok tömegeinek köszönhető, hogy viszonylag rö­vid idő alatt eldőlt hazánk­ban: a dolgozó nép társadal­mát fogjuk felépíteni. Azóta 26 év telt el, és jelen­tős eredményeket értünk el a szocializmus építésében, a gazdasági, a társadalmi, a kul­turális életben. Ezért vált szük­ségessé, hogy az alkotmány is rögzítse a szocialista fejlődés­ben elért minőségi változáso­kat. Az országgyűlés ezt a feladatot 1972-ben végezte el, amikor módosította az 1949. évi XX, törvényt. Az új alkotmány kimondja: hazánk szocialista állarh, ahol minden hatalom a szocialista nemzeti egységbe tömörülő doU gozó népé. A társadalom ve­zető osztálya a munkásosztály, amely történelmi jogot szerzett és felelősséget vállalt erre a vezető szerepre. Hatalmát a szövetkezetekbe tömörült pa­rasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó ré­tegével együtt gyakorolja. A munkásosztály marxista-leninis­ta pártja a társadalom vezető ereje. Az országban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági élet fej­lődésének folyamatosságát a népgazdasági terv biztosítja. A szövetkezetek a szocialista gaz­dasági, társadalmi rend részei. Az állam ugyanakkor elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos tevékenységét is. A társadalmi rend alapja: a Tnunka. Az alkotmány biztosítja az emberi jogok tiszteletben tartását, a szocialista eszmék kiteljesedését, a munka szerinti megbecsülést hazánk minden dolgozója számára. Tovább le­hetne sorolni azokat a fontos intézkedéseket, amelyeket az alaptörvény az állampolgári egyenlőség, a szocialista de­mokrácia továbbfejlődése ér­dekében megfogalmazott. Nem elég azonban csak a jogok hangoztatása. Ahhoz, h.ogy nagy és minden állam­polgár életét lobbá tevő cél­jaink valósággá váljanak, még sokai kell tennünk. Szükséges kötelességeinkről is szólnunk, orszáqépítő feladatainkról, amelyekhez a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresz- szusa egész népünk számára megadta az útmutatást. Mivel segíthetjük a kongresz- szus által kitűzött célok meg­valósítását? Mindenekelőtt azzal, ha ké­pességeink szerint, fegyelme­zetten dolgozunk. Az elmúlt 30 év fejlődése már bebizonyította, érdemes becsületesen ellátni munkánkat, mert mindenki te­vékenysége fontos a társadalom számára. Éljünk azokkal a kulturális, tanulási lehetőségekkel, ame­lyeket csak a szocialista rend­szer képes biztosítani a társa­dalom tagjainak. Igyekezzünk rendszeresen tájékozódni a vi­lág politikai, gazdasági kérdé­seiben, akkor megértjük azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket országunk vezetése mindannyiunk érdekében tesz. Igaz, hogy a szocialista or­szágok közössége, a Szovjet­unió segít gazdasági építő munkánkban, nehézségeink megoldásában, de a munka el­végzése mégiscsak a mi kö­telességünk. Sokszor ismételt alapigazság: csak azt lehet el­osztani, amit megtermeltünk1, s hogy az mennyi, az elsősorban rajtunk múlik. Tudjuk, még vannak olyanok — szerencsére egyre kevesebben —, akik haj­lamosak az ügyeskedésre. Elő­fordulnak lazaságok. A társa­dalom érdeke, hogy egyre ke­vesebb lehetőség legyen a szocializmustól idegen, a kö­zösséget károsító tevékenység­re. Az erre hivatott ' szervek mellett valamennyi becsületes állampolgárnak nemcsak lehe­tősége, hanem kötelessége is fellépni az ügyeskedéssel, a fegyelmezetlenséggel és a meg- lopással szemben. Vegyünk részt minél aktívabban a közélet­ben, használjuk ki azokat a fórumokat, ahol elmondhatjuk észrevételeinket, javaslatainkat. A különböző szintű vezetőszer­vek igénylik az intézkedései­ket