Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-08 / 185. szám
1975. július 8., kedd Dunántúli llqplö 3 a Ivovj pavilonban Húszezer fölött van már a pécsi vásár látogatóinak száma, s bizony tegnap reggel a nyitás előtt, Ny, J. Ohrimenkó, a szovjet pavilon igazgatója nem éppen a legkipihentebb ember látszatát keltette. Az óriási érdeklődés, ami a szovjet kiállítás iránt megnyilvánul — természetes. Hiszen első alkalommal kapunk képet, testvérterületünk, Lvov életéről — iparáról, kereskedelméről, Hétköznapjairól. Csodálkozunk a kiállított termékek kapcsán — az alig három centis átmérőjű tévé-képernyőn —, de ugyanakkor természetesnek is vesszük, hogy ilyent tudnak szomszédaink, — hogy ilyent tudunk mi, a szocialista országok. Ha nem éppen szó szerint, de ezt írta be a szovjet kiállítók vendégkönyvébe egy látogató. A Ivovi pavilon 150 vállalat termékeiről ad ízelítőt — mikro- szinten. Nem tudom, mi tetszett a látogatóknak legjobban, de bizonyára a nutria, ezüstróka, nercprémeknél több hölgy sóhajtott nagyot, férjeurát oldalba bökve. A Ivov területi fogyasztási szövetkezetek évente 106 ezer prémet dolgoznak fel, s juttatnak Szovjetunió és a világ piacára. (Transzparensen olvasható: testvérmegyénk termékei 53 országba jutnak el.) Í|||ÍI|Í|||||1 A bejárati ajtótól balra a terület élelmiszeriparáról kaphatunk képet. A pavilon igazgatója elmöndo.tta, hogy a terület ipari termelésének csaknem egynegyedét ez az iparág adja. A legnagyobb vállalatuk, az Oktyjabr Olaj. és Zsíripari cég, ők készítik a világhíres Starkát, nemesfényű és igen erős Old-vodkát. Az édesipart a Szvetocs Vállalat, a söripart pedig a Kolosz-sörgyár képviseli. Azon szerencsés emberek közé tartozom, akiknek volt módjukban megkóstolni az ukrán-sört, s mondhatom, igen kiváló ízű, zamatú. Népművészeti termékeiket — piros-fekete-fehér mintás térítőkét, szép mintázatú mellényeket — főleg a környék lá- nyai-asszonyai készítik, bedolgozói rendszerben. A Leszja iparművészeti gyár egyik dolgozója, aki a kiállítás rendezőivel jött Pécsre, elmondotta, hogy a bedolgozók a térítők, szőttesek mintáit saját elképzeléseik szerint készítik, a népművészetből, hagyományaikból merítve, s szinte két azonos darab, azonos minta nincs köztük. Osztottan elismerés Kár, hogy nem lehet vásárolni — írta a vendégkönyvbe Bácsai Gyula pécsi látogató, de többen is fűztek hasonló megjegyzést a látottak nyomán. Osztatlan elismerést szerzett a Junösztyi Textilgyár csipkéje, a Raduga üvegipari művek kristály vázája és készletei. A bemutató —, amely a Ivovi terület felszabadulás utáni fejlődését és jelenét tárja a látogatok elé — ízelítőt ad a vidék lakóinak életéről, hétköznapjairól is. A körben kiállított kép-sorokon a várost, pihenőparkjait, kirándulócentrumait, múzeumát, operaházát láthatjuk. Fejlett orvosegészségügyi ellátásáról csak néhány adat: 10 ezer lakosra Lvovban mamr ....... I nterjú dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel Interjút készítettünk dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel, aki szombaton Pécsett járt, s megnyitotta a Pécsi Ipari Vásárt. A terjedelmesebbre sikerült interjú első részét — a megtakarítások ésszerű határáról, az albérleti díjakról, a vagyonátruházási illetékről és a borforgalmi adóról — a Hétfői Dunántúli Naplóban közöltük. Most a pénzügyminiszternek további három kérdésünkre adott válaszait adjuk közre. Interjúnkat ugyanazzal a kérdéssel zárjuk, mint a Hétfői Dunántúli Naplóban: a pénzügy- miniszter mit kérdezne a pénzügyminisztertől? Csak a nagyobb hatékonyság árán KÉRDÉS: Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében a világpiaci hatások miatt az életszínvonal alacsonyabb ütemű növekedésére, esetleg stagnálására kell számítani. Mit kell tenni annak érdekében, hogy az életszínvonal növekedése elérje a megszokott ütemet? Lehetséges-e a közeljövőben egy a korábbinál nagyobb ütemű életszínvonalnövekedés, ha igen, hogyan érhető el? VÁLASZ: Nincs szó arról, hogy az életszínvonal „ideiglenes stagnálására" kellene berendezkednünk. Az ötödik ötéves tervidőszakra — az eddigi tervmunkálatok alapján — a lakosság reáljövedelmének növekedését 20,—25 