Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-07 / 184. szám

A takarékosságról, ax albérleti díjakról, ax illetékekről, a bórádéról Interjú dr. Faluvéni Laios pénzügyminiszterrel Dr. Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter nyitotta meg szomba­ton a Pécsi Ipari Vásárt. Meg­ragadtuk az alkalmat és inter­jút kértünk a pénzügyminiszter­től. Tekintettel a sok kérdés­re, a kimerítő válaszokra, ter­jedelmesebbre sikerült interjúnk másik részét keddi lapszámunk­ban közöljük. KÉRDÉS: Az OTP-nél elhelyezett lakossági takarékbetét-állomány az idén már meghaladta a 75 milliárd forintot. Hogyan érté­keli ezt a tényt? Előnyös-e ez a népgazdaságnak? Hol a meg­takarítások ésszerű határa? DR. FALUVÉGI LAJOS VÁLA­SZA: - A lakossági takarékbe­tét-állomány a lakosság egy évi jövedelmének kereken egyhar- madát teszi ki. Az elmúlt 8—10 évben a megtakarítások a la­kosság jövedelménél gyorsabb ütemben nőttek. Egyre széle­sebb az a réteg, amelyik min­dennapi fogyasztásán túlme­nően jövedelmének egy részét másra fordítja, tartalékolja, 1974-ben például átlagosan a lakosság minden 100 forint többletiövedelméből 5 forintot az OTP-nél helyezett el. A megtakarítások növekedése ör­vendetes, ha a lakosság jövő­beni szükségleteinek kielégíté­sére teszi félre a pénzét és nem azért, mert a megvásá­rolni kívánt árucikk nem kap­ható.- A takarékbetét-állomány minden 100 forintjából mintegy 60 forint hitelt nyújt az OTP a lakosság számára. Elsősorban tartós fogyasztási cikk vásárlá­sához és lakásépítéshez ad köl­csönt az OTP. — Nem fenyeget ma az a veszély, hogy a lakossági beté­tek esetleg megmozdulnak, hogy tömegesen vennék ki a pénzüket a takarékból — fűzte hozzá dr. Faluvégi Lajos. — A lakosság áruellátása egyre job­ban kielégíti a differenciált igényeket is. A lakossági fo­gyasztás kiegyensúlyozott, terv­szerű, a lakosság bizakodó, ter­vezi a jövőt, s igyekszik bizto­sítani annak anyagi alapját. KÉRDÉS: A pénzügyminiszter a közelmúltban módosította a la­kások és üdülők üdülési célokra történő kiadásának adórendelke­zéseit. Ugyanakkor az albérleti díiak terén helyenként valóságos lakásuzsorával is találkozunk. Nincs-e lehetőség az albérleti díjak adóztatására és az albér­letből származó jövedelmek szi­gorúbb ellenőrzésére? VÁLASZ: Nemrég maximál­tuk az albérleti díjakat, s megbüntetjük azt a bérbeadót, akiről kiderül, hogy a rendelet­ben meghatározottnál többet kér. Sajnos azonban az ilyen intézkedés nem tudja teljesen megakadályozni a lakásuzsorát, mert a bérlők kényszerhelyzet­ben vannak, s maguk is segí­tenek eltitkolni a rendelet meg­szegését. Éppen ezért nem segít a további adókivetés sem, mert a bérbeadó azt is áthárítja a bérlőre, ezzel tehát csak az al­bérleti díiak további emelésére ösztönöznénk. A végleges meg­oldást a több lakás jelenti. KÉRDÉS: Az ingatlanértékesítés illetékének jelenlegi magas szint­je a jogos és társadalmilag cél­szerű lakáscseréket is gátolja. Nincs-e lehetőség arra, hogy az illetékes OTP kölcsönt nyújt­son, esetleg a magánforgalmú lakásvásárlásra is? VÁLASZ: A vagyonátruházási illeték megfizetésére indokolt esetben ma is adnak részlet- fizetési kedvezményt, vagy fize­tési halasztást. Ezen felül az OTP is nyújt maximálisan 20 ezer forint személyi kölcsönt másfél-két évre, természetesen kamatfizetési kötelezettség mel­lett. A magánforgalmú lakás- vásárlásra is — bizonyos esetek­ben — ad kölcsönt az OTP. Kedvezményes kölcsönt ad ak­kor, ha üresen álló házat ad­nak el és a vevőt a tanács jelöli ki. Külön kedvezményt kapnak az állami vállalatnál dolgozók, s a többgyermekes családok. Kedvezményes köl­csönnel vásárolhatnak lakóhá­zakat azok is, akik szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő telepekről költöznek