elősegítő, azokat vélemé­nyező észrevételeket. Jó példa erre a nemrég lezajlott or­szággyűlési képviselő válasz­tás, A különböző választási ren­dezvényeken nagyon sok hasz­nos javaslat hangzott el. Az elmúlt évben a megyében a közel 60 millió forintos értékű társadalmi munka segítette többek között óvodai gondjaink megoldását, a települések szé­pítését, csinosítását. Az embe­rek ezreinek erre az önzetlenül végzett munkájára továbbra is szükség van. Alkotmányunk 26. évforduló­ján bizakodással tekinthetünk a jövőbe. Jó úton járunk, de tudjuk azt, hogy a szocializmus teljes felépítéséig nagy felada­tokat kell megoldanunk. Mind­annyiunk kötelessége, hogy be­csületesen, legjobb tudásunk szerint dolgozzunk. Úgy lehe­tünk csak jó gazdái a hata­lomnak, ho alkotmányos jo­gaink mellett nem feledkezünk el a kötelességeinkről sem. Ikotmónyunk, az új ke­nyér ünnepén köszöntjük mindazokat, akik becsü­letes munkájukkal elősegítet­ték az alkotmányban rögzített alapokon kitűzött céljaink meg­valósítását. Közös akarattal szolgáljuk népünk boldogulását Losonczi Pál elvfórs beszéde Szolnokon Az új kenyér ünnepet Tizenötéves a Mecseki Kuitúrpark a négymilliomodik látogatót „A Városi Tanács kijelölte állat- és növénypark céljára a Misina alatt elfekvő Park­erdőből körülbelül 12 hektár­nyi területet..." — így kez­dődött a Mecseki Kuitúrpark alapításáról szóló első irat, még 1959. április 3-án. Első aláírója Anghi Csaba profesz- szor. Ma, 1975. augusztus 20-án pedig a négymilliomodik láto­gatót várják. Ami a két idő­pont között történt, azt igyek­szik ábrázolni a tegnap dél­után megnyílott kiállítás, a Me­cseki Kuitúrpark vadászházá­ban. Ezt a Találkozás az építők­kel című tárlatot nyitotta meg tegnap Váradi Géza, a Váro­si Tanács Közművelődési Cso­portjának vezetője. — Az eredményekről szól a kiállítás — mondta. 1960-ban 34 faj 84 egyedét tudott be­mutatni az akkori állat- és nö­vénypark. Ma, 152 faj és több mint 600 állatában gyönyörköd­hetünk. Híres az állatkert ak­váriuma, terráriuma, vidrakísér­letei pedig országos hírűek. De a kiállítás a gyümölcsö­ző üzemi kapcsolatokról is szól. Elsősorban a Mecseki Ércbá­nya Vállalattal kialakított igen értékes együttműködésről. Az­tán a nemzetközi és hazai lá­togatókról, a biológiai oktató­nevelő munka kiegészítéséről, a természettudományos ismeret- terjesztésről egy átgondolt ter­mészettudományos oktatási-ne­velési programról. Növekedett az állami támo­gatás is: az 1961. évi százezer­ről 1974-re 1 800 000 forintra. Az évi bevétel 1961-ben nem érte el a 800 ezer forintot, ez­zel szemben 1974-ben megha­ladta a 3 800 000-et — mondta Váradi Géza, majd megemlé­kezett a kultúrintézmény szer­vezőiről, társadalmi munkásai­ról, köztük dr. Borjáti József­ről, az intézmény korábbi igaz­gatójáról, valamint dr. Fülöp István jelenlegi igazgatóról. Az ünnepség keretében 34 emlékplakettet nyújtottak át a Mecseki Kuitúrpark fejlesztésé­ben végzett kiemelkedő mun­káért, egyéneknek, iskoláknak, vállalatoknak, illetve szocialista brigádoknak. Továbbá kihirdet­ték a hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója és a Me­cseki Kuitúrpark létesítésének 15. évfordulójára hirdetett pá­lyázat eredményeit. A fotópá­lyázaton a gyermekek csoport­jában a Pécsi Belvárosi Álta­lános Iskola fotószakköre nyer­te az első díjat. A felnőttek között pedig Zalka Éva. Az iro­dalmi pályázat gyermek kate­góriájában az első díjat Lip- penszky Gábor nyerte el. A fel­nőttek kategóriájában pedig György Miklós. A Pécsi Városi KISZ Bizottság különdíját meg­osztva Hennel