százalék között tervezhetjük. Ez valóban valamivel kisebb ütem, mint a negyedik ötéves tervidőszakban volt, de még így sem lebecsülendő. Ennek biztosítása fokozott erőfeszítéseket igényel a gazdálkodás, a termelés és a felhasználás minden területén, mert való igaz, hogy a külgazdasági feltételek nehezedtek a számunkra. — Gazdaságunkban több tényező biztosítja, hogy a világpiaci káros hatások erőteljesen csökkentett mértékben érvényesüljenek a lakossági életszínvonalban. Hazánkban a tervgazdálkodás, az átfogó népgazdasági tervek biztosítják a szükséges előrelátást az alapvető gazdasági és társadalmi fejlesztési programok megvalósításához. Az árak és a jövedelmek tervezése szoros része a népgazdasági tervnek. A külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét évtizedek óta a szocialista országokkal bonyolítjuk ler ahol a forgalom rendszerint hosszú lejáratú államközi egyezményeken alapul, s ezek általában hosszabb időszakra az árak megállapítását is tartalmazzák. Az árak és a feltételek periodikusan itt is változhatnak. A világpiaci irányzatok követéséhez szükséges változtatások azonban előre láthatók és tervezhetők. Ez a tény nagyfokú biztonságot jelent a fejlődési folyamatban. S végül, a tőkés gazdaságokkal való gazdasági kapcsolataink kedvezőtlen hatásait központi intézkedésekkel (főleg támogatásokkal) igyekszünk semlegesíteni, vagy legalábbis csökkenteni. Ilyen módon a világszerte jelentkező infláció „hisztérikus” jelei nem mutatkoznak meg a belföldi árakban, főleg nem a fogyasztói szférában. Életszínvonalról, külföldi kölcsönökt^Sitlf ék a szabályzók várható módosításairól Ismerkedés testvérterületiink életével — így biztosítható, hegy a lakossági jövedelmek reálértéke évről-évre emelkedjék s ne csak átlagosan, hanem a társadalom valamennyi csoportjánál, rétegénél is. A korábbinál nagyobb ütemű életszínvonal növekedés azonban csak akkor érhető el, ha belső gazdálkodásunk hatékonysága is lényegesen gyorsabban javul az eddigieknél. n leglényegesebb változások KÉRDÉS: Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében mit jelent számunkra a közelmúltban felvett 100 millió dolláros kölcsön? Szükség lesz-e további dollár- kölcsönök felvételére? VÁLASZ: A nemzetközi gazdasági életben szokásos, hogy a pénzintézetek külföldön kölcsönöket vesznek fel. Időnként a Magyar Nemzeti Bank is él ezzel a lehetőséggel. Ezek a kölcsönök elősegítik importunk — mindenekelőtt gépimportunk - finanszírozását. Akkor követünk helyes gyakorlatot, ha a felvett hiteleket olyan célokra használjuk fel, melyek fokozzák népgazdaságunk hatékonyságát és olyan termelőberuházások valósulnak meg, melyek termékeinek exportbevételeiből a hiteleket visszafizethetjük és többlet devizabevételre is szert tehetünk. Ilyen összefüggésben sor kerülhet további, a népgazdaság szempontjából kedvező hitelek felvételére. KÉRDÉS: A vállalatok most készítik jövő évi és ötödik ötéves tervüket. Ehhez szükségük lenne a várható, szabályzó módosítások ismeretére. Melyek azok a várható módosítások, amelyekre már most biztosan számíthatnak a vállalatok, és mikor tudják meg pontosan az összes módosításokat? VÁLASZ: A javaslatokat kidolgozták az illetékes állami szervek, s azt a közeli napokban tárgyalja meg az Állami Tervbizottság. Júliusban a vállalatok részletes tájékoztatást kapnak majd, s így azt figyelembe vehetik a fejlesztési döntéseikben, kötelezettségvállalásukban, s középtávú terveikben. A változások célja, hogy az ár-, a költség- és a nyereségarányok a reális gazdasági feltételeken alapuljanak és így a vállalati és a népgazdasági érdek összhangban álljon egymással. Ezért a tartós áremelkedéseket a hazai termelői árakban is érvényesítjük, az áremelkedések hatására csökkenthetők az importtal összefüggő támogatások. A társadalmi juttatások növekedése és a munkaerő korlátozottsága miatt az élőmunka egyre drágább. Ezért a vállalatok, szövetkezetek által fizetendő bér- járulékok 10 százalékkal emelkednek. Az ár. és bérjárulék- emelkedés, valamint a támogatás-csökkenés hatására a nyereség színvonala csökken. — Megszűnik a nyereség kötelező központi előírások szerinti kettéosztása, s