el. KÉRDÉS: Baranyában csaknem negyvenezren foglalkoznak ház­tájiban és kiskertekben borter­meléssel. Az utóbbi években je­lentősen emelkedtek a költségek, 'ami csökkentette a termelési ked­vet. Ilyen körülmények között mi indokolta a borforgalmi adó eme­lését? VÁLASZ: A megyében 1975- ben 29 ezer termelő fizet bor­forgalmi adót 78 ezer hekto­liter bortermelés alapul vételé­vel ; a kivetett adóösszeg 24 millió forint. Ez az összeg teljes egészében a helyi taná­csok költségvetési bevétele. A botermés 78 százalékát, 61 ezer hektolitert változatla­nul 1,50 forintos kedvezményes adótétellel adóztatták a taná­csok és csak a különbözet, mintegy 17 ezer hektoliter után fizettek 8 forintos felemelt adót. Az 5 forintos borforgalmi adó közel 10 éve volt válto­zatlan, ugyanakkor a borárak, s így a bortermelők bevételei jelentősen emelkedtek. Nőtt a szőlőtermeléshez szükséges, nagyobbrészt importált anya­gok, permetezőszerek (sőt a cukor) ára is, s ezeknek a költ­ségtöbbleteknek jelentős részét nem a termelő, hanem az ál­lami költségvetés fedezi. Az a bormennyiség, amit a termelő az állami felvásárló szervek, a mezőgazdasági nagyüzemek útján értékesít, mentes a la­kossági borforgalmi adó alól. Literenként 8 forint borforgalmi adót tehát csak az után a bormennyiség után kell fizet­ni, amit a termelő magánosok felé értékesít. Ennek adóját pe­dig a termelők a fogyasztókra háríthatják át. KÉRDÉS: Paluvégi elvtárs! Mit kérdezne ön a pénzügyminiszter­től? DR. FALUVÉGI LAJOS VÁ­LASZA: — Azt kérdezném: Mit gon­dol a pénzügyminiszter, a szé­les társadalmi közvélemény megérti-e törekvéseit és támo- gatja-e munkájában? Azt vá­laszolnám: Úgy gondolom, min­denki mindig megérti a pénz­ügyi törekvéseket, aki bármi­lyen címen kap valamit az ál­lami kasszából. De nem mindig és nem mindenki érti meg azt, hogy elvenni csak onnan lehet, ahová teszünk is. Amikor adót, vámot, illetéket vetünk ki, ak­kor nem mindig támogatják munkánkat; ha az igényelt tá­mogatást vagy kedvezményt nem, vagy nem rögtön adjuk meg, akkor sem mindig meg­értők. Biztos vagyok azonban abban, hogy legfőbb törekvé­seinket a közvélemény helyesli, mert az az egész társadalom érdekeit szolgálja akkor is, ami­kor hatékonyabb termelésre, gazdálkodásra ösztönöz, akkor is, amikor pénzügyi korlátok­kal is akadályozza a nem ész­szerű vagy esetleg káros tevé­kenységeket, és különösen ami­kor a jövedelem igazságos tár­sadalmi elosztásának útjait ke­resi, Miklósvári Zoltán ÚJ TEJPORGYÁR ZALAEGERSZEGEN: A közelmúltban üzembe­helyezett zalaegerszegi tejporgyárban 8500 kg tejport gyártanak naponta. Az új üzem ■ a Philaxia Tápszergyárt látja el alap­anyaggal. ff mm Pipi Pl m|é| i4m I #18Ä%l#i *J*T* I [#11M ismerősöm meséli: — PIK la­kásban lakom, ahol az Ingat­lankezelő Vállalat fizeti a víz­díjat és az áramszámlát. A minap elromlott a WC-tartály, szóltam a PIK-nek, hogy meg kéne javítani. Közölték, a ja­vítási költség fele engem terhel. Ez a rendelkezés nem ösztönöz arra, hogy takarékoskodjak a vízzel, hogy megjavíttassam a csöpögő tartályt, hisz a vízdíjat nem én fizetem, a javításba viszont „be kell szállni." Egy 1971-ben megjelent kor­mányrendelet és egy ÉVM-ren- delet szabályozza a lakások karbantartásának kérdéseit, a bérlő és a vállalat kötelessé­geit. Az apróbb javítások és ap­róbb alkatrészcserék a bérlők kötelességei. Ha például meg kell gumizni egy csapot, vagy meg kell húzni egy csavart, ezért a bérlő felel. Ha na­gyobb alkatrész cseréjéről van Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres:- ácsokat,- KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET,- GÉPKOCSIVEZETŐKET,- DOMPERVEZETŐKET,- KUBIKOSOKAT,- SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS- NYUGDÍJAS ÉJJELIŐRÖKET. jelentkezés: