Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-02 / 210. szám
6 Dunántúlt naplö 1975. augusztus 2., szombat EGY SZÜRKE HÉTKOZDKIPOIV EGÉSZ ÚTON ÉNEKELTÜNK A TAXIBAN Markecolók A „Délvidék szépei” és az alkalmi lovagok Az italboltban akkora a füst, hogy támaszkodni lehet rá. Még csak kora délután az idő, de az asztaltársaságok hangerejéből következtetni lehet: nem az első rundot isszák... A gyorskezű csapos izzadva méri a sört, bort. . . — Tízezer forintért vettem a lovat — kiabálja túl a társaságot egy nagybajszú, kreolképű férfi. — Nem fizettél te azért még ötezret sem ... — kontrázik a társaság egyik tagja. — Meg mersz hazudtolni? Teee .. .! Akkorát csap öklével az asztalra, hogy a poharak táncot járnak. Hirtelen csend támad, robbanásig feszült a légkör. . —- Még hat korsóval! —kiált valaki a pult felé. Amilyen hirtelen támadt, olyan gyorsan elül a vihar, — folytatódik a zsibongás. Csak a sarokasztalnál ülő két nő issza csendben a féldecijét.. . Pillantásuk időnként végigpásztáz a vendégeken... A VADÁSZTERÜLET mentünk, ittunk, ott ismerkedtünk meg a két nővel ... Taxit béreltünk, mind a négyen Mohácsra mentünk... Ott aludtunk, aztán ismét taxival jöttünk Pécsre. . . Egész úton énekeltünk ... Egy fillér nem sok, annyim sem maradt... Pedig volt jócskán .. . meglophattak . .." EGYMÁSRA FOGTÁK A személyleírások alapján kerültek rendőrkézre a ,,Délvidék szépei”, — akik a kihallgatás során egymásra fogják a lopást. „Amikor hazamentünk együtt a Pipacs utcába, azt mondtad: nézz ide Mari, elloptam a Délvidékiben annak az embernek kétezer forintját. Adtál belőle ötszázat nekem, azzal, hogy ne mondjam meg senkinek .. ." „Hazudsz, mert éppen fordítva volt. Amikor hazaértünk azt mondtad, hogy elloptál kétezer forintot. Mutattad is és adtál ötszázat, hogy ne szóljak senkinek ..." Nyitás előtt még néhány perccel teljesen csendes és mozdulatlan a strand, és bár innét nem látok el a bejárat ikülső kapujához, onnét sem hallatszik semmi nesz. Talán bojkottálja a közönség a fürdőt, így hét közepén? A hinták mozdulatlanok akácsak a napernyők, a víz gőzölögve ömlik a medencébe, az utak tiszták, a pázsit friss és jóillatú. Pontosan 8 órakor — amint a fehérköpenyes asszonyok megnyitják a kaput - beözönlik a tömeg, amely a jóég tudja honnét került elő. Férfiak rohannak lihegve, tülekedve az öltözők irányába, nyomukban asszonyok csomagokkal, szatyrokkal, sivaíkodó gyerekek gumi-állatokkal és karikákkal, klumpák, szandálok csattognak a betonon és futnak. .. szaladnak . . . nehogy lemaradjanak valamiről . . . Kész rejtély az egész, hiszen a harkányi strand csúcsidőben 20-25 ezer embert képes befogadni, s ezek nincsenek többen mint öt- venen . . . Aztán megoldódik a „rejtély”: aki előbb érkezik, egész napra birtokolhatja a hintákat, asztalokat és a fák nyújtotta árnyékot... Elkezdődött egy hétköznap Harkányban. Néhány óra elmúltával már sokezer vendég széled szét a strand több holdnyi területén. A tsz-borozók előtt poharazgat- nak, a belső pavilonoknál Ián. gosért, frissen sült halakért állanak sort — a villónykövesdi termelőszövetkezet halsütőjénél krétával most pingálják ki az árakat, miszerint - például — a ponty kilója 94 forint, tehát