a fő felhasználási célok közötti vállalati döntést az adóztatás befolyásolja. A vállalatoknak általános nyereségadót, majd a személyi jövedelem célú fel- használás mértékétől függően bérarányos progresszív adót kell fizetni. A nyereség összes — általános és progresszív - adója valamelyest alacsonyabb lesz. Bővül és rugalmasabb lesz a tartalékalap felhasználási lehetősége is. Ehhez viszont növelni kell a tartalék- képzés éves ütemét és maximális szintjét. A vállalati jóléti és kulturális feladatok ellátásában a kiegyenlítettebb, egységesebb feltételek biztosítása érdekében dolgoztunk ki új szabályzókat. — A fejlesztés forrásai a saját alapok mellett továbbra Is a hitel és az állami költségvetés. Az állami döntésekben és finanszírozásban erőteljesebben érvényesül majd a megtérülés követelménye és a megvalósításban a vállalatok felelőssége. Ezért általában megszűnik a költségvetési juttatás ingyenessége, azt teljes egészében visszafizetik a vállalatok. A kölcsön visszafizetése az általános adózás előtti nyereségből, valamint a fejlesztés teljes amortizációjából történik, legfeljebb 10 év alatt. A vállalati fejlesztésekhez támogatásként elsősorban visszafizetési kötelezettséggel járó nyereségadókedvezményt nyújtunk, kivételesen jövedelmező fejlesztési akciókhoz a hitelkamatot meghaladó mértékű járadékfizetési kötelezettséggel egyes vállalatoknak állami juttatás adható. — Az elmondottak természetesen nem tartalmaznak minden változást, csak a leglényegesebbeket - fűzte hozzá a pénzügyminiszter. ú közvélemény helyeslése KÉRDÉS: Faluvégi elvtársi Mit kérdezne ön a pénzügyminisztertől? VÁLASZ: Azt kérdezném: Mit gondol a pénzügyminiszter, a széles társadalmi közvélemény megérti-e törekvéseit és támogatja-e munkájában? Azt válaszolnám: Úgy gondolom, mindenki mindig megérti a pénzügyi törekvéseket, aki bármilyen címen kap valamit az állami kasszából. De nem mindig és nem mindenki érti meg azt, hogy elvenni csak onnan lehet, ahová teszünk is. Amikor adót, vámot, illetéket vetünk ki, akkor nem mindig támogatják munkánkat; ha az igényelt támogatást vagy kedvezményt nem, vagy nem rögtön adjuk meg, akkor sem mindig meg- értőek. — Biztos vagyok azonban abban, hogy legfőbb törekvéseinket a közvélemény helyesli, mert az az egész társadalom érdekeit szolgálja akkor is, amikor pénzügyi korlátokkal is akadályozza a nem ésszerű vagy esetleg káros tevékenységeket, és különösen amikor a jövedelem igazságos társadalmi elosztásának útjait keresi. Miklósvári Zoltán Elektronikus műszerek a kiállításon A Magyar Kereskedelmi Kamara területfejlesztési díjat alapított, amelyet a kamara azon tagvállalatai kapnak nagyobb események '— vásárok, kiállítások — alkalmával, melyek a legtöbbet tettek területükön az iparfejlesztésért, p szolgáltatásért, a lakossági ellátásért. A díjat most első alkalommal ítélték oda: Fülöp Sándor főtitkár a Pécsi Vásáron adta át a díjat a Pécsi Kesztyűgyár igazgatójának, Gulyás lózsefhek. A gyár ipartelepítési politikájáért érdemelte ki a Kamara díját. * A tegnapi nap folyamán a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet és a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat tartott szakmai napot. Délután fél háromkor pedig a vidéki vásár-városok képviselői találkoztak: konzultációjuk témája a vásárok megrendezésének és szervezésének gyakorlati kérdései volt. — kf — Százötven vállalat terméke 110 kórházi ágy, 33 orvos és 88 ápoló jut. Fejlett sportéletét megannyi sportlétesítmény és világ-, Európa-bajnok sportoló jelzi. Ipari gyáraik sorából kiemelkedik az autóbuszgyára, a gyémánt-műszerek gyára, a tv- képcső gyár és a cservonográdi bánya, melynek Komló a testvérvárosa és a Mecseki Szénbányák a testvérbányája. , A kiállítás látogatóját ukrán szokás szerint, kenyér és só „fogadja". A bejárattal szemben, hímzett térítőn. Kint a pavilon előtt viszont az autóbusz és az autódarú mellett — gyermekjátékok: rollerek és kerékpárok, gyermekautók sorakoznak. Sok gyerek már ki is próbálta őket. Ny. J. Ohrimenkó említette még a kiállítás megnyitása előtt: Lvov megye ipara most egy hét alatt többet termel, mint három évtizede, egy év alatt.