PÉCS, SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS U. 1. (ÉM szálló). Munkaerőgazdálkodáson. Levélcím: 7601 Pécs, pf. 147. szó, akkor az Ingatlankezelő Vállalat és a bérlő fele-fele arányban osztozik a költsége­ken. Azt úgy mellesleg jegyezzük meg, hogy a lakónak sok eset­ben valóban szándékában áll kicserélni a filléres alkatrészt, de többnyire épp a filléres al­katrészek számítanak hiány­cikknek, így aztán egy WC- tartályba való 50 filléres memb­rán miatt ki kell cserélni az egész tartályt, ami több, mint 200 forint... Ezt pedig már fele-fele alapon fizeti a két fél. Mit mond erre a kevés jó­szándékú lakó? Inkább csöpög­jön ... A rendelkezések kissé meg­foghatatlanul szabályozzák a takarékoskodást. Azt írják ugyanis, hogy a lakó köteles a berendezéseket rendeltetéssze­rűen, kellő gondossággal hasz­nálni. Világos: a vízcsapból minden lakó csak vizet fakasz- szon. Persze, hogy mennyit, az más kérdés. Mégis, mit tesz a PIK, hogy takarékosságra szorítsa a la­kókat? Dudás Antal, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat házke- zelőségi osztályának vezetője elmondta, hogy a vállalat kar­bantartó részlege évente leg­alább egyszer, de lehetőség szerint kétszer ellenőrzi a la­kásokat. Ha pedig valahol ki­ugróan magas a vízszámla, „utánanéznek" és megjavítják a csöpögő csapokat. Végülis azonban ritkán jutnak el egy- egy helyre, mert 25 ezer PlK- lakás van Pécsett. A 25 ezerből pedig az előb­bi okók miatt jónéhányban csöpög a csap, folyik a tartály, s bár idén nyáron nincs víz­hiány, ez a mennyiség azért hiányzik valahol. S mosh ami­kor sokat beszélünk a takaré­kosságról, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy Pé­csett 25 ezer bérlőt jóformán semmi nem ösztönöz a vízzel és az árammal való takarékosság­ra. (p. gv ) Szállítják a szerkezeti elemeket 1976 eleiére elkészül a Ivov-kertvárosi ABC? A közelmúltban többször is esett szó lapunkban a Lvov- Kertvórosban tervezett könnyű- szerkezetes létesítmények sorsá­ról. A középpontban az ABC- áruház volt, amely immár leg­alább egyéves késésben van. Hiányát az új városrész lakói igen megérzik, hiszen az élel­miszerárusítás jórészt ideigle­nes üzletekben folyik. Az ABC- áruház, továbbá egy bölcsőde és egy óvoda építésének bi­zonytalanságát az okozta, hogy a szerkezeti elemek gyártása is bizonytalan volt. A Pécs-Baranyai Beruházási Vállalatnak sikerült elérni, hogy a veszprémi MEZŐGÉP Válla­lat — a poliacélváz-szerkezetek Minőségből elégtelen A bizonyítványt, amely­be a „Minőségből elégte­len" osztályzat került be, a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet ál­lította ki. Az elmúlt fél év­ben is rendszeresen ellen­őrizték a forgalomba kerülő élelmiszerek minőségét. A legtöbb kifogás ezúttal a szeszes italokkal, a konzer- vekkel és a péksütemények­kel kapcsolatban merült fel. íme, a legkirívóbb esetek. FŐSZERT pécsi fiókjánál az állami ellenőrző jeggyel ellátott Halasi leányka mi­nőségi bor alkoholtartalma az előírtnál alacsonyabb volt. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság palackozta. Az intézet a felelős személyek ellen fegyelmi eljárás kez­deményezését kérte. Súlyhiányos volt az őszi­barack befőtt és a sárga­barack-dzsem. Az intézet a Szigetvári Konzervgyár ké­szítményei közül 8400 üveg őszibarack befőttnél a töl­tősúly, 15 ezernél is több üveg sárgabarack-dzsemnél pedig a tisztasúly hiányát kifogásolta. A felelős sze­mélyek ellen itt is a fegyel­mi eljárás megindítását ja­vasolták. Cifrább eset: a FÖSZÉRT a Hemus máirka- jelű bolgár zöldborsót ár- csökkentés nélkül hozta for­galomba, holott ezt a kon- zervet az intézet már ko­rábban kifogásolta. A FŐ­SZERT igazgatója a kon- zervosztály vezetőjét — az intézet, a DÉLKER és a KER- Ml