egy szelet, mondjuk egy tizes, nem mondom . . . No mindegy. Végül is mindenki ott étkezik, ahol akar, de ennyi pénzért, vagy valamivel többért sokkal tartalmasabb ebédhez juthat a vendéglátó Lepke-bisztrójában, vagy az új téli fürdő ételbárjában. Igaz, az a legolcsóbb, amit a fűre terítenek ki. Elnézem ezt a — kissé népesebb családot (két ikergyerek nagy étvággyal, aztán a pcpa, mama és a nagymama) két egész csirkét, egy halom rántottkarajt, paprikát, paradicsomot jó kilóravalót és két vekni kenyeret vágnak, tépnek, rágnak szótlanul, átszellemült igyekezettel. Pontosan ötven percig tart az ebéd —, a papa tó- pászkodik fel először, elballag az ételbárhoz, két hamvas üveg sört vesz, az elsőt egy hajtás- nyira tünteti el, a másodikat két részletben - hogy közben mély levegőt vegyen — ahogy issza, az arca behorpad, majd felfúvódik, mindezt ütemesen végzi el a sör és az arcizomzat. Egy szürke hétköznapon is hihetetlen mennyiségű étel-italt pusztít el a közönség, és szerencsére — minden különösebb várakozás nélkül. (Várni persze kell a pénztár előtt.) De amióta a gasztrofolt feltalálták — és itt a strandon is bevezették— nagyon rövid idő alatt ezreket lehet étkeztetni. . . . Volt idő persze - jó régen volt ugyan — amikor a strand egyetlen gombájánál a friss fosírozottat csak úgy csomagolás nélkül, forrón vágták a markomba s csak heves ug- rándozásom és reklamálásom eredményeként kaptam a hús mellé csomagoló papírt: az eladó egészségügyi könyvéből kitépett papírt. A medence meglehetősen demokratikus közeg: mindenki nyakig van a vízben (a víz alatti kézmozdulatok viszont már egyéni indulatokról vallanak), a felszínen himbálócTzó fejek végül is nem sok mindenről árulkodnak . . . Talán, persze. Egy szociológiai felmérést kaptam a fürdő igazgatójától. Érdekes anyag. Ez év júniusában 203 196 fürdővendéget fogadott a strand, majdnem ötvenezerrel többet, mint 1971. ben. Az esti fürdőzők száma viszont alig haladta meg a 28 ezret: háromezerrel kevesebb, mint 1971-ben. Az idei június hűvös, esős volt, akárcsak a múlt évi június, amikor még az esti strandolok száma a tizenhétezret sem érte el. A felmérést végző szakemberek 10 ezer vendég válaszaiból állították össze információs anyagukat. Ez mondjuk 1 százaléka az éves forgalmi létszámnak. Az adatok tehát ennek tükrében értendők. A legtöbb külföldi (654 fő) Jugoszláviából érkezett. NSZK. ból 89-en, Csehszlovákiából 4Ien, Angliából 26-an, NDK-ból 25-en . . . Ausztráliából 1 vendég került a tízezres csoportba, hasonlóképpen Dániából, Hollandiából és Kanadából is. A fürdővendégek állandó lakhely szerinti megoszlását tekintve ennyit: Pécsről 1746 fő, Budapestről 1062 fő, Szegedről 142 fő, Debrecenből 66 fő, Miskolcról 62 fő, Győrből 39 fő. Foglalkozásuk szerint: értelmiségi (ez volt a legtöbb): 2411, ipari munkás 888, mező- gazdasági fizikai dolgozó 1114, egyéb fizikai dolgozó 1547, tanuló 1850 fő... stb. Milyen szolgáltatást, illetve létesítményt igényelnének a megkérdezettek: hidegvizes fedett uszodát szeretne 5473, nem igényel 4527. Ha lenne tornaterem, használná-e? 6489 vendég igennel válaszolt, 3511 nem tartja fontosnak. A testmozgás iránti igény tehát örvendetesen magas. És ha