Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-14 / 222. szám
Szovjet fiatalok a villányi szoborparkban A takarékosság vízválasztója Ne magyarázkodjunk: manapság takarékoskodik az egész világ. Például a svéd parlament júniusban tízéves energiatakarékossági programot fogadott el. Nem azért utalunk erre, hogy azt mondhassuk, no lám, a gazdag svédek is. Sokkal inkább annak érzékeltetésére: a jelenlegi világgazdasági helyzetben törvényszerű jobban sáfárkodni mindazzal, amit emberi kéz alkotott, amit földünk nyújthat. A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése, s a XI. kongresszus határozata, miközben erőteljesen figyelmeztetett a takarékosság szükségességére, többszörösen aláhúzta annak fontosságát, hogy ez terveinkkel összhangban, minden esetben a hatékonyságot segítve menjen végbe. Nem a lényeggel tőrödnek azok, akik „legyünk túl ezen a kampányon is" felkiáltással csak látszatintézkedéseket tesznek, s közben hagyják, hogy továbbra is hulladékba kerüljön a nagy értékű acélötvözet sok-sok tonnája a forgácsolóüzemböl, kilowattok százait nyeljék el a szükségtelenül forgó villanymotorok^ a senkinek se világitó égők. Persze, nagy baj lenne, ha csupán a takarékosság címkéjével ellátott csacskaságokra figyelhetnénk fel, s nem kerülnének szemünk elé nagyon is biztató tények. Mint például az, hogy az ország erőműveiben mérséklik a fajlagos hö- felhasználást, hogy az idén már — tekintélyes tőkés behozatalt feleslegessé téve - az ipar teljes petrolkémiai termékigényét 58 százalékban fedezi a hazai gyártás, hogy kimozdult a holtpontról a másodlagos nyersanyagok, a hulladékok hasznosításának - főként összegyűjtésének - ügye. Az ésszerű, az érdekeket jól egyeztető takarékosságra nagy számban lelhetünk tényeket a gyógyszer-, a műszeriparban. Előre halad, bővül, s mindeközben szilárdul a takarékosság szemléletének, gyakorlatának frontja, de . .. de nem feledkezzünk el azokról, akik csupán felmutatni akarnak valamit. Megelégednek bármivel, csak hivatkozni lehessen rá, nem veszik észre — vagy nem akarják? — hogy a náluk jól mutató takarékosság más vállalatoknál, iparágakban zavart, esetleg többszörös kárt okoz. Ök azok, akik „leállítanák az importot", akik számlálatlanul sorolják a tippeket, mit kellene a takarékosság érdekében másutt tenni, ám saját munkahelyükön a legelemibb dolgok sem kapnak figyelmet, ott pa- zarlódik anyag, energia, munkaerő, még egy műszakban is akadozva dolgoznak a gépek... Nem ilyen ötletadókra, nem ki- bicekre van szükség, hanem cselekvőkre, józan mérlegelőkre, elemzőkre, akik értik az összefüggéseket, társítják az utakat és módszereket, akik tudják, hogy a takarékosság folyamat, állandó kísérője mindenfajta — azaz nemcsak o termelő - tevékenységnek. Sokan vannak ilyenek? Igen, sokan. Csak nem mindenütt kérdezik őket, s ha kéretlenül mondanak valamit, süket fülekre találnak. Pedig figyelmet az ő szavuk, szabad utat az ő cselekedetük érdemel. Mészáros Oitó Tartalmas, fiatalos fesztivál ívolt Az abaligeti búcsúmüsor Fotó: Erb János folytatta a Hazafias Népfront országos titkára — sokféle érdekes, vonzó rendezvény lesz országszerte. Nagyszabású politikai gyűlésre kerül sor Baranya, Győr-Sopron, Hajdú-Bi- har, Komárom és Szolnok megyében, ahol a párt és a kormány vezetői lesznek a szónokok. — Az augusztusi ünnep szokássá vált nagy eseményei az új létesítmények avató ünnepségei. Országszerte több száz kisebb és nagyobb létesítményt adnak át rendeltetésének. Szolnokon augusztus 20-án avatják fel a város 900 éves jubileumára készített emlékművet — fejezte be nyilatkozatát Szentistványi Gyuláné. szovjet író özvegyét, a fesztivál díszvendégét, akit hatalmas rózsacsokorral köszöntöttek a Bólyi Állami Gazdaság fesztivál-klubjában. Osztrov- szkajat egyébként itt tartózkodása során Piti Zoltánnak, a Megyei KISZ Bizottság titkárának és Fejti Györgynek, a KISZ KB osztályvezetőjének társaságában