Miklósnak és Rózsahegyi Károlynak ítélték az irodalmi pályázaton elért eredményükért. A fotó külön- díjat a Pécs Városi Úttörő Tit­kárság a Belvárosi Általános Iskola Fotószakkörének adta. Az ünnepség után a közön­ség megnézte a kiállítást. Fényképek, iratok biz«|pyítottá'k a város igyekezetét, hogy mi­előbb létrejöjjön és minél gaz­dagabb, látványosabb legyen a város feletti hegyen ez a szép szórakoztató és kulturális intézmény. Az alkotmány ünnepe és Szolnok 900 éves évfordulója tiszteletére kedden délután nagygyűlést rendezett a Tisza parti város ünnepi díszbe öltö­zött jubileumi terén az MSZMP és a Hazafias Népfront városi Bizottsága, valamint a Városi Tanács. A nagygyűlés elnöksé­gében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságai ak tagja, dr. Gergely István, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a Megyei Tanács elnöke. A nagy­szabású demonstráción több mint húszezren vettek részt. A város dolgozóin kívül különjá­ratok hozták a megye minden részéből az érdeklődőket. Az ünneplők között voltak a cse­peli munkások küldöttei, akik segítették a szövetkezeti pa­rasztságot az idei gabonabe- takarítás nehéz munkájában. Ott voltak a hollgatóság so­raiban az országos ifjú gárda szemle résztvevői is. A Himnusz elhangzása után Sándor László, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára mondott megnyitót, majd át­adták az új búzából sütött ke­nyeret az Elnöki Tanács elnö­kének. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólásra. — Alkotmányunk születés­napja nemcsak állami, hanem igazi népünnep — kezdte be­szédét Losonczi Pál. Az egész nép köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga al­kotta művet, összegezi eredmé­nyeit, szómbaveszi teendőit és. feladatait. — Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, me­lyen meg lehet mérni egész társadalmi, politikái, gazdasá­gi és eszmei rendünk értékét. Alkotmányunk egyrészt híven tükrözi elért, kivívott eredmé­nyeinket, másrészt tág lehető­séget és keretet nyújt a to­vábbi szocialista fejlődés ki­bontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmány­nak is a gyakorlat a próbakö­ve. A mi alkotmányunk nem holt betű, hanem élő valóság. — Alkotmányunk minden té­telének és egészének lényeges jellemzője: a szocialista de­mokrácia a jogok és a köte­lességek elválaszthatatlanságá- nak elvén nyugszik. Nincsenek jogok kötelességek nélkül, mint ahogy kötelezettség sem létez­het jogok nélkül. (Folytatás a 3.- oldalon) Ma lO őrakar Ünnepi nagygyűlés Pécsváradon Ma 10 órakor Pécsvára­don a Felszabadulás téren crszágos kiemelt alkotmány- napi ünnepség lesz, amely­nek szónoka Óvári Miklós, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára. A nagygyűlést kö­vetően színes folklórműsort ad a pécsváradi Zengő Együttes, a hosszúhetényi és a zengövárkonyi pávakör, valamint a hásságyi német népi együttes. A Pécsi Ifjúsági Ház ün­nepélyes átadását délután 16 órakor tartják. A meg­nyitó után 17 órától az in­tézmény színháztermében színes pol-beat és folk-beat műsor várja a résztvevőket. A Pécsi Ifjúsági Galériát 18 órakor adják át. Az Ifjúsági Ház megnyitóján részt vesz Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára és Pásztor Gab­riella, a KISZ KB titkára. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja a\v.\\v.v.va;av.v.v.\\v.v.v.v.\v.v.\v. v.v.v.\v.v.v.\v.\v.\v.v/.v.v.v.;.v.v.v Alkotmányunk napján Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 228. szám 1975. augusztus 20., szerda Ára: 1,20 forint Ma várják

Next

/
Thumbnails
Contents