lenne szauna? Szívesen igénybevenné 4001 vendég, 5100 nem tartja szükségesnek, 899 nem ismeri, ezért nem alkot véleményt. Mellesleg: a fürdőigazgatóságnak szándékában áll egy szauna létesítése, de egyelőre erre még nincs pénzük. Ebben az évben az új téli fürdő létesítését akarják befejezni évvégére, hogy aztán megkezdjék a jelenlegi — vagyis a legrégibb medence — felújítását, amelynek lesz egy gyógyászati része is. Most készül a vízforgató (tulajdonképpen víztisztító) berendezés terve, — ez is realizálásra kerül. Aztán két éven belül a strand déli határán szeretnék megépíteni a főbejáratot. Tehát a rendelkezésre álló beruházási költségeket — amint itt látni — ezekre fordítják. Ezek most valóban fontosabbak. • Az esti fürdés kevésbé zajos, pontosabban, tisztábban közvetíti a víz a hangokat, szavakat, felkiáltásokat, sóhajokat... No, de ezt hagyjuk. — Fogjunk „colombust’ ? . . . . . . Persze, ott van a lépcsőn mind a kettő ... Melyik kettő? Ott ni! Az egyikök bikinis. Pécsi csajok, napok óta látom őket esténként. .. — Egy kevéske vajat kell habosra verni, hozzá kakaót. . . egy kevéske rumot. . . De a ru. mot jobb ha eldugod az orruk elől, ne hogy úgy járjál, mint én, ez a disznó mindig kotorászik a spájzban, karácsonykor is beszlopálta a rumot. .. mondtam is neki, hogy most aztán az izédet adom a vendégeknek, de csak röhögött, mint a fakutya . .. — . . . Azt olvastam múltkor egy könyvben, hogy a krapek nyugodtan megjelenhetett feleségével férfiak társaságában is, anélkül, hogy dorongot is vitt volna magával . . . Képzelheted, milyen ronda lehetett az asszony . . — ... Amikor én inas voltam, a mesterem egy ffTstölt lapockával dobott hátba, s azt ordította, hogy vagy megtanulod a szakmát, vagy mész a francba sorompókezelőnek . . . — .. . Hogy hajtanak mint az őrültek, az csak hagyján, hanem dudálnak éjjel nappal, ha kell, ha nem, pedig tiltva van az oktalan dudálás, de zsaru sehol, egy sem! Szemben is a házban lakik egy sárga wartburgos, elküldik az ábé- cetbe, földudál az emeletre, hogy az asszony dobja le neki a nájlon-zacskót, amikor megjön, akkor is dudál, és integet a feleségének nagy boldogan, hogy egy liter tejet is rá lehet bízni .. . Hát ilyen népek laknak az utcánkban! — ... Lent voltunk Eszéken, hát ahogy jövünk haza, a határon azt mondja ez a gubancos csaj a vámosnak, - s felém mutogat - engem jól nézzenek át, mert ismert heroincsempész vagyok s ha azt nem is, de hetven csomag pudingport biztos ismét be akarok su- vasztani az országba ... — ... Hív a művezetőm, aztán elkezd oltározni, hogy magát Gusztikám úgy kivágom innét, hogy... Na aztán én szépen megmagyaráztam neki: ha maga, mester, velem ki tud szúrni, akkor én megeszem a kalapom, vagy ha akarja lemegyek üregi nyúlba és a fű alatt - szaladok, érti?! De hát nem értette, csak nyámmogott a fogatlan szájával . . . Háromnegyed tízkor lezár a büfé, többé se sör, se kóla, se kaja, pedig tizenegyig van fürdés, a sortállók csalódottan ácsorognak egy ideig a teremben, szomjasan, csapzottan, gatyájukból folyik a víz és káromkodnak. De hát inni még lehet, 11-ig, éjfélig $ valószínű éjszakába húzódóan is van még néhány nyitott szórakozóhely. A Napsugár zsúfolt — mármint