fogadta Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A barátkozásra — a nyelvi nehézségeket áthidalva - legjobb alkalom a táncolás, dalolás. A fesztivál pedig dalolt és táncolt mindenütt. Együtt énekeltek Csizmadia Sándor politikai dalénekessel, együtt táncoltak a népi együttesekkel, 3— 400 fiatal ropta a csárdást a sikondai fesztiválest „táncházában1', s tegnap a megyétől történt búcsú alkalmával Abalige- ten hangzott fel a Guantana- mera, a Kalinka és a többi közismert dal. A baranyai' fesztivál utolsó napján egyébként ismét eseménydús programról gondoskodtak a vendéglátók. Délelőtt a villányi szabadtéri szoborparkot tekintették meg vendégeink, maid a BCM munkájával ismerkedtek meg gyárlátogatás keretében. A KISZ-védnökséggel épült BCM-ben Vokó Gyula KISZ-titkár köszöntötte a szovjet fiatalokat, majd Szikszói Tibor igazgató beszélt a gyár építéséről, a cementgyártásról. Ebéd után Abaligetre vezetett a szovjet rendszámú Ikarusz útja, ahol a sásdi járás fiataljai és vezetői —, köztük dr. Vida József, a járási Pártbizottság első titkára — várta a vendégeket. Az egyházasko- zári Páva-kör gondoskodott arról, hogy a vigasztalanul zuhogó eső ellenére is jó legyen a hangulat. Baranyától Gödrében vettek búcsút a Ivovi vendégek, akiknek kis ünnepség keretében Csaba Ferenc, a sásdi járási KISZ-bizottság titkára kívánt jó utat Balatonfenyves- re, ahol a megyénkbe látogató Ivovi küldöttség befejezte baranyai programját. A pénz még nem jött össze Lesz Pécsett központi Tartalmason és fiatalosan. Talán ez a két szó jellemezte legjobban az I. magyar— szovjet ifjúsági barátság fesztivál baranyai eseményeinek hangulatát. A dunaszekcsői és a személyi néptáncegyüttes műsora után például lelkes érdeklődők tapsa mellett együtt ropta a csárdást és a kólót a szovjet és a magyar delegáció a pécsi Széchenyi téren. Vagy a szovjet vendégek egy csoportjának látogatása az újpetrei termelőszövetkezetben, ahol játékos úszóversenyt rendeztek: nyolc jaf- fós-üveget rejtettek el a víz alá, azokat kellett megkeresni. De természetesen — mint elnevezése is mutatja — a fesztivál elsősorban a barátság, a barátkozás jegyében zajlott. Valóban újabb barátságok szövődtek, amikor a falvakban, üzemekben tett látogatásuk során a magyar fiatalok családlátogatásra, családi vacsorára invitálták Ivovi vendégeiket, vagy akkor, amikor a sikondai barátság estet követően a szálláshelyen a szűnni nem akaró jókedv jegyében folytatódott a spontán program . . . A szovjet fiatalokat és vendégeket a figyelmesség, a megbecsülés és a tisztelet ezernyi megnyilvánulása övezte. A megyénkbe érkezett delegáció minden tagja már a megyehatáron történt fogadásnál kapott egy „magyar párt”, aki gondoskodott arról, hogy vendége kellemesen érezze magát. Külön tisztelettel és szeretettel fogadták fiataljaink R. P. Osztrovszkajat, a nagy autóbuszpályaudvar Országos program augusztus 20-ra ' Szentistványi Gyuláné nyilatkozata az alkotmánynapi előkészületekről Az alkotmánynapi ünnepségek előkészületeiről és országos programjáról nyilatkozott Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. — Országos eseménysorozattal ünnepeljük meg augusztus 20-án szocialista alkotmányunk születésnapját — mondta. — E nagyfontosságú ünnep tartalma felszabadult életünk három évtizede alatt egyre gazdagodott; szép hagyománnyá vált, hogy ezen a napon megemlékezünk szocialista vívmányainkról, az építőmunka, a szocialista nemzeti összefogás eredményeiről. A párt szövetségi politikájának alkotó, mozgósító ereje fejeződik ki az alkotmánynapi ünnepségek külsőségeiben, tartalmában egyaránt, s már a szervezés módjában is: az augusztus 20-i> rendezvényeket évről évre a Hazafias Népfront szervezi, természetesen más társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve. A népfrontmozgalom sokezer társadalmi aktivistája részt vesz a programok kidolgozásában, lebonyolításában. — A népi egység, a szövetségi politika, az