által kezdeményezett 30 százalékos ármérséklés el­mulasztásáért - írásbeli megrovásban részesítette. Az intézet elmúlt fél évi rossz tapasztalata: jelentő­sen megnövekedett a zsír­hiányos péksütemények szá­ma — az új sütőipari fehér- termék-szabványokban elő­írt zsírtartalom követelmé­nyeket az ipar még nem tudja biztosítani. Amíg az intézet tavaly zsírhiány mi­att a vizsgált termékek 11 százalékát kifogásolta, ma ez a szám a vizsgált termé­kek esetében 50 százalék. Kiemelkedően magas volt a zsírhiányos termékek száma a szekszárdi, a bátaszéki, a szigetvári és a dunaföldvá- ri sütőüzemekben. A fentiek mellett még más élelmiszerek is „kiérdemel­ték” az elégtelent. Bajcsy Károly szigetvári cukrász magánkisiparos viszont még a nulla osztályzatot sem ér­demli, s itt emlékeztetni sze­retnék az elmúlt félév legki­rívóbb, könnyen tragikussá válható eseményére - a szi­getvári fagylaltmérgezésre. A Megyei Minőségellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet fel­hívta a megyei szakigazga­tási szerv figyelmét a me­gyében működő élelmiszert előállító kisiparosok terme­lési körülményeire. A sziget­vári esetből remélhetően minden kisiparos és kiske­reskedő levonta a tanulsá­got. gyártója — ígéretet tett a pé­csi megrendelés soronkívüli tel­jesítésére. Az akkor vállalt ha­táridőkhöz képest némi késés­sel kezdődött a szállítás. Az ABC áruház szerkezeti elemei már Pécsett vannak, a bölcsőde és az óvoda szerkezeteinek szállítására csak ezután kerül sor. A szállítás elhúzódása nem jelent különösebb gondot, hi­szen egyes tűzrendészet! elő­írások miatt most folyik az új létesítmények terveinek átdol­gozása és csak e héten kezde­nek tárgyalást a Beruházási Vállalat és a BÉV képviselői az Országos Szakipari Vállalattal a szerelési munkák elvégzésé­ről. A pécsi álláspont az, hogy az ABC-áruházat és az óvodát olyan állapotba kell hozni ez év végéig, hogy 1976 első ne­gyedében átadhassák azokat rendeltetésüknek. A harmadik kertvárosi bölcsődének — en­nek a szerkezetéről van szó — 1976-ban kell megépülnie. Ugyancsak e hó közepén szállítják le a Szigeti városrész­ben építendő ABC-áruház szer­kezetét. A Honvéd utca és az Ifjúság útja sarkán áprilisban kezdték a tervezett üzletház és irodaház alapozását. Az iroda­ház a Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat köz­pontja lesz, s mellette épül a kétszintes üzletház, amellyel tu­lajdonképpen a terepszint vál­tozását használják ki. Az üzlet­ház a Honvéd utcai oldalon lesz kétszintes. Az alsó, hagyo­mányos módon épített szinten dohányboltot és cukrászdát he­lyeznek el, s a második szin­ten épült poliacélváz szerkezet­ből a 638 négyzetméter alap- területű ABC-áruház. Az üzlet­ház átadására valószínűleg 1976 második félévének elején kerül sor. r Aradnak a folyók (Folytatás az 1. oldalról.) íme a mohácsi révátkelőhety. A víz olyan magasan van, hogy a komp majdnem az or­szágúton köt ki. Fotó: Maletics továbbra is egyértelműen ára­dó. Dunaszekcsőnél állami ár­vízvédelmi vonal nincs, a vé­dekezést a Vízügyi Igazgatóság szaktanácsadása mellett a ta­nácsi szervek készítik elő. In­tézkedést tettek, hogy a község belterületének védelmére a szükséges „nyúlgátak” elkészül­jenek, ennek ellenére a köz- séq szélső házsorainak valószí­nűleg „kijut" az áradásból. A vízügyi szolgálat ezeken az érintett házakon előre beje­lölte a várható vízszintet. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság szakembereinek véleménye sze­rint a tetőzés mindkét folyón hosszúra nyúlik. A Dráván je­lenleg az igazgatóság 613 dol­gozója tevékenykedik, a véde­kezők összlétszáma megközelí­ti az ezer főt. A vízgazdálko­dási társulat több mint 300 em­berrel vesz részt a védekezés­ben. (zs) lietföi □

Next

/
Thumbnails
Contents