a presszó - fiatal srácok kérdezik a felszolgáló lányát, „Kisasszony, lehet-e énekelni?!" — Hogyne! De csak kánkánt! — s elviharzik a másik asztalhoz. Csákányi László színművész is betért barátaival, egyik asztalnál elrikkantja magát egy lány: — Ni csak, a Mikrobi! Éjfél után megyünk haza, a vattacukor árus alszik a taligája mellett a kerítésnek dőlve, előttünk megy két farmer- nadrág, két fehér trikó, két hosszú haj, s arról lehet megtudni, fiú és lány, hogy átkarolják egymást, de nem szólnak egymáshoz, csak mennek elnémulva éppen úgy, ahogy kezdődnek a mai magyar filmek ... Rab Ferenc Cigánylányok, asszonyok és egy férfi alkotta azt a hat tagú együttest, amelynek „vadászterülete” a pécsi úgynevezett Délvidéki italbolt és a vasútállomás környéke volt. A „marke- colásra", — részeg emberek kifosztására specializálták magukat. Rövid időn belül tizenhét férfi tett bejelentést a rendőrségen. Idézet a bejelentésekből: „Bementem a Délvidéki italboltba ... Igaz, volt már bennem öt korsóval... Az egyik asztal mellett két cigánynö ült. Megszólítottak, fizessek nekik valamit és már hellyel is kínáltak . . . Még ölelgettek is . . . Ittunk, aztán elmentek. Amikor fizetni akartam vettem észre, hiányzik a pénztárcám . . . Ezerkétszáz forint volt benne ..." „Nem voltam már józan, amikor bementem a Délvidékibe. . . Láttam ott egy cigánylányt, mit tagadjam, hívtam sétálni . . . Beleegyezett. Útközben ölelgetett, aztán elfutott. .. Akkor hirtelen nem vettem észre, de most már tudom: vitte a pénztárcámat is..." „A Délvidékiből a vasútra A szembesítési jegyzőkönyvet két kereszttel „írják alá"... Kik ezek a nők? Büntetett előéletűek, munkahelyük nincs, markecolásból élnek. Gúnynevük: „Kettes" — „Potyos" —■ „Finta” — „Turcsi” — „Kujika” ... Amíg ment az üzlet, egymás kezére játszottak, adták-vették a híreket, hol lehet ittas, de pénzes férfiakat találni ... Eddig közel 20 000 forint ellopását bizonyították rájuk. Volt, akitől 3400 forintot emeltek el ... Különösen fizetésnapokon voltak nagy munkában. Nemcsak pénzt loptak, ha úgy adódott, lecsatolták az alkalmi ismerős karóráját is... SZÉGYELLIK... A vizsgálatot folytató rendőrtiszt mondja: — Meggyőződésünk, hogy az említett közel húszezer forintnál jóval több pénzt markecol- tak. Több a károsultak száma is. Csak szégyellik bejelenteni ... A tanulság azonban így is levonható ... Garay Ferenc Táncbemutató és vásár Gyulán Több mint hat évszázaddal ezelőtt Róbert Károlytól kapott vásártartási jogot Gyula városa. Az idén felelevenítik a hajdani vidám napok hangulatát, Pénteken este a vár előtt újra kínálni kezdték portékáikat - elsősorban a népművészet hagyományos alkotásait — az árusok. Este pedig a várban „Gyulai vásár" címmel mutatta be műsorát a békéscsabai Balassi, a gyulai Körös, valamint a szegedi ÉDOSZ néptáncegyüttes, az eleki német röpülj páva kör. A folklór-est a gyulai várszínház idei utolsó bemutatója volt. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 1975. AUGUSZTUS 1-ÉN megnyílt A SZALAY ANDRÁS ÚTI ÜZLETSORON női és férfi felsőruházati szaküzleliinket GAZDAG x* .1 \ ÁRUVÁLASZTÉK! í KÉNYELMES VÁSÁRLÁS! Cmtó t'n*TT 4TT1 ik A i s f r | % 1 i‘ mi iiiTiiiliiiiiIii ■ iffij