alkotmányos rend augusztusi ünnepén az egységes cselekvés és szemlélet, a közös gondolkodás szellemében tartjuk a politikai rendezvényeket. Szabad életünk 30 évének szellemében, a XI. pártkongresszus határozatai, az ország előtt álló feladatok végrehajtására való mozgósítás jegyében folytatunk széles körű párbeszédet. Az alkotmány napján is kötelességünk átgondolni: mit kell tennünk, hogy jól és együttes erővel szolgáljuk a nagy közös célt, a szocializmus teljes felépítését. — Az alkotmány napján — Döntés egy hét múlva Évtizedes gond, de reméljük, a megoldás nem tart el egy évtizedig, s reméljük, mindenki nagy pénztárcával érkezett ide... Tegnap délelőtt a Volán pécsi irodaházában Fűzi Árpád, a Volán 12-es Vállalat igazgatója ezzel vezette be azt a tanácskozást, amely a pécsi központi autóbuszpályaudvar pénzforrásait hivatott tisztázni, s amelyen a város és a megye is igen magas szinten képviseltette magát, a beruházásban érdekelteken, s a két — megyei és a városi — tanácselnök-helyettesen, dr. Földvári Jánoson és dr. Németh Lajoson kívül megjelent Lukács János, a pécsi városi Pártbizottság első titkára is. Hamar kiderült, az ügy sürgősségét senki sem vitatja, mindenki azt akarja és czon lesz, hogy az autóbuszpályaudvar minél hamarább tető alá kerüljön, csakhogy — kevés a pénz. Végül abban maradtak, megpróbálnak még lefaragni a költségekből, s további pénzforrás után néznek. A tanácskozáson ismertették az UVATERV által készített beruházási programot. Milyen is lesz Pécs naponta 390 járatot indító, napi negyvenezres tömeget mozgató, s a harkányi vasútvonal megszűntével még a harkányi közlekedést is magára vállaló központi autóbuszpályaudvara? Már maga az a tény, hogy központi helyen lesz, nagyszerű dolog, bár egyúttal nagy áldozatokkal is jár. A beruházók viszont mindenekelőtt az utasok érdekeire és kényelmére gondoltak, maga a Volán részben a saját üzemi érdekeit is a háttérbe szorította. A pályaudvart a Bajcsy-Zsi- linszky úti nagypiac helyén, részben pedig öreg lakóépületek helyén, észak—déli elrendezésben kívánják megépíteni. A tízezer négyzetméternyi területen 3 peronszigetet, 20 induló és 5 érkező állomást alakítanak ki. A papiron felrajzolódott már a két épület képe is, az egyik a Voláné, a másik az Utasellátóé. Közöttük fedett peronrész és zöldterületek, ez utóbbi a zaj és a kipufogógázok okozta rossz érzések ellen- súlyozására. Az épületekben a kulturált várótermen és utasellátón kívül lesz csomagmegőrző, postai csomagfeladó, bérletjegy-iroda, hírlapárusító, információ és telefon. A tervekkel, kisebb módosításokkal, mindenki egyetért, jónak és szépnek tartja, a nagy kérdés — miből? Az autóbuszpályaudvar 40 millió forintba kerül, ebből tizenhetet ad a Volán, nyolcat az Utasellátó, a kérdés: mennyit tud vállalni a város. Sajnos, erre a célra a városnak nincs elég pénze. De a legfőbb gond nem is ez, amint azt tegnap dr. Németh Lajos ecsetelte. Ott a nagypiac. Első a lakosság ellátása, elképzelhetetlen tehát, hogy a város egyetlen percre is piac (mellesleg itt talál vevőre az egész pécsi piaci felhozatal fele) nélkül maradjon. Márpediq közben át kell telepíteni, a pályaudvar tőszomszédságában meg kell építeni az új piacot, és ez csak maga újabb neayvenmillió. Hát még a bontás! Szanálni kell 79 lakást (ebből negyvenötöt az autóbuszpályaudvar megépítése miatt) és két kis üzlethelyiséget. Ez kerül rengetegbe! Végül is, mint az elején említettük, a tanácsiak és a Volán abban maradtak, a jövő hét közepén ismét összeülnek, megpróbálnak még valamit megfogni a beruházási költségekből. Ha sikerül megoldást találni, kigyullad a zöld lámpa — s erre minden remény megvan —, elsőként a Bacsó Béla úti ideiglenes autóbuszpályaudvar kialakításához kezdenek.-miAz MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 222. szám 1975. augusztus 14., csütörtök Ara: 80 fillér 1375 •Misía Elbúcsúztak Baranyától a Ivovi komszomolisták
